Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚNIUS 19. Katonafeleségek gyerekkel A TISZABURAI TIZENKILENCEK Ballag már a kisdiák... Búcsúznák a nyolcadiko­sok. Elkerülhetetlen a pátosz: „kilépnek az Bőgős Gyula: „Becsületesen, szorgalmasan éljetek, ahogyan tanultátok” Napjainkban sok az olyan, fiatal korban kötött házas­ság, amelyben az ifjú trón­örökös már akkor megérke­zik, mielőtt az apát sorkato­nai szolgálatra behívták vol- ,na. Ilyenkor azután az asz- szanykákra dupla teher há­rul: hiszen élete párját nem­csak ritkán láthatja, hanem minden ház körüli teendőt saját magának kell intéznie. Legyen szó a gyermekneve­lésről, a téli tüzelő vásárlá­sáról vagy egy apróbb javí­tásról. Vajon hogyan élnek ezek az átmenetileg csonka csa­ládok? Mivel és miben segí­tik a gyermeküket egyedül nevelő -katonafeleségeket a munkahelyek, a rokonok, a szülők? Egyáltalán: mire futja a keresetükből? Bíró Lajosné férje nyolc hónap múlva szerel le. Az asszonyka fizikai munkás, kábelfektető -a BHG üzemé­ben. Kétéves kisfiú édesany­ja, az összkéresete havonta két és fél, háromezer forint. — A gyár atban segített, hogy 3/4 8-tól—1/2 5-ig egy műszakban dolgozhatom, így reggel el tudom vinni a böl­csődébe a kicsit, és este is érte tudok menni a hatórai zárás előtt. Ez nagyon jó, bár annyi hátrány adódik, hogy kevesebb a fizetésem, és tulajdonképpen oda az egész napom. Be kell osztani — Egyéb támogatás? — Mivel kisújszállási szü­letésű vagyok, és csak janu­ártól dolgozom itt, segélyt még nem kaptam. Az azon­ban igaz, hogy nagyon meg kell nézni, hol hagyom a fo­rintokat. — Mire futja? — Amikor kifizetem az OTP-részletet, bölcsődetérí­tést, tvrdíjat, villanyszámlát, rendszerint havi 1 ezer 800 se marad. Anyósoméknál élünk, és félretenni semmit nem bírok. Nem beszélve arról, hogy egyik másik gyermekcipő, szandál mind- , össze hetekig bírja. — Az elképzelése? — Amíg Lajos le nem sze­Tiszakürtön legutóbb 1978- ban tíz telket alakítottak ki, s az élmúlt három év alatt mind a tízet beépítették. Jelenleg a községben egy állami és négy magántelek van, ugyanakkor tizenhár­mán igényeltek telket lakó- házépítéshez. A tanács,» hogy segítsen az építeni akaróknak, a követ­kező öt évben mintegy het­venöt telket alakít ki a köz­ség területén. A Táncsics Mihály út egyik, beépítetlen oldalán 40, a temetővel szemben pedig 35 telek ke­rül eladásra. A Táncsics úti telkek közművesítését már megoldották, amikor az ut­ca egyik oldalán felépültek a házak, a temetővel szem- Jbani házhelyekhez azonban szilárd burkolatú utat és csatornát kell még építeni. A telkek árát a kialakítás és a közművesítés költségei ha­tározzák majd meg. A községi tanács nemcsak telkeket biztosít a helybeli­eknek, hanem segít megsze­rezni a családi házak terve­it is. (Egy-egy terv kilenc- száz-ezerkétszáz forintba ke­rül.) A helyi üzemek, vállala­tok közül a Kecskeméti Kon­zervgyár tiszakürti telepe és a Tiszazug Termelőszövetke­rel majd csak kihúzzuk va­lahogy. Később még egy gye­reket szeretnénk, és félre is teszünk a keresetből. Hogy mire, még magam se tudom. Mitkó Ilka Mária magas, szőke, kék szemű fiatalasz- szony. Néhány esztendeje még ő sem sejtette, hogy Szabó Jánosné néven a ma már két és féléves Szilvia anyukájaként Tiszafüredre „veti” a sors. Pedig „csak” annyi történt, hogy egy NDK-ban dolgozó magyar fiú és egy német kislány egymásba szeretett és házas­ság, családalapítás lett a do­logból. Szabóék ma már a járási székhely új lakóne­gyedében egy kétszobás OTP-öröklakás tulajdonosai. A férjet időközben sorkato­nai szolgálatra hívták, és jövőre, május 12-én szerel le. — Mindenféle pótlékkal együtt 2 ezer 500 forintot ka­pok — sorolja magyarul Má­ria. — Lassan két éve lakunk itt, és már megszoktam. Igaz, ez a pénz kettőnknek nem sok, de kijövök belőle, meg az anyósom is segít. Kertes házban él, és gyü­mölcsöt, csirkét, zöldségfélét ad. Rokoni támogatás — A kislány? — Én nevelem, itthon van velem, nem jár bölcsődébe. — A jövő? — Decembertől dolgozni fogok, az egyik bölcsőde konyháján. Szilvit óvodába adom, és a pénz is több lesz. Igaz, most is van betétünk, itt is, meg otthon is Meissen- ben, de ahhoz nem nyúlunk. Ha János leszerel, kocsit sze­retnénk venni, és még az OTP-nek is ígértünk egy gyereket — nevet. Brannerné Trenka Katalin 22 éves kunhegyesi óvónő, egy hároméves ifjú „hölgy” édesanyja. Férje — koráb­ban pincér volt — jövő szep­temberben szerel le. Katalin karcagi, így Kunhegyesen al­bérletben él a lányával. — A havi összkeresetem két és félezer, vagy alig vá­zét tud hathatós támogatást nyújtani a házat építő dol­gozóinak. A konzervgyár öt­évi törlesztésire 15 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt ad, ha a dolgozó öt évig a vállalatnál marad. A rendes évi szabadság mellé 12 iga­zolt fizetetten szabad napot vehet ki a dolgozó. Építő- an yag-s zállí fáshoz gépkocsit biztosít a gyár. A termelőszövetkezet is gépjárművel segíti a szállí­tást, ingyen ad homokot az építéshez, és a rendes évi szabadságon kívül fizetetten szabad napokat vehet ki a dolgozó. A lebontásra kerü­lő régi épületek használható anyagait is a téesztegok kö­zött értékesítik. A tiszakürtiek az Orszá­gos Takarékpénztár kun­szentmártoni fiókjánál igé­nyelhetnek lakóház-építési kölcsönöket. A takarékpénz­tár az építési költség 50 szá­zalékáig ad kölcsönt, maxi­mum 160 ezer forintot. A -törlesztés legtovább huszon­öt évre szól, kis családoknál évi 3,5 százalékos kamattal, három vagy többgyermekes családok esetében évi 2 szá­zalékos kamattal Családi házak felújításához, karban­tartásához, a helyi takarék- szövetkezet is ad kölcsönt 60 ezer forintig. lamivel több, és néha én is csodálkozom, hogyan jövünk ki belőle. Van ugyanis ezer forint OTP-törlesztésünk is, és mire- mindent kifizetek, 4—500 forint marad. — Ez meglehetősen kevés. — Szerencsére az ennivaló se nekem se a lányomnak nem sokban van az óvodá­ban. Az is jó, hogy édes­anyám szépen varr, és mind- ketőnknek elkészíti a ruhát. Anyósoméktól pedig zöldsé­get, gyümölcsöt, csirkét ka­punk. — A hétvégek? — Ha Sanyi nem jön, ha­zamegyünk anyu ékhoz Kar­cagra. Segély? — Nem kaptam még. — Az elképzelés? — Most nem a legrózsá- sabb. Pár hónap múlva jön a hideg, arra is gondolnom kell, azután új albérletet ke­resnék, ha lenne megfelelő. Illetve van, de ezer forintot is elkérnek a gyerekkel ér­te. Ezért szeretnénk valami­lyen tanácsi lakást kapni. Elkel a törődés Vitathatatlan, nem túl sze­rencsés, ha a családalapítás, főleg a gyermekszületés a férj katonai behívója előtt következik be. Mert hiába az állami segítség, a gyes, az is tény, a fiatalasszony már másodmagával marad egye­dül. Anyagilag is, érzelmileg is. Szerencse, nem ritka — a központi támogatás mellett — a különböző jellegű csalá­di, rokoni segítség. Ugyanak­kor az is kitűnik, amíg a fér­jek fontos, állampolgári kö­telességüknek tesznek eleget, otthon helye van minden fo­rintnak. Talán nem ártana a jelenleginél is nagyobb, rendszeresebb figyelemmel kísérni a munkahelyen ezek­nek az asszonyoknak a sor­sát. Mert mitagadás, sok he­lyütt a segítségadás bármi- lyén formája (ajándék, se­gély, ruhavásárlás stb.) na­gyon is jó helyre érkezik. D. Szabó Miklós Gazdag nyári kongresszusi program Témákban bővelkedő, szí­nes programot ígér orvostu- dósatnk nyári tanácskozá­sainak „menetrendje”. A nyári szezon — és egy­ben az egész év — legki­emelkedőbb eseményének a XII. fül-orr-gége világkong­resszus ígérkezik. A június 21-én megnyíló tanácskozás- sorozat keretében kétezer tengerentúli és európai spe­cialista vitatja meg a fon­tos szaktudomány legújabb eredményeit, feladatait. A Magyar Diabetes Tár­sasáé nyári szimpóziumán — július elején Budapesten a cukorbetegség aktuális prob­lémái kerülnek szőnyegre; az idegsebészek kongresszusán — ugyancsak júliusban — a gyermekműtétek kérdéseit tárgyalják meg. Július elején — szintén a fővárosban — a Magyar Farmakológiai Társaság gyógyszertoxicitási szimpó­ziumán szakorvosok és gyá­ri szakértők cserélik ki ta­pasztalataikat : megbeszélik többek között a kiszerelés és a minőségellenőrzés problé­máit a toxikológiában. Ugyancsak sokakat érintő közegészségügyi problémákat beszélnek meg nemzetközi összejövetelükön a kardio­lógusok is. Szeptemberi, bu­dapesti kongresszusukon át­tekintik a szívgyógyászat, azon belül az elektrodioló- gia időszerű kérdéseit. életbe”. Hová, merre, mi vár rájuk? Többszörösen jogos a kérdés a tizenkilenc ti- szaburai, telepi kisdiák esetében. Ballag a Vili. a osztály. A Túrók, a Fe­hérek, a falu széléről, új házakból ugyan, de még­is a kultúra, a civilizá­ció pereméről. Tiszták, szépek, elegánsak. A „palota” kötelez. (Az is­kolára mondta az egyik Tú-- ró mama: Az, hát áz nem is iskola, áz pálota.) Nehe­zen. de „ballagóruhára” is jutott néhány száz forint. Tizenhét háztartásban száz­harmincnyolc családtag él, harmincegy kereső tartja el őket. S a százharmincnyolc­ból ötven a kiskorú, mindig éhes szájú, nagyevő, ruha­szaggató, cipőkoptató gye­rek. De mégsem a szerény jö­vedelem, a szociális feszült­ség a gondók fő forrása. Sokkal inkább a szokások béklyói okozzák a bajt. Vagy csak türelmetlenek vagyunk velük szemben? Nézőpont kérdése. Nincs még egy év­tizede se. amikor egymás után jöttek be a Hatodikos, hetedikes lányos mamák az iskolába. s nem titkolt büszkeséggel mondták: „Ta­nító úr, nem jön többet a lány iskolába, mert elhált---” A mostani VIII. a-ba hu­szonötén jártak. Hatan ma­radtak ki, mert elköltöztek, túlkorosak lettek. Nem „hált el” egy sem. Az osztály ta­nulmányi átlaga jó közepes. Túró Miklós az osztályelső. „Nekünk a szakma, a ke­reset lesz a hozományunk” A napokban újra megnyit­ják kapuikat az olvasótábo­rok. Az országban 139 tá­borba hívják a diákokat pi­henni, művelődni. Megyénk évről évre szép eredménye­ket ért el a mozgalomban, 1975-től nyaranta 10—14 tá­bor várta a tanulókat, ahol írókkal, -költőkkel, művé­szekkel találkozhattak, ki­rándulásokon megismerked­hettek a környék nevezetes­ségeivel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a táboro­zás az élmények mellett jól segítette az iskolai oktató­nevelő munkát, a sokszínű program, s a foglalkozások felébresztették a gyermekek­ben az önművelés iránti igényt s a helyes életmódra való törekvést. S ez igen je­lentős eredménynek számít, hiszen köztudott, hogy a tá­borok lakói többnyire ked­vezőtlen indíttatású, de jó képességű diákok. Tavaly nyáron 470 általá­nos iskolás és szakmunkás- tanuló töltötte el a vakáció egy részét a könyvek, az ol­vasás, a művelődés táborai­ban. Az idén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 200 ezer, a megyei tanács de nem egyedül volt jeles tanuló a közösségben. Bőgős Gyula osztályfőnök: — Négy éve vagyunk együtt. Kértem, hogy végig osztályfőnökük lehessek. El­hiheti, nem volt könnyű, de a neheze — számukra — még ezután következik. Az iskola mindent megtett, hogy jól indítsa el őket: kirán­dultunk Pestre, elmentünk a pamutipar gyáraiba, vol­tunk Martfűn, a Tisza Ci­pőgyárban, Szolnokon az építkezéseknél. Igyekeztünk felkelteni az érdeklődésüket a különböző szakmák iránt. Tizenheten továbbtanulnak. Túró János: — Gusztival és Csabával Pestre megyek, textilgépsze­relő szakmát tanulunk. Kol­légiumban lakunk, jó ösz­töndíjat kapunk. — Miért pont odamentek? — Mert olyan csuda iz­galmasak, ügyesek azok az ágas-bogas gépek, hogy azo­kat meg akarjuk tanulni, hogy működnek. Nem lesz az a szakma rossz kenyér, a nemzetség is azt mondta. pedig 130 ezer forinttal se­gíti a tizenhét olvasótábor költségvetését. A karcagi általános isko­lások Berekfürdőn, a jászbe­rényiek és jászapátiak két alkalommal is' a jászapáti KISZ-táborban, a túrkevei- ek RecSken, a tiszafürediek immár törzshelyükön, Nagy- visnyón, az újszásziak a kö­zeli parkerdőben, a kendere- siek Káptalanfürdőn ütik fel táborukat. Iskolájukban vagy a helyi művelődési in­tézményben nyílik meg a kisújszállási, a fegyverneki, a törökszentmiklósi, a me­zőtúri, az öcsödi és a kun­szentmártoni kisdiákok tábo­ra, míg a szolnoki úttörőké Zebegényben, ahol a tanulók módszertani foglalkozásokon is részt vesznek, felkészítik őket a csoportvezető feladat­ra, s tudásukat majd a ..mesetáborokban” kamatoz­tatják. Az idén is várják a szak­munkástanulókat a szolnoki táborba, s a résztvevőknek ezúttal is gazdag programot állítottak össze a házigazdák. A mezőtúri szakmunkástanu­lók pedig Bánhorvátiban tá­boroznak majd a nyáron. A VIII. a nyolc leánya közül hat a martfűi cipő­ipari szakmunkásképzőbe je­lentkezett. — Ameddig férjhez nem megyünk, addig meg aka­runk tanulni valami szak­mát — mondják. — Nekünk csak a kereset a hozomány-•• Nyolcán az építőipart vá­lasztották. — Én kőműves akarok lenni. Akkor, ha megtanul­tam. hogy kell. a saját há­zamat is fel tudom építeni. — Én épületburkoló le­szek. — Tetőfedőnek megyek-■ Osztályfőnök: —''Mindnek. itt a zsebem­ben az új címe. Minden fél­évben megkeresem őket. azt szeretném, ha végigkísérhet­ném az útjukat. Halljátok, (táncolni akarok mindegyi- kőtök lakodalmán ... Majd ha kész emberek lesztek! Égy legyen! Viszontlátás­ra, nagydiákok ... — ti — Az 1981- 82-es tanév munkarendje A Művelődési Minisztéri­um közzétette az 1981—82-es tanév munkarendjét. Esze­rint az általános és közép­iskolákban szeptember 1-én. az állami zeneiskolákban szeptember 1—5. között tart­ják a tanévnyitó ünnepsé­get. A dolgozók általános és középiskoláiban szeptember 7-én kezdődnek a foglalko­zások. Az alsó- és középfokú ne­velési-oktatási intézmények nappali tagozatán az első tanítási nap szeptember 2-a. A téli szünet december 21- től január 3hg tart. Az első félév január 30-án fejeződik be. a félévi osztályzatokat 1982. február 5-én közük a tanulókkal. A tavaszi ázünet április 3. és 13. között lesz. A középiskolák valameny- nyi tagozatának IV.. vala­mint az egészségügyi szakis­kolák III. osztályos tanu­lói — a végzősök — szá­mára május 8-án tartják az utolsó órákat, ekkor lesz a ballagás. A gimnáziumi fa­kultatív gyakorlati tárgyak záróvizsgáit május 10. és 15. között az állami zeneisko­lákban a beszámolókat leg­korábban május 17-től tart­ják, Öt év alatt hetvenöt telek Családiház-építés Tiszakürtön Ismét benépesülnek a mesetáborok

Next

/
Thumbnails
Contents