Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

1981- június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió huBámhossxán Szivárvány Igazán nem panaszkodhat­nak a rádióhallgatók, az el­múlt héten a szokásosnál is több kitűnő, önálló műsor, nagy tematikus összeállítás hangzott el nemzeti adóin­kon. A legkifejezőbb példa erre a legutóbbi Szivárvány Szigeti Anna szerkesztésé­ben. A 120 perces műsor úgy­nevezett tematikus összeállí­tás volt a virágról és szókap­csolatairól. Az ötlet nem új, hallottunk már hasonlót, leg­alábbis elképzeléseiben, de megvalósításában ez a Szi­várvány magasan az átlag- műsorok fölé emelkedett. A szociológiai ihletésű ri­portok közül értéke szerint először Kapusi Rózsa külö­nös virágriportázsát kell említeni. Kapusi Rózsa mun­kássága középpontjában mindig is a jobb, a neme­sebb, egyszóval az emberibb élet igenlése állt. Ezúttal a salétromvirág és a penészvi­rág fogalmát járta körül va­lóságfeltáró mikrofonjával, ütköztette a valóságot a szó­virágok emberének handa- bandázásával. Különösen megrázó volt a Nap utcai alagsori lakásban élő nyolc­van éven felüli emberek be­látó szerénysége: „Jó lenne nekünk már ez a lakás, csak egy kicsit szüntetnék meg a falak nedvességét”. A ripor­ter nem elégedett meg azzal, hogy az adott helyzet így van és kész, hanem más eset kap­csán bizonyította: a forintok százezrei mennek semmibe, mert egy-egy házfelújítás vagy renoválás csupán ki­rakatmunka. Kapusi nem mondta ki — miért is tenné, a hallgató úgy is asszociál — a jogtalan, erkölcstelen vál­lalati haszonhúzás húzódik meg a felelőtlen munkák hátterében. Széli Júlia a virágkultusz kultúrtörténeti értékeit tárta elénk, különös tekintettel a régi »irodalom — Ómagyar Mária siralom — virágemlé­keire. Hasonló, de mégis más színű interjú-riport volt Szi­geti Annáé, a kővirágokról. Ez utóbbiban a középkori florisztikus motívumok „szó­laltak meg” a budavári ása­tásoknál. Míg az előző mű­sorrészlet a virágkultusz iro­dalmi emlékeiről adott na­gyon élvezetes tájékozódást, a „kővirágok” kapcsán pedig a téma építészeti érdekessé­geit tárták fel. A szóvirágok — Hernádi Miklós szerint a fellengős kifejezések, elkoptatott üres frázisok — a körülmények túllicitólására, elfedésére al­kalmasak — ez derült kiRá- dai Eszter úgyszintén re­mekbe készült interjújából. Több mint érdekesség: az 1950-es közhelyek jó része — legalább is a fiatalok szá­mára érthetetlen. Ebből vi­szont a következtetés Herná­di szerint: a hivatali nyelv előtt a hivatalnak kell meg­változnia, csak azután vál­tozik a nyelv. Visi László egy bárvirág­gal beszélgetett. Mellesleg ez ősi jifoglialkozás” Iviiselőjére még nem hallottunk ilyen szép titulust. De nem is ez a lényeges, sokkal inkább az az anatómiai biztonságú „él­veboncolás”, amit a riporter a „bárvirággal” elvégzett. Az inkognitóban maradt, öt nyelven beszélő hölgy, aki esetenként 3—4 ezer forintot „keres” — s saját bevallása szerint annyit dolgozik, amennyit akar, amennyihez kedve van, egyébként ő in­kább idegenvezetőnek tartja magát — férjhez szeretne menni, „boldog asszony” akar lenni. A remekül szerkesztett Szi­várvány műsorából azért emeltük ki ezeket a talán még mívesebb miniatűröket, hogy bizonyítsuk: a legnehe­zebb témák is megközelíthe- tőek izgalmasan, teljes nyílt­sággal előadhatóak — értő és avatott közvetítők révén. Tiszai Lajos Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2-es számú Gyermekgyógyászati Klinikáján az országban is egyedülálló gyér mekfoglalkoztató működik. A Minika tetejére épített — társadalmi összefogással készült — létesítmény a beteg gyermekek gyógyulását segíti elő. Ez az intenzív foglalkozás-terápia a kis betegek számára az egészséges élet illú­zióját kelti és igy pszicbikailag eltávolodnak a kórház eddig megszokott monoton és egyes esetekben nyomasztó életkörülményeit ől. A képen: játék a gyermekfoglalkoztatóban. Bekötőutak, dűlő utak végén Nyár van — a javából. Érik a gyümölcs, kasza alá való már a fű a réteken, a fólia alatt — és néhoj már kívül is — piroslik a para­dicsom, szedni kell a bor­sót, a zsenge babot, tolla­sodnak a tavasszal kelt csir­kék, kacsák, kislibák. Az aprófalvakban, tanyákon, jóval az aratás előtt, tetőzik a dologidő. Riportunkban kis településeken, tanyákon járva arra kerestünk vá­laszt, hogy a hétvégeken, csöndesebb estéken jut-e va­lamicske idő szórakozásra, társas együttlétre, művelő­désre, s ha igen, hol lehet azt eltölteni. \ 1 \ Diplomaták összeesküvése, Félelem a város felett, Ven­dégek vadnyugaton, Csillag­szemű, Békeidő — ezek a filmek képezik a Tiszakürt- tel közös tanácsú Nagyrév júniusi kulturális kínálatá­nak „fix” pontjait. A mű­velődési otthon udvara — s maga az épület sem —» nem igen mutatja jelét a szere­tetteljes gondoskodásnak. Az épület mögött kuglipálya — ott, ahol hajdan a bábuk áll­tak, ölesre nőtt csalán, pa- réj árválkodik. Mellette olyasféle gerendaácsolat, mint amilyeneken Gácsi Mi­hály metszetein a latrokat megfeszítik' jeles ünnepek alkalmával erről lógnak a birkagulyást illatozó bográ­csok. A fai mellett kidobott szeneskályha mereng, a nagyteremben két asszony rakosgatja a székeket az esti mozielőadáshoz, — s töp­rengenek, vajon a ma esti filmhez elég lesz egy sor szék, vagy hagyjanak inkább kettőt. Ők mondják: néha egy-két fiatal eljön ping­pongozni, s ha ritkán is, de szoktak itt olyan hogyishív­jákot, diszkót rendezni, amúgy nem igen járnak ide a népek, fiatalság nem na­gyon van a faluban, az idő­sebbek meg minek jönnének. V 2 \ ötven év körüli férfival beszélgetünk Kungyalun a kocsmát, vegyesboltot magá­ba foglaló épület előtt. — Nem tudom, ki hogy van vele — mondja, — de én nem tudnék Kungyalun kívül másutt élni. Itt cse- lédkedtem az Almássy ura­dalomban, itt lettem felnőtt, itt dolgoztam, meg dolgozom ma is — látástól mikulásig. — Ügy tudom, megy in­nen a nép, főleg a fiatalja. — Hát, hogyne menne. Itt nincs iskola, áruház, patyo­lat, összkomfort, széles mo­zi, szórakozás. — Magának mi jelenti a szórakozást ? Dologidőben szabad időről *— Hm. A tsz-ben dolgo­zom reggeltől estig, utána otthon a jószágok, a háztáji a hét végére marad. Jó, ha elalvás előtt egy kicsit néz­ni tudom a tévét. Azért a volt iskolában es­ténként kinyit a KlSZ-klub — főleg hétvégeken, és a klubkönyvtárban a könyv­kölcsönzés sem szünetel. Sör csak hét végén kapható a faluban — legutóbb elfo­gyott mind a negyven ládá­val. \ 3- A A Kunszentmártonhoz tar­tozó Szelevény kiterjedt ta­nyavilágában van egy falu­sias képet mutató tanyaköz­pont: Halesz, amely sok te­kintetben az életképes apró­falu modellje is lehet. Vi­rágzó szőlő, gyümölcs, zöld­ségkultúra, gyönyörűen ren­dezett mezőgazdasági táj di­cséri az itt lakók eszét, ke­zét, szívét. Egy éve már, hogy szüntelen kilincselés után megépült az út, amely Haleszt összeköti a — világ­gal. Nemrég fejeződött be a klubkönyvtár tatarozása. Végeredmény: egy takaros, jól használható épület, amely nagytermet, büfét, orvosi rendelőszobát, könyv­társzobát foglal magába. A közeljövőben központi támo­gatásból új berendezés is kerül a halesz.j klubházba. S „mit tud” ez a létesítmény? Hallgassuk a szomszédban lakó Bállá Károlynét. \ 4. _A — Hát kérem, a halásziak­nak ez a világ közepe. Este itt játszik a mozi, mindig összejönnek a filmre jó pá­ran. Vasárnap délutánonként jönnek a gyerekek szülőstől, a felnőttek elkuglizgatnak egy-két sör, fröccs mellett. Nemrég nótaest volt: meg­telt a nagyterem dugig. Meg aztán itt rendezik a lako­dalmakat is, olyankor aztán rendszerint itt komázik a falu apraja-nagyja Mi is át­megyünk, amikor csak