Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ ■ Illést tartott a KISZ megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Magyar Kom­munista Ifjúságii Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. A testület elfogadta második félévi üléstervét, maid Nagy József, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottsága Vezetőképző Iskolájának igazgatója szá­molt be az iskolán folyó ok­tató-nevelő munka tartalmi tapasztalatairól. A testület a beszámolót elfogadta. Megál­lapította, hogy a vezetőkép­zés a fiatalok KISZ-vezetővé válásának, illetve továbbfej­lődésének rendszeres, szerve­zett formájává vált. Az isko­la jól készíti fel a hallgató­kat az ifjúsági szövetség bi­zottságainak, szervezeteinek önálló vezetésére, gyakorlati, irányítási feladatainak meg­oldására Az elmúlt három képzési év tanfolyamain 749 fiatal vett részt, akik a KISZ- szervezetekben vezető funk­ciókat töltenek be. illetve az állami, a társadalmi szervek választott testületéiben, a gazdasági építőmunlkában vé­geznek felelősségteljes mun­kát. Elutazott a bolgár küldöttség Tegnap elutazott ha­zánkból a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizott­sága vendégeként me­gyénkben tartózkodó Bol­gár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bi­zottságának delegációja. A négynapos látogatás alatt a küldöttség me­gyénk több ipari üzemét, mezőgazdasági termelő- szövetkezetetét tekint- fette meg. Befejezték az őszi árpa aratását a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban jól „fizetett” a 370 hek­táron termesztett takarmánygabona, egy- egy hektárról öt tonnánál több szemet ürí­tettek a szállítójárművek pótkocsijaiba a kombájnok. Az árpatáblákról mindjárt a borsóföldekre vonultak az arató-cséplőgé­pek, 340 hektáron vár betakarításra a vető­magnak szánt hüvelyes a szövetkezetben. Ha az időjárás lényegesen nem változik, előreláthatóan tíz nap múlva a 2300 hek­táron érő búza aratásához állíthatják „had­rendbe” a tizenhat kombájnt a tiszaföldvá- ri tsz-ben (Fotó: T. F.) Méhek a napraforgósban Madáreleség, takarmány másodvetésben A mostoha időjárás, a fagy majd a tartós szárazság a Zagyvamenti Tsz kerté­szeti részlegében — a sző­lősben és gyümölcsösben — is érzékeny károkat okozott, a növénytermesztő ágazatban pedig számottevően rontotta a terméskilátásokat. A gaz­daság szakemberei azonban nem fogadták el a vesztesé­get olyan természeti csapás­nak. amin ne lehetne vál­toztatni. Ezt bizonyítja, hogy a károk felmérése után át­fogó, a gazdaság több ágaza­tára kiterjedő intézkedési tervet készítettek, meghatá­rozva azokat a tennivalókat, amelyekkel csökkentik a veszteséget, pótolják a ki­esést. A kertészet veszteségét 25 hektáron a hibrid káposzta és 50 hektáron a köles má- sodvetésével csökkentik. A terven felül termesztett ká­poszta értékesítésére a tsz a ZÖLDÉRT-fel kötött szerző­dést, a kölest, mint keresett madáreleséget adják el. Palántapótlássali, az időjá­ráshoz igazodó talajművelés­sel és javítással csökkentik a vesztéséget a gazdaság 40 hektáros dinnyeföldjén is. Kiesést pótolnak, és a takar­mányellátás javítását segí­tik 30 hektáron a silókuko­rica terven felüli másodve­tésével. ien> Nem kedvezett az időjárás, hiányzott a csapadék a 880 hektáron termesztett napra­forgónak. A tsz növényter­mesztői ezt a hiányt a ter­méskötődést biztosító, spe­ciális vegyszerezéssel pótol­ják. Ugyancsak a termés­eredmények javítását segítik azzal a megállapodással is, hogy a méhészek az idén út­ba ejtik a tsz napraforgó­földjét. Ilyen kábel még nincs a világpiacon Eddig huszonhat, ország­ban szabadalmaztatták, s még ez év végéig néhány ki­lométeres távvezetéket kiépí­tenek hazánkban és Dániá­ban abból az új kábelből, amelyet a December 4. Drótművek egyik kollektívá­ja alakított ki. Kis és nagy sorozatú gyártására beren­dezkedik a Magyar Kábel Művek. A két vállalat erről megállapodást kötött. Az új anyag- és energia- takarékos kábeltípushoz ha­sonló még nincs a világpia­con, így a sorozattermelés beindulásával nagy megren­delésekre számíthatnak. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cegek részéről, nemrég ex­portajánlatot tettek pakisztá­ni vállalatoknak. Az új kábelt a korábbi tí­pusoktól eltérően nem kell horganyzott huzalbevonattal ellátni, hanem csőszerű alu­míniumbevonattal készítik. Így az nemcsak hogy job­ban vezeti az áramot, hanem a kábel előállításához mint­egy 25 százalékkal kevesebb acélbetét kell. s alkalmazá­sával legalább 10 százalék­kal csökken a szállításnál az elektromosenergia-veszte- ség. További igen nagy elő­nye korrózióállósága. Tőzeg exportra Műanyag zsákokba cso­magolva vagonókba és ka­mionokban „ütazik” Ju- goszlláviábat Ausztriába és Olaszországba a sárszentmi- hályi határ természetadta exportcikke, a talaj javításá­ra. termőképességének foko­zására használt tőzeg. A helyi állami gazdaság éven­te tízezer vagonnyit bányász belőle. Eddig csak belföldön értékesítette. Exportálását az idén kezdik meg. Együttesen 150 vagonra van megrende­lése. Mivel a nyugata orszá­gokban főként a kiskerttu­lajdonosok és a kertészetek kedvelik ezt a természetes tápanyagokban gazdag tala j- erősítőszert, a sárszentmihá- lyiak megkezdték a tőzeg csomagolását. Mindenki másért csinálja avagy mennyit lehet nyerni a csirkén? A megyében a közeljövő­ben örvendetesen fejlődni fog a baromfitenyésztés: a Ma­gyar Nemzeti Bank Szolnok megyei Igazgatóságától ka­pott információ szerint 1984- ig a mainál mintegy 7 millió­val több vágócsirke és -liba felnevelésére teszik alkal­massá beruházásokkal tele­peiket a mezőgazdasági nagy­üzemek. Örvendetes ez a változás, mert a világpiacon a kony­hakész baromfi értékesítési lehetőségei — dekonjunktúra után — ismét javultak, a ke­reslethez való alkalmazkodás pedig jótékonyan befolyásol­hatja az ország külkereske­delmi mérlegét. A kedvező folyamat láttán azonban fel­merül a kérdés: miért válto­zott meg ilyen gyorsan a gazdaságok magatartása, hi­szen nem is túl régen, még nagyon sokan féltek a szár­nyas jószágoktól? Tagadhatatlan, hogy a kedvező világpiaci átalaku­lás növelte a termelők biz­tonságérzetét, a tartós keres­letre számítva mindenki szí­vesebben költ pénzt erre az állattenyésztési ágazatra. Még kézenfekvőbb (a külpiaci vál­tozásokhoz és a Jiazai feldol­gozási lehetőségek javulásá­hoz alkalmazkodó) a barom­fitartásra ösztönző kedvez­ményes hiteleknek a tenyész­tői kedvet serkentő hatása. A beruházásra vállalkozó nagy­üzemekben járva azonban más is kiderült: a nagyobb értékesítési biztonság, a me­gyében meglévő feldolgozó kapacitások nagysága és a korábbinál könnyebben elő­teremthető pénz a baromfi- tenyésztésben rejlő tartalé­kok felkutatását, az ágazat­nak a gazdálkodásra gyako­rolt jótékony hatásának fel­ismerését segítette. De lás­suk hol, mire is jöttek rá? A fejlesztés indítékai ugyan­is igen sokfélék. Számoltak, és vállalkoztak Első pillantásra az pél­dául szinte érthetetlen, hogy Jászladányban, az Egyetértés Tsz-ben miért vállalkoznak baromfitelep építésére. A községben régi hagyományai varinak az ágazatnak, ezeket azonban legszívesebben elfe­lejtenék. Furcsa, de éppen ezért is döntöttek a beruhá­zás mellett. As termelőszövetkezetből néhány éve még 2 ezer—2 ezer ötszáz tonna húscsirke került ki évente, 1980-ra azonban ez a mennyiség majdnem a felére csökkent. A korszerűtlen épületeket, az apró telepeket ugyanis nem volt érdemes kihasználni. A szétszórt padlástérben tartott csirke ugyanis szinte csak emésztette a pénzt: sok fo­rint ment el a takarmány szállítására, a jószág ellátá­sához sok munkás kellett, a kis telepeket olajjal fűteni is drága „mulatság” volt. A költségek évről évre nőttek, lefaragni belőlük a hagyo­mányos telepeken alig-alig lehetett. Az ágazat vesztesé­gessé vált. A jászladányi tagság jó része ma úgy tudja, hogy a csirke csak teher, sokan gya­nakvással is néznek a mosta­ni beruházási tervre. Pedig a bizalmatlanságnak éppen ellenkezőjét bizonyítják a gazdasági elemzések. A szö­vetkezet közgazdászai évente 8—10 millió nyereséget vár­nak a 85 millió forintba ke­rülő új teleptől. Szerintük fordul a kocka, és nemcsak azért, mert az új ólakban a legkorszerűbb, az élő munká­val, a fűtőenergiával és a ta­karmánnyal takarékoskodó technológiát alkalmazhatják. Nem kevés költséget tesznek fölöslegessé a koncentrált tenyésztés miatt rövidülő szállítási utak — és ami ta­lán minden előzőnél fonto­sabb: az építkezés után az állategészségügyi körülmé­nyek optimálissá tehetők. A jószág jobban hasznosítja a takarmányt és az elhullás is jelentősen csökken. Ösztönzött az árvíz A rossz hagyományok nem ijesztették a jászladányi ve­zetőket. Mert számoltak, vál­lalkozni is mertek. Számol­tak, és az elemzések során nemcsak a jövendő új telepet tartották szemük előtt. Vizs­gálataikat a szövetkezet ösz- szes tervével egyeztették. Számba vették például, hogy a most kezdődő melioráció után növekszik majd takar­mánytermő földjeik hozama. Lesz mivel etetni minden év­ben az 1,2 millió baromfit. Arról sem feledkeztek meg, hogy vásárolt tápon kevésbé kifizetődő a szárnyas jószágot tartani, ezért amúgy is el­avult takarmánykeverő üze­mük helyett a baromfite­nyésztők igényeit is kielégí­tőt készítenek. A baromfitenyésztés gaz­daságossá tehető, a korszerű­ség előnyeiről mondottak ál­talában igazak. A költségek 'csökkenése azonban nem mindenhol lenne elegendő érv a baromfitartás bővíté­se mellett. A tószegi Petőfi Tsz-ben legalábbis nem, hi­szen ez az ágazat nem tar­tozik ott a legnyereségesebbek közé; és nem is kerül a rang­sor elejére a most kezdődő bővítő beruházás után sem, A tószegi téeszben nagyon fontos szerepet játszik az ál­lattenyésztés. (A szövetkezet tavaly 220 milliós bevételé­ből 90 millió forintot adott az állattenyésztés és 50 mil­liót a növénytermesztés.) A