Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

1981. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÉRETIK KOMOLYAN VENNI! Vasárnap délelőtt ki- ( virult a mezőtúri stadion. Kevés szívderítőbb lát­vány van a sportvezetők számára, mint egy színe­sen pompázó lélátóka- | réj, főleg ha jókedv de­ríti a közönséget. Ebben volt része a színész vá­logatott—mezőtúri öreg- j fiúk mérkőzésen a nézők- j nek. A 2:2-es végered­ménnyel igazságosan el- | rendeződött futbaUkaval- j kádra négyezer ember j volt kíváncsi'. Egyszóval hatalmas közönségsiker volt Juhász Jácint ven­dégjátéka, dörzsölgették is a kezüket a rendezők a szép bevétel feletti örömükben. Mondták, két bajnoki meccsen nincs ennyi néző, pedig még 'ők nem is panasz­kodhatnak, mert a me­gyében a Mezőtúri Hon­véd szerepel mostanában a legnangosábban. A ragyogó napsütésben érdemes volt elmerenge­ni azon, miért nem mer- ' jük a sportot olyan pro­dukciókkal házasítani, amelyre mindenképp ki­megy a közönség. Nem lenne szentségtörés egy- egy beategyüttes kon­certjével színesíteni bár­miféle versenyt, hiszen külföldön számos jó pél­da van erre. Pozsonyban például Plachyvál, Paró- czaival lépett fel egy műsorban a Piramis, és míg Révészék produkció­ját mintegy tízezer fia­tal tombolta végig — a világcsúcstartó amerikai Moses mindössze három­ezer érdeklődő előtt szö- kellte a gátakat. A ren­dezők szerint azonban még ennyi szurkolója sem lett volna az atléta­gálának muzsika nélkül. Alighanem az elsők kö­zött ismertük fel, hogy a sport és a show nemekül megfér egymással, hiszen évtizedek óta vonz telt házakat a SZÚR, miköz­ben generációknak válik emlékezetes népünnepé­lyévé. Erre készülitek most is a színészek, és aki szemtanúja volt a gyűrkőzésüknek, láthatta, nem kabarét fognak elő­adni a Népstadion zöld gyepén. Mondták is, hogy mindinkább erre sarkall­ják őket az újságírók, akik egyre komolyabban veszik az évenkénti presztizscsatót, így vége a nagy nevek csetlés- botlásának, amelyre ugyan bejött a nézők tapsa, de a sporttal való rokonságot meglehetősen nehéz volt kibogozni. A mezőtúri főpróbán Ihász Gábortól, Juhász Jácint­tól, de még Szirtes Ádámtól vagy Zenthe Ferenctől is olyan alakí­tásokat láthattunk, amely mögött nem volt nehéz megsejteni a komoly és lelkiismeretes felkészü­lést Aligha tévedek — különösképpen azért, mert a baráti ebéden ők is megerősítették — hogy életükben" nemcsak egy­szer kap egy esztendő­ben helyet a sport. így hát elvárják a nagyérde­műtől, hogy kritikus mércét állítson számuk­ra : a futballtudományu- kat kéretik komolyan venni! A művészeket tehát nem kell félteni a sport­tól, még akkor sem, ha Szirtes Ádám egy köny- nyebb térdhúzódás miatt a második félidőt a lelá­tón ülte végig. Ne félt­sük hát a sportot sem a művészektől! Hiszen népszerűségük hatalmas vonzerő a közönség szá­mára. Márpedig a mai sportéletünknek szinte a levegőjét jelenti a néző. Mixeljük bátrabban a sportot és a szórakozást! Hiszen aki egyszer ki­megy a sportpályára — az máskor is pdatalál. — Pb — Salakmotor Csapat VB-elődöntő Vasárnap délelőtt Debre­cenben rendezték meg a sa­lakmotor csapatvilágbajnok- ság számunkra érdekes dön­tőjét. A jugoszláv, az olasz, a szovjet és a magyar moto­rosok a világbajnokság eu­rópai döntőjének olaszorszá­gi középdöntőjébe jutásáért vívtak véigig izgalmas csa­tát A mieink esélyeit némi­leg javította, i hogy Sziráczki István — bár láthatóan nem ereje teljében — most vál­lalta