Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

1981. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KENYÉRPARÁDÉ A célszerűség hegemóniája Hat megye sütödéi vizsgáztak Elmélyülve forgatták, szaglászták, nyomkodták a bizottságok tagjai a félbe­vágott és szeletelj kenyeret. Harmonikaszerűen húzogat­va vizsgálták a karéjok ru­galmasságát. Lassan forgat­ták a falatot szájukban, hogy az ízhatást felmérjék. Apró kellemetlenség is adó­dott, az egyik barnakenyér közepén nagy sócsomó ékte­lenkedett. Ez bizony forga­lomból kizáró ok. Mire' az összes termék asztalra ke­rült, igencsak jól lakott minden kóstolgató. Késő délutánra született meg az eredmény. A fo­gyasztók a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi üzemének rozsláng kenyerét, a miskolci Sütőipari Válla­lat vasgyári üzemének fél­barna, Alföldi nevű fehér- és sajtos, a mátészalkaiak rozsláng kenyerét, a ceglédi Bognár Sándor pékmester zsemlekenyerét és a szolno­ki Sütőipari Vállalat kilós burgonyás kenyerét találták kiválónak, A szakértői bi­zottságok a miskolciak saj­tos kenyerét, a kazincbarci­kaiak sajtos és Alföldi bar­na, és a szolnoki burgonyást értékelték kiválóra. Az el­térés oka abban rejlik, hogy a szakértők a súlyt és tér­fogatot is értékelték, továb­bá volt olyan termék, amely címke nélkül érkezett, ez pedig kizáró hibának rrjtnő- sül. Fejszés Edit — Elsősorban azt szeret­nénk felmérni, hol tart a sütőipar, a műszaki-techno­lógiai minőségfejlesztési .tö­rekvések beváltották-e a hozzájuk fűzött reménye­ket — magyarázta Ben- esik Lajos az intézet igazga­tója. — Szeretnénk azt is látni, hogy a szakmai és fo­gyasztói bírálat egybe esik-e, vagy szükség van a bírálati rendszer közelítésére. Ter­mészetesen itt a szakmain változtathatunk, mert a ve­vőnek egy kenyér vagy jó vagy nem. Megszegésre várnak a ropogósra sült kenyerek A bejárati ajtó­nál kék mőanyag kosarakat gurító emberrel ütköz­tem osszie. Ke- nyér®at csiklan­dozta az orromat. A MÉVI labora­tóriumaiban nem a szokásos kém­csövek és vegysze­res üvegek, ha­nem fehér térítő­kön, ropdgósra sült kenyerek so­rakoztak címke nélkül, rájuk tű­zött kódszámok­kal. Csak itt-ott tűnt eílő egy-egy barna vagy a többinél laposabb vekni. Fehérköpe­nyes ílaborosok sürögtek nagy tál­cákkal, kenyérvá­gó késekkel, pa­pírokkal kezük­ben. Először jól szemügyre kell venni — munkában a fogyasztók képviselője A Szolnok me­gyei Élelmiszer- ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet­ben elkezdődött 6 megye kenyered­nek érzékszervi és műszeres vizsgálata. Társadalmi el­lenőrök, üzleti eladók, ta­nácsi és szakszervezeti meg­bízottak képviselték a fo­gyasztókat. A két szakmai zsűri külön-külön helyisélg- ben várta a kenyerek pará­déját. Békés, Szabolcs-Szat- már, Borsod, Heves Pest és Szolnak miegye sütödéiből induilt Szolnokra kora haj­nalban az 58 termék, hogy a tájegységenkénti összeha­sonlító vizsgálaton külső, belső tulajdonságaik mérleg­re kerüljenek. Közben az asztalokra ke­rültek a vékony sajtszeletek, és az almagerezdek, amivel a bírálók felfrissíthették ínyüket egy-egy falat között. A választékot nemcsak a szokásos fehér és félbarna kenyerek jelentették ha­nem a barna, rozsláng, bur­gonyás, a szójás és sajtos ke­nyér is „felvonult”. ELŐBBRE LÉP A VASÚT A közlekedéspolitikai koncepció megvalósulásának tapasztalatai A közlekedéspolitikai kon­cepció