Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
1981. június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • ■ g|||j ■ < Naponta mintegy kétszáz új személygépkocsit adnak át a MERKÚR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Csepeli Kereskedelmi Üzemegységében. Az ország legnagyobb telepén a nyári hónapokban legnagyobb a forgalom. Az új gépkocsi-tulajdonos elhagyja a MERKUR telepét TANÉV. VEGE AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON Június végén fejeződik be az 1980/81-es tanév az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Ebben a tanévben mintegy kétezerötszáz hallgató tanult az Oktatási Igazgatóságon. A pártiskola egyéves és öthónapos képzésén hetvenegyen, a tízhetes vezető továbbképző tanfolyamon és továbbképző céltanfolyamon nyolcszáznegyvenen vettek részt. I JA. marxizmus—leni- nizmus esti egyetem hároméves ^általános tagozatán, valamint a kétéves szakosított, és az egyéves kiegészítő szakon ezeregyszáznyolcvanan, az egy- és kétéves speciális továbbképzésen pedig mintegy négyszázhetvenen tanultak. A tanév kezdetén a hallgatók és a beiskolázó szervek 35—40 tematikából választhattak. A tanév folyamán a lemorzsolódás aránya nem érte el a hallgatói létszám három százalékát, az egy főre jutó hiányzási átlag pedig 1,3 foglalkozás volt. Az év végi vizsgák június 8-án kezdődtek, s a hónap végén fejeződnek be. Sopronban épül a nyugati országrész legnagyobb szállodája Űj szálloda építését kezdték meg Sopronban. A magyar— osztrák kooperációban felépülő több mint 200 szobás hotel a Lővérek legszebb részén kapott helyet, s a határvidék legnagyobb vendégfogadója lesz. Többszintes, lépcsőzetesen elhelyezkedő épülete szinte hozzá simul a fenyveserdőkkel borított hegyoldalhoz. A háromcsillagos szállóban 160 személyes rendezvénytermet, 30 személyes magyaros szobát, 300 személyes éttermet és 80 személyes éjszakai bárt is kialakítanak. Uszodával, szaunával, kondí- ciótenemmel is vendégei rendelkezésére áll. A szálloda megépítésére nemzetközi versenytárgyalást írtak ki, s azt a stájerországi Rauppach építőipari cég nyerte meg. Egyebek között vállalta, hogy a szállodát a kezdéstől számított 22 hónap múlva átadja. Üj nyolctantermes általános iskola épül Tiszaföldváron a szolnoki ÉPSZER Vállalat kivitelezésében Július 12-én Országos cserépvásár Pécsett Az idei nyáron ötödik alkalommal rendezik meg a híres pécsi cserépvásárt. Időpontja július 12. (vasárnap), helyszíne a négytornyú székesegyház előtti tér. A rendezőszerv — a Baranya megyei Művelődési Központ — harminchárom neves fazekast hívott meg a vásárra. Közülük számosán viselik a népművészet mestere, illetve a népi iparművész címet. A népi kerámia nagy hazai központjaiból mintegy húszezer cserepet visznek a pécsi mustrára. A sétatér öreg fái alatt tehát igazi kirakodóvásár lesz. Kivonul a vásárra a szombathelyi Kertész Tsz is, amelytől kedvezményes áron vásárolhatnak szobanövényeket, esetleg éppen a népi fazekastól vett cserepekbe. Mód nyílik arra is, hogy akinek megtetszik az agyagmű- vesség, a helyszínen kipróbálhatja a korongolást, a gyerekek pedig kedvükre agyagozhatnak. Népi énekesek ési táncosok, vásári komédiások igyekszenek jó hangulatot kelteni. Tavaly körülbelül negyvenezer ember fordult meg a cserépvásáron, és közülük minden második-harmadik vásárolt is valamit. Ha kedvez az időjárás, az idén sem lesz kisebb a pécsi sokadalom. Mint a többi gyerek „Zagyvarékas községben már történelmi hagyomány, hogy az itt élő családok közül többen rendszeresen fogadnak állami gondozott gyermeket. Nyilvántartásaink szerint jelenleg tizenöt nevelőszülő huszonkét állami gondozott gyermekről gondoskodik." A Zagyvarékas községi Közös Tanács 1981 januárjában kelt jelentéséből. A pálinkát már ismerte Bolyós Lászlóné maga is állami gondozott gyerek volt. Édesanyja — így hívja a nevelőanyját — több mint harminc állami gondozott gyermeket nevelt föl. Bolyósnénak három saját gyermeke van. a legidősebb fiú huszonegy éves. az egy- szern leány most tizenöt. Két évvel ezelőtt a Bolyós házaspár egy állami gondozott testvérpárt vett magához. — A kislányom akarta nagyon, hogy vegyünk magunkhoz egy lánygyermeket — meséli az