Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
6 1981. június 21. Nemzetközi körkép flz agresszor bűnhődése évvel ezelőtt, 1941. június 22- én kezdődött a hitleri fasizmus hitszegő, hadüzenet nélküli támadása a Szovjetunió ellen. Ez a bűnös akció állt a német imperializmus hódító 'elképzeléseinek, világuralmi terveinek a középpontjában. A náci párt és a hadvezetés által kidolgozott stratégiának megfelelően a fasiszták a következő módon kívánták elérni céljukat. Először meg akarták fosztani függétlehségüktől a kis európai országokat. Azután csapást kívánnak mérni Franciaországra és • Angliára, hogy birtokukba vegyék egész Nyugat-Európát, megteremtve ezzel a Szovjetunió megsemmisítésének döntő stratégiai és gazdasági feltételeit. Majd megtervezték a Szovjetunió szétzúzását, ami a legfontosabb feltétele volt a fasizmus teljes európai uralmának, egyúttal megvalósította volna az alapvető célt — a szocializmus országának a megsemmisítését. Végül, a hódító tervek része volt a német gyarmati uralom megteremtése, terület- szerzés Afrikában, a Közel; és Közép-Keleten,1 a világ, más térségeiben és Amerika leigázása. „Ha Németország megnyeri a háborút, a világ legnagyobb hatalmává válik ... E célért érdemes kockáztatni” — jelentette ki Göring 1938- ban, a német iparmágnások egy csoportjával - folytatott beszélgetése ‘során. E terv megvalósítása érdekében a fasiszták óriási erejű katonai gépezetet hoztak létre. A nyugati kormányok felelőtlen politikája miatt megosztott antifasiszta erőkkel a fasiszták a t hírhedt „Berlin— Róma—Tokió” tengelyt állították szembe, amelyhez több olyan kisebb európai ország is csatlakozott, ahol fasisztabarát rezsimek voltak uralmon. A Lengyelország váratlan lerohanásával kirobbantott második világháborúban a fasiszták kezdetben nagy sikereket értek el. Gyakorlatilag felszámolták és megszálltak majdnem minden európai államot. Ázsiában a japán hadsereg már készülődött a „legyőzhetetlen” Wehrmachttal való találkozásra, valahol India középső részén. Ügy tűnt, nincs erő, amely szembeszállhatna a támadókkal, akiknek az erejét csak növelték a bekebelezett államok tartalékai. 1941. június 22-én hajnalban a hitleristák meglepetésszerűen, 190 hadosztállyal, több mint 4300 páncélossal, mintegy 5000 harci repülőgéppel, összesen 5,5 millió katonával rátámadtak a Szovjetunióra. Nyugaton nem kételkedtek abban, hogy e rettenetes erő megsemmisítő csapást mér a Szovjetunióra. De a szovjet nép helytállt. A háború kezdeti balsikereit leküzdve a Szovjetunió keresztülhúzta az ellenség „villámháborús” terveit, öt hónappal a támadás után a moszkvai csatában a németek elszenvedték első hatalmas vereségükét. Azután a szovjet csapatok a sztálingrádi csatában megsemmisítették a Wehrmacht válogatott erőit, győztek á kurszki csatában, és számos, ezt követő hadműveletben. 1944 végére a szovjet fegyveres erők megtisztították az ország területét a betolakodóktól, majd Európa számos országát szabadították fel a fasiszta elnyomás alól. Végül 1945. május 9-én kitűzték a győzelmi lobogót Berlinben. A Szovjetunió, szövetségi kötelezettségeihez híven, hadat üzent Japánnak és megsemmisítő csapást mért az ellenséges haderők fő csoportjára, ami eldöntötte a háború kimenetelét az ázsiai hadszíntéren is. „Az amerikai nép nem felejtheti el, hogy nem állt messze a katasztrófától. Ha a Szovjetunió nem lett volna képes megvédeni magát, a németek elfoglalhatták volna Nagy-Britanniát. Afrikát és katonai elvonulási területre tehettek volna szert La- tin-Amerikában” — írta E. Stetinius, az Egyesült Államok volt külügyminisztere. Erre szerencsére nem került sor. És csak azért nem, mert a szovjet nép 20 millió fiának és lányának élete árán leverte az agresszort. A szocializmus megmutatta hallatlan életképességét és óriási fölényét. Eisenhower tábornok az USA kongresszusa előtt ezt mondta: „A Vörös Hadsereg hadjáratai... á legfontosabb szerepet játszották Németország vereségében.” A fasiszta tömörülés a szovjet—német arcvonalon vesztett el 13 millió főből 10 milliót, több min 70 ezer repülőgépet (70 százalék), mintegy 50 ezer pánoélos és támadó járművet (kb. 75 százalék), 167 ezer tüzérségi lö- veget (74 százalék) és több mint 2500 különböző hadihajót. Súlyos veszteséget szenvedtek Németország szövetségesei is. a történelmi események ma is éberségre, a háborúellenes erők mozgósításának jelentőségére intenek, különösen most, amikor ismét háborús veszély fenyegeti a világot, amely minden eddiginél rettenetesebb, nukleáris konfliktus lehetőségét rejti magában. A béke erői azonban képesek megakadályozni a háborút, elvenni a háborús kalandok kedvét. Ennek biztosítéka a szocialista közösség, a Szovjetunió ereje. Szvjatoszlav Kozlov Negyven Ezek A P-2 botrány anatómiája Szabadkőművese k összeesküvése? Szintén Becs Az osztrák fővárosba látogató magyar turistának azonnal feltűnik, hogy