végrehajtása során az igényekhez rugalmasan al­kalmazkodó, azokat kielégí­tő, s ma már tetemes tar­talékokkal is rendelkező szervezett) közúti szállítási rendszert alakítottak ki. Megkezdték a vasút rekonst­rukcióját. és kielégítették az egyéni közlekedés gyors üte­mű fejlődésével kapcsolatos igényeket — emlékeztetett a közlekedési ágazat tevé­kenységét évek óta irányí­tó, meghatározó program legfőbb eredményeire tegna­pi sajtótájékoztatóján Ur- bán Lajo6 közlekedés- és postaügyi államtitkár. Megállapította, hogy a közlekedésen belül az igé­nyekhez jobban igazodóan átformálták a járműparkot. Az országos bekötőútprog­ram végrehajtásával minden, kétszáz lakosnál nagyobb, települést bekapcsoltak az országos közúti forgalomba. A kívánalmaknak megfele­lően növelték a nemzetközi szállításokat. Az 1970. évi 38 millió tonnával szemben 1980-ban 57 millió tonna export-import és tranzitárut fuvaroztak. A VI. ötéves tervben a közúti közlekedés már nem fejlődik az eddigi gyorsa­sággal, a korábbinál előbbre úti szállításban például a Volán az előbbi tervidőszak 42 százalékos növekedésének alig felét tervezi, míg a vasút teljesítménye a koráb­bi 3,5 százalékkal szemben 8—10 százalékkal fejlődik. A koncepcióban rögzített fejlesztési elképzelések kö­zül a következő évek fontos feladata a vasúti csomópon­tok. rendezőpályaudvarok korszerűsítése, s a ma még korántsem megfelelően al­kalmazott korszerű szállítá­si módszerek és módok szé­les körű elterjesztése. Követelmény: a közlekedés önfinanszírozása is, amely­hez eddig még csak szerény lépéseket tettek. Az áruszál­lítási tarifákban csak az ár­emeléseket érvényesítették. A tárca javaslata, hogy az árufuvarozási díjakat a költ­ségek szintjére emeljék olyan differenciálással, amely jobban ösztönöz a korszerű, a gazdaságos szál­lítási módszerek alkalmazá­sára. Az államtitkár szólt arról is. hogy egyelőre leg­alább egy-két évig nem vár­ható a személyszállítási dí­jak változtatása. Az államtitkár befejezésül hangsúlyozta, hogy a közle- kedéspolitkai koncepció fej­lesztése nem zárult le, azt lép viszont a vasút. A köz- folyamatnak tekintik. fl hollandok is érdeklődnek Újabb kecskeméti paradicsomfajtá k Űi paradicsomfajták értek be Kecskeméten a Zöldség­termesztési Kutató Intézet növényházában. Közülük az ipari célokra nemesített ko­rall minden eddigi fajtánál keményebb húsú. 10—15 de- kás bogyói konténerben is jól szállítható, nem törődik, nem reped; hozama béltar­talma értéke révén a leg­jobb külföldi fajtákkal is felveszi a versenyt. A hosszúkás bogyó jú, mélypiros színű sláger a kis­kertek újdonsága lehet. Friss fogyasztásra ajánlják. jól szeletelhető, különböző salá­ták készíthetők belőle. Elő­nye még. hogy bőven és egész nyáron terem. Mind­két fajtajelölt az idén kí­sérleti parcellát kap a nagy­üzemi. illetve a háztáji gaz­daságokban. A kutatók lugas-paradi- csomfajta kinemesítésével is foglalkoznak. Kutatják azo­kat a törzseket., amelyek tű­rik a hazai időjárást, ellen­állnak a betegségeknek. A magyar paradicsomnak híre van Európában, amit bizo­nyít az is. hogy számos or­szág. a többi között Hollan­dia. érdeklődik a Kecske­méten nemesített fajták iránt. ... egyik legfon­Napjaink tosabb elvévé •---------:— vált, hogy a t ársadalom minden anyagi és szellemi lehetőségét, tar­talékát célszerűen használ­juk ki. Ez a fajta megköze­lítés a realitásérzéket, a gya­korlatiasságot helyezi elő­térbe. módosítva számos •olyan „értéket”, amelyet ko- . rábban közhelyszerűen di­csértünk. elismertünk, s he­lyet csinál olyan elfeledett értékeknek is. amelyek min­dig is azok voltak, csak ép­pen kiestek a látókörünkből. Az egyik mezőgazdasági nagyüzem vezetőjének most az a problémája, hogyan le­hetne a takarmányozásban hasznosítani a répafejet. A modern francia betakarító gép ugyanis szétszórja, ne­héz összegyűjteni, pedig na­gyon kellene, sok pénzt le­hetne megtakarítani. De mit csináljon, a drága ma­sinát csak nem dobhatja ki. Persze, most már van olyan gép. hazai márka, amelyik a répafejeket kupacokban hagyja maga után, de ki­sebb a teljesítménye. A ta­karmánynak valóból viszont minden hasznosítható „hulla­dékra” szükség van. S ez már sejteti, meg fogja ta­lálni a megoldást. így lett egyre nagyobb becsülete az út menti szénának, az árok­partok füvének, így kezdték az ésszerűtlenül széles dűlő- utakat megkurtí tanúm sok más módon a termőföldet fél hektáronként is jobban védeni. Hadd említsünk más pél­dát. Mindenki tudja, hogy a ló szénán, zabon él. Hogy egy fogat évente hány ton­na olajat képes kiváltani, nyilván kiszámítható. A .ló­nak továbbá teljesen mind­egy. hogy életerős fiatalem­ber, vagy nyugdíjas ül a ba­kon. Talán nem túlzottan nagy tévedés azt mondani, pazarlás, ha például a drá­ga Rába-Steigerrel teljesíte­nek kis rakományé fuvaro­kat naphosszat. Olajban, munkabérben, gépkopásban, ki nem használt vonóerőben színtiszta ráfizetés. Ahol el kezdenek számolni, előbb- utóbb fel fogják fedezni a lovat, s kerül néhány téesz- tag, akinek az istállója üre­sen áll. s les? gazdaság, ame­lyik rájön, hogy a szekér- gyártás. -javítás esetleg ki­fizetődő melléküzemág. Folytathatjuk -a sort a műtrágya-felhasználással, amely az utóbbi években globálisan egy hektárra ve­tített hatóanyagban csökkent a megyében,’ a növényvédő- szer-felhasználás pedig nőtt. Ijedtségre mégsincs ok. Va­lamikor egy gazdaság kor­szerűségének az volt az egyik kritériuma, mennyi műtrágyát használ fel hek­táronként (hatóanyagban). Az értékmérésnek ez a módia ma már önmagában nem felel meg a célszerűségnek, a szakszerűség követelmé­nyének. Az okszerű talaimű- velés ugyanis a talajvizsgá­latokkal megalapozott, a faj­tához igazodó, az önköltséget mérlegelő műtrágya-felhasz­nálást követeli meg. Ha az optimumhoz képest marad el valamely üzem a talaj­erő-visszapótlásban. nem te­szi jól. sőt, kifogásolhatóan jár el, mondják a szakem­berek. A célszerűség azt kí­vánja. hogy az agrokémiai állomásokat jobban vegyék igénybe az üzemek, gondos­kodjanak a műtrágya szak­szerű tárolásáról és felhasz­nálásáról is. így kifizetődő számukra is. a népgazdaság számára is. Hozzátartozik a dologhoz, hogy a szerves- trágya-felhasználás növek­szik; kezd bejönni, s ez is műtrágyát (benne kemény valutát) takarít meg. Az em­lített tendenciában jelenté­keny a szerepe az áremel­kedésnek is; érzékelhetően jó (hatékony) irányba tereli a termelőket, szabályozza a keresletet. A mezőgazdaság az ötödik ötéves tervben igen magas műszaki színvonalat ért el. a változás a megyében — nem túlzás — óriási, ami visszatükröződik a hozamok­ban. az üzemek eredményei­ben. Az értékes tartalékok ezen a magasabb színvona­lon keletkeznek, s éppen ezért a korábbinál nagyob­bak. Ha ezeket jól használ­ják ki az üzemek, az önkölt­ségcsökkentésnek döntő esz­közévé válhatnak. S ebben a kulcsszó: a célszerűség. megyei flz UGROKER vállalatá­nak adatai szerint a mezőgazdasági erő- és munkagépek iránti keres­let az ötödik ötéves terv utolsó két évében csökkent, ami a fejlesztési források beszűkülésére vezethető vissza. Az elmúlt évi jó termés eredményeként (ilyen magas nyereséget még sohasem ér­tek el az üzemek) és a gyor­san megtérülő gépi beruhá­zások reményében ez a ten­dencia megváltozott, s nap­jainkban is jellemző. Ta­valy az összes gépértékesítés meghaladta a 616 millió fo­rintot. Változatlan áron ösz- szehasonlítva az idei év első négy hónapját a bázissal, a következő képet kapjuk: 1980-ban 196, míg 1981-ben 267 millió forintért vásárol­tak gépeket a megye mező- gazdasági üzemei a vállalat­tól. Van pénz, megnőtt a gépvásárlási kedv, ami ön­magában nem minősíthető se jónak, se rossznak. Eligazító elvként kívánko­zik ide, hogy a gépesítést a célszerűséggel kell ütköz­tetni. az adott üzem növény­termesztési szerkezetéhez, ki­alakítható táblaméreteihez, tehát, a saját lehetőségeihez kell igazítani. Rendkívül fontos, hogy a műszaki ha­ladás. a fejlődés a haté­konysággal párosulva való­suljon meg — hangzott el a téma tárgyalása során a megyei párt-végrehaj tóbi zott- ság ülésén. Vannak elkerül­hetetlenül használandó, ki­cserélendő. tehát beszerzen­dő gépek — az állattenyész­tés gépesítésében még elma­radásokról is beszélhetünk — de az alapvető cél. amely­nek az elsőbbségadás köte­lező : a meglevő erő- és munkagépek teljesebb ki­használása. megóvása, a mű­szaki színvonal és az embe­rek szaktudásának összehan­golása. Mert nemcsak az iparban, hanem a mezőgaz­daságban is jelentős haté­konysági tényező a nagy ér­tékű gépek kihasználása és hozzáértő kezelése^ Általában szólva, a fentiek mindenütt megvalósítandó elvek, mégsem mellőzhető egy kitétel: a konkrét üze­mi feltételek között érvénye­síthetők helyesen. Mert pél­dául. ahol van szabad mun­kaerő.. a szükség úgy hozza, nem szégyen a kapát sem kézbe adni. ha ezzel egy-két drága gép beszerzése válik feleslegessé. Külön is szeretnénk alá­húzni. hogy a célszerűség, rövid és hosszú távon egy­aránt nem átmeneti, pilla­natnyi. hanem tartós ered­ményekre ösztönöz, s egy­ben azok elérésének záloga is. S hogy világos legyen: nem elsősorban a szükség diktálja ennek a szemlélet­nek a térhódítását a gya­korlatban. hanem társadal­munk gyökereiből, a mun­káról vallott tudományos fel­fogásunkból fakad. Annyi igaz. hogy vannak kényszerítő külső és belső gazdasági körülmények, amelyek élesebb megVilágí- tásra helyezték azt a köve­telményt, hogy terveinket, a gyakorlatot jobban, célsze­rűbben igazítsuk a lehető­ségekhez. Végső fokon a ..mindent alá kell rendelni a népgazdasági egyensúly javításának” követelménye tükröződik ebben is. mezőgazdasági ll modern termelés erő­síti a válla­latszerű gazdálkodásra jel­lemző vonásokat, illetve azok további szélesítését és mé­lyítését. kívánja meg az üze­mektől. S ebbe beletartozik a célszerűségre való törek­vés. az önköltség-szemlélet­nek a gyakorlatban való ér­vényesülése: mennyit, meny­nyiért, s mennyiért meny­nyit. Fábián Péter A külkereskedelmi vállalatok kérésére tálaló és tároló edénygarnitúrák készítését tervezi a karcagi Népművészeti- Agyagipari Szövetkezet. Felvételünk a díszítőmű­helyben készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents