Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
1981. június 28SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hűvös szél alighanem szertefoszlatja a vizet kedvelők reményeit — bosszankodtam. Legfeljebb csak a legelszántabb horgászok ma-' radnak ilyenkor partközeiben, a fürdőzőket, a kajako- zókat bizonyára elriasztja az idő. Ahogy azonban haladtunk a délutánba, egyre enyhültek a tiszai hullámok fodrai, megnyugodtak a hatalmas nyárfák előbb még reszkető levelei. A Szolnoki Vízrendészeti Kapitányság kikötőjében felberreg a kétszemélyes csónak motorja. A Tisza-híd közelében sportiskolások edzenek. A hat-nyolcéves ffúk meglepő biztonsággal markolják az evezőket, szabályos mozdulatokkal gyűrik a kilométereket. — És az amatőrök? — ezt már az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat Kölcsönző Szolgálatánál kérdezem. — Kora délutánig hatva- nan béreltek kajakot, ami közepes hétköznapi forgalomnak felel meg. A kenukkal a jászberényi KISZ-esek túráznak a Zagyván, szombat reggeltől vasárnap estig. A vízre nyúló vállalati üdülősor fölött két partközeli bója jelenti a szolnoki „potyát”, a kijelölt szabadstrandot. A fiatal és idősebb fürdőzők, napozók, a kikapcsolódni vágyó emberek jókedvétől eltekintve elszomorító látvány. Itt a két piros bója kihelyezésén és a fürdőőr megbízásán kívül nem történt semmi annak érdekében, hogy a hivatalos megnyitástól, június 15-től elfogadható környezet várja a vendégeket. Vajon egész nyáron itt virítanak majd a partot csúfító kiszáradt bokrok? Az amúgy is keskeny homok- pádból mennyit rabol el az üdülősor szemetét is elnyelő sűrű bozót? — Ivóvíz és szemétgyűjtőedény van — szabadkozik Bozóki András fürdőőr. Egy közkifolyó kút valóban akad, a vécét azonban többszöri útbaigazítás után sem találni. A szemétgyűjtő mérete lehet, hogy megfelelne egy buszmegállóban, azonban itt, ahol egész napjukat töltik az emberek, nevetségesnek tűnik. Uram bocsá’, egy üdítőitalt és szendvicset árusító büfé sem lenne haszontalan. — Lenne itt vízi élet, ha.. . — látom, hallom körös-körül egész nap. Csakhát ahhoz még sok minden kellene! És most elsősorban nem bő anyagiakra, csupán szerény ráfordításra gondolok, no meg arra, hogy az itt látottnál több gondoskodásra volna szükség. Hogy ne távolodjunk el a Tiszától — igaz, már nem Szolnok megye — az illetékesek tehetnének egy rövid sétát a tőserdei Holt- Tisza környékén, vagy a ti- szakécskei parton! Pár száz méterrel arrébb Szolnok egyetlen igazán természetes környezetű, kellemes tiszai fürdőhelyén, a Marhaitatónál a motorcsónakokkal, autókkal, motorokkal, kerékpárokkal és gyalogosan érkezett fürdőzők, horgászok, kempingezők birtokolják a fövenyt. Néhány évvel ezelőtt még itt is kijelölt fürdőhely volt; bójákkal, fürdőőrrel, mentőcsónakkal. Most nem az. Igaz, a gyakori áradás miatt nem mindig lehet ilyen kényelmesen megközelíteni. Késő délutánra végleg elcsendesedett a szél, a Tisza Szállóval szemben sítalpat öltöttek a vízisízők. — Valóban igaz — tolmácsolom aggodalmukat a törzsőrmesternek —, hogy be akarják tiltani a vízisízést a Tiszán? — Nem tudok róla. Ügy látjuk, használt a korábbi figyelmeztetés, nem bravúroskodnak a híd alatt, a vízi járművek közelében. A szabályokat betartva lehet vízisízni a folyón. Sok embert láttunk a Tiszán — fürdőzőket, sportolókat, csónakázókat, kirándulókat, vízisízőket — de lehetnének még sokkal többen is. A szolnokiak szeretnék kihasználni a folyó nyújtotta lehetőségeket. Talán a rendőrségi motoros jellegzetes hangja okozta, de nem találkoztunk fegyelmezetlenekkel, szabálytalankodókkal. Most, hogy a vakáció is megkezdődött, különösen fontos figyelmeztetni a gyereket, felnőttet egyaránt: a természetes vizeket csak így — saját erőnket, ügyességünket túl nem becsülve — érdemes élveznünk! Egri Sándor A „szúrós” potyapart Fotó: T. Katona László PUSZTA ELOSZTÁS HELYETT Mozgékony, kezdeményező — lakásgazdálkodás — MEGNŐTT A CSERE JELENTŐSÉGE Hogyan lehet egy lakással három tése két lépcsőben. Otthonház kelle- család gondját eloszlatni? Elősegíthe- ne. És még mennyi témakört ölel fel ti-e a tanács a lakáscserék gyorsítá- a lakásmobilizáció, azaz a rugalmas, sát? Egész életre, vagy a változó igé- mozgékony lakásgazdálkodás, nyék szerint? Fiatalok otthonteremAz épülő lakások alapterületének meghatározásában két szemlélet ütközik manapság Szolnokon. Az egyik szerint olyan nagy lakásokat kellene építeni, amilyenekben később minden gond nélkül elhelyezhetők a gyerekek és majdan az unokák is. Így a lakás három nemzedéknek nyújtana békés otthont, idillikus családi együttlétet. Látszólag nagyon tetszetős ez, — de az élet realitását két szempontból is nélkülözi. Egyrészt azért, mert a régebbi évtizedek kényszerszülte helyzetét konzerválná, pedig a fiatal házasok mindig a saját, másokhoz nem alkalmazkodó életét akarják élni saját otthonukban. Másrészt figyelmen kívül hagyja mind a kereseti viszonyokat, mind az állam teherbíró képességét. Sem a személyi jövedelmek, sem az állami lakásépítésre fordítható összeg nem teszi lehetővé, hogy tömegméretekben csupán két—három, vagy annál több szobás otthonok épüljenek. Reális szemlélet az építésben Ezért lehet inkább helyeselni azt a törekvést, hogy a megyeszékhelyen egy és többszobás lakások egyaránt épüljenék. Szolnokon 24 ezer 791 lakás van. Ezek 22,7 százaléka egy-, 58,9 százaléka kettő-, 18,4 százaléka pedig három-, illetve többszobás. A fejlődés ütemére jellemző: 1960 óta épült a lakásalap 66,1 százaléka. A legfrissebb adat szerint 4322- re csökkent a lakásigénylők száma a városban. Közülük 212 garzont, vagy egyszobás. 1950 másfél, vagy kétszobás, 2160 két-, " vagy többszobás lakást kér. Ezer- négyszázan tanácsi, ezer- nyolcszázan pedig szövetkezeti lakást szeretnének. A többiek pedig OTP, vagy MÉSZÖV akcióban vesznek részt. , Polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok megyei versenye Bulgáriába vezethet az út A Magyar Vöröskereszt megalakulásának századik évfordulója tiszteletére — a megyei polgári védelmi parancsnokság, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya, valamint a Magyar Vöröskereszt megyei vezetőségének rendezésében — tegnap tartották Szolnokon a polgári védelmi elsősegélynyújtó szakaszok megyei versenyét. A jelentésadás utián Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei titkára méltatta a centenárium, valamint a polgári védelemmel való együttműködés jelentőségét, majd az egységek megkezdték feladataik végrehajtását. Elméletből és gyakorlatból egyaránt számot kellett adni tudásukról. A tesztlapok kitöltése után egy feltételezett kártérület sérültjeinek felkutatása, elsősegélyben váló részesítése és a gyűjtőhelyre szállítása várt rájuk. A romos, nehezen megközelíthető pincékkel tűzdelt területen nem is volt ez könnyű munka. A sebesülteket a 633. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói imitálták. Ilyen gyakorlatokon már tizennégy éve vesznek részt. Az előzményekről Szécsi Ferenc alezredes a következőket mondta: — A városokba^, járásokban önkéntes alapszintű versenyeket rendeztünk, melyeken a szakaszok nyolcvan százaléka vett részt. Az első helyezettek kerültek ide. A megyei versenyt megtekintette Gyűszű Miklós orvos ezredes, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese is. — Nemcsak ünnepi aktus ez, — mondta, — hanem annak a célnak szolgálata, hogy az ország minden polgári védelmi egészségügyi szakasza újólag átvegye az ismeretanyagot. Emellett minősíteni is tudjuk a szakaszokat, megtudjuk, hogy valóban kiképzettnek tekint- hetjük-e őket, vagy sem. A békeidőben is bekövetkezhető katasztrófák esetén nyújtható segítség szempontjából is jelentős, hogy ebben a versenysorozatban több százezer ember önként bővíti egészségügyi ismereteit. Ami pedig a helyi versenyt illeti: jól szervezett, minden feltétel adott a reális értékeléshez. Csak elismeréssel szólhatok arról az együttműködésről, ami a Vöröskereszt megyei vezetősége, .a polgári védelem parancsnoksága és a szakszolgálat között van. Dr. Baán Attila, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is elégedett volt a látottakkal: — Minden katasztrófahelyzetben döntő a mentőalakulatok előzetes begyakorlottsága. Asztal mellett nem lehet tökéletesen elsajátítani a mentési ismereteket. Ügy vélem, ha a verseny résztvevői ismereteik kamatoztatásával — mondjuk autóbaleset esetén — csupán egyetlen ember életét mentik meg. már nem volt hiábavaló a felkészülés. A megyei versenyek első helyezettjei területi döntőkön mérik össze tudásukat. A legjobbak onnan kerülnek az országos döntőre, melynek első helyezettjei előtt megnyílik az út Bulgáriába. Ott rendezik ugyanis a szocialista országok csapatainak ilyen jellegű versenyét. Figyelemre méltó tény: az igénylők közül azoknak az aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek lakással, mindössze kb. 25 százalék, tehát a 75 százalék a jelenleginél jobb lakást kér. Ez a tény is a lakáscserék meggyorsítását, szervezettebbé tételét sürgeti. A felsorolt adatok mérlegelése közben kézenfekvő az is, hogy a most egyszobás lakásban élők, vagy a közeljövőben ugyanilyen otthonhoz jutók a család létszámának növekedésével nagyobb alapterületű lakáshoz szeretnének jutni. Az élet természetes rendje szerint magukra maradó öregek pedig több szoba helyett kisebb otthonnal is megelégednének. Könnyű a következtetés : a tisztességgel gondolkodó embernek a családi élet kezdetén elég az egyszobás, később, a család ki- teljesedésekor a tobbszö- bás, az élet alkonyán pedig ismét a kisebb lakás. Ez a kívánalom viszont a lakás- gazdálkodás mielőbbi korszerűsítését teszi szükségessé. És nemcsak ez, hanem a sok gondot okozó lakáshiány is. A lakásmobilizációval egyszerre több igény is kielégíthető. Vegyünk egy példái: ha felépül egy háromszobás lakás, abba beköltözhet egy olyan család, amelynek létszáma miatt már kicsi a kétszobás. A kétszobás viszont főnyeremény annak, aki egy—két gyermekkel másfél szobás, vagy garzonlakásban lakik. A garzon viszont „nászajándék” a drága albérletben lakó. gyermektelen házaspárnak. Mindennek felismerése révén a megyeszékhelyen egyre határozottabb, célszerű törekvések tapasztalhatók a lakásgazdálkodás javítására, a lakáscserék köny- nyebbé tételére és meggyor- * sítására. Ez a tevékenység korábban jószerével csak az állampolgárok között létrejött egyezség hatósági jóváhagyására szorítkozott. — a kezdeményezők szinte kizárnia g a bérlők voltak. Változás csupán az utóbbi években tapasztalható. 