Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
1981. MÁJUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászberényben a Mártírok úti óvoda nagycsoportosai a május 31-t évzáróra készülnek IFilmjegyzet I A FEKETE KUTYA A kutya, a derék négylábú, a hölgy mondani szokták, az ember leghűségesebb barátja — kutyahűség! — sokszor megihlette már a filmkészítőket. Gondoljunk például Jack London történeteire, de számos más, romantikus történetet idézhetnénk. A kutya és a gyermek barátsága különösen megragadó. A fekete kutya című jugoszláv film író-rendezőjét, Jane Kavcicot is nyilván ez a régi felismerés vezette, amikor Matic a belgrádi kisfiú és Jakab, a fekete újfunlandi történetét filmre vitte. Bohókás, könnyed, köny- nyes sztori. Ügy hisszük, ha az író-rendező bárkinek — akár nekünk, itteni mozinézőknek — elmondta, vagy elmondta volna, miről akar filmet készíteni, lelkes biztatás.! kapott volna: ez igen, végre egy jó gyermekfiilm születik, mégpedig olyan, amelyiket a felnőttek is szívesen néznek s érdemes is! De más a történet ereje, s más *a filmé. Akármilyen nehéz is a közönség által oly szívesen fogadott, a szavak erejében igen hatásos állattörténetet a film eszközeivel szürkévé, lapossá devalválni, ennek a jugoszláv filmnek sikerült. Ismételten bebizonyosodott, a napnál világosabb igazság, hogy a nem természeti környezetben forgatott állat- fiihnek négylábú szereplői csak az őket körülvevő emberi viszonylatok pontos ábrázolása révén kaphatják meg karakterüket. Márpedig Jakab körül papírfigurák a szereplők. Nem tudjuk elképzelni sem, hogy micsoda naiv tipizálási szándék vezette Jane Kavcicot a gyermekszereplők kínosan sematikus megjelenítésével. Bántóan külsődleges eszközökkel teremti meg a Jakab körüli gyermekvilágot, így nem gyermekfilm, hanem Igyer- •mekded filmecske a végeredmény. Kár érte, mert Jakab nem akármilyen „színész”. — sajnos nincsenek, partnerei. Ezek szerint most megbukott — ezzel a filmmel — a jól bevált műtermi recept, hogy egy okos, jó svádájú kutya és egy csillogó szemű szöszi gyermek megható barátsága kész siker. Ügy hisszük, ezt azok a tehetséges rendezők terjesztették — némi öniróniával — akik nagyon is jól tudták, mi a siker titka. — ti — Hétvégi hívogató Amatőrszínház A szegedi József Attila Tudományegyetem színpada ma délután 6 és 8 órától Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban vendégszerepei. Az eigyetemi színpad — Árkosi Árpád rendezésében — Sla- womir Mr özek Emigránsok című művét mutatja be. Az intézményben holnap délelőtt 10 órától gyerekeknek, délután 4 órától pedig a fiataloknak rendeznek táncházat a Téka együttes közreműködésével. A mezőtúri művelődési központban ma délután fél 5 órától a város általános és középiskoláinak művészeti csoportjai adnak műsort, amelynek bevételét a rokkantak megsegítésére fordítják. A művelődési központban holnap délelőtt 9 órától első alkalommal rendeznek „Nyitott ház” programot, amely igen gazdagnak ígérkezik. Az érdeklődők szakemberek irányításával megismerkedhetnek a batik és a bőrékszerkészí- tés, a hímzés, a szövés és a fazekasmestersélg műhelytitkaival, a síkkötőgép használatával. A délután 1 óráig tartó program idején a gyerekek is találhatnak kedvükre való elfoglaltságokat; játszhatnak, rajzolhatnak, festhetnek. Kunt Ernő: Á halál tükrében Mindannyian félünk az elmúlástól, a haláltól. Érthetetlen módon mégsem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Ugyanolyan intim témaként kezeljük, mint nemi kapcsolatainkat. Holott a halál mindannyiunknak élménye lesz elgyszer, fel kell készülnünk erre is. De hogyan? A kérdés legalább olyan bonyolult és nehéz, mint — a szintén megoldatlan — szexuális nevelés. Kevés izgalmasabb olvasmánnyal találkoztam mostanában, mint Kunt Ernő: A halál tükrében című kis kötetével. A fiatal miskolci néprajztudós hallatlanul elegánsan oldotta meg feladatát. Szívesen használnánk az intelligens szót is, ha nem lenne már annyira lejáratva. Felnőttként szól a felnőttekhez, de olyan bölcsen és tapintatosan, ahogyan az okos felnőtt beszél a gyerekkel. Tudja, hogy esendőek valgyunk, mert félünk. Nem ijesztget hát a halállal, hanem magyarázza azt. Hogyan lehet a halált, az abszurdumot megmagyarázni? Lényegében sehogy és mégis beszélni kell róla- Kunt Ernő a történelmet, a néprajztudományt, a szociológiát, a pszichológiát, vallástörténetet — tehát a tudományokat hívja segítségül. Nyomon követi azt az utat, amelyet az emberiség eddig megtett. Sorra veszi azokat a módokat, ahogyan elődeink szembenéztek a kikerül- hetetlennel. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az ember öntudatra ébredése a halálfélelemmel kezdődik. Földünkön egyetlen élőlény sem ismeri ezt az érzést. A félelem azonban megalázó érzés. Az emberben az a csodálatos, ahogyan meg akarja őrizni a méltóságát, ahogyan szembeszáll az elmúlással. Ebben az értelemben a mítoszokat, kultuszokat. vallásokat zseniális találmányoknak is tekinthetjük. Élni tanítottak, óvták a közösséget. Századunk emberi válságát éppen az okozza. hogy felbomlottak bizonyos közőssélgek. Következésképpen az egyén is gyakran magára marad a halállal szemben. Az elszemélytelenedés, a magány éppen a hálál tényével, élményében válik elviselhetetlenül szoron- gatóvá. Mindannyiunknak, a túlélőknek is. Tehetetlenek lennénk? Éppen ez az okos kis könyv tanúsítja, hogy nem! Századun,g ugyan a hagyományos értékek devalválódásának a kora, de új értékek is formálódtak közben. A XIX. század embere a tudományoktól várja a megoldást, századunk sokat szenvedett embere — a jóléti társadalmakban — a fogyasztásba menekült. Lassan mindkettőből kiábrándul. Marad hát vigasznak is, ..megváltásnak” is a másik ember, a közösség. Nem új felfedezés ez. de mindenkor újra kell fogalmazni. A halál legyőzhetetlen, de az élet is az. Meg kell tanulnunk szembenézni vele, meg ketlil tanulnunk értelmesen élni. Ehhez segít Kunt Ernő tanulmánya, amit kötelező olvasmányként ajánlanék mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik. (Magvető Könyvkiadó 1981.) Horpácsi Sándor Mivel tölti szabad idejét? Ezüstfehér hagymamag és bronzérem = hobbi — Az apró magból kikelő élet az egyik legnagyobb élményem, amit esztendőről esztendőre átélek. Nekem a kert nemcsak zöldséget és gyümölcsöt terem, hanem felüdülést, nyugalmat, egészséget is... Aki így vall, Király István, „civilben” előkalkulátor a DATE Gépészeti Főiskolai Kar tanüzemének műszaki osztályán, Mezőtúron. Végzettségét tekintve kifejezetten műszaki ember, mező- gazdasági gépésztechnikus. Makói születésű, szülei hagymatermesztők voltak, és már kisgyerekként megszerettették vele a földet, a kertészkedést. Király István kis zöld birodalmában a gyümölcsfák mellett szőlőtőkék, díszcserjék és rózsafák is virulnak, ám igazi kedvence a hagyma maradt. — A hét vége mindig kint talál, mert egyébként nem sok a szabad időm. Ilyenkor viszont magam metszek, permetezek, és a kapát is szívesen veszem a kezembe. — Eszerint a kapa és a könyv -jól megfér egymás melett? — A műszaki irodalom mellett szorgalmasan olvasom a kertészeti szaklapot, és megveszem az új szakkönyveket is. Nem kizárólag saját érdekemben tanulmányozom mindezt, hiszen tíz esztendeje alakult városunkban a zöldség- és gyümölcs- termelő szakcsoport, s a ma már 533 tag engem bízott meg az elnöki tiszttel. Mezőtúr kertjei az utóbbi években egyre gondozottab- bak, szebbek. Ez nem kis résziben a népfront, az áfész és a művelődési központ támogatásával működő szakcsoport tagjainak érdeme. Egyre „okosabban” gazdálkodnak a kisparcellákon, mind többen járnak szakmai előadásokra, helyszíni bemutatókra. — Mindannyian arra törekszünk, hogy friss áruval lássuk el a lakosságot, ugyanakkor az is célunk, hogy a környék kertészeti kultúráját fejlesszük. És persze a hobbink is mindez. Ez a közösség — mint az elnök szavaiból kitűnik —, tavaly 23 csoportos foglalkozáson vett részt, három alkalommal tagtársak kertjeibe látogattak tapasztalatcserére, felkeresték a gyulai kertbarátokat, és Tokaj-Hegyalján megnézték ősszel a szüretet. Társadalmi munkát is vállaltak : környezetvédelmi őrséget szerveztek. A hobbitelkeken szép számmal foglalkoznak gyógynövények termesztésével, ami jövedelmezőnek mutatkozott, értékesítésre a Hermész Áfésszal kötöttek szerződést. — Tavaly az OMÉK-en, úgy tudom, szép elismerést kapott... — A jászberényiek vitték haza az aranyat, viszont huszonkét kiállítónk termékei elnyerték az OMÉK ezüst• érmét. Guba Ferenc tagtársam oklevelet kapott maga barkácsolta traktoráért, jómagam pedig bronzérmet a barkácseszközök kategóriájában, a hiánycikknek számító egysoros kézi aprómagvetőmmel. A főiskola tanüzemének szabad kapacitását kihasználva a Hermész Szövetkezetnek tavaly ezret gyártottunk belőle, az idén háromezerre kaptam megrendelést. A gépésztechnikusi és a kertész ezek szerint hasznosan egészítik ki egymást egyetlen emberben. Csakhogy ő vezetőségi tagja a Hazafias Népfront városi bizottságának, titkára a II—III. népfrontkörzetnek, népi ellenőr, a városi művelődési központ társadalmi vezetőségének tagja, a főiskolán a kari közművelődési bizottság titkárhelyettese és vezetőségi tagja a kari múzeum- baráti körnek — még felsorolni is sok társadalmi megbízatásait. Vajon mindnek képes eleget tenni? — Ügy érzem, a hobbiföldön minden hét végén megújulok annyira, hogy mindabban, amit vállaltam, helyt tudok állni. A „birtokon” ráadásul még igen aktív segítőtársam is van: ötéves kisfiam, aki különösen nagy élvezettel válogatja a termést. Apró kerti szerszámokat neki is be kell már szereznem, mert úgy látom, örökölte a föld iránti érdeklődést az apjától. K. J. P. BESZÉDMÜVELÉS /' Hangsúly és nyelvhelyesség Ismeretes, mint arról első írásunkban szóltunk, az értelmi hangsúly elhelyezkedése főleg a beszélőtől, a közlőtől függ. Erre épül nem egy szójáték, mondóka, gyermekkorunk jól ismert „kecskerímei” is, mint például „ott szemben a teátrummal, megittam egy. teát rummal”, vagy a tréfás személyragozás: énekelek, teázol, őgye- leg, miákolunk stb. (Bár az utóbbiban a hangsúly mellett a szünetnek is nagy szerepe van.) Általában azt mondhatjuk, hogy a folyamatos magyar beszédben a hangsúly elhelyezése nem a szavak szófaji hovatartozásától függ. Mégis vannak olyan szófajok, amelyek a szokásos beszédbeli helyzetüknél fogva általában hangsúlyosak. vagy általában hang- súlytalanok. Általában hangsúlyosak: 1. A kérdőszavak (névmások. határozószók: ki? milyen? hány? miért? hová? stb.). 2. Á tagadó- és a tiltószók (nem. ne. sem. se. se ... se ... stb.). 3. A mellékmondatra rámutató utalószók (azt, arról stb.). 4. Szinte mindig hangsúlyos a mondatot bevezető állítmány. valamint a minőségás mennyiségjelző. Mikor nyit az áruház? Ki tette ezt? Nem ő volt. Ma este jó filmet vetítenek, öt forint borravalót adott. Megvette már az e hetit? Kinyitotta a gázt. Általában hangsúlytalanok: a névelők, a névutók és a kötőszók. (De a páros kötőszók hangsúlyosak, ha velük kezdődik a tagmondat: Vagy jössz, vagy maradsz.) Sajnos gyakori eset — keveredve a hibá zással és a modorossággal —. hogy összetett szavaknál vagy összetett szerkezeteknél indokolatlanul az utótagra kerül át a szerkezeti hangsúly. (Vettem ragasztószalagot.. Eltalálta a kapufát. A fegyver csütörtököt mondott.) Idetartozik a személynevek rossz hangsúlyozása is (pl. Kovalik Károly. Kiss Csaba). Jegyezzük meg: a vezetéknév minőségjelzője az utónévnek, csak akkor kerül át az utóbbira a nyomaték. ha az értelmi hangsúlyt meg kell. vagy meg akarjuk változtatni. Például: Nem Kiss Béla. hanem Kiss Laci kötötte a szerződést. Feltűnő hiba_ a szóhangsúly áthelyezése az igekötőről az igére vagy a toldalék, a névutó indokolatlan hang- súlyozása. (Végre elindította a motort. A betörő az ablakon át jött be. Ezt meg kell értenie Pistának is.) Az utóbbi hibába belejátszik a beszélő érzelmi telítettsége is. Vitathatatlan, hogy az érzelmi hangsúly növeli az értelmi hangsúlyt. Az érzelmi hangsúly esetleg valamilyen mellékhangsúlyos helyen is megjelenhet. (Például: A teremtésit! Hogy az ördög vinne el!) Az utóbbi példa sem mond ellent állításainknak. Általában hangsúlytalan az. ami a beszédhelyzet és a szövegösszefüggés alapján ismert, ami eddigi ismere- taink alapján természetes. Hangsúlyos pedig az, ami új. s ez érzelmi telítettségben is megnyilvánulhat. Horgosi Ödön főiskolai docens Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Magyar Numizmatikai Társulat. Ebből az alkalomból a társulat történetét bemutató tárlat látható a Józsefvárosi Kiállító Teremben.
