Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

12 Családi magazin 1981. június 28. Nyaralás a beilleszkedés próbája „Haza akarok menni!” SZOT gyermeküdülő. Szerteágazó pavilon-rendszer, tágas belső terek, fedett folyosók és csaknem ötszáz ki- sebb-nagyobb gyerek ugrál, futkároznk, labdázik, hintá­zik körben. Végeztünk az ebéddel, s a takarókért men­tünk be a szobába, hogy egy kicsit leheveredjünk a fák alatt pihenőre, mikor szóltak a fiúk, hogy Jóska sír, haza akar menni. Éppen csak a forma kedvéért megkérdez­tem, mi baja van. Hisz tudtam, azt mondja, ő nem így képzelte el a tábort, meg azt hitte, nem lesz ilyen rossz a szülei nélkül. Nezem a fiút, 12 éves, jól fejlett gyerek, nem röstelli a sírást, nem átallja kimutatni gyengeségét a többiek előtt Megegyezünk, hogy írunk a szüleinek, jöj­jenek el érte. Közben szólok titokban három gyereknek, hívják Jóskát kártyázni. Mihamar elmerül a játékban. Mire megunná, már ott áll mellette Karcsi, ő sakkozni hívja. Több gyereket megkérek, hogy barátkozzanak, be­szélgessenek, vele, hisz egyedül érzi magát. Uzsonna után, lent a parton Jóska már olyan virgonc, mintha so­se akart volna hazamenni. Nem is volt komoly nála ez a kívánság, csak unatkozott, nem barátkoztak vele, hát hazakívánkozott. Jóska élvezi, hogy a figye­lem középpontjában van. Felemel egy tolltenisz-ütőt, s fitymálva mondja, neki olasz gyártmányú van. Majd eldicsekszik a .Zsigulijukkal, a kerékpárjával, sőt neki egy mopedje is van otthon, paprikából hatvanezret árul­nak évente, és mihamar ki­derül, ő sokmindennel bír, amire az itt levő gyerekek legtöbbje csak sóvárogva gondol. Igaz vagy nem igaz, egyre megy, Jóska az ellen­kezőjét érte el, mint amit szeretett volna, nem lett ab­szolút központja a társaság­nak,! inkább egyre-másra, húzódnak el tőle a fiúk. Este szólnak a gyerekek, hogy Jóska ismét sír, haza akar menni. Reménytelen dolog lenne megkérni bárkit is, hogy játsszon Jóskával. Este kény­telen leszek vele én kártyáz­ni és beszélgetni. Keserű fel­adat, hisz legszívesebben egy jó nagy pofont húznék le ne­ki, hogy lehet valaki ilyen buta, hogy oktalan dicsek­véssel fennhéjázással magá­ra haragítja a többieket, most aztán nézheti, ki megy megvigasztalni. A kétheti nyaralás, főleg teljesen ismeretlen társak között, nagy próbája a beil­leszkedésnek, a társakhoz való alkalmazkodás tudomá­nyának, a kapcsolatteremtés képességének. Az iskolában nem ilyen nagy az ára. ha valaki kirí a közösségből, ha valaki nem tud harmoniku­san együttműködni társaival. De a táborban menthetetle­nül magára marad, nincs ki­vel játszania, nem tudja ki­vel megosztani élményeit, mert a pedagógus bármeny­nyire is figyelmes, a kortárs- közösség elismerését, meg­értését, együttérzését pótol­ni nem tudja. Ezért érdemes beszélgetni csemeténkkel a táborba indulás előtt, főleg akkor, ha otthon sincs sok jóbarátja vagy éppen civa­kodik az iskolában, játszó­téren. A már leírt dicsekvő magatartás a legellenszenve­sebb a gyerekek előtt, az ilyen kislányt, kisfiút nem fogadják be társai, magára marad. Ellenszenvet vált ki az olyan gyerek is, aki nem alkalmazkodik a közösség­hez, elkésik a sorakozókról, nem végzi el időre a meg­szabott feladatot (pl.: ágya­zás, szekrény rend). Aki szán­dékosan elrontja a többiek játékát, aki meghiúsítja az együttműködést, aki olyan fékezhetetlen. fegyelmezet­len, hogy a rajt esetleg miat­ta büntetik meg. Nem barát­koznak az olyan gyérekkel sem, aki túlzottan agresszív, aki állandóan keresi az ösz- szezördülési alkalmakat. Nem szeretik a csúfolódót, aki mindenkire gúnyneveket talál ki. Szeretik viszont a barát­kozó, kedves, előzékeny paj­tást, aki keresztnevén szólít­ja a többit, s akivel érdeke­sen, jól lehet játszani. Átányi László Az idei nyári divat anyagai — pamut, len, kreppesí- tett, érdekes hatású kel­mék, frottí­rok, műbő­rök, vízhat­lan Grabo- tánok — a gyermek­viseletben is használ­hatók.' képen * pa­rasztró­zsaszín víz­hatlan vá­szon esőka­bát, alatta boxnad- rággal fiúk­nak, lá­nyoknak egyaránt al­kalmas — a Ma­gyar -Divat- intézet mo­delljeiből. Évelők a balkonládában A balkonláda ma már a nagyvárosok megszokott ké­péhez tartozik. Koratavasz- szál vagy hagymás nővé nyék: tulipán, jácint, sáf rány, vagy kétnyári -nővé nyék: százszorszép, árvács­ka virítanak bennük. Amennyiben elegendő föle áll rendelkezésre, akkor éve­lő növényeket is ültethetünk a balkonládákba, amelyek nem csak egy szezonban dí­szítenek. A választék, a le­hetőségek száma olyan nagy, hogy csak néhány példát említhetünk. Általánosságban elmond­hatjuk, hogy a balkonládák beültetésére az alacsony éve­lők alkalmasak. Ezek vagy gazdag virágzásukkal, vagy színes lombjukkal díszíte­nek. Az összeállításnál azt ve­gyük figyelembe, hogy az év minden szakában legyen vi­rágzó növényünk. Nem fel­tétlenül szükséges, hogy az egész balkonláda évelő nö­vényből álljon. Ültethetünk közéjük egynyári virágokat vagy nyáron virágzó hagy­más-gumós növényeket is. A sziklakerti növények közé köveket is helyezhetünk, mintha sziklakért lenne. A beültetésnél arra is gondoljunk, hogy milyen fekvésű a lakásunk. Az észa­ki fekvésű balkonládákba a hűvöset, az árnyékot kedve­lő növényeket, a déli, a nyu­gati fekvésű balkonládákba szárazságtűrő növényeket ültessünk. F. B. E redete az ókorba nyúlik vissza. Már a perzsák is ismer­ték a, rántott húst, de ked­velt étel volt az araboknál is. A mórok Spanyolország­ba vitték magukkal ételeiket is. 1491-ben (a mórok ki­űzetése) után Andalúziában „chuleta Andalúzia” néven szereplt a spanyol szakács­A BÉCSI SZELETRŐL könyvekben a rántott szelet. A 15. század végefelé spa­nyol, német és francia csa­patok törtek be Itáliába, és pl. a spanyolok ötször is el­foglalták Milánót. A város népe tőlük leste el a rántott Térdnadrág és társai A párizsi Női Készruha Sza­lon 1300 kiállítója sem hagy­ta figyelmen kívül a gazda­sági helyzet nehézségeit. Az idén nagyobb súlyt helyez­tek rá, hogy a szép és csinos fonnák mellett a ruhák praktikusak, ésszerűek le­gyenek. Ám a női nadrágok tervezői úgy látszik, szabad­jára engedték fantáziájukat, s a már megszokott vonalak mellett bőven láttunk török, arab, tuareg népi viseletek hatására készült öltözetet. Ehhez társul a csizmanadrág magassarkú cipővel. A nad­rágszárak többnyire rendkí­vül bővek, a 35—40 crn-t is elérik, s általában a boka fe­lett 3 cm-re érnek véget. Anyaguk lehet kordbár­sony, bársony, szövet, vá­szon, selyem, muszlin stb., egyszínűtől a kockásig, vagy nagy virágmintákkal díszít­ve. A divattervezők javaslata: minden