1979-,ben például a bérlők 87 esetben cserélték egymás között otthonukat, a tanács által kezdeményezett lakáscserék száma pedig 55 volt. Ugyanez az arány tavaly 80:57-re alakult. Mindez a tanácsi bérlakások számának töredékét jelentette. Jelentős változás várható Az idén nagyobb előrelépés várható. A Csanádi körúton most elkészült 90 lakás kétharmadát csereként veszik igénybe. A háromszobás lakásokat kizárólag nagycsaládosoknak, ezen a csoporton belül is a minőségi lakáscserét kérelmezőknek juttatják. Lényegében ugyanez a folyamat folytatódik a Széchenyi lakótelepen a közeljövőben átadásra kerülő 87 lakásnál is. T érmés zetesen megmarad az állampolgárok egymás közötti lakáscseréjének lehetősége is. Az Ingatlankezelő Vállalat szolgáltató tevékenységgel segíti a partnerek egymásra találását. Az elképzelések szerint vállalja a számításba jöhető lakások nyilvántartását, a cserék ajánlását és lebonyolítását. A városi tanács illetékes osztálya azzal segítheti majd ezt a munkát, hogy a hatósági: jóváhagyást nyolc napon belül intézi el. A cserének sokféle válfaja lehetséges, — nemcsak a szobaszám és a komfortfokozat szerint, hanem tanácsi, szövetkezeti és OTP-s lakások között is. Most már megéri a nagyobb lakást-kisebbre cserélni, mégpedig nemcsak a fenntartási költségek csökkenése miatt, hanem azért is, mert a bérlő a használatbavételi díj kétszeresét kapja ilyenkor. A tanácsi szervek elősegítik a szövetkezeti lakások közötti cserét is. Leginkább a tanácsi bérleményből a szövetkezetibe, illetve onnan az OTP-s lakásba való költözést támogatják. Fordított sorrendhez csak nagyon nyomós indokok alapján járulnak hozzá. Fiataloknak és idősebbeknek A korábbi gyakorlattal szemben igen nagy előnyt jelent azoknak a tanácsi bérleményben élő és magánerős lakásépítkezésre vállalkozóknak az a kedvezmény, hogy a használatbavételi díjat kiköltözésük előtt megkaphatják, és házuk felépítéséig nem kell elhagyni a tanácsi lakást. Mind az építők, mind a tanácsi szervek jól járnak ezzel, hiszen nagyobb anyagiak birtokában meggyorsul a családi és társasházépítkezés, hamarabb szabadul fel a tanácsi lakás. — Megfelelő, hatékony telekgazdálkodás mellett. A fiatalok mielőbbi otthonhoz juttatását és voltaképpen a lakásmobilizációt is szolgálja a tanácsi szerveknek és az OTP-nek az a megállapodása, amely garzon nagyságú lakások építését irányozza elő. Az azokba költöző fiatalok vállalják majd, hogy egy bizonyos idő alatt rendszeres takarékoskodással előteremtik a nagyobb lakás használatbavételéhez szükséges összeget. Az első ilyen garzon jellegű ház építését jövőre kezdik. Helye még nem végleges. Vagy a Széchenyi lakótelepen, vagy a „seprűgyári” Tüzép-telepnél lesz. Nemcsak a fiatalokra, hanem a gondozásra szoruló öregekre is figyelmet fordít a városi tanács. Mérlegeli egy otthonház építését. Tulajdonképpen az is egy garzonlakásokból álló épület lenne. Földszintjén ebédlő, orvosi rendelő, klubszoba — amolyan öregek napközi otthona — létesülne. A lakásuk és az otthonház közti értékkülönbözetet megkapnák az öregek. Mivel ezáltal is jó néhány többszobás lakás felszabadulása várható, a városi tanács mérlegeli a lehetőségeket, és még a VI. ötéves tervben építtetni szeretne egy otthonházat. A lakásmobilizáció természetesen nem teszi lehetővé, hogy mindenki új. a legmagasabb komfortfokozatú lakáshoz jusson. És eleve számol a családok két—háromszori költözésével, ami néha mennyi bosszúságot, költséget egyaránt jelent. Magától érthető, hogy ezt nem mindenki veszi jó néven. Ezért szemléletbeli változást is el kell érni az igénylők között, hiszen ha nem is vadonatúj, de szépen rendbetett otthonhoz! jutnak, amit — éppen a mobilizáció révén — egy idő múlva korszerűbb és alapterületét tekintve az akkori igényeiknek megfefel'ő flog felváltani. Simon Béla