te­hetjük, no nemcsak azért, mert én vagyok a klub gondnoka. — Itt a ház körül sok a jószág, nagy a kert — még­is van idejük ilyesmire? — Már hogyne volna — erre muszáj lenni! Tiszakürt—Tüzes-szőlő. Tóth Mihály és felesége lak­ja az öreg, ám szépen rend- bentartott tanyát. A férfi Martfűn dolgozik, az ÉP­SZER alkalmazottja, minden nap eljár. Az asszony a Ti- szamenti Tsz tagja. Üzlet, orvos, autóbusz, vonat, ivó­víz kilométerekre a tanyától. A legközelebbi szomszéd .is legalább húsz perc járásra lakik. Üjsáa nem jár a ház­hoz, mert a tanyai postaláda messze van, egyszer hetente, ha megnézik. — Szeretnénk elköltözni innen — mondja Tóth Mi- hályné. — Bármennyire sze­retünk is itt lenni. Dehát ahogy szaporodik a martfűi lakásra gyűjtögetett pénz­ünk, úgy megyen fölfelé a lakás ára is. A gangon fecskék fészkel­nek. „A barátaink” — mondja az asszony tekintete Ősszel, ahogy elköltöznek a fecskék, a házaspár is magá­ra marad, Tóthné telente két-három n ónapig — a fér­jén kívül — csak akkor ta­lálkozik emberekkel, amikor hetente egyszer bevásárolni induL \ 5- \ Tiszakürt — Bogaras ugyancsak derekasan küzd faluléte fönnmaradásáért. Homokos bekötőútját, dűlőit rendbentartják, s tizenegy- néhány éve már, hogy vil­lanyt kaptak a házak. Dr. Kiss Györgyné — itt él édes­apjával, édesanyjával és négyeszítendős Attila fiával. Attilának természetesen a bogarasi szőlőskert homokja maga a paradicsom a tisza- kürti óvoda után, ahová édesanyja minden nap autó­vá] viszi. Neki is kürtön van a munkahelye — vegyész végzettséggel a takarékszö­vetkezetben dolgozik. — Szabad idő? — kérdi. — Főleg a hétvégén. Cserkeszei­be, Tiszakürtre az arboré­tumba, Kecskemétre kirán­dulunk a gyerekkel, erre jó a személykocsi. Emellett rengeteg könyvem van, újabban meséskönyvekkel is gyarapszik a házikönyvtár — az esti program fénypont­ja: mesét olvasok a gyerek- nek. Az idősebbek, a szülők ak­kor szólalnak meg, amikor a bogarasi „kultúrban” ren­dezett bálok szóba kerülnek. — Régen volt minden hét­ben — mondja az apa. — Mostanában ritkábban, on­nan tudjuk, ha bál van, hogy idáig hallatszik a hangja. — A mi időnk a háztáji­ban, a szőlőben elmegy min­denestül, — mondja a fele­sége. — Még jó, hogy a szomszédokkal azért össze­összejövünk, nemcsak közös munkára, egy kis tereferére is. Dehát ez is fontos, nem?! — De igen! Szabó János A nyolcadik tanév a megyében Sikeres orosz nyelvtanfolyamok Az MSZBT Központi Gor­kij Nyelviskola Szolnok me­gyei tagozata 1973-ban kezd­te meg működését. Orosz nyelvtanfolyamok szervezé­sével a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítése a célja. Az elmúlt nyolc tanév alatt 326 tanfolyam indult a me­gyében, 4651 hallgatóval. Az 1980/81. tanévben 37 tanfo­lyam dolgozott Az általános iskolai tanfo­lyamok munkáját az érde­kesség, tartalmasság és ered­ményesség jelzi. Deák Lász- lóné, a szolnoki Beloiannisz úti iskola tanárnője, e tan­évben is két csoportot szer­vezett Szolnok 11 iskolájából, a szaktanárok segítségével, tanulmányi versenyre való előkészítési céllal. A városi szaktárgyi versenyen a Má­tyás király úti, a Kassai úti, a Beloiannisz úti és a Ság- vári úti Általános Iskola csa­patai értek el első helyezé­seket. A tanfolyam legjobb öt tanulója részt vett egy szovjetunióbeli tanulmány­úton. A jászberényi Bercsé­nyi úti iskola tanfolyamának tanulói Szappanos Károlyné szaktanár vezetésével, egy szovjet katona sírját gondoz­zák. A hozzátartozók elláto­gattak Jászberénybe és ta­lálkoztak a tanulókkal. A iászfényszarui általános is­kola tanfolyamának tanulói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére szov­jet vendégeket fogadott, és orosz nyelvű műsorral szó­rakoztatták a közönséget. A jászapáti tanulók a zárófog­lalkozást orosz nyelvű mű­sorral, teadélutánnal tették