Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
V 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚNIUS 4. INNEN — ONNAN Új irányzatok a repülésben Ha valakit felszólítunk, hogy rajzoljon le egy. repülőgépet, a hosszúkás törzs elejére rajzolja a légcsavart, mögé a motort, az oldalra nyúló szárnyakat és a törzs végére a kormányfelületeket. Valóban, ez az általános kép alakult ki a laikusokban az elmúlt háromnegyed évszázadban. A kép persze időnként változik, eltűntek a légcsavarok, hátra kerültek a turbináik, a szárnyak nyílszerű kiképzést kaptak. Az elmúlt években azonban legalábbis a tervezők asztalán, gyorsabban módosulnak a formák, és új és új technikai megoldásokat „dobnak ki” a technikusok. Énnek oka pedig a már szinte egy évtizede dühöngő energiaválság. A repülőgépiek „szórajának” mérséklésére több út is lehetséges. Ezek közül a legfontosabb a fajlagos fogyasztás csökkentése és a drágább üzemanyagok arányának a mérséklése. A már több gyár által alkalmazott .takarékos- sági megoldás, hogy a légellenállás csökkentésére a közepes méretű és sebességű, enyhén nyilazott szárnyú gépek szárnyvégeire felálló fülek vagy szarvak kerülnek. Újra légcsavar? Újabban előtérbe kerülnek ismét a légcsavaros gázturbinák, mert ezek a leggazda- ságosabbak teljesítményüket, súlyukat és fogyasztásukat, valamint a felhasznált üzemanyagot tekintve. A gép orrából viszont hátra helyezik a légcsavart, így a zaj az utaskabin mögé kerül és a légcsavar által kavart légáramlás is kevesebb gondot okoz. A légcsavar is átalakul : könnyű, szálerősített műanyagból építik és szárnyainak a hegyét megtörik, ezzel javul a hatásfokuk. Ha azonban hátra kerül a motor, megváltozik a súlyelosztás, a súlypont annyira hátra kerül, hogy a gép a farkát nem képes felemelni a földről. Ha ennek elkerülésére a szárnyat teljesen hátra teszik, kicsi lesz a távolság a farok- rész kormányfelületei és a szárny vonalában lévő súly- „ pont között, így a ,gép nem kormányozható. Nincs más megoldás: elől lesz a gép „farka” a kormán yíjslülettel, azután az utástér, mögötte a szárny, majd a motor és végül a légcsavar. Már épül az USA-ban az első ilyen, hat- személyes gép. Hidrogén hajtóanyag Szintén az energiaválság vetette elő a balesetek miatt egyszer már „végérvényesen” elvetett hidrogén üzemanyagot A hidrogén, ez az egyszerű szerkezetű, rendkívül könnyű és nagy hőtartalmú gáz kiváló hajtóanyag a gázturbinák számára. Gáznemű állapotban egy-egy kilogrammjának fűtőértéke a szénhidrogéneknek csaknem háromszorosa. Folyékony állapotban is' könnyű, s így egy-egy liter fűtőértéke negyede a benzinének. Hidrogénből tehát több liter, de kevesebb kilogramm kell azonos teljesítmény eléréséhez. Kisebb lesz tehát a gép felszáillósúlya és ez a repülőknél döntő követelmény. A hidrogént hajtóanyagként való felhasználásához mélyhűtéssel cseppfolyósítani kell, különben hatalmas tartályra lenne szükség. Mielőtt azonban a hajtóműbe vezetik, ismét gázzá alakítják, Kezelése a legnagyobb elővigyázatosságot igényli, hiszen rendkívül tűzveszélyes. A számítások szerint 1995-ben megérik a helyzet a hidrogénnel üzemelő repülőgépek forgalomba állítására. Merészebb ötletek is napvilágot láttak már. Az egyik kaliforniai repülőtéren mint egy különleges szellem emelkedett fel egy gép a kifutópályáról. A legkülönlegesebb az volt, hogy