gazdaság szántóinak 25 szá­zaléka mentetlen területen A debreceni Biogál részére gyártanak egyedi falelemeket Szolnokon, a Beton- és Vasbe­tonipari Művekben fekszik, a szeszélyes Tisza miatt 'rengeteg bevételtől esik el a szövetkezet. Kell hát valami, ami pótolja a hiányt. Ezért fejlesztik a ha­todik ötéves terv során a jó­szágtartás minden ágazatát, összesen 75 százalékos ter­melésnövekedést várnak 1985 végére. A döntést nem nehéz meg­indokolni. Nemcsak a nö­vénytermesztésnél biztosabb bevétellel érvelnek a szak­emberek, azt sem szabad el­felejteni, hogy a nagyobb ter­meléshez szükséges több ta­karmányt Tószegen képesek megtermelni, igaz a kétszeri vetések miatt az átlagosnál drágábban. Azt talán már nehezebb megérteni, hogy miért nő majd 40 százalék­kal a húscsirketartás is. Pe­dig ennek is racionális oka van. A meglévő — igaz, igen elhasználódott — ólakat kár lenne veszni hagyni, hiszen az állattenyésztés bevételei­nek eddig felét adták a hús­csirkék. Nemcsak azért érde­mes felújítani, bővíteni az épületeket, mert révükön így továbbra is bevételhez jut a gazdaság. A beruházástól Tó­szegen is olyan eredménye­ket várnak, mint Jászladány­ban: a korszerűbb technoló­gia eredményeként, a jószá­got egészségesebb környezet­ben nevelve a takarmányozás költségei csökkenni fognak. A mainál jövedelmezőbben dolgozhat az ágazat. Gyorsan forgó csirkék A húscsirke-tenyésztés bő­vítéséről írva a törökszent- • miklósi Tiszatáj Termelőszö­vetkezet fejlesztésének tulaj­donképpen a jászkiséri után kellett volna következnie. Vagy talán fölösleges is lett volna szóba hozni, mert ugyanakkora telepet, ugyan­olyan technológiával, ugyan­annyiért építenek, mint a jászságiak. Csakhát a tö- rökszentmiklósiak indítékai mások. A baromfiértékesíté­si és a hitelszerzési lehető­ségek kedvezőbbé válását látva a szövetkezet vezetőit itt egy kérdés izgatta igzán, s késztette számolásra: sike­rül-e megyorsítani a gazda­ság pénzének forgási sebes­ségét? A Tiszatáj Tsz-ben ugyan­is, ha nem is különleges, de érdekes helyzetben dolgoz­nak. Adottságaik csak kevés növény termesztésére igazán kedvezőek, sokáig kell tehát várni amíg a talaj előkészítés­re, vetőmagra, vegyszerekre költött pénzt (természetesen megfiadzva) viszont látják. Hasonló a helyzet a sertéste­nyésztő és marhatartó ága­zatban is, így aztán a szövet­kezet — különösen az első félévben — gyakran fordul úgynevezett üzemviteli hite­lért a bankhoz. Ezeknek a „kölcsönöknek” a kamatja (az összeg évenként változik) az 5—10 millió forintot is el­éri — ennyivel csökken a tsz eredménye. Hogyan segít ezen a hely­zeten a húscsirketartás? A jövendő telep több mint 40 millió forintos árbevétele egész évben szinte egyenle­tesen érkezik a gazdaság számlájára. A baromfi egy- egy nemzedékének felnevelé­se sem tart olyan sokáig, mint például a sertéseké — a befektetések ellenértékéhez és a haszonhoz korábban jut hozzá a termelő. Végülis ke­vesebbszer kerülnek majd „szorult helyzetbe” a török- szentmiklósiak. A baromfi- telep tehát nemcsak jogosan várt 9 millió forintos évi nyereségével járul hozzá a gazdálkodás eredményessé­géhez. A most még kamatra költött milliók is az év végi mérleg eredményrovatába kerülhetnek. V. Szász József

Next

/
Thumbnails
Contents