asszony. — Csakhogy Zsuzsikát,, aki megtetszett nekünk, a testvérével együtt hozták el a szüleitől. Fényképeket szed elő, s mutatja új gyermekeit, akik most éppen óvodában vannak. — Az egyik tanyáról hozr ták el őket. Az apa nem dolgozott, az anya börtönben ült. Amikor idekerültek, a fiú három-, a lány négyéves volt. Nem ismerték a legalapvetőbb viselkedési szabályokat sem. beszélni is alig tudtak. A levesen, a kenyéren és a szalonnán kívül más ennivalót nem ismertek. Még az első napokban történt, hogy reggeliztünk, s a gyerek rámutat a felvágottra: „én abból eszek” — mondja. Rákérdeztem, mi az, mi van áz asztalon? Nem tudta megmondani. Vagy egy másik eset: -reggel felébred a kisfiú, s az első mondata: „adjál nekem pálinkát”. Hároméves korában úgy itta a pálinkát, hogy a szempillája sem rezdült meg közben. Szerencsére az apró gyerek könnyen felejti a rosszat és könnyen tanulja a jót. Zsolti és Zsuzsika szépen fejlett, öltöztetett gyerekek, s otthonra -találtak a Bolyós családnál. Az édesanyjuk több mint egy éve szabadult a börtönből. Azóta egyszer érdeklődött a gyerekekről — levélben. A kisfiú sír A két lány hetedik osztályos, a fiú ötödikbe jár. A zagyvarékasi általános iskolában állami gondozott gyerekekkel beszélgetek. Mindhárman egészen pici korukban kerültek el otthonról. Borbála elégedett a nevelőszüleivel. Csak az édesapjával tartja a kapcsolatot, az édesanyját nem szereti, mert iszik és mindig más férfiismerőse van. Éva is párhónapos korában lett gondozott. Azóta egyszer már nevelőszülőket is .„cserélt”, s az új helyén jól érzi magát. És az iskolában? Érzik-e, éreztetik-e velük, hogy ők állami gondozottak? — Alsó osztályban még szoktak néha csúfolódni a gyerekek, hogy „államik” vagyunk ... De a felsősök már nem. A tanárok pedig nagyon kedvesek. Olyanok vagyunk mi is, mint a többi gyerek... A két lány talpraesetten válaszol, látszik, hogy kiegyensúlyozottan élnek, de a fiú, Laci nagyokat hallgat. Amikor az édes szülőkre terelődik a szó, sírva fakad. Már nagyon régen látta őket, és szeretné, ha meglátogatnák. — Visszamennétek-e az igazi szüléitekhez? Borbála nemmel int, Éva mosolyog, és azt mondja, „talán”, Laci sír. Vélemények és ellen- vélemények Kovács Ferencné az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. — A kihelyezett állami gondozott gyerekek beilleszkedésével nincs különösebb gond. A nevelőszülőknél és az iskolában hamar megtalálják önmagukat, barátaikat. Igaz, érzékenyebbek, nyugtalanabbak az átlagnál. — Hogyan értesülnek arról, ha mondjuk otthon nincs valami rendben? — Családlátogatásokon kiderülnek a problémák... De legtöbbször a gyermek maga is elmondja. A tanácsi jelentés szerint nem jellemző, hogy a nevelőszülők anyagi meggondolások miatt vesznek magukhoz gyermekeket. Mindehhez azonban tudnunk kell azt is. hogy egy gyermek után a nevelőszülő havonta 800—1600 forintot kap (az összeg annál több, minél nagyobb értelmi fogyatékossága van a gyermeknek), és jogosult a családi pótlékra is. A gyermeket fölveszik az óvodába, napközibe, ahol ingyen étkeztetés jár neki. Iskolai felszerelésekről és ruhákról szintén az állam gondoskodik. Legeza Mihályné vezető óvónőnek fenntartásai vannak. — Én nem merném kijelenteni, hogy; az anyagiak nem befolyásolják a nevelő szülőket. Mert nehéz elkép- * zelni, hogy az a nevelőszülő, aki egyik nap kihozta a gyermeket az intézetből, másnap pedig itt van vele, és követeli, hogy azonnal vegyük föl az óvodába, mindezt csupa szeretetből teszi. Ráadásul a nevelőszülők nagy része idősebb ember, nem dolgozik már, lenne ideje a gyerekkel otthon is törődni. Az is előfordul. hogy amikor a gyerek iskolás lesz — több baj lenne vele —, visszaviszik az intézetbe. Szerintem jobban meg kellene nézni, hogy kinek adunk ki gyerekeket. Nemcsak a szülők lakás- és életkörülményeit, mást is... Básti Béláné, a községi óvoda gyermekvédelmi felelőse egyetért. — Voltak olyan esetek, hogy el kellett vennünk a ne - velőszülőktől a gyermeket, mert kékre-zöldre verte .,. Igaz, mostanában már nemigen fordult elő ilyen eset. De engem az is megdöbbent, ha a gyermeken nem látszanak ugyan verésnyomok, de este belekapaszkodik az ember ruhájába, és azt mondja: nem megyek haza ... Polónyi Gáborné. a községi tanács igazgatási csoportjának vezetője. — A nevelőszülők nagy része gyerekre vágyik, ezért hoz az intézetből gyereket. Nem hiszem, hogy olyan sokat jelentene az a párszáz forint. amit a gyermek gondozásáért kapnak. Az óvodai elhelyezés bedig hozzájárul a gyermekek fejlődéséhez. — A dolgozó nő gyerekét nem tudják elhelyezni az óvodába, az otthon levő idős nevelőszülőkét pedig kötelesek fölvenni. Nem okoz ez feszültséget? — Nem, mert megértik az emberek a helyzetet. Én inkább azt tartom nagyobb problémának, hogy egyre kevesebb nevelőszülő fogad gyermeket a házába, s ők is többnyire már idősek. A fiatal házasoknak vagy van már gyerekük, vagy ha nincs, de dolgoznak, nemigen hiányzik nekik. Vélemények és ellenvélemények. Az azonban tény, hogy a legtöbb nevelőszülővel elégedettek a gyerekek s a község is. Vitatkozni persze lehet, csak egy dologról nem szabad elfeledkezni vita közben sem, hogy a tét: a gyermek. A gyermek, aki oly keveset ismer és ért meg még ebből a világból, aki nem lát az érdekeltségek, .indítékok mögé, akinek csak vágyai vannak. Otthont és szerete- tet akar. Paulina Éva Kard a hüvelyben Hóbort, vagy alkotószenvedély? Csupa gond az élet. Itt van például a kardhüvely. Az emberek évszázadokon át nem bírtak rendesen hadakozni egymással, mert kardforgatás közben állandóan beakadt a lábuk a derékszíjról lecsüngő kardhüvelybe. Gondosan megtervezett parádriposztok hiúsultak meg, mert a támadó megbotlott a kard- hüvelyben és jól beverte magát. Az emberek évszázadokon át meg voltak győződve arról, hogy ennek már így kell lennie, nem lehet mit tenni.. De valamit mindig lehet tenni. Már-már úgy néz ki, hogy minden reménytelen, amikor egyszerre csak jön valaki. 1914. április 28-án Pap Lajos fogorvos és Trattner Jakab gépészmérnök, aradi lakosok bejelentették a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, hogy megalkották az összecsukható kardhüvelyt. Ez olyan kardhüvely, amiből, ha kihúzzák a kardot, magától összecsukódik, ha viszont vissza akarjuk helyezni a kardot a hüvelybe, a kardhüvely kinyílik. Minden adva volt tehát akkor, hogy az emberiség Pap Lajos fogorvos és Trattner Jakab gépészmérnök jóvoltából kényelmesebben kaszabolja egymást. De az egészből nem lett semmi. Mármint az összecsukható kardhüvelyből. Az emberiség igen hálátlan. Hoffmann Emil kereskedővel sem törődött senki, ő az írástudók problémáját oldotta meg. Megfigyelte, hogy a huzamos írás kifárasztja a kezet és a legtöbb embernek görcsös fájdalmat okoz. Az írás közben kimelegedett kéz izzad, a papírt megnedvesíti, beszennyezi és igen gyakran az írást is elmaszatolja. Ilyen körülmények között csak nehézkes és izzadságszagú írások születhetnek. De mindig jön valaki. Hoffmann Emil 1919-l^en jelentette be találmányát, az írást könnyítő gördülő lemezt. Ezt írás közben a kéz alá kell helyezni és a minden irányban könnyen gördülő lemez a kéz mozgását követi. A súrlódás a görgők és a papírlap között sokkal kisebb, mint a kéz és a papír közti, tehát az írás sebesebb és kevésbé fárasztó lesz. Frissebb, egyszerűbb. De ebből sem lett semmi, a legtöbb írás- azóta is nehézkes és izzadságszagú. Doktor Scharp Andor bajai ügyvéd tyúkszem- és bőrgyaluja, Fontaine Károly Adolf gyáros hajfésűvel ellátott haj- és szakállvágó berendezése, Weiss Frank kivilágítható borotvája,. Hazslinszky Ede nyugalmazott MÁV felügyelő kést és villát egyesítő evőeszköze, amellyel dinnyét, sült tököt is úgy lehet enni, hogy a gyümölcs szeletelés közben nem ugrik ki állandóan az ember tányérjából. S még ezer és ezer mosolyogni való szabadalmi leírást őriz a Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára. Mindig akadtak hóbortos, megszállott emberek, akik évtizedeket áldoztak azért, hogy kitaláljanak valamit, amivel megoldhatják az emberiség különféle problémáit. De- mielőtt megmosolyogjuk őket hóbortjukért, számoljunk azzal, hogy lehet, hogy visszamosolyognak. Mert talán nem is a végeredmény, a józan racionalitás volt fontos számukra, hanem a szenvedély, magának az alkotásnak a gyönyörűsége. Magyarországon évente 1200 szabadalmi bejelentés érkezik a Találmányi Hivatalhoz. A szakemberek szerint nagyon kevés. Megyesi Gusztáv
