Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-15 / 112. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981- MÁJUS 15. Közel a város, távol a „fénye”? KÖZMŰVELŐDÉS TÓSZEGEN KISZ-kongresszus előtt MILYEN AZ IDEÁLIS KISZ-VEZETŐ? Tószegen a munkába járó emberek többsége a nagyváros gyárainak, üzemeinek műszakkezdéséhez igazítja esténként az órát. A reggeli buszok a bejárók százait viszik a szolnoki munkahelyekre ; a Cukorgyárba, a Vegyiművekbe, a Papírgyárba, a hivatalokba, középiskolákba. Állandó mozgásban él a falu. Lakossága az iparban keresi kenyerét, de földjét sem hanyagolja. A virágzó gazdaságok is temérdek munkáról vallanak, az épülő, szépülő község pedig a temérdek munka eredményeiről. „Kétlaki élet” — A háború előtt cselédek lakták Tószeget Ismétlődő ipari munkát egyedül a cukorgyári kampány jelentett, — mondja Gulyás István, a nagyközségi közös tanács vb- titkára. — Érthető, hogy a felszabadulás után óriási igény volt az emberekben a jobb, emberibb életre. Ez még tart ma is. Az úgynevezett „kétlakiság” — amikor az ipari munkás műszak után földet művel, állatokat gondoz — Tószegen sem ismeretlen fogalom. „Hajtanak” az emberek, és ugyan ki irigy Ili tőlük, hogy tetemes jövedelemre is tesznek szert? Az elmúlt évtizedekben a község lakásállományának 80 százaléka újjáépült. Évente 25—30 összkomfortos, min-, den kényelemmel ellátott lakóház épül a faluban. A gépkocsik száma és a .takarék- betétállomány egyre növekszik. Igényesekké váltak az emberek, környezetükre, a kultúrált életkörülményekre mindenképp. S ki vitatná ennek jelentőségét, amikor kultúráról, közművelődésről beszélünk? A jólétet valóban tévedés lenne kárhoztatni azért, hogy a művelődés, a műveltség színvonala olykor nem azt a képet mutatja Tószegen sem amelyet látni szeretnénk. Nádházi Sándorné, a művelődési ház igazgatója is azon a véleményen van, hogy a község közművelődési munkájának eredményeit nem szabad — tegyük fel — a megtartott hangversenyek számában mérni. — Először is, mert kevéske költségvetésünkből nehezen tudnánk színvonalas, nagy közönséget vonzó művészeti rendezvényeket; hangversenyeket, színházi előadásokat tartani — mondja. — Ügy vélem — és éppen Szolnok közelsége indokolja ezt — túl sok értelme nem is lenne ezeknek. A város, s annak kulturális kínálata 20 percnyi utazással minden tószegi számára elérhető. Számolnunk kell azzal a ténynyel is, hogy a lakosság nagyrésze olyan szolnoki nagyvállalatoknál, gyárakban, üzemekben dolgozik, amelyekben számottevő köz- művelődési munka folyik. Feltételezhető, hogy a munkahelyi művelődés, a szocialista brigádmozgalomban való részvétel nem marad hatástalan. A feltételezés indokolt, ámbár érdemes volna jobban utána nézni mennyire az. A korábbi években történtek kísérletek a község és a legtöbb tószegi lakost foglalkoztató szolnoki munkahelyek közművelődési szakembereinek együttműködésére. A Vegyiművekkel közösen szervezett bejárók klubja megszűnt, ezzel azonban megszűnt az a munkakapcsolat is, amely a későbbiekben még gyümölcsözőbbé válhatott volna. Jelenleg a Szolnok és Vidéke Áfésszel való együttműködési próbálkozások tűnnek a legígéretesebbeknek, ám a kört tovább kellene bővíteni. A bejáró dolgozók művelődési helyzetének javítása a község és a munkahelyek közös feladata. Tartós közösségeket teremteni — Nem vagyok biztos abban, hogy az emberek tolongani fognak a művelődési házban — mondja az igazgatónő. — A nyári hónapokban kiváltképp nehéz becsalogatni őket. Végülis megértem, belátom és alkalmazkodom ehhez a helyzethez. Ezért is tartom rendkívül fontosnak klubjaink, művelődési csoportjaink működését. A tartós kisközösségek megteremtik annak az alapját, hogy tagjaik rendszeres látogatókká váljanak. Az ifjúsági klubunk tíz éve folyamatosan működik és nem is akárhogyan. Háromsizor nyerte el az aranykoszorús, hatszor pedig a kiváló minősítést. A fiatalok több generációja nevelődött rendszeresen művelődő, a közösségért is tenni akaró felnőtté a klubb.an. A fotószakkörök, a gyermekklub, a képzőművészeti kör, a citeraegyüttes, á bábcsoport, a honismereti szakkör munkája, úgy vélem, igazolja a művelődési ház törekvéseinek helyességét. Nevezetesen,-hogy a községben olyan köz- művelődési formákat, művelődési, szórakozási lehetőségeket kívánunk megteremteni, amelyeket sem a munkahely, sem pedig a város nem nyújthat a tószegieknek. Szülők és gyerekek Ezek a közművelődési formák elsősorban a gyerekek és a 14—20 éves fiatalok hasznára jöttek létre. Azaz ők azok, akik még leginkább fogékonyak rájuk. y — Ügy vélem, ez nem csak tószegi jelenség — mondja Csapó Sándor, az általános iskola közművelődési igazgatóhelyettese. — A férjhez menés, nősülés után egyre kevésbé lehet kimozdítani hazulról, a munkából, a mindennapi gondokból az embereket. Nincs idejük, energiájuk, igényük sem arra, hogy kinyújtsák kezüket a kulturális értékek után. Nézze, én kevésszer hallom a gyerekektől azt például, hogy Szolnokon voltunk színházban, vagy megnéztünk egy jó filmet, szórakoztunk, kirándultunk. a családdal. A szülők mindent megadnak a gyermekeiknek, ha az iskola kéri, könyvet vásárolnak, kirándulni, színházat nézni engedik fiukat, lányukat, ők maguk azonban nem igen élnek ezekkel a lehetőségekkel. A gyerekeknek nyilván fontos lenne, hogy a családi környezetben ugyanakkora rangot kapjon a könyv, mint bármely más, a kultúrált életvitelt szolgáló eszköz, de ha ezt nem tapasztalja jatthon, az iskolának, a művelődési intézményeknek kell őket rávezetni erre. A művelődési házzal, a könyvtárral éppen ezért alakítottuk úgy kapcsolatainkat, hogy elérjük ezt a célt. Közösen működtetünk szakköröket, gyermekelőadásokat szervezünk, múzeumokba, színházba. visszük a gyerekeket, ebben a helyi Petőfi Termelő- szövetkezet és a MEZŐGÉP is sokat segít Most tervbe vettük égy családi klub létrehozását Szeretnénk ha szülők és gyerekek együtt vennének részt ennek munkájában, közösen töltenék szabad idejüket, művelődnének, szórakoznának. Az ötnapos munkahét adta lehetőségeket szeretnénk majd kihasználni erre a célra, Török Erzsébet Nemzetközi filmfesztivál Moszkvában Tizenkettedszer rendezik meg Moszkvában ez év nyarán, július 7. és 21. között a nemzetközi filmfesztivál, a világ haladó filmművészetének e , nagyszabású seregszemléjét. A fesztivál előkészületeiről csütörtökön Moszkvában Filipp Jermas, a Szervező Bizottság elnöke, a Szovjetunió Állami Film- bizottságának elnöke tájékoztatta az újságírókat. A rendezők eddig 84 ország és négy nemzetközi szervezet jelentkezését kapták meg, a benevezett filmek száma 235. Á fesztiválon a játékfilmek kategóriájában három arany- és három ezüstdíjat ítél oda a zsűri, míg a legjobb női és a legjobb férfialakításokért két-két díjat osztanak ki. A rövidfilmek kategóriájában két film részesül arany-, három alkotás ezüstdíjban. A versenyen induló gyermekfilmek részére egy arany- és három ezüstdíj osztható ki. Nyári egyetem Pécsett és Harkányban Népek barátsága A XXIII. „Népek Barátsága” nyári egyetem két helyszínen — Harkányban és Pécsett — fogadja az idén a hazai és a külföldi vendégeket. A híres fürdőhelyen július 19. és 30. között, a me- csekaljai városban pedig augusztus 2. és 13. között rendezik meg az ismeretterjesztő programot A két helyszínnel és a két időponttal a hallgatók választási, lehetőségét bővítették a rendezők. Az Országos Béketanács által kitüntetett Universitas az egyetlen politikai jellegű nyári egyetem az országban. Nincsen tehát szűkén vett szakmai profilja, hanem — nevének megfelelően a békét és a barátságot, a népek közötti megértést és közeledést szolgálja egymás jobb megismerése által. A fejlett gazdaságú, élénk kultúrájú, több nemzetiségű Baranya életén keresztül ismerkedhetnek meg a hallgatók a mai magyar valósággal: hazánk gazdasági, társadalmi és politikai helyzetével, s nemzetközi kapcsolatainkkal. Az 1958-ban alapított „Népek Barátsága” nyári egyetemnek eddig ötezernél több hallgatója volt a világ minden részéből. Társadalmi munkában építettük a KISZ-iskolát. Néhá- nyan éppen a 14. évünkben jártunk, amolyan „próba” KISZ-tagként adogattuk a téglát. Mindent kíváncsian figyeltünk. Miről folyik a szó, kik és mit tanulnak majd azon az iskolán, ki közöttünk a vezető? A legnehezebb az utóbbi kérdés megfejtése volt, hiszen ott és akkor mindenki egyformán izzadt, senki sem ivott soron kívül a kanna fedeléből. Az egyik fürdőnadrágos fiatalember azonban bármikor szólt, érdeklődve fordultak felé a többiek. Kérdezték, vitatkoztak vele, és többnyire elfogadták az érveit Ha lassult a munka, ő mondta, pihenjünk talán, ha elült a jókedv, ő kezdte a tréfát vagy az éneket. Övolt az, akit kerestünk. Mindennek húsz éve már, de azóta akaratlanul is hozzá „mérem” a többi ifjúsági vezetőt, ám a maiak közül, mintha egyre kevesebben hasonlítanának rá. Igaz, nem lehet ugyanazt várni egy alapszervezeti titkártól, mint a megyei vezetőtől, de bár-: milyen kis csoport élén álljon is valaki, az alapvető vezetői tulajdonságok nála sem nélkülözhetők. Neki is tudni kell hatni a többiekre, különben semmi értelme annak, hogy történetesen egy alapszervezet titkárának nevezik. Nem is beszélve a kárról, amit a mozgalomnak okozhat az, aki nem képes mozgósítani a reá bízott fiatalokat. Mintha egyre kevesebb volna ifjúsági szövetségünkben az olyan alapszervezeti vezető, aki érdeklődést tud kelteni a vele egykorú fiatalokban a mozgalom céljai iránt. Persze, baj van olykor a célok megfogalmazásával is. Pontosabban ezek értelmezésével, a sokat emlegetett „feladat-lebontással” Mert ugyan mire gondoljon egy termelőszövetkezet vagy egy műhely KISZ-titkára, ha azt olvassa a központi bizottság levelében, hogy javítani kell a szervezettséget. Csakugyan nehéz lehet eldönteni, hogy őkt ott helyben, azokkal az adottságokkal mit is tehetnének mindezért. így születnek sokszor a látszattevékenységek, amelyeket viszont előbb-utóbb megunnak a fiatalok. tEz persze csak az egyik oldal. Sokkal nagyobb gondot okozhat ifjúsági szövetségünkben a megfelelő felkészültségű és adottságú vezetők növekvő hiánya. Ezáltal ugyan nem csökken a szövetség létszáma, de a tekintélye, a nevelő hatása igen. Ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a KISZ-ben, elsődleges feltétel a jó vezető. Ki a jó vezető? Mindenekelőtt az — ahogyan ezt a pszichológia szakemberei is látják —, aki tájékozottságával és együttérző, beleélő képességével cselekvéssé tudja alakítani a szinte valamennyi fiatalban fellelhető, sokszor kihasználatlanul szunnyadó közösségi aktivitást. Az a jó vezető, aki az igények feltérképezése után tud célokat adni, kezdeményezni, lelkesíteni. Akinek a szavai megegyeznek a tetteivel, és ezáltal hisznek is neki. Aki egyenként ad munkát az alapszervezet tagjainak. Persze, az ilyenfajta vezetési stílus nem remélhető attól, akit „jobb híján” választott az alapszervezet. Az egyik KISZ-iskola stúdiójában láttam egy táblát. Két szó volt rajta, pirossal áthúzva: „Azonnal!” és „Mindenki!”. Nem kérdeztem: mi ezzel a céljuk, de gyanítom, ők már rájöttek, hogy az ifjúsági vezetőnek ezt a két szót el kell felejtenie. Sokan nem tudják még ezt a maiak közül. Nemrég beszélgettem egy vállalati KISZ-titkárral. Húszéves, érettségizett segédmunkás volt, két hónappal korábban emelték ki függetlenített vezetőnek. Panaszkodott,. hogy azóta nem úgy beszélnek vele a srácok, mint azelőtt. Közösen derítettük ki: ennek az az oka, hogy az ő viselkedése változott. Többet van az üzem vezetőivel, átvette a stílusukat. Azt hiszem, ma ez az egyik jellemző hiba. De ha a KISZ- titkár megfeledkezne arról, mi is a dolga, legalább a tagok figyelmeztetnék, hogy nem maguk fölé, hanem maguk elé választották. Azért, hogy segítse, képviselje őket. — Rí — A fiatalok szíveden játszanak az asztali focival Egy kis sör mellett könnyebb a beszéd Tarpai Zoltán Hétköznapi esték Jásziványban • Mi újság volt ma a suliban? • ászivány lakossága J alig több hatszáznál. Főleg idősek lakják ezt a kisközséget, bár az utóbbi időben egyre több a fiatal. Kevesebben költöznek el a környező nagyobb településekre. Évente nem ritka a 10—15 lakodalom sem. Télen nehezebb, nyáron könnyebb a helyzetük az itt élőknek. Hetente egyszer van mozivetítés, szép tágas, kulturált könyvtár várja az olvasókat, ifjúsági klub működik. Nemrégiben fogtak hozzá az öregek klubjának létrehozásához. Szombatonként disco várja a fiatalokat, de szerveznek színházi előadásokat is. A lakosság egy része helyben a termelőszövetkezetben, mások Apátiban vagy Be- rényben dolgoznak. Utaz-' nak, buszra várnak a gyereEgy kis terefere az átmentén kék is, akik Jászapátiban ta-. nulnak. A maroknyi létszámú kis községnek vannak gondjai, örömek Gondjuk; hogy jó lenne szélesebb bekötőút, az ivóvízellátással is problémák vannak, esténként még hiányolnak egy-két buszjáratot. Az utóbbi beállításával nagyobb lenne a szórakozási lehetőség, ugyanis a községben nincs presszó. A lakosság jelentős társa- - dalmi munkával járul hozzá a falu szépítéséhez. Parkot alakítottak ki, sáros időben is általában járhatóak a mellékutcák gépjárművel. Néhány ház kivételével mindenhol van már televízió. Sokan foglalkoznak háztáji állattartással is. Esténként összejönnek a fiatalok a kultúrházban, vagy a könyvtárban. Elbeszélgetnek, játszanak, vetélkedőkön, előadásokon vesznek részt Az öregek általában átjárnak egymáshoz, szomszédolói, vagy elbeszélgetnek a háztáji munkákról egy-egy korsó sör mellett a kocsmában. Sajnos, ezek a találkozások egyre ritkábbak, de nemcsak itt; hanem más községekben, városokban is. v