korosztály hordhat nadrágot, minden alkalomra. — Sz I — A csokoládé múltjából Kolombusz már találkozott a kakaófa termésével szelet készítésének titkát. Milánóban járt osztrák sza­kácsok a múlt század elején itt tanulták meg ezt a ná­luk új húsételt és ettől kezd­ve Bécsben is készítették, de már borjúhúsból, a szelet ne­ve pedig az azóta világhírű­vé vált „Wiener Schnitzel” (bécsi szelet) lett. Bécsből került Magyarországra is. ZALÁN TIBOR: A pék Kel u tészta {kora hajnal, kicsi Imár a tekenő. Megdagasztom piros [arccal. Nyújtani is nyújtok rajtad tekeredik, csavarul tésztánk, mint a kígyó [farka. Ebből kifli lesz, meglátod, abból pedig zsúrkenyér. Tarthatod a szatyrod, [zsákod. Készítek piros perecet, lángost is, ha akarod. S puha bélű, lágy kenye- [ret. Spanyol feljegyzések sze­rint Kolombusz Kristóf ne­gyedik amerikai útja során, 1502-ben találkozott az Euró­pában addig ismeretlen ka­kaófa termésével és a belőle készített barnás színű itallal. A kakaóbabot vízben főzték, kukoricalisztet és agávé ned­vét, valamint fűszereket ke­vertek bele főzés közben. A jóízű italt ünnepi alkalmak­kor itták. Amikor 1520-ban spanyol uralom alá került Mexikó, megint találkoztak a kakaófa gyümölcséből, a kakaóbabból főzött itallal. Ebbe is tettek főzés közben kukoricalisztet, vaníliát és más fűszereké és Hernandez spanyol tudós leírása szerint ilyen módon négyféle italt készítettek, ezek egyikét „csokolátl”-nak nevezték. Eleinte Spanyolországban csak a gazdagok tudták megfizetni a kakaóbabot, melyet megpörkölve és meg­darálva tejjel és mézzel, vagy nádcukorral főztek fel. Európa egyes országaiban változott az ital elkészítési módja. " A kakaóbabbó] nemcsak italt készítenek, hanem cso­koládét is. Állítólag az első csokoládétáblát Carletti főz­te 1606-ban Firenzében. Az első -nagyobb üzemek, . cso­koládégyárak a 17. század­ban kezdtek működni Euró­pában és azt is feljegyezték, hogy az első csokoládét áru­sító -boltot Londonban, 1657- ben nyitották meg. Hazánk­ban a múlt század közepétől indult meg a kakaóbab gyá­ri feldolgozása. A kakaó és a csokoládé nálunk is megszokott, köz­kedvelt édesség A cukrász­ipar sütemények, fagylalt és parfé ízesítésére, színezésre használja, a gyáripar (édes­ipar) bonbonokhoz, táblás csokoládé, darabos édessé­gek készítésére. Különösen népszerűek bonbonjaink, desszertjeink, a táblás és töltelékes csokoládéfélék, va­lamint a nugátok. R. J. Lóugrásban A 0 z. ■ Y T M A A ■ A A N R Y D R Y 1 S Ha a vastagított A betűből kiindulva lóugrásban össze­olvassátok a betűket, négy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a négy köl­tő? * •edutox 'iCeJBf) 'Apv ‘Aireiv :s3%Cafödyi Az oldalt összeállította: Rónai Erzsébet HASZNÁLJUK KI A HELYET! Ott, ahol kicsi a lakás, vagy a sok bútor miatt kevés a hely, minden centiméternyi felületre szükség van a holmik jobb, praktikusabb tárolásához. így például az ágy alatti szabad helyet is kihasználhatjuk, ha ágynemütartót készítünk a következő módon. Erős lécekből elkészítjük a hosszú láda-keretet, amelyre vastagabb műanyagból, műbőrből, nyugágy vászonból rászögeljük az oldalakat. Fedele — mint a bőröndöknél — cipzárral csukódik. Az ágyneműn kívül: felesleges — tartalék — takarókat is tarthatunk benne.

Next

/
Thumbnails
Contents