emlékezetessé. A középiskolai tanfolya­mok célja elsősorban az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra, a tanulmányi ver­senyekre és az érettségire készíteni fel a hallgatókat. A túrkevei tanfolyam 20. hall­gatójából Tiki Imréné szak­tanár vezetésével 19-en tet­tek sikeres érettségi vizsgát orosz nyelvből. A török­szentmiklósi Bercsényi Gim­názium tanfolyamának leg­jobban dolgozó tanulóit áp­rilis 26-ári jutalomból elvit­ték a Szovjet Kultúra és Tu­domány házába, ahol filme­ken kívül még két kiállítást is megtekinthettek. A felnőttek részére indított tanfolyamon elsősorban az állami nyelvvizsgára készíti elő a hallgatókat. A szolno­ki heti 4 órás tanfolyam egyik hallgatója már évköz­ben letette a nyelvvizsgát, a Kőolajkutató Vállalat részt­vevőinek többsége a követ­kező évekre tervezte ezt az erőpróbát, így tanulásukat a következő tanéviben is foly­tatják. A túrkevei Vörös Csillag Tsz 14 tagú csoport­jának létrehozását Jakab Sándomé szervező is segítet­te. Farkas Dánielné tanár pe­dig filmvetítésekkel, hang­lemezek hallgatásával igye­kezett az órákat élménysze- rűbbé tenni. Kulcsár Balázs általános iskolai szakfelügye­lő Fegyverneken a tsz és a csecsemőotthon dolgozóinak szervezett rövidített tanfo­lyamét december 9. és ápri­lis 1. között, a résztvevők az iskola nyelvi laboratóriumá­ban tanulhatták az orosz nyelvet. Az új tantáv szervezése szeptember 1-én kezdődik. Házépítés, kiskert, üdülés Szaktanácsadó szolgálat Szolnokon Szolnokon, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ „Mindennapi dolgaink” cí­mű szaktanácsadó szolgálata holnaptól péntekig ismét várja az érdeklődőket. A téma ezúttal a házépítés, a lakáskarbantartás, a kiskert és az üdülés lesz. A látoga­tók — akiknek kérdéseire szakemberek válaszolnak majd — különböző bemuta­tókat tekinthetnek meg. A művelődési központ előtti té­ren kertészeti 'kisgépeket, szerszámokat, növényvédő szereket, szoba- és kerti nö­vényeket láthatnak és itt kaphatnak választ a kert-és parktervezéssel, a növények ápolásával kapcsolatos kér ­déseikre is. Ugyancsak sza­badtéren rendezik meg azt a kiállítást, amely a magán­lakás-építés néhány korsze­rű eljárását mutatja be. A látogatók kemping- és sport­eszköz-bemutatót is láthat­nak. A művelődési központ előcsarnokában a lákásfcar- bantartás ügyes-bajos dol­gaiban igazodhatnak el és itt tájékozódhatnak a nyári •üdülési lehetőségekről ist A szaktanácsadó szolgálat mindennap délután 4 órától este 8 óráig fogadja az ér­deklődőket. Utazásban is segít a könyvtár Külön polcokon sorakoz­nak az európai országokat és Magyarország megyéit, tá­jait bemutató könyvek, autó- és turistatérképek, vá­rostérképek, helyi idegenfor­galmi kiadványok és a könyvkereskedelmi forga­lomba nem kerülő múzeumi ismertetők, katalógusok. Ez­zel az ú j szolgáltatásával se­gíti a jászberényi városi-já­rási könyvtár a nyári hóna­pokban azokat az olvasókat, akik hosszabb utazásokra, kirándulásokra, nyaralásra készülnek. Szolnokon Gyógypedagógusok országos tanácskozása Szolnok lesz a házigazdája a Magyar Gyógypedagógu­sok Egyesülete IX. országos szakmai konferenciájának. Június 25—27-ig a nyolc szakosztály — a mozgás­fogyaték osságügyi, a logopé­diai, a kriminálpedagógiai, a oszichopedagógiai, a szociá­lis szervezői, az iskolaegész­ségügyi, a hallás-, valamint a látásfogyatékosságügyi — és a kisegítő iskolai, s a fog­lalkoztató iskolai munkabi­zottság ülésein előadások hangzanak el, amelyeket vi­ta követ. A konferencia keretében kiállítás nyílik a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban, amely többek kö­zött bemutatja a homoki, karcagi, kisújszállási kisegí­tő-foglalkoztató iskola és ne­velőotthon, valamint a szol­noki kisegítő iskola munká­ját, eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents