Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 30. MEGKEZDŐDÖTT A KISZ X. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) zó elképzelésekkel. Feszült­ségek forrása azonban, hogy az átfogó reformtervek ki­dolgozása elhúzódik, beveze­tésük késik, így hatásuk csak távoli jövőben lesz ér­zékelhető. A másik gondot abban látjuk, hogy az el­múlt években nem kevés megalapozatlan reformra is sor került. Nyugodt légkör­re, kiegyensúlyozott munká­ra van szükség, és minde­nekelőtt olyan reformra, amely garanciát jelent az iskola folyamatos változóké­pességére. Minderről azon az alapon szólunk, hogy a KISZ természetes igénye és feladata, hogy véleményt mondjon az oktatásügyről, hiszen az oktatáspolitika egyben ifjúságpolitika is. Er­re biztatást és lehetőséget is gyakran kaptunk az elmúlt években. A KISZ tagjainak több, mint egyharmada tanuló. Csaknem háromszázezer KISZ-tag tanul középisko­lában, szakmunkásképző in­tézetben, egyetemen, és főis­kolán. A IX. kongresszus határo­zatainak végrehajtásában fi­gyelemreméltó eredménynek könyvelhetjük el, hogy je­lentősen, 48 százalékról 62 százalékra növeltük szerve­zettségünket a szakmunkás- tanulók körében. Az intéze­tekben működő KlSZ-szerve- zetek egyre eredményesebben járulnak hozzá a szakmun­kástanulók szakmai,, politikai felkészültségének, világné­zeti nevelésének javításához. A középiskolákban és a szakmunkástanuló iskolák­ban szervezett tanulmányi mozgalmaink hozzájárultak ahhoz, hogy a figyelem kö­zéppontjába került a tanu­lás, a szakmai ismerőik el­sajátítása. E mozgalom szá­mos helyen bírált formális elemeit ugyanakkor megkell szüntetnünk. Továbbra is számítunk azokra a pedagógusokra, akik a tanár és a diák tudatos, alkotó együttműködésének építésén munkálkodnak, akik igényesek, következetesek önmagukkal és a diákokkal szemben. Támogatjuk őket abban, hogy energiáikat, tu­dásukat valóban az oktató­Fejti György, kongresszusi beszámolóját tartja nevelő munkára fordíthas­sák, hogv őket se kössék gúzsba az iskola munkáját túlszabályozó aprólékos elő­írások. Szólt Fejti György a felsőoktatás helyzetéről; a hazafias nevelés fontosságá­ról, az ideológiai munka hangsúlyos szerepéről. A család szerepe Majd így folytatta: a fiata­lok emberi, társadalmi ma­gatartásának formálásában megkülönböztetett felelőssé­get tulajdonítunk a család­nak. Társadalmunk alapegy­sége semmi mással nem he­lyettesíthető szerepet tölt be a nevelésben. A gyerme­kek, a fiatalok a családban sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapvető normáit. Itt kell megismerkedniük azokkal a történelmi és er­kölcsi értékekkel is amelyek megalapozzák a hazaszere­tet et, a politikai meggyőző­dést. Tudjuk, hogy a fel­gyorsult élettempó, a nők teljes foglalkoztatása, az in­gázás és a gyakori túlmun­ka csökkenti a gyermekek­kel eltölthető időt. Felmen­tést azonban ez sem adhat senkinek a gyermekéért vi­selt felelőssége alól. Mint ahogy nem lehet felmenteni azokat a munkahelyi vezető­ket, pedagógusokat, pa­rancsnokokat sem, akik ese­tenként a szocializmustól idegen életvitelükkel, mód­szereikkel károkat okoznak, rossz példá t mutatnák a fia­taloknak. De nem menthe­tők fel saját felelősségük alól azok a fiatalok sm,akik visszaélnek a bizalommal, akik kerülik a munkát, kö­zömbösek, cinikusak Ha nem is tekinthető a KISZ munkájáról szóló el­számolás szorosan vett té­májának a lányok és fiúk kapcsolata, kétségtelen, hogy a szerelem ősidőktől foglal­koztatja a fiatalokat. A tel­jes emberi élet része ez, amely ennél fogva több, mint magánügy. Megnyilvá­nulásaiban és következmé­nyeiben mindenképpen. Mi azt szereténk, ha a lányok és a fiúk kapcsolatát az őszinte barátság, az egymás­ért érzett felelősség, a köl­csönös tisztelet jellemezné — általában és a szerelem­ben is. Azt valljuk, hogy tiszta, önfeledt szerelem nél­kül nincs boldog emberi élet. Ifjúsági szövetségünk egész tevékenységével nevel, ala­kítja a fiatalok magatartá­sát, tudatát, világnézetét. Mindebben alapvető jelen­tősége van annak, hogy mennyire nyitott, érziékeny a KISZ a fiatalokat foglalkoz­tató kérdések, problémák iránt, mennyire demokrati­kus szelleműek közösségeink, mennyiben játszik szerepet a KISZ a személyes problé­mák megoldásában, az elő­remutató törekvések felkaro­lásában. Ez azt a mindenki által közismert igazságot je­lenti, hogy egy jó szellemű, demokratikusan működő KISZ-alapszervezet példája többet ér, mint öt szeminá­rium a szocialista demokrá­ciáról. A KISZ IX. kongresszusa feladatul szabta a fiatal mű­vészek körében végzett mun­kánk továbbfejlesztését. Az azóta eltelt öt esztendő szá­mos eredményt hozott. Mi a jövőben is támogatjuk a fia­tal nemzedék felelős törek­véseit, a tehetség, a szak­mai felkészültség és a mű által hitelesített kísérleteket. Változatlanul fontosnak tart­juk, hogy a KISZ kapcsola­tai erősödjenek a fiatal al­kotókkal, művészekkel. Segí­teni akarjuk munkájukat és segítséget kérünk tőlük. Le­gyenek társaink és szövetsé­geseink az ifjúságot foglal­koztató valódi kérdések fel­tárásában, az igaz válaszok keresésében. Az ifjúság természetes igé­nye a szórakozás. Ennek el­lenére sokszor félreértések, olykor indulatok is támad­nak körülötte. Többnyire azért, mert sokan leegysze­rűsítik azt a diszkóra. a beatre, á rockra, vagyis a zenés időtöltésre és annak feltételeire. A szórakozás pedig jóval sokrétűbb ennél, a könyvolvasásnak, a barká­csolásnak, sportnak és a ter­mészetjárásnak ugyanúgy he­lye van benne, mint a mozi­nak vagy a színháznak. sem képesek megfelelően fel­kelteni, befolyásolni és ki­elégíteni az igényeket. A művelődési otthonok, ifjúsági házak programja, nyitvatar­tási ideje és működési rend­je gyakran nem felel meg a fiatalok igényeinek. A KISZ- nek pedig kevés lehetősége, eszköze van arra, hogy be­folyásolja ezen intézmények működését, programját Vé­leményünk szerint mindez hozzájárul ahhoz, hogy min­denekelőtt a tizenévesek szó­rakozási szokásaiban egyol­dalúan nagy szerepet kap a tánc- és a könnyűzene. Ez a helyzet ráirányítja a figyel­met a szórakoztató iparban, különösen a beat- és rock zenekarok környékén ural­kodó rendezetlen viszonyok­ra. Javasoljuk, hogy az illeté­kes állami, tanácsi szervek tegyenek lépéseket a helyzet rendezésére. Nem nagyobb anyagi befektetést igénylünk, ez ma nem is lenne reális. Szemléleti, szervezeti, irá­nyítási változtatásokat sürge­tünk. A IX. kongresszus a KISZ- szervezetek egyik legfonto­sabb feladatát a tömegsport fejlesztésében jelölte meg. Munkánkat pártmegbízatás­hoz illő felelősséggel, kezde- ményezően, jelentős erőfeszí­téseket is vállalva végeztük. Eredménynek tartjuk, hogy sikerült a társadalom figyel­mét az ifjúság testedzésének, turizmusának fontosságára irányítani és a fiatalokat minden eddiginél nagyobb számban sportolásra mozgó­sítani. Azok a változások, ame­lyek hazánk életében, s ma­gában a KISZ-ben. az ifjú­ság körében végbementek, új megközelítéseket is igé­nyelnek munkánkban — hangsúlyozta Fejti György. — Ez mindenekelőtt azt je­lenti, hogy érdemibbé kell tennünk szövetségünk politi­kai szerepét. Olyan feladat ez, amely előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Ennek érdekében minde­nekelőtt a tervezésben és az elosztásban, az ellentmondá­sok feltárásában és a társa­dalmi ellenőrzés kiszélesíté­sében kell és lehet érdemibb feladatokat vállalnunk. Nemcsak általában és nem­csak felsőbb szinteken, ha­nem mindenütt, ahol dönté­sek születnek. Figyelmünk eddig inkább a központi és a területi szervek képviseleti tevékenységére irányult, s nyugodtan mondhatjuk, hogy megfelelően éltünk is lehe­tőségeinkkel. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a KISZ helyi szervei munkájuk során nemegyszer érzéketlenségre, értetlenségbe ütköznek. Elő­fordul, hogy válasz nélkül hagyják jogos észrevételei­ket, javaslataikat. Mindez nem használ a KISZ tekin­télyének. Saját házunk táján is van­nak tennivalóink. Arra kell törekednünk, hogy a KISZ vezető szervei és az ifjúsági lapok nagyobb nyilvánossá­got adjanak mindannak, amit a fiatalok nevében és érdekében teszünk. Fel kell karolniuk és támogatniuk 'kell a bátor, nyílt kiállást A KISZ-tagoknak tudniuk kell, mit javasolt értük, mit ért el érdekükben és velük a KISZ. Az elmúlt évek során a KISZ-tagság elfogadta, hogy a szervezethez tartozás felté­tele a folyamatos cselekvés, a kötelességek teljesítése, a jogok gyakorlása. Ma is valljuk: a legelemibb köve­telmény, amit egy fiatal a KISZ-tagsággal vállal, hogy tisztességgel elvégzi min­dennapi munkáját legjobb képességei szerint tanul, dol­gozik és felkészül a hafea védelmére. Azonban a csak gazdasági tevékenységre, és tanulásra összpontosított munka önmagában elégtelen a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséghez tartozás igényének felkeltésére. Az előttünk álló feladatok egyre sürgetőbben vetik fel az alapszervezetek öntevé­kenységének fejlesztését A munka túlszabályozottsága ugyanis fékezi az alapszerve­zetek kezdeményezőkészsé­gének kibontakozását és jó­részt ez váltja ki a bürok­ratikus jelenségeket is. Rugalmasabbá akarjuk ten­ni szervezeti életünket kiik­tatva minden fölösleges, gon­dolatbénító megkötést. Azt kell lehetővé tennünk és se­gítenünk, hogy minden KISZ- szervezet a helyzetének, fej­lettségének, sajátosságainak megfelelően oldja meg fel­adatait. Azon is őrködnünk kell, hogy saját kényelme vagy bármiféle vélt rend érdekében egyetlen KISZ- szerv se csempészhessen visz- sza merev előírásokat. A párt nevelöiskolája Kulturált szórakozás Számos szervezet, intéz- séért. Vannak ifjúsági léte- mény, egyesület, klub mű- sítmények és művelődési in- ködik, amely többet tehetne tézmények is, mégis úgylát- az ifjúság hasznos időtölté- juk, hogy mindezek együtt Munkánk demokratizmusá­nak szélesítése, nyitottságának javítása önmagában csupán esély az öntevékeny KISZ- életre. Ahhoz, hogy megha­tározza gyakorlatunkat, je­lentős változtatásra ván szükség a testületek és az apparátusok munkastílusá­ban, munkamódszereiben is. Annak érdekében, hogy a fiatalok még inkább érezzék: az ifjúsági szövetség az övék, általuk és értük működik. Száműzni kell tevékenysé­günkből a szükségtelen par pírmunkát, a „felfelé dol­gozás” bürokratikus igényét éB reflexét! Ez természete­sen nem csupán elhatározás dolga, hisz ebben eddig sem volt hiány. A szervezet belső eletet kell demoknatikusafe- bá tennünk, hogy ezek a je­lenségek az ifjúsági mozga­lomból fokozatosan eltűnje­nek. A helyszíni, élő politi­zálás, a meggyőzés és a s5sr- vező munka az, amire szük­ség van, és elsősorban ott, ahol nehezebbek a KISZ- munka feltételei. A IX. kongresszus határo­zatát teljesítve, ifjúsági szö­vetségünk a beszámolási idő­szakban is eleget tett meg­tisztelő hivatásának: kom­munistává nevelte legkivá­lóbb tagjait, felvételre aján­lotta őket az MSZMP sorai­ba. Jóleső érzéssel számolha­tunk be arról, hogy folyama­tosan emelkedik a pártba fel­nek. Szemléletesen igazolják, hogy a párt fő utánpótlási forrása a Kommunista Ifjú­sági Szövetség. A két kongresszus között ötvenezerrel nőtt szövetsé­günk taglétszáma, s így lé­nyegében minden harmadik magyar fiatal KISZ-tag. Nőtt szervezeti befolyásunk a szak­munkástanuló és az értelmi­ségi fiatalok körében, és a mezőgazdasági nagyüzemek­ben is erősödött a KISZ szer­vezettsége Több éve megol­datlan gondunk azonban, hogy a munkásfiatalok kö­zött szövetségünk befolyása elmarad attól amit a társa­dalomban betöltött szerepük, a politikai súlyuk szükséges­sé tenne. Ennek kétségtelenül sok oka van. Minden bizony- nyál nem eléggé vonzó a programunk, és gyakran olyan követelményeket pró­bálunk állítani a belépni szándékozók elé amelyek tel­jesítését jól dolgozó KISZ- tagok esetében is nagyra ér­tékelhetnénk. A jövőben minden fölösle­ges várakoztatás és kimódolt előkészítés nélkül fel kell venni, sőt hívni kell magunk közé azokat a fiatalokat, akik elfogadják a KISZ céljait, egyetértenek szervezeti sza­bályzatával, hajlandók tevé­keny részt vállalni a szerve­zet munkájábóL Beszélt a KB élső titkára az úttörőszövetséggel „kö­tött” szoros .kapcsolatról, és köszöntötte a jubiláló szövet­séget. A jubiláló úttörőszövetség­nek azt kívánjuk, hogy ma­radéktalanul töltse be hiva­tását a gyerekek javára és örömére. Emellett azonban javasoljuk a kongresszusnak, hogy szavazzon meg két szü­letésnapi ajándékot is. Az egyik, hogy a KISZ társadal­mi munkával) valamennyi megyében, városiban hozzon rendbe néhány gyermek- és úttörőlótesítmónyt, játszóte­ret A másik, hogy országos összefogással társadalmi munkával építsünk új úttö­rőstadiont — a régi helyén, a Margitszigeten. A KISZ nemzetközi tevé­kenységéről elmondotta Fejű György: a béke és a társadal­mi haladás ügyét szolgálja. Megkülönböztetett figyel­met fordítottunk a szocialista országok ifjúsági szervezetei­vel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére. Előreléptünk a testvárszerveKetek ideológiai együttműködésének elmélyí­tésében, ami az éleződő ideo­lógiai harcban a hatékony fellépés nélkülözhetetlen fel­tétele. Legfontosabb tennivalók vett KISZ-tagak száma. 1980- ban minden száz új párttag közül ötvennyolc volt KISZ- tag. Több mint 90 százaléku­kat — s ez esztendők óta így van — a KISZ-alap6zervezet taggyűlése ajánlotta. Ezek a számok önmagukért beszél­Tovább mélyült hagyomá­nyosan jó együttműködésünk a lenini Kamszomodllal. A Szovjetunió népeihez fűződő őszinte, megbonthatatlan ba­rátságunkat tükrözte a for­radalom bölcsőjében, Lenin­grad ban rendezett II. Szov­jet—Magyar Ifjúsági Barát- ságfesetivál. S ezt hivatott tovább építeni a júliusban Budapesten megrendezendő III. fesztivál. Maradéktalanul teljesítettük együttműködési szerződésünket, és eredmé­nyesen folyik az új, hosszú­távú közös program végre­hajtása. Beszélt Fejti György a KISZ nemzetközi tevékeny­ségéről, majd így zárta be­szédét: Fontos tennivalóink közül kiemelkedik négy nagy fel­adat, amelyeket a következő évek során meg kell olda­nunk. A gazdaság intenzív fej­lesztése szükségessé teszi, hogy erőnket és figyelmünket a tisztességesen végzett, ta­karékos, hatékony munkára összpontosítsuk, hogy a fia­talok élen járjanak a mű­szaki technikai haladásban, hagy szorgalmazzák és vál­lalják a teljesítményekkel arányos bérezés széles körű elterjesztését. Szövetségünk minden szinti­jén és szervezetében aktívab­ban, nyíltabban kell politizál­nunk, élkötelezetten kiállva pártunk politikája mellett, következetesebben kell kép­viselnünk a fiatalok vélemé­nyét, érdekeit a helyi és az országos politika alakításá­ban. Demokratikusabbá, eleve­nebbé kell tennünk munkán­kat, munkastílusunkat A ve­zetőknél a nyitottságra, az érzékenységre, a határozott kiállás és a meggyőzés képes­ségére, az, alapszervezeteknél az önállóságra, az öntevé­kenységre és a kezdeménye­zőkészségre tesszük a fő hangsúlyt. Munkánkban jobban figye­lembe kell venni, hogy a po­litikai és szervezeti egység nem jelenthet egyformaságot, egysíkúságot, hogy ugyanazt a közös célt minden réteg és korosztály esetében más­ként más módon lehet elér­ni. A következő években fi­gyelmünket mindenekelőtt a munfcásiifjúság, és a tizen­éves korosztályok megnyeré­sére, KISZ-életünk fejleszté­sére kell fordítanunk. Felelősségünk a jövőért — közös; a fiatalok nem nélkü­lözhetik az előttük járók ta­pasztalatait Meg kell) ismer­nünk az elmúlt harmincöt év eredményeit, áldozatos harcait, erőfeszítéseit és hi­báit is, hogy tanuljunk be­lőlük. Azt kérjük az idősebb nemzedéktől hogy példát mu­tatva, jó szóval oktatva, fo­gadják társukká a fiatalsá­got, az új társadalom építé­sében. Pártunk és ifjúságunk vi­szonya a kölcsönös bizalmon alapul. A kommunisták oda­figyelnek dolgainkra, támo- gatlják törekvéseinket. Arra nevelik az ifjúságot hogy kötelességtudóan végezze a dolgát hogy egyenes derék­(Folytatás a 3. oldalon.) Szolnok megyei küldöttek az ülésteremben é

Next

/
Thumbnails
Contents