hiányzott a felszálláskor oly jellemző motorhang. Ezt a gépet ugyanis napelemekkel hajtott légcsavar emelte a magasba. A „Solar Riser” nevű gép vakító napsütésben és állandó ellenszélben 9 méter magasságban 800 métert tett meg. A gép szerkezeténél teljesen új elemeket alkalmaztak. Mivel az elektromotorok súlya nagy. s a napelemek csak viszonylag kevés energiát szolgáltatnak, a repülőgép vázát rendkívül könnyű anyagból készítették. A farok nélküli, kétfedeles gép felső szárnyára több mint 500 napelemet helyeztek el. A sziilíciumkristályokból álló napelemekben keletkezett az az elektromos áram, amely lehetővé tette, hogy a négy lóerős motor működjön. Ez emelte fel a 60 kilogramm súlyú repülőgépet és az ugyancsak könnyű pilótát. A sikeres kísérletnek követői is akadtak. Hat héttel később Angliában egy hasonló gép már 1126 métert tett meg a levegőben: a gép súlya 103 kilogramm volt. Négy villanymotort 750 napelem hajtott meg. ezek egy légcsavart működtettek. Rendkívül magas árak Két fő oka van, hogy a napenergiával hajtott, a kör- nyeztre teljesen veszíélytelen gépek csak nehezen terjednek. Az egyik az, hogy csak kevéssé használják ki a napenergiát, hiszen a napelemben a napenergiának mindössze egy nyolcada alakul at árammá. A másik a rendkívül magas ár. Bár a napelemek ára az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent, még ma is relatíve drága egy watt áram előállítása. A kísérletezők remélik, hogy 1985-re harmincadjára csökken. Ma még nem látható, hogy az ismertetett és a többi új irányzat milyen gyakorlati jelentőségű. Mindenképpen várható azonban, hogy a századfordulóig nagy ugrást tesz meg a reoülés — a gazdaságosság irányába. T. M. Radioaktiv diagnosztika A szerv- és funkciózavarok radioaktív anyagokkal való diagnosztizálása az utóbbi két évtized során nagyot fejlődött, és a modern gyógyászat egy űj szakterületévé nőtte ki magát. Gyors előretörését annak köszönheti, hogy a testszöveteken könnyedén áthatoló magsugarakat egyszerű módon ki lehet mutatni. így lehetővé válik nyomon követni kis — az emberre ártalmatlan — mennyiségű radioaktív anyagoknak a szervezetben való „vándorlását”, eloszlását, feldúsulását, s e folyamat jellemzőinek a mérését. Mindez külső beavatkozások, a páciens különösebb megterhelése nélkül mehet végbe. Beteges elváltozásokra az utal, ha a radioaktív anyaginak a szervekben való mozgása, illetve elraktároeó- dása a normálishoz viszonyítva eltér. E különbségek viszonylag könnyen és gyorsan. felfedezhetők, ami diagnosztikai szempontból rendkívüli előnyöket nyújt Az NDK Rossendorfban levő Központi Atomkutató Intézetében — többek között — e kérdésekkel is foglalkoznak. Iz informatív makromolekulák eredete A hélium és a neon nemesgázok mellett a hidrogén, a szén, az oxigén és a nitrogén az univerzum leggyakoribb elemei. Ezekből már a csillagközi tériben szerves molekulák képződnek. Az első szerves molekuláknak a Földön való képződését szimuláló kísérletek azt mutatták, hogy az összes lehetséges építőelemekből összeállhatnak élő sejtek, főként aminósa- vak. Már 65 C-fok körüli hőmérsékleten igen szelektíven reagálnak egymással az említett elemek, és fehérjeszerű makromolekulákat képeznek meghatározott struktúrákkal. Vajon e poliaminó- savak, mint informatív makromolekulák voltak-e az előfutárai a mai géneknek? Arra, hogy a közvetlenül keletkező polinukieotidok lennének a mai gének elődei, még. nincsenek kísérleti bizonyítékai a tudománynak. Aram napsugárból Üzembe helyezték az „Eu- relios”-t, az első kísérleti naperőművet, amelynek áramát közvetlenül a nyilvános hálózatba vezetik. Teljesítménye ugyan viszonylag csekély, mindössze 1000 kilowatt: mintegy 300 háztartás vagy 2000 villany vasaló energiaszükségletét képes kielégíteni. Jelentősége azonban óriási: kezdete egy léhetsé- ges új erőforrás rendszerbe fogott felhasználásának. A naperőművet a szicíliai Adreno közelébe, az Etna tövében fekvő pusztaságra telepítették. Olasz—francia— nyugatnémet koprodukció. Építése 25 millió márkába került. Egy labdarúgópálya nagyságú területet tükrökkel borítottak. A terület felén 110 lapos, á másik felén 74, enyhén parabolikus tükröt helyeztek el. A 184 tükör' a nap sugarait egy 54 méter magas acéltoronyhoz közvetíti. Az így nyert hő egy erősen szigetelt csőrendszer vizét 510 fokos gőzzé hevíti. A keletkezett gőzzel egy szokványos turbinát hajtatnak. A tükrök mindegyikébe egy kis komputert építettek be, amely követi a napsugarak útját és a tükröt minden 10. másodpercben elektromotor segítségével a nap állásához igazítja. Ha felhő takarja el a napot, egy 500 fokos hőtároló forró sóval fél órán át a szükséges hőfokon tartja a gőzt. Érdekesség, hogy a külső hőmérséklet alig befolyásoljál az erőmű működését. Télen is csupán annyiban, hogy a nap sugarai ferdébben érkeznek. A biztonsági technika egyszerű: ha valamely hiba következtében a gőz túlhevül- ne, leállnak a tükrök. A fel- hevült csöveken nagy nyomással hideg víz áramlik keresztül. Tíz perc múlva a berendezés automatikusan kikapcsol, a nap továbbhaladt, de a tükrök leálltak. ötven kilométeres szélsebességig a tükrök sugarai még célba találnak. Vihar esetén a tükröket vízszintes helyzetbe eresztik le. Ha mindez ilyen egyszerű, felmerül a kérdés, miért nem hasznosítottuk eddig a napsugarakat. A válasz többrétű: egyrészt a nap éjszaka nem süt, másrészt a napsugarakban gazdag országok energiaigénye általában alacsony. fis a harmadik ok; a napsugarakból nyert áram jelenleg még túl drága: Mégis, a világ napsütötte tájain egymás után épülnek a különböző rendszerű kísérleti naperőművek. Így a Szovjetunió közép-ázsiai pusztaságain, a spanyol tengerparton, a Pireneusokban Dél-Franciaországban, Japánban. Előreláthatólag kétszer akkora, 2000 kilowattos teljesítményűek lesznek, mint a most üzembe lépett adra- nói erőmű. A napsugár közvetett, tornyos felhasználása mellett más módszerekkel is kísérleteznek. Így az Egyesült Államokban, Arizonában olyan erőművet terveznek, amely a fényt a napcellákban közvetlenül árammá alakítja át. Megjegyzendő: jelenleg ez a legdrágább módszer. A szicíliai naperőműben előállított áram ára mintegy hússzorosa egy átlagos atomerőműben termelt energiáénak. A kísérletezők azonban meg vannak győződve, hogy nagyobb méretekkel és technikai fejlesztéssel a költségek jelentősen csökkenthetők. És a nap sugárzása — szénnel, olajjal és az uránnal szemben — örök időkre szól — mondják, s hozzáteszik: „Kezdetben az atomenergiával termelt áram is sokkal-sokkal többe került”. Gáti István 3ft Napsugár-erőmű Szicíliában Biztonságos védősisak Ha a száguldó versenyautót baleset éri, vezetője nincs már csaknem biztos halálra •ítélve, mint élődéig hanem igen jó esélyei vannak arra, hogy sértetlenül vészelje át a kalandot. Ebben — a vé- dööltözet többi részén kívül — nagy szerepe van a speciális kialakítású sisaknak, amely a test legfontosabb részét, a fejet, a koponyát óvja. Tudni kell. hogy az alkalmazási területtől függően sokféle sisakot készítenek. A motorversenyzők sisakját például tarkónál felkanyarí- tott alsó szegéllyel alakítják ki, hogy a fej hátrahajlása- kor ne okozzon csigolyasérülést. Versenyautóban, ahol a hatpontos, feszesre húzott biztonsági öv szigorúan rögzíti a test helyzetet, erre nincs szükség. Az autóversenyző sisakjának külső héja nagy szilárdságú üvegszál- erősítésű vagy szénszálas műanyagból van. Ezt bélelik ki a koponya szilárdsági tulajdonságaihoz alkalmazkodó ütéstompító anyaggal, és a fejformát tökéletesen követő béléssel. A keskeny kitekintő nyílást a középkori lovagok sisakrostélvára emlékeztető, felcsapható „ablak” védi. mely vastagsága és szilárdsága révén nemcsak a süvítő légáramlás, hanem a felcsapódó kövek, röpködő gumiabroncs-darabok ellen is véd. A versenyző szója előtt szellőzőfuratok vannak, a „sisakrostély” bepárásodáKépünkön: egy, az autóversenyző-sisakok legmegfelelőbb kialakításában közreműködő kísérleti személyt — egy cirkuszi akrobatát — láthatunk, aki a kb. 20 méteres toronyból az 1 méter vastagságú habgumira való leugrásra készül elő. Fején a próbának alávetendő ütéstompító anyagból készült „sapkát” helyezte el, dereka körül és a mellén pedig a tclemetrikus mérőegységeket, amelyek zuhanásának adatait jelzik. sa ellen pedig a beágyazott villamos fűtőszálak védenek. A báli fül tájékán csatlakozik a sisakhoz az oxigén-lé- legeztető palack tömlője. 4 sokoldalú markoló Az építkezéseknél, a mezőgazdaságban, bányászatban egyre gyakoribbak az erőgépekre szerelt különböző alakú és méretű markolók. Igénybevételük hatékonyabbá, gyorsabbá, így gazdaságosabbá teszi a munkát és igen sok, ma már egyre nehezebben megszerezhető élőmunkát szabadít fel. A KGST-országok közül többnek az ipara ráállt e gépek tömeges termelésére. Az NDK-ban gyártott UB 631-es típusú hidraulikus gép például egyaránt felhasználható a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, az iparban, a lakásépítésben, útépítésben, közműépítési munkában, talajjavításnál és még sok más területen. Optimálisan alkalmazkodik a mindenkori felhasználási körülményekhez, rövid műveletciklus és nagy teherbírás mellett automatikusan változtatja sebességét és az erőkifejtést a mindenkori munkafeltételek szerint. Kiszolgálásához minimális erőfeszítés elegendő, a hidraulikus szervokormány révén a kormányzás rendkívül könnyed. Igen gyakoriak a traktorra szerelt markolók. Attól függően, hogy hol és • hogyan kapcsolják a traktőrhoz és kiemelt helyzetben támasz- kodnak-e saját járószerkezetükre, függesztett, félig függesztett vagy rászerelt megoldásban készülhet. A függesztett munkavégzésnél a traktor hidraulikus emelője az egész szerkezetet emeli vagy süllyeszti. A rászerelt gépeknek nincs járószerkezetük, vázukat mereven a traktorhoz erősítik, és csak a működő részt mozgatják hidraulikusan. Mintegy 30 százalékos súlymegtakarítás érhető így el, a traktor fordu- lékonyabb is, és terület teljesítménye is nagyobb. Ilyen például a képen látható csehszlovák NKC 1000 típusú egytonnás rakodógép.
