Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxii. évf. 149. szám. 1981. június 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött az országgyűlés ülésszaka A parlament elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Tegnap délelőtt folytatódott és a kora délutáni órákra befejeződött az országgyűlés nyári ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A vendégpáholyban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai testület több vezetője. Az 1980. évi zárszámadás­ról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról beterjesztett törvényjavaslat vitájában Ju­hász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója egye­bek között rámutatott, hogy a múlt évi ipari teljesítmé­nyek vállalatonként különbö­ző eredményességűek. A leg­főbb tapasztalat — tette hoz­zá —, hogy a kitűzött maga­sabb mérce reális és teljesít­hető. Iparunkban továbbra is nagy szellemi és anyagi tar­talékok várnak kiaknázásra. A pénzügyi tárca vezetője válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a parla­menti vita érzékeltette: a ta­valyi tapasztalatokból na­gyon sokat okultunk, s az 1980-as intézkedések, folya­matok rendkívül sok pozitív tendencia továbbviteléhez ad­nak ösztönzést. A törvényja­vaslat bizottsági előadója a képviselők megerősítették, hogy a gazdaságiban hosszan tartó és nagy aktivitással megindult folyamatról van szó, amelyben minden kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal újabb feladatokat is állít. E teendők megoldásán állhatatosan kell együtt dol­gozni. Közölte a miniszter: a kormány — az eddigi gya­korlatnak megfelelően — megvizsgálja á vitában el­hangzott valamennyi észre­vételt, javaslatot, s a lehető­ségek szerint, érdemiség sze­rint hasznosítani fogja azokat a munkájában. Ami a vitá­ban taglalt résztémákat ille­ti. Hetényi István az iparirá­nyítással kapcsolatban továb­bi teendőként említette a gépipar szelektív fejlesztését, a háttéripar fejlesztését, az alkatrészellátás javítását. A kormány nagy figyelemmel foglalkozik a vállalatok kö­zötti szerződéses kapcsolatok és a felelősségi rendszer gya­korlati kérdéseivel és ellen­őrzésével is. A miniszter megítélése szerint az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze a nemzetközi munkamegosz­tás továbbfejlesztése. Mint elmondta: a KGST-országok- kal kialakított, s most már öt évre szóló tervkoordináció­ban egyeztetett együttműkö­dési lehetőségek e folyamat­ban fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsö­nös érdekeken alapuló .együttműködés továbbépí­tésén kell munkálkodni a KGST-tagországok között. Elsőrangú feladat mindenkor a vállalt kötelezettségek tel­jesítése a kölcsönösség alap­ján. Kitért a miniszteri válasz arra is. hogy a mecseki szén­bányászat fejlesztésének cél­ját az Állami Tervbizottság már korábban jóváhagyta, s Ezt igazolják a kis- és nagy- vállalatok utóbbi mésfél esz­tendős munkájának tapaszta­latai is. Arról is szólt a kép­viselő, hogy az új termelői ár- és szabályozó rendszer a világpiaci hatások közvetíté­sével javította a gazdasági tisztánlátást. Mivel a törvényjavaslat vi­tájához több hozzászóló nem jelentkezett. az elnöklő Cservenka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. októberben napirendre kerül a beruházási javaslat. Azt kérik az ipar vezetőitől, a Baranya megyei tanácstól, hogy a beruházás előkészíté­sét minden erővel segítsék, s akkor biztosítható a koksz­termeléssel összehangolt fej­lesztés. A bányaüzemek kö­zötti jövedelemelosztással kapcsolatban a miniszter vé­leménye: a Pénzügyminisz­térium kész megvizsgálni egy jobb megoldási lehetősé­get. A fejlesztési alappal kapcsolatos gondok megoldá­sát a vállalati stratégia egyik alapvető kérdéseként emlí­tette Hetényi István, azzal, hogy a vállalatoknak meg­lévő forrásaik egy részét va­lóban, tartósan, a fenntartás­ra kell fordítaniuk. A mezőgazdasági témájú hozzászólásokat a miniszter úgy értékelte, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a terme­lésben, a költséggazdálkodás­ban még találhatók tartalé­kok. Árakról, jövedelmező­ségről szólva megemlítette: a sertéstenyésztés helyzete kielégítő, megvan az ösztön­zés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi eszten­dőben növekedtek. A meg­emelt vízdíjakról annyit: a víz mai árában semmiféle különadó vagy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tény­leges költségeket. Hiba volt viszont tíz esztendőn át érin­tetlenül hagyni, s azután hir­telen, valóban gondot okozó- an felemelni a térítés össze­gét. A költségekhez gyorsab­ban alkalmazkodva kell az árpolitikát érvényesíteni. Osztotta véleményét a mi­niszter azokkal a képviselők­kel, akik hangsúlyozták: a tanácsi gazdálkodásban is szükség van szelekcióra, rangsorolásra, takarékosság­ra. A településfejlesztési koncepciót, illetve az utóbbi esztendőkben kialakult, kü­lönösen a kistelepülésekre jellemző gyakorlatot érintve Hetényi István utalt arra: a Minisztertanács az elmúlt he­tekben hozott határozatot a településhálózati koncepció több kérdéséről. Ez a döntés a parlamenti vitában bírált A napirend szerint ezután a statisztikai téma követke­zett. Hazánkban a statiszti­kai munkát 1973. óta törvény szabályozza. Ennek eddigi végrehajtásáról Nyitrai Fe~ rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke tartott beszámolót. Tá­jékoztatta a törvényhozó tes­tületet az állami statisztikai szolgálat sokrétű tevékenysé­géről, munkamódszereiről, s az eredmények mellett tag­lalta a további feladatokat jelenségek tetemes részét megszünteti. Tőzsér Gáspár­nak, a nógrádi bányászkoló­nia még meglévő egészségte­len lakásainak felszámolását szorgalmazó észrevételére válaszolva a miniszter el­mondta: a hatodik ötéves tervben erre a célra van pénz, több- mint az előző tervidőszakban volt. Befejezésül köszönetét mondott az országgyűlésnek a kormány munkáját segítő hozzászólásokért, kiemelve: a gazdasági célok megvaló­sítása a vállalatok, a szövet­kezetek és a költségvetési in­tézmények feladata. Óriási az irányítás felelőssége, de a gyakorlati munkát nem he­lyettesítheti. ■ Végül Hetényi István kér­te az országgyűlésit, hogy ve­gye tudomásul a beszámolót, a választ, és fogadja el a tör­vényjavaslatot. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a ta­nácsok 1976—1980. évi pénz­ügyi tervének a végrehajtá­sáról szólj törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben, az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangúlag elfogadta. is. Nemcsak a „számok vilá­gában” dolgozó szakemberek gyakorlati munkáját ismer­tette; a társadalom ügye, ér­deke szempontjából is bemu­tatta a statisztikát. Mit je­lent itt a közérdek? Az or­szággyűlés terv- és költség- vetési bizottságának az ülés­szakot megelőző munkaérte­kezletén is felvetették ezt a kérdést. Kézenfekvő a vá­lasz: a vezetésmek-irányítás­(Folytatás a 2. oldalon.) Szavaz az országgyűlés (Telefotó — KS) Hetényi István vitaösszefoglalója Beszámoló a statisztikai törvény végrehajtásáról A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében az idén 13, külnböző típunsú — 16 és 25, valamint 1M tonnás — úszódaru készül. Valamennyit exportálják, el­sősorban Szovjetunióba, Romániába, Csehszlovákiába, Marokkóba. A képen: 16 tonnás úszódaru toronyszerkezete kerül a helyérte Ülést tartott az Elnöki Tanács Losonczi Pál, az Élnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Alhadzsi Shehu Shagarinak, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnöké­nek hivatalos magyarorszá­gi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások lehetőséget adtak a két fél álláspontjának kicserélésé­re a legfontosabb nemzetkö­zi kérdésekben, és jól szol­gálták a magyar—nigériai kapcsolatok továbbfejleszté­sét. Az Elnöki Tanács a tá­jékoztatást tudomásul vette. Az Elnöki Tanács kiegé­szítette a középfokú oktatá­si intézményekről szóló tör­vényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmében a honvédelmi miniszter is lé­tesíthet szakközépiskolát. Ezzel lehetőség nyílik a szakmunkásképzéssel egybe­kötött szaktiszthelyettes- képzés kiszélesítésére. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg, és mentett fel, egyéni kegyelmi ügye­ket tárgyalt, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. „Aranyat” ér a növényi olaj Termelők és feldolgozók tanácskozása a martfűi növényolajgyárban A növényi olajnak világ­szerte egyre nagyobb jelen­tősége van, a korszerű étker zésben mind jelentősebb sze­repet kap — hangsúlyozták a martfűi növényolaj gyár­ban rendezett tegnapi ta­nácskozáson. A termelőüze­mek és a feldolgozó ipar szakembereinek eszmecseré­jén elmondották, hogy az olajos növények közül a napraforgó foglalja el a leg­nagyobb területet, megköze­lítően 280 ezer hektáron terem —, csaknem ötszöröse a tíz év előtti területnek. Az ötödik ötéves tervben a nap­raforgó termőterülete vár-' hatóan a jelenlegi szinten stabilizálódik, nagyobb gon­dot kell viszont fordítani a terméshozamok növeléséi e, a ihibridijajfók elterjesztéséire. A cél az, hogy a napraforgó legalább háromnegyed része intenzíven termő hibrid le­gyen. A martfűi növényolajgyár közvetlen ellátási övezeté­ben levő Szolnok megyei üze­mek öt év alatt megközelí­tően húszezer hektárral nö­velték az olajos növények termőterületet. Az értékes olajos növények jól jöve­delmeznek, tavaly három­negyed milliárd forint árbe­vételt eredményeztek, azösz- szes növénytermesztési jö­vedelem 18 százalékát. A főnövény, a napraforgó, Szolnok megyében, de az or­szág más . területein is szé­pen fejlődik, biztató termést Ígér. A martfűi növényolaj- gyárban gondos karbantar­tással készülnek az új ter­més fogadására. Az új gyár első sikeres szezonja után, napi ezer tonna termés fel­dolgozására készül. Korsze­rűsítették az alapanyag át­vételét, bővítették a tárolási lehetőségeket. Naponta 1800 tonna olajos magvat tudnak átvenni a termelőktől. Csa­padékos időjárásra is felké­szültek, a nedvesen érkező olajos magvakat négy bábol­nai típusú szárítóberendezés üzembehelyezésével teszik tárolásra alkalmassá. Cél­szerűbb viszont, ha a terme­lők már eleve száraz anya­got szállítanak az üzembe. Interjú Leonyid Brezsnyevvel Egy kínai Indiában Súlyos harcok Salvadorban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.)

Next

/
Thumbnails
Contents