Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

1981. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden a múlt évi költségvetés végrehajtása Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról számolt be az Építésügyi és Városfejleszté­si, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tegnap az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­gának ülésén. Sas Kálmán­nak, a bizottság elnökének a megnyitója után a képvise­lőknek írásban megküldött jelentéséhez Kádár József, az ÉVM- és Klézl Róbert KPM- miniszterhelyettes fűzött szó­beli kiegészítést, ök vála­szoltak a képviselők kérdé­seire is. A jelentéseket és a részletkérdéseket is elemző vitába bekapcsolódott Villá­nyi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes is. Az építésügy munkáját il­letően a tanácskozáson le­szögezték: 1980-ban a tárca összességében teljesítette fel­adatait. A megelőző évinél 5.8 milliárd forinttal több, együttesen 156 milliárd fo­rint értékű építési-szerelési munkát végzett el az ország­ban, s ezzel hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához. Munká­ja azonban nem volt mentes azoktól a strukturális és te­rületi feszültségektől, ame­lyek a beruházási igényék és lehetőségek visszafogottságá­ból, illetve abból adódtak, hogy emiatt a rendelkezésre álló kapacitásokat nem min­denütt tudták teljes egészé­ben kihasználni. Emiatt a vártnál is nagyobb volt a munkaerő-elvándorlás. Az elmúlt esztendőben Magyarországon a tervezett 82 ezer helyett 89 ezer új la­kás épült, s ezek közül 59 ezer családi otthont magán­erőből hoztak tető aló. Az állami építőipar az előirány­zatnál 30001rel több lakást adott át. Az iparágnak e fő feladata mellett — miként az ÉVM miniszterhelyettese hangsú­lyozta — a folyamatban volt nagyberuházások befejezése jelentett kiemelt feladatot. Tavaly üzembe helyezték, il­letve átadták rendeltetésének egyebek között a Szikra Lap­nyomda, a hajdúsági Cukor­gyár, a bélapátfalvai Cement­gyár, a tiszai Kőolajfinomító új épületeit és a pesti Viga­dót. A közlekedés és a hírköz­lés tavalyi teljestíményei, mint az illetékes miniszter- helyettes rámutatott, első­rendűen azzal jellemezhetők, hogy elsőbbséget biztosítot­tak országszerte a tömegköz­lekedés fejlesztésének, bőví­tették a különféle szolgálta­tások hálózatát. A munka­erő-gazdálkodás tavaly még nem javult a kívánt mérték­ben, s olyan tapasztalatok is vannak, hogy az úgy neve­zett igazgatási költségek to­vábbi lefaragása több milli­árd forinttal javíthat a tárca pénzügyi egyensúlyán. Az Igazságügyi Miniszté­rium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a tanácsok múlt évi költség- vetésének, továbbá a taná­csok 1976—1980. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásá­ról szóló jelentést tűzte teg­nap tartott ülésének napi­rendjére az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága. A Gájdócsi István elnökletével tartott tanácskozáson mindhárom igazságügyi „ágazatra” érvé­nyes megállapításként hang­zott el, hogy az elmúlt évben a rendelkezésre álló költség- vetési keretek — az ésszerű takarékossági elvek érvénye­sítésével — kellő fedezetül szolgáltak az alapfeladatok ellátásához. A képviselőket Bonifert Ádám igazságügyminiszter­helyettes, a többi között .ar­ról tájékoztatta, hogy tavaly több mint 104 ezer első, il­letve másodfokú büntető ügy érkezett a bíróságokhoz, amelyek — a BTK. újszerű jogi megoldásaiból adódó le­hetőségek talaján — mind eredményesebben törekedtek a differenciált büntetés ki­szabására. A tapasztalatok szerint indokolt esetben he­lyesen alkalmazták a tör­vény szigorát, s annak el­döntését is, mikor kell kife­jezetten nevelő jellegű bün­tetéssel élni. Javult a bírósá­gok munkájának színvonala, az ítélkezés törvényessége, az ügyek határidőn belüli gyors intézése. Szíjártó Károly legfőbb ügyész kiemelte: az ügyészi szervek feladatainak közép­pontjában továbbra is az ál­lamélet erősítésének sokol­dalú támogatása, a szocialis­ta demokrácia érvényesülé­sének elősegítése, a szocialis­ta törvényesség biztosítása, áll. Hangsúlyozta, hogy ha­zánkban biztosított a törvé­nyes rend, a jogbiztonság, vagyis a szocialista törvé­nyesség szilárdsága, ugyan­akkor még igen sok teendő van a jogszabálysértő cse­lekmények megelőzésére, a gazdálkodás eredményessé­gének előmozdítására. A képviselők helyesléssel fogadták a legfőbb ügyész­nek azt a megállapítását, hogy az állami fegyelem la­zaságai további jogsértések okaivá válnak. A következ­mények nélkül maradó ál­lampolgári fegyelmezetlensé­gek pedig rontják a törvé­nyesség helyzetét. A közélet hírei Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével tegnap első ízben utazott magyar parlamenti küldött­ség hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével ma­gyar szakszervezeti küldött­ség utazott vasárnap Finn­országba a SAK (Finn Szak- szervezeti Szövetség) XII. kongresszusára. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a „Szövetség”, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati hatá­ráig terjedő gázvezeték épí­tésével foglalkozó kormány­közi együttműködési bizott­ság ülésére tegnap Moszk­vába utazott. Tiszafüreden Csehszlovák— magyar béke és barátsági nap Tegnap Tiszafüreden a HNF nagyközségi bizottsága, a művelődési központ és a KISZ nagyközségi bizottsá­ga szervezésében csehszlovák —magyar béke és barátsági napot tartottak. Az egész- napos rendezvény délelőtt rajz-, báb-, mese- és úti­filmek vetítésével kezdődött. Délután Pavel Gombos cseh­szlovák nagykövetségi első titkár vezetésével a vendé­gek az Alumíniumárugyár és a Hárnán Kató Termelő- szövetkezet irányítóival, szo­cialista brigádvezetőivel ta­lálkoztak. Este hat órakor a művelődési központ szín­háztermében béke és barát­sági nagygyűlés kezdődött, ahol Pavel Gombos, nagy­követségi első titkár tartott ünnepi beszédet, majd mű­sor következett. IKeddi jegyzetünk | Ebéd az iskolában Nem ment könnyen. Rengeteg megbeszélés, ki- sebb-nagyobb tanácsko­zás előzte meg. Elhang­zottak érvek és ellenér­vek. kirobbantak kis és nagy viták. Már csak azok emlé­keznek rá. akik részt vet­tek az előkészítésben. Az ügy igazán érintett részt­vevői — utóbb ez is ki­derült — észre se vették a változást. Mármint azt, hogy az iskolai étkeztetés gazdája a valóban hoz­záértő. nagy tapasztalaté szakvállalat lett. A múlt héten pénteken a Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat afféle „év­záróra” hívta a szolnoki iskolák igazgatóit a Peli­kán presszóba- Mint mon­dották. fél év telt el az­óta. hogy a szolnoki óvo­dák. általános és közép­iskolák diákjainak napi menüjét a ■ vendéglátó vállalat készíti. Készítse­nek most. gyors mérleget, hogyan ítélik meg a pe­dagógusok — köztük az iskolai konyhák, étter­mek vezetői is — a vál­tozást. mi a tapasztalatuk 1981 első félévéről, s mit szeretnének, hogy a gye­rekek ellátása az eddigi­nél is jobb legyen. Az előkészítés vitáinak ismerője módfelett kí­váncsian várta ezt a be­szélgetést. Igaz. nem sok idő egy félév, de az első tapasztalatok, a javító szándékú vélemények már minden iskolában ki­alakulhattak. így is volt. Az iskolák vezetői egymás után kér­tek szót. nem sajnálták a tanítás utolsó napjának délutánját, hiszen ez a megbeszélés már nekik a jövőt, a szeptemberi új­rakezdést segíti majd. Mondták a véleményüket, s a legtöbb így kezdő­dött: „Észrevétlenül tör­tént a váltás, a gyerekek az iskolában nem érezték meg, hogy a vendéglátó vállalat működteti a konyhát.” Kis dolgokat jegyeztek meg, de meg­elégedéssel: jó, hogy a rostos ivóié is szerepel az étlapon, kényelmes, hogy a konyha alkalmaz­kodik az iskola kívánsá­gához akár egy kirándu­lás napján is, az étel mi­nősége javult, s a meny- nyiséggel sincs baj. A ja­vaslatokat? Bőven hallot­tunk azokból is. Friss zöldáruból. gyümölcsből több kellene, s a tálalók dolga, hogy az életkornak megfelelően osszák a menüt, hiszen a kisisko­lás otthagyja a bőséges adagot, a kamasz pedig repetát-kér. Mondom, érdekes ta­nácskozás volt ez. Bár mindvégig felnőttek, pe­dagógusok, vendéglátósok beszéltek, magam előtt láttam, hogy egyszer az is elkövetkezik: ankétét rendeznek a vállalatnál a legérintéttebbeknek is. Mondjuk meghívnak egy- egy iskolából két-három tanulót, s meghallgatják őket is­A mostani tanácskozás ezen az úton indult el. S ha az ember jól figyelt csak azt tapasztalta: min­denki jót akar. minden­ki jobbra törekszik. A további javulás tehát nem álom. Szeptember­ben. októberben várható. Az iskolai éttermekben. (SJ) Júniusban körülbelül egymillió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt vásárol fel a termelők­től a karcagi áfész. Felvételünk a felvásárlóhelyen készült, ahonnan már ízlésesen csoma­golva kerül az üzletekbe az áru Több mint húszmillió forint Szennyvízcsatorna Divat lett a lemezjátszó Mit szól ehhez az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás? Az elmúlt évben nagysza­bású munka kezdődött az országszerte ismert üdülő­községiben, Cserkeszőlőn. Az idegenforgalom fellendülése, a gyógyvizes strand látoga­tottsága mindig új felada­tokat ad a helybelieknek. Az új létesítmények és a most vagy a jövőben épülők üze­meltetése szükségessé tette, hogy a községben szennyvíz­csatorna-hálózatot és tisztí­tóművet építsenek. A Kunszentimárton és Vi­déke Áfész. a fürdő, az Ide­genforgalmi Hivatal megyei kirendeltsége, a termelőszö­vetkezetek és a Cserkeszőlőn üdülővel rendelkező vállala­tok társulatot hoztak létre, hogy a községben a szenny­víz elvezetésével kapcsolatos gondokat megoldják. E tár­sulat beruházásában — több mint húszmillió forintért — kezdődött meg tavaly a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítómű építése. Az új létesítmények először a köz- intézmények szennyvizének elvezetését oldják meg. ké­sőbb a hálózatba a lakóhá­zakat is bekapcsolják. A csatornahálózat és tisztí­tómű építése — a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság mezőtúri szakaszmér­nöksége kivitelezésében' — 1982-ben fejeződik be. Az építkezés utáni területrende­zési munkákban a tanács számít a község lakóinak társadalmi munkájára. Takarékosság Kevesebb ezüst a termoszokhoz A Nagykanizsai Üveggyár kül- és belpiacon keresett, egyik legfontosabb terméke a hőpalack. Az útitáskában vagy vállszíjon hordható kü­lönböző méreté termoszok hőélló üvegből készült be­tétjének belsejét ezüsttel vonják be. Az ezüstfelhasz­nálás csökkentésére új, úgy­nevezett bevonótechnológiát vezettek be. A korábbi, szin­te páncélvastagságú ezüstré­teg helyett leheletfinomságú bevonatot kapnak a betétek s ugyanúgy megfelelnek funkciójuknak, mint a ko­rábban gyártottak. Az új el­járással nyolcvanöt százalék­kal csökkent a gyárban az importezüstfelhasználás. Állok a szolnoki Skála Áruház földszintjén, a mű­szaki osztály pultja előtt, s hallgatom, ahogyan egy ti- zenegynéhány esztendős, cin- gár legényke fitymálva fél­Mozdulata felidéz bennem egy korábbi beszélgetést, amelyet a szintén fiatal mű­sorüzemi technikussal foly­tattam, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának külön- külön is vagyont érő lemez­játszói, magnetofonjai és ke­verőpultjai között üldögél­ve. Azt ugyan ő is elismerte, hogy a japán Hithachinál kezdődnek az igazán jó le­mezjátszók ám elárulta azt is: neki nem kellene. Vé­konyfalú ‘lakásában nem tud­ná jól kihasználni. Halkra állítva ugyánis torzítanak e remek készülékek is: a hang­színskálájuk beszűkül, el­sikkadnak a magasabb han­gok, például a cintányérok apró rezdülései. Ha viszont azt is hallani akarja, akkor a szomszédaival gyűlik meg a baja. Arról rnár nem is'' Nos. a közvetlen környe­zetünkben széttekintve meg­állapíthatjuk hogy a mag­nók és a lemezjátszók, — egy nem is túl magas árszin­ten felül — bizony luxus­cikknek minősülnek. Mert igaz ugyan. hogy a hazai kereskedelem kínálatlistá- ián jelenleg mintegy húsz féle lemezjátszó szerepel, ám ebből a Skálában — amely állítólag a legjobban ellátott üzlet, ilyen szempontból — csupán nyolcat sikerült fel­fedeznem a polcokon: így retolja a 2600 forintba kerü­lő kéthangszórós, Csehszlo­vákiából importált Supra- phon lemezjátszót s rábök egy 5400 forintos, japán Hi- thachi-ra: azt kérem!... beszélve, hogy e drága ma­sinák önmagukban szinte semmit sem érnek: erősítők, hangfalak kellenek a meg­szólaltatásukhoz, s mire ezt mind megvásárolja az ember, bizony elköltött 10— 15 ezer forintot. Úgyhogy beérte egy lengyel gyártmá­nyú, négysávos, orsós mag­nóval amit megkapott 3 ezer forintért. E néhány mondat érdekes megvilágításba helyezi azt a megállapítást, amit egy népművelők számára tartott konferencián jegyeztem fel: „Az elektroakusztikai kultú­ra, a lakások hangosítása már jó ideje nem csupán hobbi. nemcsak a tehető­sebbek fényűzése, hanem az otthoni életmód, sőt a lakás­kultúra, a lakásberendezés szerves része”. az NDK-ból származó 2600 forintos Türkizt, a Csehszlo­vákiából importált Sűpra- phon egy, — illetve kéthang­szórós Változatát 1400, illet­ve 2600 forintért, aztán rög­tön mellettük a méregdrága deckeket. A kettő között nincsen va­lami ideális átmenet? — kérdezem Kővári Jenő el­adótól. — Pontosan ilyen a Tesla 5100 forintos változata: szte­reó hatású lemezjátszó erő­sítővel és két hangfallal együtt. Nagyon sokan kere­sik, ám november óta még nem kaptunk belőle. Éppen a napokban ígérték, hogy a közeljövőben kapunk né­hány darabot. A magnókat illetően vala­mivel jobbnak tűnik a hely­zet. Áz eladók szerint túl sok is van belőlük. Azaz: nem nagyon veszik őket. Néhány hónap óta minden­ki csak a lemezjátszókat ke­resi. Vajon miért? — Egyetlen magyarázat lehet rá: a vá­sárlóit is felfedezték azt; amit a szakemberek már régtől hangoztatnak, hogy a lemezjátszó által elérhető hangminőség összehasonlít­hatatlanul jobb, mint amit a magnetofonok tudnak produ­kálni. Olcsó lemezjátszó nincs További érv a lemezját­szók mellett, hogy megszűnt az egyik nagy visszatartó erő. a csapnivalóan rossz le­mezellátás. A szolnoki hang­lemezboltban például havon­ta mintegy 300 ezer forint értékű lemezt adnak el- Aki ide betér az ritkán távozik üres kézzel, és nemcsak ak­kor, ha a klasszikus szerzők műveit keresi. S ha véletlenül elromlik a lemezjátszó? „A behozatal napján már viheti is haza a tulajdonos. Ha valami drága alkatrész romlik el benne ami pil­lanatnyilag nincs, akkor sem kell két-három napnál to­vább várnia az ügyfélnek...” — mondják a Gelkánál. Várni tehát már csak egy­re kell: a viszonylag olcsó, jó minőségű lemezjátszóra. És várják is, egyre többen. Káposztás János Hithachi—már nem fényűzés?... A magnó nem kell

Next

/
Thumbnails
Contents