Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ ■ Illést tartott a KISZ megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúságii Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. A testület elfogadta második félévi üléstervét, maid Nagy József, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága Vezetőképző Iskolájának igazgatója számolt be az iskolán folyó oktató-nevelő munka tartalmi tapasztalatairól. A testület a beszámolót elfogadta. Megállapította, hogy a vezetőképzés a fiatalok KISZ-vezetővé válásának, illetve továbbfejlődésének rendszeres, szervezett formájává vált. Az iskola jól készíti fel a hallgatókat az ifjúsági szövetség bizottságainak, szervezeteinek önálló vezetésére, gyakorlati, irányítási feladatainak megoldására Az elmúlt három képzési év tanfolyamain 749 fiatal vett részt, akik a KISZ- szervezetekben vezető funkciókat töltenek be. illetve az állami, a társadalmi szervek választott testületéiben, a gazdasági építőmunlkában végeznek felelősségteljes munkát. Elutazott a bolgár küldöttség Tegnap elutazott hazánkból a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága vendégeként megyénkben tartózkodó Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bizottságának delegációja. A négynapos látogatás alatt a küldöttség megyénk több ipari üzemét, mezőgazdasági termelő- szövetkezetetét tekint- fette meg. Befejezték az őszi árpa aratását a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban jól „fizetett” a 370 hektáron termesztett takarmánygabona, egy- egy hektárról öt tonnánál több szemet ürítettek a szállítójárművek pótkocsijaiba a kombájnok. Az árpatáblákról mindjárt a borsóföldekre vonultak az arató-cséplőgépek, 340 hektáron vár betakarításra a vetőmagnak szánt hüvelyes a szövetkezetben. Ha az időjárás lényegesen nem változik, előreláthatóan tíz nap múlva a 2300 hektáron érő búza aratásához állíthatják „hadrendbe” a tizenhat kombájnt a tiszaföldvá- ri tsz-ben (Fotó: T. F.) Méhek a napraforgósban Madáreleség, takarmány másodvetésben A mostoha időjárás, a fagy majd a tartós szárazság a Zagyvamenti Tsz kertészeti részlegében — a szőlősben és gyümölcsösben — is érzékeny károkat okozott, a növénytermesztő ágazatban pedig számottevően rontotta a terméskilátásokat. A gazdaság szakemberei azonban nem fogadták el a veszteséget olyan természeti csapásnak. amin ne lehetne változtatni. Ezt bizonyítja, hogy a károk felmérése után átfogó, a gazdaság több ágazatára kiterjedő intézkedési tervet készítettek, meghatározva azokat a tennivalókat, amelyekkel csökkentik a veszteséget, pótolják a kiesést. A kertészet veszteségét 25 hektáron a hibrid káposzta és 50 hektáron a köles má- sodvetésével csökkentik. A terven felül termesztett káposzta értékesítésére a tsz a ZÖLDÉRT-fel kötött szerződést, a kölest, mint keresett madáreleséget adják el. Palántapótlássali, az időjáráshoz igazodó talajműveléssel és javítással csökkentik a vesztéséget a gazdaság 40 hektáros dinnyeföldjén is. Kiesést pótolnak, és a takarmányellátás javítását segítik 30 hektáron a silókukorica terven felüli másodvetésével. ien> Nem kedvezett az időjárás, hiányzott a csapadék a 880 hektáron termesztett napraforgónak. A tsz növénytermesztői ezt a hiányt a terméskötődést biztosító, speciális vegyszerezéssel pótolják. Ugyancsak a terméseredmények javítását segítik azzal a megállapodással is, hogy a méhészek az idén útba ejtik a tsz napraforgóföldjét. Ilyen kábel még nincs a világpiacon Eddig huszonhat, országban szabadalmaztatták, s még ez év végéig néhány kilométeres távvezetéket kiépítenek hazánkban és Dániában abból az új kábelből, amelyet a December 4. Drótművek egyik kollektívája alakított ki. Kis és nagy sorozatú gyártására berendezkedik a Magyar Kábel Művek. A két vállalat erről megállapodást kötött. Az új anyag- és energia- takarékos kábeltípushoz hasonló még nincs a világpiacon, így a sorozattermelés beindulásával nagy megrendelésekre számíthatnak. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cegek részéről, nemrég exportajánlatot tettek pakisztáni vállalatoknak. Az új kábelt a korábbi típusoktól eltérően nem kell horganyzott huzalbevonattal ellátni, hanem csőszerű alumíniumbevonattal készítik. Így az nemcsak hogy jobban vezeti az áramot, hanem a kábel előállításához mintegy 25 százalékkal kevesebb acélbetét kell. s alkalmazásával legalább 10 százalékkal csökken a szállításnál az elektromosenergia-veszte- ség. További igen nagy előnye korrózióállósága. Tőzeg exportra Műanyag zsákokba csomagolva vagonókba és kamionokban „ütazik” Ju- goszlláviábat Ausztriába és Olaszországba a sárszentmi- hályi határ természetadta exportcikke, a talaj javítására. termőképességének fokozására használt tőzeg. A helyi állami gazdaság évente tízezer vagonnyit bányász belőle. Eddig csak belföldön értékesítette. Exportálását az idén kezdik meg. Együttesen 150 vagonra van megrendelése. Mivel a nyugata országokban főként a kiskerttulajdonosok és a kertészetek kedvelik ezt a természetes tápanyagokban gazdag tala j- erősítőszert, a sárszentmihá- lyiak megkezdték a tőzeg csomagolását. Mindenki másért csinálja avagy mennyit lehet nyerni a csirkén? A megyében a közeljövőben örvendetesen fejlődni fog a baromfitenyésztés: a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei Igazgatóságától kapott információ szerint 1984- ig a mainál mintegy 7 millióval több vágócsirke és -liba felnevelésére teszik alkalmassá beruházásokkal telepeiket a mezőgazdasági nagyüzemek. Örvendetes ez a változás, mert a világpiacon a konyhakész baromfi értékesítési lehetőségei — dekonjunktúra után — ismét javultak, a kereslethez való alkalmazkodás pedig jótékonyan befolyásolhatja az ország külkereskedelmi mérlegét. A kedvező folyamat láttán azonban felmerül a kérdés: miért változott meg ilyen gyorsan a gazdaságok magatartása, hiszen nem is túl régen, még nagyon sokan féltek a szárnyas jószágoktól? Tagadhatatlan, hogy a kedvező világpiaci átalakulás növelte a termelők biztonságérzetét, a tartós keresletre számítva mindenki szívesebben költ pénzt erre az állattenyésztési ágazatra. Még kézenfekvőbb (a külpiaci változásokhoz és a Jiazai feldolgozási lehetőségek javulásához alkalmazkodó) a baromfitartásra ösztönző kedvezményes hiteleknek a tenyésztői kedvet serkentő hatása. A beruházásra vállalkozó nagyüzemekben járva azonban más is kiderült: a nagyobb értékesítési biztonság, a megyében meglévő feldolgozó kapacitások nagysága és a korábbinál könnyebben előteremthető pénz a baromfi- tenyésztésben rejlő tartalékok felkutatását, az ágazatnak a gazdálkodásra gyakorolt jótékony hatásának felismerését segítette. De lássuk hol, mire is jöttek rá? A fejlesztés indítékai ugyanis igen sokfélék. Számoltak, és vállalkoztak Első pillantásra az például szinte érthetetlen, hogy Jászladányban, az Egyetértés Tsz-ben miért vállalkoznak baromfitelep építésére. A községben régi hagyományai varinak az ágazatnak, ezeket azonban legszívesebben elfelejtenék. Furcsa, de éppen ezért is döntöttek a beruházás mellett. As termelőszövetkezetből néhány éve még 2 ezer—2 ezer ötszáz tonna húscsirke került ki évente, 1980-ra azonban ez a mennyiség majdnem a felére csökkent. A korszerűtlen épületeket, az apró telepeket ugyanis nem volt érdemes kihasználni. A szétszórt padlástérben tartott csirke ugyanis szinte csak emésztette a pénzt: sok forint ment el a takarmány szállítására, a jószág ellátásához sok munkás kellett, a kis telepeket olajjal fűteni is drága „mulatság” volt. A költségek évről évre nőttek, lefaragni belőlük a hagyományos telepeken alig-alig lehetett. Az ágazat veszteségessé vált. A jászladányi tagság jó része ma úgy tudja, hogy a csirke csak teher, sokan gyanakvással is néznek a mostani beruházási tervre. Pedig a bizalmatlanságnak éppen ellenkezőjét bizonyítják a gazdasági elemzések. A szövetkezet közgazdászai évente 8—10 millió nyereséget várnak a 85 millió forintba kerülő új teleptől. Szerintük fordul a kocka, és nemcsak azért, mert az új ólakban a legkorszerűbb, az élő munkával, a fűtőenergiával és a takarmánnyal takarékoskodó technológiát alkalmazhatják. Nem kevés költséget tesznek fölöslegessé a koncentrált tenyésztés miatt rövidülő szállítási utak — és ami talán minden előzőnél fontosabb: az építkezés után az állategészségügyi körülmények optimálissá tehetők. A jószág jobban hasznosítja a takarmányt és az elhullás is jelentősen csökken. Ösztönzött az árvíz A rossz hagyományok nem ijesztették a jászladányi vezetőket. Mert számoltak, vállalkozni is mertek. Számoltak, és az elemzések során nemcsak a jövendő új telepet tartották szemük előtt. Vizsgálataikat a szövetkezet ösz- szes tervével egyeztették. Számba vették például, hogy a most kezdődő melioráció után növekszik majd takarmánytermő földjeik hozama. Lesz mivel etetni minden évben az 1,2 millió baromfit. Arról sem feledkeztek meg, hogy vásárolt tápon kevésbé kifizetődő a szárnyas jószágot tartani, ezért amúgy is elavult takarmánykeverő üzemük helyett a baromfitenyésztők igényeit is kielégítőt készítenek. A baromfitenyésztés gazdaságossá tehető, a korszerűség előnyeiről mondottak általában igazak. A költségek 'csökkenése azonban nem mindenhol lenne elegendő érv a baromfitartás bővítése mellett. A tószegi Petőfi Tsz-ben legalábbis nem, hiszen ez az ágazat nem tartozik ott a legnyereségesebbek közé; és nem is kerül a rangsor elejére a most kezdődő bővítő beruházás után sem, A tószegi téeszben nagyon fontos szerepet játszik az állattenyésztés. (A szövetkezet tavaly 220 milliós bevételéből 90 millió forintot adott az állattenyésztés és 50 milliót a növénytermesztés.) A gazdaság szántóinak 25 százaléka mentetlen területen A debreceni Biogál részére gyártanak egyedi falelemeket Szolnokon, a Beton- és Vasbetonipari Művekben fekszik, a szeszélyes Tisza miatt 'rengeteg bevételtől esik el a szövetkezet. Kell hát valami, ami pótolja a hiányt. Ezért fejlesztik a hatodik ötéves terv során a jószágtartás minden ágazatát, összesen 75 százalékos termelésnövekedést várnak 1985 végére. A döntést nem nehéz megindokolni. Nemcsak a növénytermesztésnél biztosabb bevétellel érvelnek a szakemberek, azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagyobb termeléshez szükséges több takarmányt Tószegen képesek megtermelni, igaz a kétszeri vetések miatt az átlagosnál drágábban. Azt talán már nehezebb megérteni, hogy miért nő majd 40 százalékkal a húscsirketartás is. Pedig ennek is racionális oka van. A meglévő — igaz, igen elhasználódott — ólakat kár lenne veszni hagyni, hiszen az állattenyésztés bevételeinek eddig felét adták a húscsirkék. Nemcsak azért érdemes felújítani, bővíteni az épületeket, mert révükön így továbbra is bevételhez jut a gazdaság. A beruházástól Tószegen is olyan eredményeket várnak, mint Jászladányban: a korszerűbb technológia eredményeként, a jószágot egészségesebb környezetben nevelve a takarmányozás költségei csökkenni fognak. A mainál jövedelmezőbben dolgozhat az ágazat. Gyorsan forgó csirkék A húscsirke-tenyésztés bővítéséről írva a törökszent- • miklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet fejlesztésének tulajdonképpen a jászkiséri után kellett volna következnie. Vagy talán fölösleges is lett volna szóba hozni, mert ugyanakkora telepet, ugyanolyan technológiával, ugyanannyiért építenek, mint a jászságiak. Csakhát a tö- rökszentmiklósiak indítékai mások. A baromfiértékesítési és a hitelszerzési lehetőségek kedvezőbbé válását látva a szövetkezet vezetőit itt egy kérdés izgatta igzán, s késztette számolásra: sikerül-e megyorsítani a gazdaság pénzének forgási sebességét? A Tiszatáj Tsz-ben ugyanis, ha nem is különleges, de érdekes helyzetben dolgoznak. Adottságaik csak kevés növény termesztésére igazán kedvezőek, sokáig kell tehát várni amíg a talaj előkészítésre, vetőmagra, vegyszerekre költött pénzt (természetesen megfiadzva) viszont látják. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztő és marhatartó ágazatban is, így aztán a szövetkezet — különösen az első félévben — gyakran fordul úgynevezett üzemviteli hitelért a bankhoz. Ezeknek a „kölcsönöknek” a kamatja (az összeg évenként változik) az 5—10 millió forintot is eléri — ennyivel csökken a tsz eredménye. Hogyan segít ezen a helyzeten a húscsirketartás? A jövendő telep több mint 40 millió forintos árbevétele egész évben szinte egyenletesen érkezik a gazdaság számlájára. A baromfi egy- egy nemzedékének felnevelése sem tart olyan sokáig, mint például a sertéseké — a befektetések ellenértékéhez és a haszonhoz korábban jut hozzá a termelő. Végülis kevesebbszer kerülnek majd „szorult helyzetbe” a török- szentmiklósiak. A baromfi- telep tehát nemcsak jogosan várt 9 millió forintos évi nyereségével járul hozzá a gazdálkodás eredményességéhez. A most még kamatra költött milliók is az év végi mérleg eredményrovatába kerülhetnek. V. Szász József
