Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

1981. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló a Béke Tsz ünnepi küldöttgyűlés Törökszentmiklósim Sikeres gazdálkodással zár­ta az ötödik ötéves tervet a törökszentmiklósi Béke Tsz tagsága: az 1980 évi eredmé­nyeik alapján elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet. Az országos elismerés átadása alkalmából tegnap délután ünnepi küldüttgyűlést tartot­tak. amelyen részt vett Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára. Kardos Sán­dor, a TESZÖV titkára, va­lamint a járás, a város párt­ós állami szerveinek számos képviselője. A Bethlen Gábor úti Álta­lános Iskola úttörőinek szín­vonalas műsorát követő ün­nepi beszédében Kasza Já­nos, a szövetkezet elnöke tá­jékoztatta a jelenlévőket ar­ról. hogy a téesz növényter­mesztői 1980-ban 25 száza­lékkal nagyobb termelési ér­téket könyvelhettek el. mint 1979-ben. Elmondta, hogy az előző évhez képest ugyan­ilyen mértékben növelték ár­bevételüket az állattenyész­tésben dolgozók. Dicséretére válik a szövetkezeti kollek­tívának, hogy jelentős társa­dalmi munkával elősegítették az új 5040 férőhelyes sertés­telepnek az eredeti határ­időt nyolc hónappal megelő­ző átadását. Biztatóak a Béke Tsz idei és hatodik ötéves tervi el­képzelései is: 1985-ig a cu­korrépatermelést 68 száza­lékkal, a kukoricatermelést 30 százalékkal kívánják nö­velni. A szövetkezet közép­távú tervei között szerepel — a baromfiágazat termelésé­nek fokozására és a megyei feldolgozóipari alapanyagel­látás javítására — egy éven­te 600 ezer kibocsájtású broyler-telep megépítése. Az elkövetkező évek feladatai­nak sikeres megvalósításához kívánt a Béke Tsz vezetősé­gének, tagságának erőt, egészséget Mohácsi Ottó, és átadta Kasza János elnöknek a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének elis­merését dokumentáló okleve­let. Ugyancsak a megyei párt- bizottság titkára nyújtotta át három termelőszövetkeze­ti dolgozónak a MÉM Kiváló Munkáért, egy téesztagnak a TOT Kiváló Termelőszövet­kezeti Munkáért kitüntetést. Az ünnepi küldöttgyűlés vé­gül az elmúlt évben legered­ményesebben dolgozó szövet­kezeti gazdák és a kongresz- szusi — felszabadulási mun­kaversenyben élen járó szo­cialista kollektívák jutalma­zásával ért véget. A mozgássérültek javára Kommunista műszakok A tiszaföldvári Lenin Tsz- körülbelül félezer dolgozója kommunista műszakot tart ma. Csaknem valamennyi munkaterületen dolgoznak, gépi erővel végzik a hét fo­lyamán elkezdett növényvé­delmi, növényápolási mun­kákat. A hétvégi pihenőna­pon sorompóba állnak az építőbrigád tagjai, a műhe­lyek dolgozói. A dobozüzem dolgozói is csatlakoztak a műszakhoz, hetvenen végeznek termelő munkát. A kommunista mű­szak várható bérét a rokkan­tak megsegítésére ajánlották fel. Ma a szolnoki Bőr- és Tex­tilipari Szövetkezet mintegy négyszáz dolgozója is kom­munista szombatot ftart. A szabad szombatos mű­szakért járó munkabér min­denki egyöntetűen a mozgás- sérültek megsegítésére aján­lotta fel. Velük azonos céllal válasz­tották pihenés helyett a mun­kát a mai napra a Nyomda Vállalat dolgozói is. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz berekfürdői kertészetében 21 fóliasátor alatt neveltek fatálcákon rizspalántákat Japán módszerrel Palántázzák a rizst a Kunságban Az erre az évre tervezett ezerből 925 hektárom hagyo­mányos módon, idejében elvetették a rizst a karcagi Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz-ben. A fennmaradt 75 hektárom, a szövetkezet 3-as számú kerületében új módszerrel ültetik, géppel palántázzák a „vízigabonát”. Tavaly már sikerrel pró­bálták ki 15 hektáron a japán technológiát: az előnevelt pa­lántákkal belültetett táblákban lényegesen jobb volt a fő­szám, három héttel sikerült lerövidíteni a temyészidőt, és hektáronként 45—50 százalékkal több termést takarítottak be, mint a maggal bevetett rizsföldeken. FelVételeink a me­gyében még csak Karcagon és Kisújszálláson kipróbált rizs- palántázást örökítették meg (Fotók: Temesközy F.) Konténerekben szállítják a palántákkal teli tálcákat a rizstáblákhoz Palántázás előtt az elárasztott táblákban, a víz alatt kell el­végezni a talajmunkát „Tankol” a Kobota ja­pán rizspalántázó «ép: egy-egy hektár beülte­téséhez 300 tálca (körül­belül 2,5 millió) előne­velt palántát raknak fel az asszonyok Az egyenként 280 ezer forint értékű Koboták hat és nyolc sorban ülte­tik a rizspalántát az eliszaposított táblákba. Az ügyes masina automati- kája egyenként csipegeti le a tál­cáról és megfelelő tőtávolságban dugványozza el a palántákat. A GYÓGYÍTÓ SZERVEZÉS Felrúgott hagyományok gépesítve Nem csupán a szervezésnél, 3 hanem az élet, | s benne a termelő mun- B ka más terü­leteinél is gyakran di­lemma, hogy a változások mliyenek legyenek. Például úgy módosuljon-e egy közép­üzem szervezettsége, hogy végigjárja apró lépésekben „az elmaradt” fejlődés kü­lönböző szakaszait, a helyi körülmények messzemenő tiszteletbentantása mellett? Vagy „radikálisabb” megol­dást válasszon? A jászbe­rényi Aprítógépgyér az utóbbi, a kockázatosabb, de éppen a merészség miatt a tiszteletre méltóbb út mel­lett döntött. A hazai ipartól, így a gyártól is követelmény a jelenlét a világpiacon. A legjobbakhoz közelíteni pe­dig csak úgy lehet, ha az élenjárók szervezési megol­dásait adaptálják. Sokszereplős történet ____ M ár több mint öt éve, hogy a vállalat elszánta ma­igát ; emeld szervezettségi színvonalát. Elsőként felkér­te a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem. e témával foglalkozó szakrétőit egy gyors szeervezési hely­zetkép felvázolására. Az egyetem, bár kissé az „élet­től elszakadva”, több hiányos­ságot tárt feli például azt, hogy a termelésirányítást a gyári gyakorlattól eltérően tágabban kell értelmezni, s szükséges az úgynevezett stratégiai munka fejlesztése. Mindezek csak. korszerű információrendszer segítsé­gével valósíthatók meg. így a vállalat két intézményt kért fel azonos tartalmú megbízással termelésirányí­tási információrendszerének fejlesztésére. A Pénzügymi­nisztérium Szervezési Intéze­te úgynevezett közepes nagy­ságú, teljesítményű számító­gépe, főleg az ügyviteli mun­kát segítő szervezési javas­lattal élt, melyet a vállalat nem fogadott el. A Nemzet­közi Számítástechnikai Tá­jékoztató -és< Oktató Köz­pont, a SZÁMOK, a helyzet felmérésével egy integrált termelésirányítási informá­ciórendszer kialakítását java­solta. Az értékelés a gyári zsűri előtt viharos vitákat váltott ki, az üzem szerve­zettségi színvonal éles bírá­lása miatt. A szervezőintézet vizsgálata a jelenkor követel­ményeinek megfelelően igen kritikus volt, vitatta a válla­lati célok és a hozzátartozó vállalati felkészültség össz­hangját, és igen gyors fej­lesztést javasolt. A vállalat az éles kritika birtokában húzódozott a radikálisabb to­vábblépéstől, pedig a SZÁ­MOK kilátásba helyezett né­hány évvel ezelőtt egy nem­zetközi együttműködéssel ké­szülő kis számítógépes min­taszervezést három magyar vállalatnál, melynek az Aprí­tógépgyár is részese lehetett volna. Eddig a sokszereplős történet első szakasza. A befektetés nem véletlen _____ Fe lvetődik a kérdés, hogy az egyedi gépgyártás eseté­ben — így az Aprítógépgyár­ban is szükség van-e szer­vezésre? (Nincsenek ismét­lődő folyamatok, a termelés költségérzékenysége kisebb a sorozatgyártáshoz i viszonyít­va, és mint az egyedi gép- gyártókét máshol, az üzemet stabil, műszakilag felkészült gárda jellemzi. Az Aprító­gépgyár a hazad beruházások mérséklődése miatt arra kényszerülj hogy „terjesz­kedjen” a világpiacon. A nemzetközi porondon keil helytállnia, amelyhez a jelen­leginél színvonalasabb tevé­kenység szükségest, ennek feltétele a szervezettebb mű­ködés. Az egyedi gépeket gyártó cég eddig annyira egyedinek tar­totta magátg, hogy semmilyen vállalati tevékenységnél nem alkalmazott számítástechni­kát. Ezt a háttért ma már egyre kevésbé nélkülözheti a vállalat. A hagyományos módszeerek a termelőerők jelenlegi fejlettségi szintjén nem képesek a döntéseket megfelelően információval alátámasztani,. így annak koc­kázata indokolatlanul nagy, s ez tovább nőhet. Nem vé­letlen tehát, a gyár öt-hat­milliós tervezett befektetése, egy úgynevezett kisszámító- gép vásárlására és a hozzá szükséges rendszerszervezés­re. A tervek szeimt az Aprí- tógépgyár a magyarországi üzemekben még oly ritka módon, a termelésirányítás „támogatására” kívánja hasz­nálni a számítógépet Tehát nem a bérelszámolás és az ügyvitel különböző már elfo­gadott számítástechnikai lé­péseivel kezd. A számítás­technika fejlődésével a gé­pek korszerűsödtek, áruk csökkent, így nemcsak adat- feldolgozásra használhatják, hanem az „élő termelés” hát­terében működhet a számító­gép. Az Iparági Szervező In­tézet ennek megfelelő kon­cepciót alakított ki a vállala­ti termelés információrend­szerének kialakítására. Az ellső konkrét feladat, hogy a gyári tervek alternatívái már számítógép közreműködésé­vel alakuljanak ki. Jelenleg a modellezésen dolgoznak, a célkitűzés, hogy az 1982-es tervek kimunkálásába már bedolgozzon a számítógép. Mikor képes segíteni a számítógép? Illusztrálható a közművesítéssel1: ha például egy családi ház mellett van vízvezeték és csatorna, mind­ez akkor hasznosítható, ha azokra tudnak csatlakozni, így van ez a számítógépnél is. Nem elég a gép jelenléte, a gépet tudni kell fogadni. Feltehetően tisztában vannak a vállalatnál azzal, hogy a jelenlegi „szervező erő” kevés — egyébként két programozó és egy rendszerszervező be­iskolázása már erről tanúsko­dik. A számítástechnika al­kalmazása a gép és a vállalat nagyságreendjének függvé­nyében megkövetel minimá­lisan nyolc-tíz szakembert, és azt, hogy az alkalmazó területek felhasználói szintén ismerkedjenek meg a számí­tástechnikával. A kiszolgálás kölcsönös Kérdezhetnénk azt ist hogy minek az. Aprítónak számító­gép, amikor a szomszédban, ti (Hűtőgépgyárban dolgozik egy másik, amelynek kapaci­tása nincs teljes mértékben, lekötve? A termelésirányítás problémái napi gondqk. Az információnak napra kész­nek kell' lennie. Ha az ada­tokat oda-vissza szállítják, és közben az idő teldk, a szá­mítógép előnye csökken. * * * Ügy tűnik tehát, hogy az Aprítóglépgyár szervezési próbálkozásainak története „happy end”-del végződik. Az elképzelések szerint öt-nyolc év alatt alakul ki a számító­géppel „támogatott” teljes rendszer, melyben a gép ki­szolgálja a vállalat, a válla­latiak információigényét, mély a termelés irányításá­hoz szükséges. Feltévej ha a kiszolgálás kölcsönös. Hajnal József — Vége — Készülődés tetőszerkezet a BNV-re és tornaszőnyeg A BNV-n a szénbányavál­lalatok közös kiállításon mu­tatják be az ipari célokra és a központi fűtéshez alkalmas széntüzelésű kazánokat, köz­tük az oroszlányi és a tata­bányai szénbányavéllálatok- nál, illetve más vállalatokkal együttműködve gyártott, nagy teljesítményű berende­zéseket. Ezzel a, legmegfelelőbb tí­pusok kiválasztásához kíván­nak segítséget adni. Az egyéb energiahordozók drágulása, készleteinek fogyása egyre inkább a szén hasznosításá­ra késztet majd. A bányák a kiállításon bemutatják az országban beszerezhető 26- féle szenet és brikettet is-. Láthatók lesznek a BNV-n azok a berendezések is, ame­lyeket a bányavállalatok — kiegészítő üzemágukban — gyártanak. Ezek közé tarto­zik a Dorogi Szénbányák hydrop-berendezése, amellyel a homokot, kavicsot vagy más szemcsés szerkezetű ás­ványi anyagot termelik ki. Sok mindent idéz e két szó: társadalmi munka. Eszünkbe jutnak például az üzemük környékét parkosító munkások, az óvoda keríté­sét festő irodisták, a gyümöl­csöt szedő, kukoricát címere­ző diákok. Ám viszonylag ritkán gondolunk a kisiparosokra, akiknek az önzetlen segítsé­ge, áldozatra is kész lokál­patriotizmusa egyre nélkü­lözhetetlenebb föltétellé an­nak, hogy a falvak és a ki­sebb városok, kommunális ellátottságuk színvonalát megtarthassák, illetve az ed­dig elért színvonalat esetleg növelni tudják, a nehezebb gazdálkodási feltételek kö­zött is. Hogy milyen jelentős nagyságú segítségről van szó, azt nemrég összesítették a KIOSZ Szolnok megyei szer­vezetében. Kiderült, hogy a megye területén működő, 2702 főfoglalkozású kisiparos közül tavaly 1052-en vállal­tak társadalmi munkát, s összesen 56 ezer 777 órát dolgoztak közhasznú célok .érdekében, ami annyit jelent, hogy 2 millió 322 ezer forin­tos kiadástól mentesítették a helyi tanácsokat. Különösen figyelemre mél­tó az újszászi kisiparosok szorgalma, akik csaknem félmillió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek lakó­helyükön az elmúlt esztendő­ben. Említésre méltó a jász­apáti kisiparosok vállalkozá­sa is. Társadalmi munkában felújították a KIOSZ helyi székházát, s ennek során mintegy százezer forint érté­kű munkát végeztek. A kisiparosok önzetlensé­ge természetesen nem korlá­tozódott a tavalyi esztendő­re. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elsők között voltak, akik bekapcso­lódtak a rokkantak nemzet­közi éve alkalmából kibon­takozó országos és megyei akciókba. Trázai Béla autó­szerelő Kisújszálláson fel­ajánlotta például, hogy in­gyen készít egy motorikusán meghajtott tolókocsit vala­melyik rászorultnak. Más autószerelők vállalták, hogy egy-egy meghatározott napon térítésmentesen elvégzik a Velorex autók műszeres vizs­gálatát.- k. 4, -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents