Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
12 Családi magazin 1981. június 28. Nyaralás a beilleszkedés próbája „Haza akarok menni!” SZOT gyermeküdülő. Szerteágazó pavilon-rendszer, tágas belső terek, fedett folyosók és csaknem ötszáz ki- sebb-nagyobb gyerek ugrál, futkároznk, labdázik, hintázik körben. Végeztünk az ebéddel, s a takarókért mentünk be a szobába, hogy egy kicsit leheveredjünk a fák alatt pihenőre, mikor szóltak a fiúk, hogy Jóska sír, haza akar menni. Éppen csak a forma kedvéért megkérdeztem, mi baja van. Hisz tudtam, azt mondja, ő nem így képzelte el a tábort, meg azt hitte, nem lesz ilyen rossz a szülei nélkül. Nezem a fiút, 12 éves, jól fejlett gyerek, nem röstelli a sírást, nem átallja kimutatni gyengeségét a többiek előtt Megegyezünk, hogy írunk a szüleinek, jöjjenek el érte. Közben szólok titokban három gyereknek, hívják Jóskát kártyázni. Mihamar elmerül a játékban. Mire megunná, már ott áll mellette Karcsi, ő sakkozni hívja. Több gyereket megkérek, hogy barátkozzanak, beszélgessenek, vele, hisz egyedül érzi magát. Uzsonna után, lent a parton Jóska már olyan virgonc, mintha sose akart volna hazamenni. Nem is volt komoly nála ez a kívánság, csak unatkozott, nem barátkoztak vele, hát hazakívánkozott. Jóska élvezi, hogy a figyelem középpontjában van. Felemel egy tolltenisz-ütőt, s fitymálva mondja, neki olasz gyártmányú van. Majd eldicsekszik a .Zsigulijukkal, a kerékpárjával, sőt neki egy mopedje is van otthon, paprikából hatvanezret árulnak évente, és mihamar kiderül, ő sokmindennel bír, amire az itt levő gyerekek legtöbbje csak sóvárogva gondol. Igaz vagy nem igaz, egyre megy, Jóska az ellenkezőjét érte el, mint amit szeretett volna, nem lett abszolút központja a társaságnak,! inkább egyre-másra, húzódnak el tőle a fiúk. Este szólnak a gyerekek, hogy Jóska ismét sír, haza akar menni. Reménytelen dolog lenne megkérni bárkit is, hogy játsszon Jóskával. Este kénytelen leszek vele én kártyázni és beszélgetni. Keserű feladat, hisz legszívesebben egy jó nagy pofont húznék le neki, hogy lehet valaki ilyen buta, hogy oktalan dicsekvéssel fennhéjázással magára haragítja a többieket, most aztán nézheti, ki megy megvigasztalni. A kétheti nyaralás, főleg teljesen ismeretlen társak között, nagy próbája a beilleszkedésnek, a társakhoz való alkalmazkodás tudományának, a kapcsolatteremtés képességének. Az iskolában nem ilyen nagy az ára. ha valaki kirí a közösségből, ha valaki nem tud harmonikusan együttműködni társaival. De a táborban menthetetlenül magára marad, nincs kivel játszania, nem tudja kivel megosztani élményeit, mert a pedagógus bármenynyire is figyelmes, a kortárs- közösség elismerését, megértését, együttérzését pótolni nem tudja. Ezért érdemes beszélgetni csemeténkkel a táborba indulás előtt, főleg akkor, ha otthon sincs sok jóbarátja vagy éppen civakodik az iskolában, játszótéren. A már leírt dicsekvő magatartás a legellenszenvesebb a gyerekek előtt, az ilyen kislányt, kisfiút nem fogadják be társai, magára marad. Ellenszenvet vált ki az olyan gyerek is, aki nem alkalmazkodik a közösséghez, elkésik a sorakozókról, nem végzi el időre a megszabott feladatot (pl.: ágyazás, szekrény rend). Aki szándékosan elrontja a többiek játékát, aki meghiúsítja az együttműködést, aki olyan fékezhetetlen. fegyelmezetlen, hogy a rajt esetleg miatta büntetik meg. Nem barátkoznak az olyan gyérekkel sem, aki túlzottan agresszív, aki állandóan keresi az ösz- szezördülési alkalmakat. Nem szeretik a csúfolódót, aki mindenkire gúnyneveket talál ki. Szeretik viszont a barátkozó, kedves, előzékeny pajtást, aki keresztnevén szólítja a többit, s akivel érdekesen, jól lehet játszani. Átányi László Az idei nyári divat anyagai — pamut, len, kreppesí- tett, érdekes hatású kelmék, frottírok, műbőrök, vízhatlan Grabo- tánok — a gyermekviseletben is használhatók.' képen * parasztrózsaszín vízhatlan vászon esőkabát, alatta boxnad- rággal fiúknak, lányoknak egyaránt alkalmas — a Magyar -Divat- intézet modelljeiből. Évelők a balkonládában A balkonláda ma már a nagyvárosok megszokott képéhez tartozik. Koratavasz- szál vagy hagymás nővé nyék: tulipán, jácint, sáf rány, vagy kétnyári -nővé nyék: százszorszép, árvácska virítanak bennük. Amennyiben elegendő föle áll rendelkezésre, akkor évelő növényeket is ültethetünk a balkonládákba, amelyek nem csak egy szezonban díszítenek. A választék, a lehetőségek száma olyan nagy, hogy csak néhány példát említhetünk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a balkonládák beültetésére az alacsony évelők alkalmasak. Ezek vagy gazdag virágzásukkal, vagy színes lombjukkal díszítenek. Az összeállításnál azt vegyük figyelembe, hogy az év minden szakában legyen virágzó növényünk. Nem feltétlenül szükséges, hogy az egész balkonláda évelő növényből álljon. Ültethetünk közéjük egynyári virágokat vagy nyáron virágzó hagymás-gumós növényeket is. A sziklakerti növények közé köveket is helyezhetünk, mintha sziklakért lenne. A beültetésnél arra is gondoljunk, hogy milyen fekvésű a lakásunk. Az északi fekvésű balkonládákba a hűvöset, az árnyékot kedvelő növényeket, a déli, a nyugati fekvésű balkonládákba szárazságtűrő növényeket ültessünk. F. B. E redete az ókorba nyúlik vissza. Már a perzsák is ismerték a, rántott húst, de kedvelt étel volt az araboknál is. A mórok Spanyolországba vitték magukkal ételeiket is. 1491-ben (a mórok kiűzetése) után Andalúziában „chuleta Andalúzia” néven szereplt a spanyol szakácsA BÉCSI SZELETRŐL könyvekben a rántott szelet. A 15. század végefelé spanyol, német és francia csapatok törtek be Itáliába, és pl. a spanyolok ötször is elfoglalták Milánót. A város népe tőlük leste el a rántott Térdnadrág és társai A párizsi Női Készruha Szalon 1300 kiállítója sem hagyta figyelmen kívül a gazdasági helyzet nehézségeit. Az idén nagyobb súlyt helyeztek rá, hogy a szép és csinos fonnák mellett a ruhák praktikusak, ésszerűek legyenek. Ám a női nadrágok tervezői úgy látszik, szabadjára engedték fantáziájukat, s a már megszokott vonalak mellett bőven láttunk török, arab, tuareg népi viseletek hatására készült öltözetet. Ehhez társul a csizmanadrág magassarkú cipővel. A nadrágszárak többnyire rendkívül bővek, a 35—40 crn-t is elérik, s általában a boka felett 3 cm-re érnek véget. Anyaguk lehet kordbársony, bársony, szövet, vászon, selyem, muszlin stb., egyszínűtől a kockásig, vagy nagy virágmintákkal díszítve. A divattervezők javaslata: minden korosztály hordhat nadrágot, minden alkalomra. — Sz I — A csokoládé múltjából Kolombusz már találkozott a kakaófa termésével szelet készítésének titkát. Milánóban járt osztrák szakácsok a múlt század elején itt tanulták meg ezt a náluk új húsételt és ettől kezdve Bécsben is készítették, de már borjúhúsból, a szelet neve pedig az azóta világhírűvé vált „Wiener Schnitzel” (bécsi szelet) lett. Bécsből került Magyarországra is. ZALÁN TIBOR: A pék Kel u tészta {kora hajnal, kicsi Imár a tekenő. Megdagasztom piros [arccal. Nyújtani is nyújtok rajtad tekeredik, csavarul tésztánk, mint a kígyó [farka. Ebből kifli lesz, meglátod, abból pedig zsúrkenyér. Tarthatod a szatyrod, [zsákod. Készítek piros perecet, lángost is, ha akarod. S puha bélű, lágy kenye- [ret. Spanyol feljegyzések szerint Kolombusz Kristóf negyedik amerikai útja során, 1502-ben találkozott az Európában addig ismeretlen kakaófa termésével és a belőle készített barnás színű itallal. A kakaóbabot vízben főzték, kukoricalisztet és agávé nedvét, valamint fűszereket kevertek bele főzés közben. A jóízű italt ünnepi alkalmakkor itták. Amikor 1520-ban spanyol uralom alá került Mexikó, megint találkoztak a kakaófa gyümölcséből, a kakaóbabból főzött itallal. Ebbe is tettek főzés közben kukoricalisztet, vaníliát és más fűszereké és Hernandez spanyol tudós leírása szerint ilyen módon négyféle italt készítettek, ezek egyikét „csokolátl”-nak nevezték. Eleinte Spanyolországban csak a gazdagok tudták megfizetni a kakaóbabot, melyet megpörkölve és megdarálva tejjel és mézzel, vagy nádcukorral főztek fel. Európa egyes országaiban változott az ital elkészítési módja. " A kakaóbabbó] nemcsak italt készítenek, hanem csokoládét is. Állítólag az első csokoládétáblát Carletti főzte 1606-ban Firenzében. Az első -nagyobb üzemek, . csokoládégyárak a 17. században kezdtek működni Európában és azt is feljegyezték, hogy az első csokoládét árusító -boltot Londonban, 1657- ben nyitották meg. Hazánkban a múlt század közepétől indult meg a kakaóbab gyári feldolgozása. A kakaó és a csokoládé nálunk is megszokott, közkedvelt édesség A cukrászipar sütemények, fagylalt és parfé ízesítésére, színezésre használja, a gyáripar (édesipar) bonbonokhoz, táblás csokoládé, darabos édességek készítésére. Különösen népszerűek bonbonjaink, desszertjeink, a táblás és töltelékes csokoládéfélék, valamint a nugátok. R. J. Lóugrásban A 0 z. ■ Y T M A A ■ A A N R Y D R Y 1 S Ha a vastagított A betűből kiindulva lóugrásban összeolvassátok a betűket, négy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a négy költő? * •edutox 'iCeJBf) 'Apv ‘Aireiv :s3%Cafödyi Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet HASZNÁLJUK KI A HELYET! Ott, ahol kicsi a lakás, vagy a sok bútor miatt kevés a hely, minden centiméternyi felületre szükség van a holmik jobb, praktikusabb tárolásához. így például az ágy alatti szabad helyet is kihasználhatjuk, ha ágynemütartót készítünk a következő módon. Erős lécekből elkészítjük a hosszú láda-keretet, amelyre vastagabb műanyagból, műbőrből, nyugágy vászonból rászögeljük az oldalakat. Fedele — mint a bőröndöknél — cipzárral csukódik. Az ágyneműn kívül: felesleges — tartalék — takarókat is tarthatunk benne.
