Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981- ÁPRILIS 14. Hetvenöt éve született A „kuka­drámák” atyja • George Bemard Shaw, Os­car Wilde, William Butiét Yeats, James Joyce, Sean O’Casey és Samuel Beckett. Írország mennyi kiemelkedő egyéniséget adott az angol és a világirodalomnak! Szá­zadunk epikájáról éppúgy nem eshet szó Joyce Ulys- sese, mint a kortárs drámá­ról Beckett Godot-ja nélkül. Beckett újat hozott a kor- társ dráma és színpad szá­mára, forradalmi változást, ha nem is maradéktalanul elfogadhatót és követendőt, de megdöbbentő és elgondol­kodtató állásfoglalást az em­beriség sorsát, sorsunkat il­letően. A modern drámaírás­nak óriási lendületet adott, módszereit bővítette, vitákat, próbálkozásokat, majd önma­gával szemben álló irányza­tokat is provokált, egy szó­val; hatott. S neve ma már külön fejezet, fogalom filo­zófiában és művészetben egyaránt. Már fiatalon átfogó iroda­lomtudományos és filozófiai műveltség birtokosa. Nietzs- chét és Bradleyt vallotta mestereinek; tőlük tanulta azt, hogy a világot embertől független, fölötte álló erők formálják, s hogy az egyén sorsa érdekében semmit sem tehet Írói pályafutását regé­nyekkel kezdte, de esszét, kritikát, verset is írt, fordí­tott. 1953-ban indult útnak a „Godot-ra várva”; világ­szerte nagy porti kavart és sikert aratott. A két felvoná- sos színműért és munkássá­gáért Beckett 1969-ben Nobel -díjat kap. A legmagasabb kitüntetést a bizottság azzal indokolja, hogy „az emberi nyomorból magasrendű köl­tészetet” teremtett az ír drá­maírói Országos diákköri konferencián Jászberényi siker Az idei, a 15. országos tu­dományos diákköri konferen­cián a jászberényi Tanító­képző Főiskola tizennégy pá­lyamunkával képviseltette magát. A nemes versengés­ben három dolgozat szerzője kapott nívódíjat. A Debrecenben rendezett pedagógia, pszichológia és közművelődési szekcióban Kassné Bozsó Ilona „A Jász­berényben élő kisiskoláskorú állami gondozottak és neve- lőszüleik kapcsolatának jel­lemzői”, valamint Kalina Mária „A 8—10 éves tanulók erkölcsi tapasztalatainak di­rekt és indirekt vizsgálata” című pályamunkájáért nyer­te el a nívódíjat. Mindkettő­jük konzulense Fábiánná dr. Kocsis Lenke főiskolai do­cens. A tantárgy-pedagógiai szekció Sárospatakon ült össze. Dósáné Mikes Edit „Három negyedik osztályos tanuló élő beszédének vizs­gálata a szókincs és a szó- használat gyakorisági voná­sainak szemszögéből” című dolgozatával nyerte el a ní­vódíjat. Konzulens Nagy J. József tanszékvezető főisko­lai tanár. Ami tegnap elég az ma kevés Könyvek, könyvárak, könyvtárak DALOS ÜNNEP SZOLNOKON Nagy sikert aratott a mezőtúri Petőfi dal kör az alföldi népdalok tolmácsolásával Az ipari szövetkezetek területi találkozója Április 11—12-én tíz kó­rus gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy dallal ünnepelje hazánk felszaba­dulásának 36. évfordulóját. Szombaton délután több száz dalos zengte el Borgulya Há­laének című művét a Lenin- szobornál. A koszorúzási ün­nepséget egy szombat esti és egy vasárnap délelőtti hang­verseny követte a megyei művelődési központban, ahol a kórusok alkalmat kaptak a nemes versengésre is. A ver­senyeredmények felsorolása — a színvonalemelkedés je­gyében — a zsűri értékrend­jét tükrözi: az építőipari szö­vetkezetek díját a Mohácsi Szövetkezeti vegyeskar kap­ta (karnagy Krausz György), a Szolnok megyei termelő-' szövetkezetek bizottsága. Szolnok városi albizottságá­nak díját a jászberényi Pa- lotásy János szövetkezeti ve­gyeskarnak adta a zsűri (karnagy Bedőné Bakki Ka­talin). az ipari szövetkezetek KISZ-bizottságának díját a ..Számos-menti” Ruhaipari Szövetkezet leánykara — Fe­hérgyarmat — nyerte (kar­nagy Nagy András). A Szol­nok megyei KISZÖV díja a mezőtúri Petőfi dalkör tulaj­donába került (karnagy Ká- vási Sándor). A Szolnok me­gyei Hazafias Népfront díját a budapesti „Vénusz” Szö­vetkezet Cantemus kamara­kórusa (karnagy Emődi Györgyi), a karcagi Népmű­vészeti Szövetkezet díját pe­dig az adonyi Gyöngyvirág kamarakórus kapta (karnagy Torma István). Két különdíj talált gazdára: a KÓTA kü- löndíját a dél-balatoni HISZ Kodály Zoltán női kara — Siófok — (karnagy S. Szer­dahelyi Katalin), az OKISZ különdíiát. azaz a dalos ün­nep fődíját a debreceni Mon­teverdi kórus (karnagy Po- tyók Balázs) nyerte el. A fiatalokból álló Monte­verdi kórus sorjázta a nagy műveket nagyszerű előadás­ban. A tenorszólam kivételé­vel ilyen szólamhangzást, összhangzást ritkán hallani még felnőtt kórusoknál is. Az alt szólam hangzása pe­dig egyenesen .mesébe illő. A művek átéltségének hőfo­kát tekintve is fődíjas ez a kórus. A siófoki Kodály Zoltán női kar egységes hangzással, helyenként drámai színek felvillantásával jeleskedett. Legmegnyerőbb műsorszá­muk a dzsesszes hangvételű, zongora és ütőhangszer-kísé- retes zárószámuk (ifi. Somor­jai József Trubadurmollban) volt. Szűkebb hazánkat. Szolnok megyét két kórus képvisel­te a találkozón. A jászberé­nyi Palotásy János vegyes­kar — e nevében több évti­zedes múltra visszatekintő kórus — látványban a meg­újhodás jeleit mutatja, hi­szen sok az új tag. Éppen ezért nem is lehet teljesít­ményüket hajdani önmaguk színvonalához mérni. Műso­rukon a dalolást kedvelő társaság kórussá nevelődését szolgáló igényes (!) alapmű­vek szerepeltek. A mezőtúri Petőfi dalkör a magyar népzene lelkének őrzői. Igen hiteles és átélt éneklésük élmény volt ma­guknak és a közönségnek is. De amíg sajátos éneklésmód­juk (a kissé szorított épek- hang). a népdalok előadását kellemesen fűszerezi, a klasz- szikus repertoárt már inkább ellsózza. A dalos ünnepet — az eredményhirdetést és a dí­jak átadását követően — a dalostalálkozók mindenkori fénypontja, a résztvevő kó­rusok összkara zárta. A rét tarka színoompájában felvo­nuló összkar egy ritmusra, együtt lélegezte zengte a Bartók-gyű i töt te népdalokat és Kodály—Berzsenyi A ma­gyarokhoz című himnikus számvalású művét. Labáth Valéria Lapozgatva a Szolnok me­gyei könyvtárak működési adatait, eredményeit tartal­mazó kiadványt jóleső érzés­sel nyugtázhatjuk — néhány nem is tipikus és nem is szélsőséges esetet leszámítva —. hogy a megye könyvtá­rai adatokkal is kifejezhető módon, szépen fejlődnek. S ehhez rögtön hozzátehetjük; a sűrűsödő ellentmondások közepette. Egyik-másik he­lyen évtizede megoldatlan a könyvtárak személyi ellátott­sága (például a kunszent­mártoni járás több települé­sén), másutt a könyvtárak állapota, relatíve csökkenő alapterülete hagy bőven kí­vánnivalót maga után (pél­dául a szolnoki járásban). Akad városi könyvtár is. amely méltatlan a városhoz — Karcagon —. több községi könyvtárban pedig siralmas állapotokat tükröznek a ka­talógusok. És így tovább, so­rolhatnánk. és persze ide so­rakoztathatjuk a jó példá­kat is: a zenei különgyűjte- mények fejlődését, a nagyobb könyvtárak bibliográfiai te­vékenységét. az egy olvasó­ra jutó látogatások növekvő tendenciát mutató arányát, s itt-ott kisebb-nagyobb könyv­tárbővítésre is sor került a közelmúltban. A legfőbb lé­nyeg : évről évre több ezer kötet könyvvel és folyóirat példánnyal növekszik a könyvtári hálózat állomá­nya. vagyis a könyvekbe sű­rített ..szellemi tőke” abszo­lút értelemben véve gyarap­szik. Mindez önmagában akár megnyugtató is lehetne. Igaz. ami igaz: esztendő vé­gén a könyvtáros s a fenn­tartó szervek illetékesei elé­gedetten végigtekinthetnek a korábbiakhoz képest tömöt- tebb polcokon, darabban, fo­lyóméterben. forint értékben kifejezhetik — ennyit és ennyit szaporodott könyvtá­runk gyűjteménye. Csak­hogy ... Közismert tény — minden könyvesboltban és újságos pavilonban vásárló ember a zsebén keresztül megtapasz­talhatta — hogy a könyvek, újságok. folyóiratok ára emelkedett a közelmúlt esz­tendőkben. Elegendő a pol­cokról leemelni s egymás mellé tenni a különböző ..év­járatú” könyveket és folyó­iratokat; szembetűnő a hát­lapjukra írott apró számok változása. Egy szó mint száz. az öt­hat évvel ezelőtt megállapí­tott fejlesztési mutató — egy lakosra jusson évi 10 fo­rint értékű gyarapodás — ma már nem. vagy csak nagyon óvatos mérlegeléssel tekint­hető mértékadónak. “Lássunk egy akár átlagosnak is te­kinthető példát. Jászkisér több mint 6700 lakosú nagyközség Az egy­re nagyobb helyszűkével küszködő könyvtár évi könyvbeszerzési kerete eléri — s tavaly, tavalyelőtt is csaknem elérte a lakoson- kénti tíz forintot. 1979-ben 10 000 forint jutott folyóirat­ra. 55 ezer forint könyvekre, tavaly könyvre 66 ezer 500, lapokra 10 ezer forintot köl­töttek. Ebben az évben könyvre 60 ezer 500. folyó­iratra 15 000 forintot költ­hetnek a könyvtárosok. A folyóiratokra. újságokra szánt összeg körültekintő tervezést tükröz: a tizenöt ezer forintért ebben az év­ben körülbelül annyi idősza­ki sajtótermék „kapható”, mint tavalyelőtt a tízezerért. Érdekes eredményt kapunk, ha kissé tüzetesebben meg­nézzük mit takarnak a könyvbeszerzésre fordított, fordítható összegek. 1979-ben 55 ezer forintért 654 kötet könyvet vásárolt a könyvtár, míg tavaly a 66 ezer 500 fo­rintért nagyjából ugyanany- nyit. Ebben az évben min­den bizonnyal kevesebb könyvtári egységgel gyarap­szik a könyvtár, noha a fej­lesztésre szánt összeg nagy­jából változatlan. A „lépéstartás” a könyv­kiadással tehát — akárho­gyan is nézzük — többe ke­rül. mint korábban. Megren­dítő nagyságú. ..kigazdálkod- hatatlan” összegekről termé- Iszetesen szó sincs, gondos, előrelátó tervezéssel, kisebb- nagyobb pótlólagos szerze­ményezéssel elkerülhető, hogy könyvtárhálózatunkban úiabb feszültségek következ­zenek. Sz. J. Jár a korong körbe-körbe ÚTTÖRÖFAZEKASOK A kiválasztott formát „összesimogató” kezek mun­kája a lányokat dicsérte, a technikában viszont a fiúk remekeltek, hiszen a korom gon pergő nedves agyag né­kik hódolt be először. így volt ez kezdetben, másfél év­vel ezelőtt, amikor Jászbe­rényben, a Kókai Lászlói Üt- törőházban tizenöt úttörő részvételével megalakult az ifjú fazekasok szakköre. Azóta az erők kiegyenlítőd­tek, a különbségek elmosód­tak. A szakkör tagjai — fi­úk és lányok — egyforma ügyességgel készítik a csak kézimunkát igénylő fantázia figurákat, apró bögréket, kan- csókat, és „szakértelemmel” kezelik azt a korongot, amit szakkörvezetőjük, Farkas József jászberényi fazekas­mester ajándékozott az út­törőháznak. A népművészeti hagyomá­nyokat ápoló szakkör a fa­zekasmesterség alapos meg­ismerését tűzte ki feladatul. A megalakulás óta sok ér­dekes előadást hallgattak a korongozás történetéről, ak­kori és mostani szerepéről. Az elméleti oktatáshoz se­gítséget kaptak a tanítókép­ző főiskola oktatástechnikai tanszékétől. Segítségükkel és a főiskolások által készített diasorozaton keresztül ismer­kednek a fazekasság régi és új történetével, a mezőtúri múzeum értékes gyűjtemé­nyével, A fejekben elraktározott ismereteken kívül sok, kéz­zel fogható tárgy is bizonyít­ja, hogy az úttörőháznak van fazekasszakköre. A pajtá­sok minden héten találkoz­nak mesterükkel az úttörő- házban, egy kiállításra váló cserepet már „összehoztak” és meg se tudják számolni, hány alkotásuk töltött be fő­szerepet az úttörőház rendez-- vényein tartott tombolákon. — illés — Fotó: Faragó A „SLÁGER": BARTÓK Csúcsforgalom a hanglemez- boltban Az átlagosnál nagyobb — több mint hatszázezer fo­rintos — forgalmat' bonyolí­tott le márciusban a Ságvá- ri Endre úti hangszer- és hanglemezbolt. Különösen a száz évvel ezelőtt született Bartók Béla művei iránt mu­tatkozott élénk érdeklődés. Balettjátékainak — A fá­ból faragott királyfinak, 'A csodálatos mandarinnak és A kékszakállú herceg várá­nak — zenefelvételeit hiába keresik már az érdeklődők: szinte az érkezés napján el­kelt valamennyi. Hasonló gyorsasággal találtak gazdá*- ra a nyugat-európai orszá­gokban készült Bartók-le- mezek, s a nagy magyar, ze­neszerző életét bemutató do­kumentumjáték is, amelyet eredeti források alapján ál­lított össze Fodor András költő. A hónap végére hi­ánycikké váltak a Bartók- szonátákat és a Bartók által összegyűjtött népdalokat cso­korba kötő lemezek is. Az utóbbi napok vásárlói közül jónéhányan vették meg a Mikrokozmoszt, Ránki Dezső zongoraművész előadásában és azt a nagylemezt, ame­lyen többek között Kodály Zoltán, ifj. Bartók Béla és Ferencsik János idézi fel emlékeit a század egyik leg­nagyobb magyar« művészéről,

Next

/
Thumbnails
Contents