Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
XXXII. évf. 148. szám, 1981. június 26., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Páncélosok a konténernél 4. oldal A jövő heti rádió- és tévéműsor 5—6. oldal Tanácskozik az országgyűlés Napirenden: a költségvetés 1980. évi végrehajtása és a statisztikai munka Tegnap a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka, amelynek kétnapos tanácskozásán a képviselők három témát felölelő tárgysorozatot fogadtak el: 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. A törvényhozó testület ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek több vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fasiszta Németország 40 évvel ezelőtt támadta meg a Szovjetuniót, s most, az évforduló alkalmából a Szovjteunió Legfelsőbb Tanácsa békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára hasznosítsák a parlamentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság álláspontja szerint — hangsúlyozta Apró Antal — a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a nemzetközi légkör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes érdekeit, és teljes mértékben egybeesik a magyar nép törekvéseivel, békés alkotó munkájának céljaival. Ezután aZ országgyűlés kinyilvánította egyetértését, támogatását a szovjet békekezdeményezésekkel, hangsúlyozva azt a meggyőződését, hogy a népek közös erőfeszítéseivel, valamennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével elháríthatok az emberiség békéjét és biztonságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköztársaság — hangsúlyozták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához küldött válaszüzenetükben az országgyűlés képviselői — a jövőben is részt vállal a békekezdeményezésekből és kész hozzájárulni megvalósításukhoz. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését a parlament legutóbbi, tavaszi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. A pénzügyminiszter expnzéja A pénzügyminiszter expozéjában elmondotta, hogy 1980-ban követtük azt a XII. pártkongresszuson is megerősített irányvonalat, amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, összekötve azt az élet- színvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításával. Kiemelte: a külkereskedelmi egyensúly az elmúlt évben tovább javult. A lakosság fogyasztása — szerény mértékben — nőtt. 1980- ban a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruellátás egészében kielégítő volt. Arra is kitért a pénzügy- miniszter, hogy a külkereskedelmi egyensúly javulása a tervezettnél alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termelés csökkent, a mezőgazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező terméseredményei követHetényi István pénzügyminiszter tartja expozéját keztében — a termelés tavaly — a megelőző évihez képest — több mint három százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az egyensúly javításában nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása kisebb volt a tervezettnél, 2 százalékkal maradt alatta az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházások volumene, és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasági feltételek mellett a VI. ötéves terv megvalósításához jobb teljesítményeket kell nyújtani. A költségvetés a tervezettnél is nagyobb szerepet vállalt a lakosság életszínvonalához kapcsolódó feladatok finanszírozásában — mondotta ezután, majd a vállalati témákat taglalva elmondta: számos olyan termelő egységünk van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. Nem megnyugtató viszont a helyzet feldolgozó iparunknál, ezen belül főként gépiparunk számos üzeménél. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állami-nagyberuházások körében a már folyamatban lévő beruházások befejezésére helyeztük a hangsúlyt. A társadalmi közkiadások tavaly 14 százalékkal nőttek. A legjelentősebb tételt a nyugdíjak jelentették: itt a kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980. közepén emeltük a három- és többgyerekesek családi pótlékát. A tanácsok elmúlt ötévi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte. A tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre csaknem 18 százalékkal többet fordítottak az ötéves tervben tervezettnél. Hetényi István ezután arról szólt, hogy a tavalyi terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba erre az esztendőre. Ezzel szemben az év elKépünkön: párt- és állami vezetők az ülésteremben (Telefotó KS) A Parlamentben tegnap megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Telefotó KS) ső négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-vel átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. Ez az intézkedés néhány tized százalékkal növeli az árszínvonalat. A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús- és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben alapjában az állami viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Egyidejűleg sor kerül az általános iskolai és nevelőotthoni étkezés színvonalának javítására. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedések nyomán. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mező- gazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a fel- vásárlási árakat, hogy biztosítva legyen a termelők érdekeltsége. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. Hangsúlyozta a pénzügy- miniszter : nagy figyelmet fordít a kormány arra, hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, és az árak — ha közgazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. január 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. Az időskorúakról gondoskodás kapcsán szólt arról: 1981. közepétől 70 forintról 100 forintra emeltük az úgynevezett nyugdíj-automatizmus minimális összegét, ami a nyugdíjasok több mint felénél legalább 5 százalékos emelkedést jelent, s így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Szólt arról is, hogy megfelelő előkészületek után folyamatosan Bevezetik az ötnapos munkahetet, amely július 1-től már több mint 200 000 embert érint. Az új munkarend alkalmazásának a kapacitások jobb kihasználását is eredményeznie kell. A terv- és költségvetési bizottság álláspontja Az expozé után Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottságnak a kormány tavalyi pénzügyi tevékenységével kapcsolatos álláspontját. Az adatok és az érzékelhető törekvések szerint, mind több állami és szövetkezeti vállalat kezd felzárkózni az új követelményekhez. Szólt arról: a tanácsok gazdaság- szervező és -fejlesztő tevékenysége az ellenőrzésük és irányításuk alatt álló kommunális, kulturális, egészség- ügyi és más intézmények működése fontos része az életszínvonal alakulásának. A bizottság véleménye szerint célszerű lenne a területfejlesztési terveket és pénzügyi megalapozottságokat felülvizsgálni, egyebek között azért, hogy egyértelműen tisztázódjék, miként lehet és kell növelni a- községek népességmegtartó képességét, jobban támogatni a jövőben az alsó szintű településközpontokat. 4 (Folytatás a 3. oldalon)