a küzdelmet. így vele, a „rutinos öreggel” együtt két debreceni fiatal — a junior magyar bajnok, húsz­éves Adorján Zoltán és klub­társa a vele egykorú Hajdú Zoltán —, a gyulai Farkas Ferenc és tartalékként az ugyancsak debreceni Oreskó János képviselte a magyar színeket. Mivel a debreceni elődöntőről az első két csa­pat juthatott tovább, már a verseny első felében — a rosszul megválasztott áttétel miatt — gyengélkedő jugo- szlávok és a nem túl sze­rencsés olaszok „biztosítot­ták” csapatunk továbbjutását. A végig színvonalas, hi­bátlanul megrendezett ver­seny végeredménye: 1. Szov­jetunió — Sztarosztyin, Hli- novszki, Gorgyijev, Kuznye- oov, Maximov — 39 pont, 2. Magyarország 37, Olaszor­szág 14, 4. Jugoszlávia 6 ponttal. LABDARÚGÓ NB II Menetrendszerű szolnoki döntetlen ____________Gyulán V áczi (fehér mezben) a Lehel egyetlen gólját lövi Lehel SC— Nagybátony 1:0 (1:0) Jászberény, 1800 n., v.: Aczél. Lehel SC: László — Pozs- gai, Fényes, Lakatos, Fejes — Postás, Rostás, Szívós — Druzják (Répási a 87. percben), Váczi, Bacher (Párái a 71. percben). Edző: Kóczián Antal. Nagybátony: Palchuber — Berták, Antal, Orosz, Tamás — Bocsi (Czékmán a 71. perc­ben), Dóra (Szabó P. a 71. percben) — Szabó J.'— Kiss, Szoó, Loch. \Edző: Dávid Róbert. ból a felső lécre vágta, majd a csereként beájlt játékos fejesét védte Bartos. Az 55. percben Cserháti 18 méteres szabadrúgását nagy bravúr­ral hárította a szolnoki ka­pus. Előbb Vágó találta te­libe a kapufát az alapvonal­ról, majd Lipták bombázott az oldalhálóba. A 63. perc­ben hatalmas lesről engedték el a játékvezetők Cserhátit, lövésébe azonban Bartos ön- feláldozóan belevetődött. A hajrában Földesi futtából a kapu mellé bombázott, maid Vágó húzott el a bal olda­lon az oldalvonal mentén, kapu elé lőtt, Bartos azon­ban k'.vetődve védett. Nyo­masztóvá vált a gyulaiak fö­lénye. néhány szögletnél többre azonban nem futot­ta erejükből. Az utolsó per­cekre azonban meglepő mó­don a szolnokiak vették át az irányítást, a 89. percben Nász közeli fejesébe Szilá­gyi belevetődött. Alacsony színvonalú mér­kőzésen a hazai nézők nagy csalódására kibekkelte a gyulaiakat a Szolnoki MÁV MTE. A védelemben számos nagyszerű tel jesítmény akadt így elsősorban Bartosé. aki a mezőny legjobbja volt Szántai. Sebők és Baran egymást múlta felül a táma­dások rombolásában. Totó­nak és Szabónak olykor még a támadásokra is futotta ere­jéből. Porhanda hatalmas területet száguldott be. Se­lyem lecserélése viszont jo­gos volt a csereként beállt Földesi ügyesen tartotta a labdát. 'Csontos bemutatko­zása a sérülése után jól si­került, a kétszemélyes csa­társorból László játszott job­ban. Nász a szokott teljesít­ményét nyújtotta. A hazaiak közül Csatóó, Cserháti és időnként Kocsis ..villogott”. A kapu előtt azonban vala­mennyien „szarvashibákat” vétettek. — palágyi — Ózd— Mezőtúri Honvéd Az első percekben a nagy- bátonyiak támadtak veszé­lyesebben. és a 8 percben Dóra a kapufát találta el. Négy perc múlva megszü­letett a mérkőzés egyetlen gólja: Váczi ragyogó cse­lekkel tört be a kapu elé. és mintegy tíz méterről a bal összekötő helyéről a léc se­gítségével a hálóba juttatta a labdát. 1:0. Három perc­cel később az előretörő Fe­jes lövését védte Palchuber. majd az elentámadásnál Szoó közeli bombáját tette ártal­matlanná László. Változatos, küzdelmes volt a játék, a 26. percben jobb oldali Lel­het-támadás végén Váczi— Dzurják volt a labda útja. és a védők szögletre szerel­tek. Két perc múlva Bacher szabadrúgása fölé szállt. Az utolsó percekben Szoó illlet­ve Dzurják hagyott ki nagy helyzetet. Fordulás után a Lehel ke­rült fölénybe, az 56. perc­ben Rostás szabadrúgását védte Palchuber, a 64. perc­ben Rostás nagy erejű lövése a kapufán csattant, majd Váczi emelt kapura, Palchu­ber azonban védett. A 70. percben Rostás ismét gól­helyzetbe került, lövés he­lyett azonban az átadást vá­lasztotta. és a védők tisz­táztak. Nagy izgalmak köze­pette ért véget a találkozó. Jó iramú, változatos mérkő­zést vívott a két csapat, a nagy tét miatt azonban ide­gesen és sok hibával. A töb­bet támadó Lehel megérde­melte a Xmiraimális arányú győzelmet. Jó: Fényes. Fe­jes, Váczi, dili. Palchuber, Anitái, Szoó. — lászló — Gyula—Szolnoki MÁV MTE 0:0 Gyula, 3500 n., v.: Fekete, Gyula: Szilágyi -4- Lukoviczki, Plástyik, Csathó, Otott — Molnár (Szakái a 71. percben), Kocsis, Cserháti — Tóth (Lipták a szünetben). Vágó, Fri- derikusz. Edző: Szűcs Mihály. SZMÁV MTE: Bartos — Szántai, Sebők, Szabó, Tóth — Porhanda, Baran, Csontos — Selyem (Földesi a szünetben), László, Nász (Tabak a 89. percben). Edző: Géléi József. Bizony, félszisszentek a szolnoki játékosok, amikor a gyulai stadionban a szép számú nézősereget meglát­ták. Szerencsére az ijedtség nem tartott sokáig, mert az ellenfél már közel sem volt ilyen félelmetes. Lagymatag iramban kezdődött a mér­kőzés — és úgy is folytató­dott. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az esetleges pont­szerzés ismét a MÁV MTE védelmén múlik majd. A 6. percben Molnár lövését véd­te Bartos — és ettől kezdve a szolnoki kapuvédő fősze­replővé vált. Kiemelkedően a mezőny legjobbja volt. és fő részese a döntetlennek. Negyedóra végén a felfutó Tóth beadásszerű lövése a gyulai kapu hálótartó vasát találta telibe. Az ellentáma­dás során Kocsis Lajos egy húszméteres szabadrúgást csúnyán fölé lőtt. Ezt az egykori válogatott még több ízben megismételte. A 25. percben Molnár fejelt közel­ről a kapu mellé, majd Cserháti követte példáját. A félidő végén a szolnoki csa­pat jutott szöglethez. Selyem beadása után Szabóhoz * ke­rült a labda, aki tíz méter­ről belsővel kevéssel helye­zett a kapu mellé. A második félidő elején Lipták fejesét Vágó kapás­ig (0:0) Ózd, 3500 n., v.: Palik. Ózd: Fekete — Pribék, Sípos, Bíró, Bakos — Varga (Szilágyi a 64. percben). Ligeti, Stanev — Utassy, Tokár, Bácskái B. Edző: Pallagi Róbert. M. Hon­véd: Boros — Szilágyi, Dávid, Csorba, Talapa — Silye, Oláh, Czikora — Fritz, Belényesi, Benyó (Magyar a 61. perc. ben). Edző: Bencsik Gyula. A 7. percben adódott az első veszélyes helyzet a Honvéd kapuja előtt, három perc múlva a felfutó Tala­pa elől mentettek szögletre a Kohász-védők. A 14. perc­ben Benyó lövését ütötte az alapvonalon túlira Fekete. A félóra végén Talapa a gól­vonalról vágta ki a labdát, nem sokkal később Bácskái átadását Ligeti lőtte kapura, ám a labda a lécet súrolva hagyta el a játékteret. Az 52. percben Pribék vezette fed a labdát a jobb oldalon, kapu elé gurított. Dávid nem tudott felszabadítani, és Li­geti nem hibázott, 1:0. A hazai csapat a vezetés birto­kában megnyugodott, színvo­nalasabb lett a játék, mivel a csere után feljavult a Honvéd is. Végig a Kohász kezdemé­nyezett többet, s helyzetei alapján megérdemelt győzel­met aratott A mezőtúri csa­tárok megérezték Martinko- vics hiányát. Boros a gólról nem tehetett, több jó vé­déssel vétette magát észre. Talapa és Csorba többször vállalkozott felfutásokra, a középpályán Czikora játéka volt elfogadható. A csatárok közül Fritz és Magyar har­cosságáért dicsérhető. Benyó- nak nem ment a játék, le­cserélése indokolt volt. — sindel — Eger—Karcag 2:1 (1:1) Karcag, 1200 n., v.: Győri: Eger: Baár — Birincsik, Zsidai, Smutzer, Fegyverneki — Fitala, Szarvas (Horváth a 76. percben), Farkas — Móricz, Fenyves, Pécsi. Edző: Bán­kúti László. Karcag: Szabó I. — Debreczeni, Sándor, Tüdős, Varga ’— Szabó II., Hernádi, Antal (Kemenes a 77. perc­ben) — Tasst, Orosz, Petró. Edző: Kézi András. A 7. percben Orosz vitte fel a labdát, Petró a kapu elé gurított, de Tassi leké­sett a nagy helyzetről. A ha­zaiak próbáik ozásait a 11. percben siker koronázta: Szabó II. megiramodott, két csel után már csak a kapus­sal állt szembe, és élesen a hosszú sarokba lőtt. 0:1. Bár a hazai védők jól álltak a lábukon, mégis sikerült az Egernek az egyenlítés. Fsav- ve nneki a tétovázó védők között mintegy harminc mé­terről lövésre szánta el ma­gát és a labda a hálóban kötött ki. 1:1 (Ilyen gólt nem .szabad kapni!) Szünet után Hernádi 14 méterről a ka­pus kezébe emelt, majd Sza­bó kapus védett jól több íz­ben. Az utolsó percben Zsi­dai egy szabadrúgás nyomán 22 méterről talált a karca­giak hálójába. Jól kezdett a karcagi csapat, vezetés után azonban rákapcsoltak a ven­dégek, és ha szerencsés gó­lokkal is. de megszerezték a győzelmet — szöllősi — Vízilabda OBI Az egriek három pontot raboltak Eger SE—SZVSE 13:11 (3: 3, 4:3, 3:2, 2:3). Eger. 700 n„ v.: Marjai, Pék. Szolnok: Pintér F. — Varga, Cseh, Tóth, Pintér I., Bogdán, Hasznos. Csere: Lengyel, Re- kita. Takó, Sóskúti. G.: Len­gyel (3), Pintér I., Tóth, Cseh, Varga (2—2). Szombaton az első két ne­gyedben felváltva vezetett mindkét csapat. A harmadik negyed elején három góllal elhúztak a hazaiak, és a mérsékelt * teljesítményt nyújtó szolnoki csapat már nem tudott fordítani. A ne­gyedik negyedben volt még két lehetőség amit sajnos nem tudott kihasználni. Az előnyös helyzeteket nem si­került góllá értékesíteni, az ellenfél előnyeit pedig el­hárítani. Ezzel még a dön­tetlen elérésére sem volt le­hetőség. Jó: Varga, Pintér I., Lengyel. Szolnoki Vízügy SE—Eger 8:8 1:1, 3:2, 3:2, 1:2). Dam­janich uszoda, 800 n., v.: Kőnigh, Damby. SZVSE: Hegyvári S. ‘— Cseh, Varga, Lengyel. Pintér I., Hasznos, Tóth. Csere: Bogdán, Heg- mann, Bors. Edző: Babarczy Roland. Eger: Lipovics — Búza, Kelemen Danes, Vincze, Madarasi, Gyulavá­ri. Csere: Nagy, Vecseri. Edző: Pozsgay Zsolt. G.: Pintér I., Tóth, Hasznos (2— 2), Cseh, Varga, ill. Vincze, Madarasi (2—2) Búza, Kele­men, Danes, Vecseri. Mindkét csapat szoros em­berfogással játszott, elkap­kodott átadásokat és elha­markodott lövéseket láttunk, hat percig nem esett gól. Babarczy mester a második negyedben cserékkel igyeke­zett frissíteni a csapatát, de szorosan alakult az ered­mény. A harmadik negyedben a Vízügy SE végre azt játszotta, anilt jól tud. A jó játék azonban csak fellángolás volt, mert az utolsó játékrészben a Szolnok 8:7-re vezetett, amikop az egriek ember­előnyből 12 másodperccel a befejezés előtt egyenlítettek. A várt jó játék és a győ­zelem ezúttal elmaradt. A szolnokiak kulcsjátékosai gyenge teljesítményt -nyúj­tottak, yossz felfogásban ját­szották, kimaradt három em­berelőnyös helyzet is, és mindez, megbosszulta magát. Jó: Varga. Varga (6-os) két góllal terhelte meg az egriek kapuját

Next

/
Thumbnails
Contents