Bécsben nem divat az utcát szeméttel elcsúfítani. Igaz, dohányozni se divat az utcán, bár lépten-nyomon elegáns szeméttartókba botlik a járókelő, tehát ha valaki mégis dohányzik, van hova dobnia a csikket. Meg más szemetet is. Szokatlan még: mindenütt rendkívül, udvariasak a vevővel vagy a vendéggel, nem rohannak, az állandó zsúfoltság ellenére sincs lökdösődés, lábtaposás, a falakat nem éktelenítik rongyos plakátok, feltűnően sok az ékszerüzlet, a nők mégis többnyire csupasz nyakkal járnak az utcán, valószínűleg otthon ékszerezik fel magukat. A kirakatok zsúfolásig teltek de az árak a turista számára elérhetetlenek . . Ez is Bécs. De nemcsak ez. Hanem ez is. Az aszfalt művésze krétával reprodukciókat készít a járdára. Alkotását nem az utókornak szánja. A képek alatt ákom-bákom betűk: „Nekem nincs pénzem festékre, papírra, azért festek ide és így. Ha neked tetszik, segíts! Köszönöm!” Vándor zöldség-gyümölcs árus a műszaki áruház előtt. Fél kiló ananász 30 schilling. A Gráben konflisai hatszáz schlllingért körbeviszik az utast. Éppen annyiért, amennyit egy magyar turista három napra kap költőpénz gyanánt. Lehet, hogy savanyú a szőlő, de gyalogosan többet látni a Burgból... Olaszország háború utáni negyvenedik kormánya egy botrány, a P—2-nek nevezett „összeesküvés” miatt volt kénytelen lemondani. A titkos árnyékhatalmi csoportosulásban vezető szerepet játszott az olasz politikai, gazdasági és kulturális élet több neves személyisége. A szervezet tagjait kizárólag a vagyonosok közül toborozta, akik pártállásukat tekintve elsősorban keresztény-demokraták voltak, de akadt köztük néhány magas állású szocialista, szociáldemokrata, liberális, s újfasiszta is. Négymillió taggal Az, hogy a Propaganda—2 „páholy” Mussolini mai híveit is soraiba fogadta, sokat elárul: A szabadkőművesség ugyanis üldözött volt a fasiszta Olaszországban, betiltották' és üldözték Hitler Németországában, s a két világháború közötti Magyar- országon is. A XVIII. század eledén létrejött szabadkőművesség ma is létező jelenség, az évtized elején a különböző nyugati országokban körülbelül négy millió taggal. Ma is, mint évszázadokkal ezelőtt, a szabadkőművesség — polgári mozgalom. Fénykora a XIX. század volt, amikor a szabadkőműves klubok — páholyok a felvilágosodás. a polgári szabadságjogok. a liberalizmus eszméit terjesztették. A P—2 létrehozója, Licio Gelli textilgyáros, volt fasiszta párttag, Mussolini „sa- lói köztársaságának” vallatótisztje, hazatérve argentínai emigrációjából 1965-ben csatlakozott a szabadkőművesekhez. A P—2 „páholy” már kezdetektől kizárólag politikai indíttatású szervezet volt. Belépési kérelmekben nem is volt hiány: politikus-jelöltek, pénzemberek, katonatisztek fizették be a kötelező „alamizsnaösszegeket”, hogy bekerülhessenek a tagok közé. Végül 963 „testvér” szerepelt a névjegyzéken; bár a társaság sehol sem találkozott így egyszerre, vala- mennyiüket csak Gelli ismerte. Sőt, a neveket annyira titokban tartották, hogy a listát még az olasz szabad- kőműves nagymester sem láthatta. A páholyt Gelli 17 csoportra osztotta, amiken belül kisebb sejtek voltak. Az előkerült bizonyítékok szerint a titkos politikai szervezet hatalomátvételre, s az alkotmányos rend megdöntésére készült. Ezt támasztják alá azok a kapcsolatok, amelyek a P—2-t és ..főmesterét” a korábbi olasz puccskísérletekhez fűzik. Szálak a CIA-hoz Gelli maga nem volt az olasz újfasiszta párt, az MSI tagja, ám nézeteik jelentős részét osztotta. Híveit általában _ arra ösztönözte, hogy álljanak ki egy alkotmányreform mellett, ami a jelenlegi parlamenti rendszer megváltoztatását, s „erőskezű” elnöki uralmat hozna Olaszországban. A főmester a belépőt hírszerzési feladattal is megbízta — villájában tömegével találtak szigorúan titkos állami okmányokat, katonai dokumentumokat. A közel ezer P—2 tag soraiban az olasz fegyveres erők legmagasabb beosztású vezetői is szerepeltek — nem megalapozatlan tehát az a feltételezés, miszerint a P— 2 egy majdani katonai hatalomátvétel vezérkarát, s egy megalakítandó új kormány gerincét jelentette volna. Gelli igen szoros külföldi kapcsolatokkal rendelkezett: a szálak részben Franciaország, részben az Egyesült Államok felé (állítólag az amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA-hoz is) vezetnek. Újabb névjegyzék Az összeesküvést jelenleg próbálják kibogozni az olasz hatóságok. A nyomozás nem halad valami gyorsan. Sokan gyanítják ugyanis, hogy a 963 nevet tartalmazó listán kívül van egy másik névjegyzék, amit az elmenekült „főmester” nem hagyott hátra. Ezek a titkos tagok szintén vezető politikusok lehetnek, akik most is befolyásolhatják az ügyek menetét. Miklós Gábor Összeállította: Majnár József Galambok és más madarak. A bécsieknek sose sietős Fotó: Nagy Zsolt Szöveg: B. J. A hölgyek az osztrák fegyverexport, a „halál-üzlet” ellen til takoznak. Mind a ketten .., «
