Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

1981. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jöttek — láttak — győznek? A tavaszi napsütéssel berobbantak az atléták a sport első vonalába. Hosz- szú időre számos sport­ágat szorítanak majd hát­térbe, ha nem is ered­ményeikkel, hát azzal, hogy beszélünk róluk. Mert a sportok királynő­je, az atlétika és a lab­darúgás ' annyiban azért hasonlít egymáshoz, hogy mindkettőről sok-sok szó esik mostanában, akár dicsérő, akár elmarasztaló .jelzővel illetik is őket. Az idei szezonkezdés enyhén szólva is biztató. A távolugró Szalma Lász­ló szabadtéren 812 centi­méterre repült. A moszk­vai olimpia egyik legna­gyobb csalódását okozó Paragi Ferenc is össze­szorította a fogát, és ge­relye 86 méter 76 centi­re szállt. A Szolnokról el­származott Fazekas Beá­ta mindjárt 644 centimé­terrel állított fel egyéni csúcsot, és ugyancsak egyéni rekordot ért el a jászszentandrási Donkó Ildikó is, aki a MASZ egyik versenyén 611 cen­timéternél. ért földet. Bő­ségesen tallózhatunk még az örvendetes eredmé­nyekben. Itt van mindjárt Budavári Éva, a Szolnoki MÁV MTE gerelyhaj ító- nője, aki az idén vala­mennyi versenyre tarto­gatott szenzációt, méghoz­zá nem is kicsit. Leg­utóbb felnőtt első osztá­lyú szintet ért el 58.18 méteres dobásával, mi­közben meglehetősen nagy neveket győzött le .jelentős fölénnyel. Paróczai András már külföldön is bemutatko­zott. Az NSZK-beli Fürth- ben a 800 méteres sík­futásba:' 1:46.84-es ered­ményével olyan rangos házigazdákat utasított maga mögé, mint Ferner és Baranski. Az eredmé­nye miatt sem kell szé­gyenkezni, hiszen mind­össze 5 tized másodperc­cel maradt el a nemzet­közi szinttől. Május az atléták szá­mára amolyan bemelegí­tésre szánt hónap. A dol­gozók amúgy istenigazá­ban augusztus, szeptem­ber táján komolyod­nak. A középiskolá­sok viszont rá vannak kényszerítve arra, hogy a tanévzárás miatt már az idény elején csúcsformá­ban legyenek. Ezúttal si­került is diákversenyző­inknek feljutni a csúcsra: a hét végén Gyulán zaj­lott le a középfokú tan­intézetek atlétikai baj­nokságának országos elő­döntője, ahol Bács, Bé­kés, Csongrád és Szol­nok megye legjobbjai ta­lálkoztak. A Szolnok me­gyeiek 11 első, 17 má­sodik és 13 harmadik he­lyet szereztek, de ide kell még számítani a „le­velező” Donkó Ildikó 611 centis ugrását is, aki az atlétikai szövetség enge­délyével volt távol, ám az egyéni csúcsát itt is figyelembe veszik. Tehát a legjobbakkal együtt ő is részt! vesz az országo­son. A tavalyi mérsékel­tebb siker után a hét számot nyert Székács, a két számban diadalmas­kodó Verseghy, a túrke- vei Ványai és a szolnoki Kereskedelmi Szakközép- iskola versenyzői valószí­nűleg az országos döntő­ben is hallatnak majd magukról. Hát megkezdődött az atlétikai idény, és a cso­korba szedett sikerek igazán szépen mutatnak így tavasz táján. — Pb — Asztalitenisz Faházit ieléptették NB I Férfi: BVSC—Hon­véd Kill ián FSE 19:6. A vasutasok a Szőnyi úti orosz. Ián barlangjukban Gergely nélkül is biztosan győztek a derekasan küzdő szolnokiak ellen. Meglepetés, hogy a sokszoros válogatott Takács hár*m .vereséget is összesze­dett és az, hogy Kaiser Frank Béla „skalpját” is megszerezte. Gy.: Kovács, Nozicska (5—5), Frank B. (4), Imre (3), Takács (2), ill. Kaiser (3), Tóth Henrik (2), Majer (1). Ganz MAVAG—Honvéd Killián FSE 16:9. Az utolsó tavaszi fordulóban a HKFSE hazai pályán fogadta a Ganz MÁVAG együttesét. Sok né­ző jelent meg, mert kíván­csiak voltak a magyar aszta­litenisz sport örök fiataljá­nak, Faházi Jánosnak a já­tékára, híres labdavisszado- bálásaira. Ebből azonban vaj­mi keveset láthattak. Az tör­tént ugyanis, hogy Faházi a második mérkőzésén, ame­lyet Csaba ellen játszott, többször is sportszerűtlenül viselkedett. A budapesti já­tékvezető először figyelmez­tette, majd sárga lappal „jutalmazta”, és amikor ez sem bizonyult elegendőnek, előkerült a piros lap is. Ez azt jelentette, hogy Faházi a mérkőzést nem folytathat­ta. Ettől a szépséghibától el­tekintve jó mérkőzéseket láthattak a nézők. A HKFSE együttese a tavasszal három győzelemmel hat pontot sze­dett össze, és a táblázat 9. vagy 10. helyét foglalják el. Gy.: Asztalos, Kocsis, II., Tóth B. (5—5). Faházi (1), il. Csaba, Majer II., Pusztai, Tóth H. (2—2), Kaiser (1). NB II Női: Honvéd Killián FSE— Knnszentmiklósi SK 9:7. Két dolog vált azonnal nyilvánvalóvá, amikor a kun- szentmiklósi patinás gimná­zium tornatermében felálltak a csapatok. Az egyik, hogy a község lakói nagyon sze­retik a sportot, mert hétközi­nap is legalább százötvenen szorongtak a palánk körül. A másik, hogy ahol így, és ennyien szurkolnak, egy ki­esőjelölt csapatnak ott na­gyon meg kein küzdeni az ellenfélnék. A mérkőzés iga­zolta ás az előzetes várako­zást. 5:5-ig felváltva szület­tek a győzelmek, és csak itt tudtak „fejhossznyi” előnyt szerezni a szolnoki Lányok. A nagyon fontos két bajno­ki pont sorsát 8:7-es állás után Vágó Ildikó döntötte el. HKFSE—Szegedi KSZVSE 13:3. A szegedi lányok csak az első körben tudták tartani a lépést —■ ekkor 2:2 volt az eredmény — de ezt kö­vetően beindult a Killián „henger” és megszületett a nagyarányú győzelem, mely­nek eredménye, hogy az utolsó forduló eredményeitől függetlenül a Schmiedl-cso- port második helyét foglal­ják el. A HKFSE csapata a tavaszi 11 mérkőzésből ki­lencet megnyert, egyet dön­tetlenül játszott a Hatvani Spartacus ellen, és mindösz- sze egyszer, Egerből volt kénytelen vesztesként távoz­ni. Gy.: Juhász, Jávor (4—4), Vágó (3), Ágoston (2), illetve Vikor B. (2) Diószegi (1). Férfi: 2. sz. Építők—Lehel SC 15:10. A tavaly még NB I-es fővárosi együttes ellen csak a tisztes helytál­lás lehetett a Lehel célja. Szolnoki Spartacus—Akna­mélyítő Bányász 17:8. A vendégcsapat hibájából meg­ismételt mérkőzésen a Spar­tacus fölényes, magabiztos játékkal Bodrogi és Lukács vezérletével megérdemelt győzelmet aratott. Szolnoki Spartacus—Fővá­rosi Vízművek 14:11. A rend­kívül jó napot kifogó szol­noki csapat nagy meglepe­tést okozva otthonában ver­te meg a bajnokaspiráns Vízműveket, amelynek mind­ezidáig egyetlen veresége volt. labdarúgó Feltámadt a MÁV MTE? Szolnoki MÁV MTE— Hajdúböszörmény 6:2 (0:2) Hajdúböszörmény, 400 n., v.: Varga. SZMÁV MTE: Bar- tos — Szántai, Sebők, Baran, Tóth — Porhanda (Nász a szü­netben), Szabó, Csontos (Földesi a szünetben) — Selyem, László, Szekeres. Edző: Géléi József. H. böszörmény: Mangu — Nagy, Lipők, Derzsényi, Kapusi — Herczeg (Zelenák a 70. percben), Burai (Sütő a 68. percben), Andorkó — Papp, Va- szilkov, Bezzegh. Edző: Komlóssy Imre. Az első negyedórában a szolnokiak kezdeményeztek többet, majd váratlanul a hazaiak értek el gólt A 17. percben Vaszilkó nyolc mé­terről a kapufára bombázott, a visszapattanó labdát Bez­zegh a hálóba vágta, 0:1. öt perccel később újra a vendé­gek hálójában táncolt a lab­da: Bezzegh 18 méterről kül­dött lövése Sebőkön irányt változtatott és úgy vágódott a kapu bal oldalába, 0:2. A Lelkesen és jól játszó Böször­mény megérdemelten jutott vezetéshez. Fordulós után gyorsan megváltozott a já­ték képe A 47. percben szög­letrúgás után László fejes góllal szépített, 1:2, tíz perc­cel később Nász futott el, és beadását László a kapu bal sarkába fejelte, 2:2. A sok- mozgásos, támadó játékot produkáló szolnoki együttes­sel szemben tehetetlen volt a böszörményi gárda. A 63. percben bal oldali támadás végén Nász megszerezte a Lehel SC-H. szolnokiak vezető gólját, 3:2. A 75. percben Földesi a této­vázó Mangu mellett juttatta a hálóba a labdát, 4:2. Egyre nagyobb lett a vendégek fö­lényei, egymás után gördül­tek a veszélyes szolnoki tá­madások a hazaiak kapuja felé. A 82. percben László egyéni játék után lőtt a há­lóba, 5:2. A 85. percben Se­lyem beadását értékesítette László, 6:2. Az első félidőben a lelke­sen rohamozó hazaiak meg­érdemelten jutottak vezetés­hez. Szünetben Géléi József kettős cserét határozott el, és fordulás után már más szolnoki csapatot láttunk a pályán. A vendégek ötletes csatárjátékkal szétzilálták a böszörményiek védelmét, és a második félidő alapján ilyen arányban is megérde­melten győztek. Jó: Sebők, László, Földesi, Selyem, Szántai. A hazai csapatból senkit sem lehet kiemelni. Papp József SE 3:2 (1:2) Jászberény, 1000 n., v.: Nagy Miklós. Lehel SC: László — Pozsgai, Fényes, Szívós (Török a 82. percben), Gergely — Postás, Rostás, Lukácsi — Váczi, Répást, Dzurják (Párái az 59. percben). Edző: Kóczián Antal. H. Papp J. SE: Gulyás — Dalnoky, Földházi, Bukovics, Maxin — Fábri, Pörögi (Kapus a 38. percben), Andirkó — Tóth (Munkácsi a 67. percben), Birkás, Farkas. Edző: Vágó György. Kezdés után Gergely tört előre, de beadása a kapu mö­gé került, a másik oldalon Maxin célozta meg a Lehel kapuját, de László a helyén volt A 7. percben Váczi kö­zépen indította Dzurjákot, aki néhány csel után Répási elé továbbított, a vissza­adott labdát Dzurják hat méterről a jobb felső sarok­ba fejelte, 1:0. A gól után közepes iramú és színvonalú, kiegyenlített játék alakult ki: az egyik oldalon Bir­kái fejesét védte László, a másikon Répási lövése szállt mellé. A 26. percben Pörögi cselezgetett a jobb oldali szögletzászló környé­kén, Gergely mellett élesen beadott, Fényes feje fölött elsuhant a labda, László bentragadt a kapujában, és az apró termetű Fábri négy méterről' a hálóba fejelt, 1:1. A 39. percben Birkás befelé cselezve túljutott Szívóson, aztán 18 méterről a kapujá­ból kinn álló László fölött a hálóba lőtt; 1:2. Szünet után Pozsgai iramodott meg, jó beadását azonban Dzurják gyatrán a kapusiba lőtte. Ké­sőbb az újonnan beállt Pá­rái kitört, éles, lapos beadá­sát Lukácsi a kapu előteré­ben elvétette. A 75. percben Váczi jó cselekkel hagyta maga mögött a védőket, a befutó Rostás elé tálalt, aki tíz méterről a hálóba he­lyezett, 2:2. Három perc múlva Váczi a térfél köze­pén szerzett labdát, egymás után cselezte ki a rátámadó védőket, a jobb szélen előre­törő Rostás elé továbbított; akinek lapos beadását Pos­tás előbb a kapusba lőtte, majd Párái helyesbített és a a hálóba talált, 3:2. Néhány perc múlva Párái lövése haj­szállal elkerülte a kaput, ez­után meleg perceket kellett átélnie a Lehelnek, volt eset, hogy Török hátáról pattant ki az üres kapuba tartó labda, de végül is a ha­zai csapat értékes győzelmet aratott. Jó: Lukácsi, Váczi, Pozsgai, ill. Földházi, Maxin, Birkás. — hoffer — Gyöngyös—Mezőtúri Honvéd 1:1 (1:0) Gyöngyös, 1600 n., v.: Urbán. Gyöngyös: Kovács — Nagy L., Bársony, Szalai, Nagy G. — Jakab, Gombos, Tóth, Roj- lik — Fischli, Vágó. Edző: Péczely Szabolcs. M. Honvéd: Bo­ros — Szilágyi, Dávid, Csorba, Talapa — Vékony, Czikora, Oláh — Fritz (Silye a 87. percben), Martinkovics, Benyó. Ed­ző: Bencsik Gyula. A 7. percben egy lepattanó labdát Fischli nagy erővel a kapu fölé lőtt. A félidő köze­pe táján Martinkovicsot Szalai megrúgta, a figyel“ mezitetés azonban elmaradt, Cziikorának viszont a 36. percben felmutatta a játék­vezető a sárga lapot. Ezután Boros bravúrosan mentett Vágó előli, majd nem sokkal a félidő vége előtt megsze­rezte a hazai csapat a veze­tést: egy lepattanó labdát Nagy L. óriási erővel lőtt a jobb alsó sarokba, 1:0. A 47. percben Fischli átadását Nagy G. lőtte mellé, majd ugyanezt tette Oláh átadásá­val Fritz, öt perc múlva Be­nyó elől Kovács merész elő- revetődéssel mentett. A 75. percben Benyó lefutotta vé­dőjét, és a kifutó Kovács fö­lött a hálóba emelt, 1:1. A 82. percben Czikora megrúg­ta Fischlit. A játékvezető előbb sárga, majd piros lapot mutatott fel a mezőtúri játé­kosnak. Ezután a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt kihasználatlanul: hatalmas tömörülés támadt a hazai kapu előtt, Martinkovics lö­vése azonban a kapufáról pattant vissza, végül szög­letre mentették a védők. A hajrára elfáradtak a ha­zaiak, és a Honvéd akár a győzelmet is megszerezhette volna. Érdekes adat, hogy Urbán játékvezető az utóbbi időben négyszer vezetett összecsapást a Honvédnek, és minden esetben állított ki mezőtúri játékost. Jó: Bo­ros, Dávid, Csorbát Benyó, ill. Nagy G., Gombos, Fischli, Vágó. — sindel — Debreceni Kinizsi—Karcag 2:1 (0:1) Karcag, 1200 n., v.: Jaczina. D. Kinizsi: Varga — Kele­men, Takács, Puskás, Kacsur (Orenstein az 57. percben) — Tóth I., Tóth E., Magyar (Tóth F. a szünetben) — Szabó, Bo- donyi, Vajda. Mb. edző: Szabó Béla. Karcag: Szabó I. — Mándi, Sándor, Tüdős, Debreczeni — Szabó II., Hernádi I., Orosz — Tassi, Herbály (Kemenes a 78. percben), Petró (Herriädi II. a szünetben). Edzó: Kézi András. A 6. perc hozta az első eseményt, ami mindjárt gólt is eredményezett: Szabó II. labdájával Herbály kiugrott, és mintegy 12 méterről meg­szerezte a vezetést a hazai­aknak, 0:1. Ezután minden elképzelést nélkülöző me­zőnyjáték következett, amit csak a Kelemennek felmuta­tott sárga lap élénkített. A második félidőben ismét Herbálynak volt lehetősége a gólszerzésre, de lövése nem sikerült Az 53. percben Tóth F. — szabadrúgása a kapufá­ról vágódott ki, majd bünte­tőből egyenlítettek a vendé­gek. A 61. percben Orenstein húzott kapura, Hernádi az alapvonal közelében utolér­tél, és kipöckölte előle a lab­dát A játékvezető túl szigo­rúan büntetőt ítélt, amit Tóth E. élésen a bal sarokba lőtt, 1:1. A hajrában Tóth F. nagy lövéssel megszerezte a debreceni csapat győztes gól­ját A karcagi együttes tel­jesen széteső teljesítményt nyújtott, á középpályán egyedül Hernádi I. igyeke­zetét lehet kiemelni. — szöllősi --­V ÍVÁS Az SZMÁV MTE nyerte a Józsa Kupát VÍZILABDA OBI Döntés a harmadik negyedben Az eredményesen játszó Tóth egyik látványos gólja Vasárnap rendezte meg a megyei vívószakszövetség a Véső utcai csarnokban ti- zenharmadszor a Józsa Kupa vidéki ifjúsági vegyes csa­patversenyt. Hót csapat — a Szegedi Postás-, Gyula, Eger I—II., Karcag és a Szolnoki MÁV MTE I—II — lépett pástra- örvendetes, hogy a fiatal karcagi szakosztály már egy teljes vegyescsapa­tot ki tudott állítani. Az el­múlt évekhez viszonyítva tömegességében és színvonal­ban i® előrelépés tapasztal­ható. Kiemelkedett a me­zőnyből a Szolnoki MÁV MTE I; gárdájai amely ve­retlenül, magabiztosan jutott a döntőbe, ahol külön kliasz- szist képviselt, s mindössze két assz ót vesztett. A döntő végeredménye: 1. Szolnoki MÁV MTE I. (Pusz­tai Ildikó, Bállá Csilla, Vesz- ter Béla, Csányi Imre, Hida­si Levente, Köves Csaba). A döntőben a Szegedi Postás ellen 10:2, 2. Szegedi Postás, 3. Eger SE I., 4. Gyula, 5. Eger SE II„ 6. Szolnoki MÁV MTE II., 7. Karcag Szolnoki Vízügy SE—Hód. mezővásárhely 11:9 (3:2, 2:2, 4:2, 2:3). Szolnok, 800 néző, v.: Vuszek, Császár. Szolnok: Takó—Cseh, Bogdán, Varga, Tóth, Hasznos, Pintér I. Cse­re: Rekita, Lengyel, Orbán. Edző: Babarczy Roland. Hódmezővásárhely: Komá­romi J.—Cseri, Kovács, Ko­máromi P. Éles, ifj. Török, ifj. Páncél, csere: Gacsal, Erkel!, Rébely, limes. G.: Tóth (6), Pintér J. (2), Bog­dán, Varga. Lengyel, illetve Komáromi (3), Cseri (2), Ifj. Páncél (2), Kovács, Irmes. Nagyszerű időben, szép számú közönség előtt küz­delmes mérkőzést játszett a két csapat. Az újonc Vásár­hely nem tisztelte a szolnoki gárdát, az első két negyed­ben egyenrangú ellenfél volt. A harmadik negyedben el­sősorban Tóth István ered­ményessége révén három gólra nőtt az előny. Ez az utolsó negyedben négy gólra növekedett. A végén jól hajrázott az ellenfél és két gólt sikerült ledolgoznia. A mérkőzés szolnoki pozitívu­ma, hogy az emberhátrányos védekezés jól ment a csapat­nak, amelyre nagy szüksége lesz a hátralevő rangadókon. Jó: Takó, Tóth, Pintér I., illetve Komáromi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents