Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
1981. MÁJUS 23 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határszemle a megyében Jól megművelt földek Nagyobb figyelmet a kezdeményezéseknek, a költségek csökkentésének Az Andrikó Miklós vezette bizottság a tiszaburai Lenin Termelőszövetkezetben kezdte meg munkáját. A szemle résztvevői itt először a gazdaság 200 hektáros gyümölcsösét tekintették meg. A szövetkezet saját telepítése a tavalyihoz hasonlóan jó termést ígér. A fákat nem károsították a tavaszi fagyok. A cseresznyét, a körtét és a kajszibarackot termő gyümölcsös gondozott, az érlelődő termés mennyisége megfelelő ápolásról, növény- védelemről tanúskodik. A kérdésekre válaszolva, a gazdaságiak elmondták, hogy minden évben megvan a gyümölcsszedéshez a munkaerő. A munkát, több termény azonos idejű beérésénél. nagyteljesítményű rázógép segíti, amely adott esetben száz ember munkáját helyettesíti. A pillanatnyi tennivalókról szólva elhangzott, hogy a kevés csapadék miatt éppen a szemle idején el. kellett kezdeni a gyümölcsfák öntözését. A bizottság tagjai megtekintették az új telepítéseket is. Itt felvetették, hogy csökkenteni kell a szállítási utak szélességét, ezzel még több fa kaphat helyet. A szaporítóanyag egyöntetűségét biztosítani kell a következő telepítéshez. A termelőszövetkezet 3594 hektárnyi területen gazdálkodik. A bizottság tagjai szépen rendben tartott táblákat láthattak,, a búzaföldeknél megállva tapasztalhatták, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a növény növekedését, a várható termés- eredményt, a száraz, csapadék nélküli időjárás. A szemle következő állomása a szövetkezet Dobogó-háti juhtelepe volt. A gazdasági tapasztalatok összefoglalásánál Andrikó Miklós elmondta, hogy jó benyomásokat szerezhettek a szövetkezet munkájáról a szemle résztvevői. A szövetkezet jól hasznosítja a rendelkezésre álló kézi munkaerőt, s alkalmazza a tudomány, a technika eredményeit. A növénytermesztéssel összefüggően szólt a megyei pártbizottság első titkára a meliorációs feladatokról. Hangsúlyozta, nem szabad rossz néven venni, ha a gazdaság a javaslattevő szerepét vállalja, s szá- montartja a meliorációs tennivalókat. Figyelmet kell fordítani a gazdaságban az agrárkultúra növelésére, a környezet rendezettségének megtartására. Az állattenyésztésről szólva kiemelte: törekedni kell az állatok. így például a juh, összes hasznosítási lehetőségének kiaknázására, más üzemekkel és termelési rendszerekkel laza vagy szorosabb együttműködési kapcsolatok kialakítására. Az Andrikó Miklós vezette bizottságot a tisza burai Lenin Tsz vezetői tájékoztatják az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben az Andrikó Miklós vezette bizottság ' elsőként a növénytermesztési munkáról tájékozódott. A mintegy 10 ezer 3C0 hektáron gazdálkodó szövetkezet megtekintett Il-es számú üzemegységében 690 hektáron termesztenek búzát. 616 hektáron kukoricát. 466 hektáron napraforgót. Más gazdaságokhoz hasonlóan itt is kedvezőtlenül hat a növények fejlődésére a csapadék hiánya. A szövetkezet gyümölcsösében a jó gazda módjára ápolják a fákat. A 62 hektárnyi gyümölcsös — almából, szilvából, cseresznyéből — szép termést ígér. A szemle következő állomásán a szövetkezet központi gépjavító műhelyét és a tartálygyártó üzemet mutatták be a bizottság tagjainak, majd a szakosított sertéstelepet tekintették még a szemle résztvevői. Itt évente több mint ezer tonna vágósertést termelnek. A bizottság tagjai a tapasztalatok értékelésénél többek között elmondták, hogy a gazdaság a veszteségrendezési eljárások után az államilag előírt feladatoknak maradéktalanul eleget tett. Andrikó Miklós a szövetkezet munkáját minősítve elmondta, hogy annak ’80—81-es tevékenysége arra enged következtetni, hogy az abádszalóki Lenin tsz jó úton van a stabilizálódás, felé, noha ez a folyamat még nem zárult le. Nagy figyelmet kell szentelni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt a gazdaságosságra. ami — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára — elsősorban az önköltség csökkentésében jelentkezik. Felhívta a figyelmet a mező- gazdasági termelés es a vadgazdálkodási munkák ösz- szehangolásának el ínyeire. Kísérlet, az önköltség csökkentésével A Barta László, megyei tanácselnök vezette szemle résztvevői a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban kezdték a napot. Itt minden növényt időben elvetettek, a gyomirtást folyamatosan végzik, megkezdték a lucerna betakarítását A gazdaságnak 18 sorközműve- velő kultivátorra lenne szüksége, de a kereskedelemben egyelőre ez nem kapható. A határszemlén résztvevők ezután megtekintették a szenttamási kerület földjeit majd a bartai szakosított sertéstelepet, ahol a közelmúltban fejeződött be a 108 millió forintos beruházás. A szemle végén Barta László a tapasz ía Latoka t összegezve elmondta: a növénytermesztés szerkezete megfelel . a gazdaság adottságainak, jó, hogy cukorrépát is termelnek. A határ képe rendezett ugyanakkor felhívta a figyelmet a szétszórt területeken levő füves területek hasznosítására. Elismeréssel Szólt a sertéstelepen folyó csőzúzalékos kukorica- és húspép- etetési kísérletről, amely várhatóan önköltségcsökkenést eredményez a gazdaságban. Kérte a gazdaság jelenlevő vezetőit, hogy az idén is megszokott gondossággal készüljenek föl a nyári betakarítási munkára az építőtáborozó diákok fogadására, foglalkoztatására. A Tiszatáj Termelőszövetkezetben a szemle résztvevői megtekintették a cukorrépa-, a napraforgóvetéseket a mentetten területeket, a rizstelepeket, a gyümölcsöst, és az új juhászati telepet. A szemle végeztével felhívták a figyelmet arra. hogy azokat a területeket, amelyeken a belvíz, az árvíz kipusztította a növényt, átgondoltan, költségtakarékosán hasznosítsák, és éljenek megfelelő mértékben öntözési lehetőségeikkel. Túrkevén, a Vörös Csillag Tsz-ben a szemle résztvevői ellátogattak a gazdaság szakosított tehenészeti telepére, és megbeszélést folytattak a szövetkezet vezetőivel különböző gazdálkodási kérdésekről. Szegő László elnök elmondta: időarányosan jól állnak a munkákkal, a lucernabetakarítást megkezdték, dolgozik a szárító és lucernapelletet készít. Az aratási műszaki szemlét június 25—26-án tartják. Beszélt VI. ötéves tervi fejlesztési programjukról is. összesen mintegy 320 milliós beruházást akarnak megvalósítani: 6 ezerről 12 ezere növelik juhállományukat, az 5 ezer sertést kibocsátó telepet 25 ezer sertés kibocsátására teszik alkalmassá, és tejfeldolgozót építenek. Elismerést kapott a tsz a jó színvonalú tejtermelésért — 4400 liter fölött van a tehenenkénti átlag — és elhangzott: támogatják a szövetkezet fejlesztési elképzeléseit, felhívták a figyelmet a bizottság tagjai az alap- tevékenységen kívüli munkákra, s arra. hogy segítsen még többet a gazdaság a város lakosságának ellátásában. Példás rend — jé színvonal A Mohácsi Ottó vezette szemlebizottság a tószegi Petőfi Termelőszövetkezet munkájáról tájékozódott. A gazdaság mintegy 5400 hektárnyi szántóterületéből majd 1400 hektárnyi területre búza került. A gazdaságban szakszerűen elvégezték a vegyszeres gyomirtást, a lombtrágyázást és a gombabetegségek elleni védekezést. Nem kevés gondot jelent azonban a csapadék hiánya, néhány helyen látható, ahogyan a gabona alsó levelei megsárgultak. A szövetkezet 1277 hektárnyi vetetten szántóterületéből árvízkár sújtott több mint 800 hektárt A víz alól felszabadult földeken csak május végén, illetve június elején tudják a talajelőkészítési munkákat megkezdeni. Az elképzelések szerint napraforgót és kukoricát vetnek ide. A veszteségeket ezzel és az állattenyésztési mutatók javításával pótolják a sző-: vetkezetlek. Mohácsi Ottó a látottakat értékelve elmondta, hogy a gazdaság állat • ■tenyésztése jó színvonalú, példás a rend a baromfitelepen és a központi major- • ban. Tószeg után a Mohácsi Ottó vezette bizottság Tiszaje- nőre, a Tiszamenti Termelő- szövetkezetbe látogatott, i Itt a gazdaság aktuális munkáiról szóló tájékoztató után először az üzem 137 hektáros gyümölcsösét tekintette meg. Megállapíthatta, hogy az új szilva- és meggyfatelepítések kellően gondozottak. A szövetkezet szántóterületének mintegy 53 százalékát veszélyezteti évről évre a tiszai áradás. A földút mellett több kilométernyi hosszúságban ma is felrepedezett földek látványa fogadja a szemlélőt. Igaz, a táblák java részén már dolgoznak a talajelőkészítő gépek, de csak ezután kerülhet mag itt a földbe. A bizottság tagjai megtekintették azt a területet is, ahová a gazdaság halastó építését tervezi. A 225 hektárnyi, rét legelő művelési ágban levő, területről számottevő árbevétele a rendszeres árvíz miatt nincs a szövetkezetnek. Itt a természetes adottságok lehetővé teszik halastó kialakítását, ezt azonban az építendő gát, s a területen áthúzódó Körös-ér nehezíti. A szemle résztvevői ugyancsak ellátogattak a 13 millió forintos költséggel kialakított Mira úti juhtelepre. Itt 3750 anyajuh és 3400 hízóbárány gondozása a dolgozók feladata. A bizottság megállapította, hogy nagy az egy férőhelyre jutó beruházási költség, amely a szaporulati mutatók intenzív növelésével és a bérhizlalás ■mértékének emelésével ellensúlyozható. Mohácsi Ottó értékelésében megjegyezte: fontos, hogy az évek múlva jelentkező gyümölcstermés piaci elhelyezéséről, betakarításának munkaerő-feltételeiről jó előkészítéssel gondoskodjanak. Előkészületek a komplex meliorációra A határszemlét folytató bizottság a szolnoki Lenin Tsz- be is ellátogatott. A kevés híján ötezer hektár termőterületen gazdálkodó szövetkezetben felkeresett hét termelési területen látottak-hallot- tak, összességében kedvező benyomást keltettek az ellenőrzést végző megyei és városi vezetőkben. Rend és tisztaság fogadta a bizottságot a gazdaság szarvasmarha-szak- telepén, a központi majorban és a termelőszövetkezet szántóföldi kertészetének palántaellátásán túl a városkörnyéki kistermelők igényeit is kielégítő fóliatelepén. Amint azt. a szemle tapasztalatait összegezve. Mohácsi Ottó elmondta, dicsé-, retesek a Lenin Tsz vezetőségének és tagságának a termelés fokozására, a hatékonysági mutatók javítására tett erőfeszítései. Szűcs János, az MSZMP. Szolnok megyei Bizottságának titkára vezetésével a Jászság három termelőszövetkezetében tartottak határszemlét. Az ellenőrzés első állomása a több mint 8 ezer hektáron gazdálkodó jászla- dányi Egyetértés Tsz volt. A bizottság tagjai megismerkedtek a szövetkezetben rövidesen megkezdődő komplex meliorációs munkák előkészületeivel. A kijelölt táblák termőképességét nagy mértékben javító feladat sikeres megoldásáért tett erőfeszítésekről szólva, a gazdaság vezetői elmondták, hogy komoly gondot okoz nekik a tapasztalatok, a meliorációs munkában jártas szakemberek hiánya. A termelőszövetkezet határának bejárása után a bizottság megállapította, hogy a múlt ősszel és az idén tavasszal igen alapos munkát végeztek a jászladányi növénytermesztők. A hűvös, csapadékszegény tavasz kedvezőtlen hatása azonban meglátszik a földeken, a gondos talajelőkészítés és vegyszerezés eredményeként azonban a búzatáblák biztatóak. A kukorica szépen kikelt, a jó eredmény megőrzése érdekében azonban nem szabad elfeledkezni az öntözésről. Az ellenőrzés során Szűcs János elismerően szólt az Egyetértés Tsz ma is fejlődő sertéstelepén végzett munkáról, és nagyra értékelte a saját tervezésű és kivitelezés^ termes libakeltető eredményeit. A Jászság egyik legmélyebben fekvő gazdaságában, a jászkiséri Lenin Tsz-ben a bizottság megtekintette a káros vizek összegyűjtésére szolgáló belvíztározó halastavat. Az ellenőrzés résztvevői szerint igen jó ötlet a ma már 126 hektáros tározó- rendszert halhústermeléssel is hasznosítani. A határszemlén a szántóföldi kultúrák kedvező fejlődését regisztrálhatta a bizottság. Szinte egyedülállóan szépek a jászkiséri cukorrépatáblák, a tövek száma megfelelő. Ez a gondos munkán kívül annak is köszönhető, hogy a vetés után a jászkiséri határban csapadék hullott. Biztató terméskilátásokkal kecsegtet a szántóföldi paradicsom is, a napraforgóval bevetett területek egy részén a növényállomány hiányos, ezért megnövekedett a növényvédelem jelentősége. Megoldás a talajerő visszapótlására A három gazdaság munkáját, terméskilátásait megismerő bizottság a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben találkozott a tavaszi időjárás legkedvezőtlenebb következményével. A cukorrépa itt igen megsínylette a csapadékhiányt; kevés mag kelt ki. néhol a mainál kétszer több tő is kellene, hogy a gazdaság jó termésben reménykedhessen. A többi kultúra fejlődése kielégítő, a kertészet földjein látott dinnye- és paradicsomtáblákon pedig igen biztatóak a terméskilátások. A termelőszövetkezet állattenyésztési létesítményei közül a Tetra sertéstelepet tekintette meg a bizottság. Az ellenőrzésen résztvevők különösen élénken érdeklődtek a mindenhol sok problémát okozó trágyakezelés gondjainak megoldásáról. Szűcs János megállapította, hogy a Jászapátiban alkalmazott módszer (a híg és a szilárd fázis kettéválasztása) bár igen drága, hasznosnak bizonyulhat. Sőt a költségek jelentős része meg is térülhet, ha a trágyalét célszerűen használják fel öntözésre. A Bereczki Lajos vezette bizottság a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezetben kezdte meg munkáját. A gazdaság összterülete 12 ezer 900 hektár, ennek 75 százaléka szántó. A látogatók megállapították, hogy a határ biztató, azonban a vetőmagbúza lisztharmatfertőzés elleni kezelést kíván. A kapások állománya jól fejlődik, a cukorrépa viszont itt- ott vegyes . képet mutat. A termelőszövetkezetben a szarvasmarha-ágazat eredményei nem a legkedvezőbbek, az épületek korszerűtlenek, a tenyésztői munka nem kielégítő, ugyanis az egy tehénre jutó tejhozam 1000 literrel volt kevesebb a megyei átlagnál. Bereczki Lajos értékelésében javasolta, hogy használják ki a gazdaságiak a melléktermék-hasznosításban rejlő lehetőségeket, rugalmasabb, gyorsabb vállalkozásokkal vegyenek részt fejlesztésekben. Ezután a Bereczki Lajos vezette bizottság a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatott. A majd 4000 hektáron gazdálkodó üzem példásan műveli meg földjeit, szakszerű munkáról tanúskodik a- soroló cukorrépa és a búza fejlődése. A szemle során megállapították, hogy a gazdaság az előző évekhez képest lépett a kieső termőterületek hasznosításában, ezt bizonyítják a bevetett tanyahelyek és forgók. A tsz kertészeti főágazata mintegy 244 hektáron dolgozik az idén. A szemle időpontjában éppen zöldpaprika-palántákat ültettek brigádjaik. A bizottság vezetője, Bereczki Lajos felhívta a szövetkezet vezetőinek figyelmét a termesztett zöldségfélék sokfé’eségére, arra, hogy meg kell találni; a módot a „skála” csökkentésére, a ke- v vesebb féle, de több termény gazdaságos termesztésére. A megyei átlagot húsz százalékkal meghaladó állatsűrűség ellenére az állattenyésztési főágazat eredményei kedvezőtlenebbek a növény- termesztésénél. Igaz, a Dóra majorban megtekintett tehenészeti telep tisztasága, rendje jelentős erőfeszítésekről tanúskodik.
