Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

1981. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 ISípszó előtti Mezőtúr könnyű, Szolnok, a Lehel SC és a Karcag tlehéz mérkőzés előtt Ma: Mezőtúri Honvéd— Hajdúböszörmény, Mező­túr, 16.30. Bubori. Hon­véd Papp J. SE—Szolno­ki MÄV MTE, Hejőcsa- ba, 16.30, Csáki, Ózdi Kohász—Lehel SC, Ózd, 16.30, Mezei, Hódmezővá­sárhely—Karcag, Hód­mezővásárhely 16.30 Né­meth L. Ha csak a múlt vasárnapi eredményeket vesszük figye­lembe, amikor a H. Papp J. SE Egerben 5:0-ra győzött, az SZMÁV MTE pedig ott­honában keservesen féktette két vállra a kiesés ellen küz­dő Borsodi Volánt, akkor egyértelműen a honvéd csa­pat javára billen a mérleg nyelve. A labdarúgó-mérkő­zések eredményei azonban kiszámíthatatlanok, s ebből kiindulva talán a szolnoki­ak is kereshetnek valamit. Bár az előjelek ezúttal sem kedvezőek. Tóth és Szántai vasárnap megsérült, a héten nem jártak edzésre, Sebők is érzi korábbi sérülését, Se­lyem pedig a megyei ifjúsági válogatottban (hét közben három mérkőzést játszott, így aztán az összeállítást il­letően Géléi József vezető edzőnek nincs nagy választá­si lehetősége. Kesernyésen meg is jegyezte: „Szeretnénk már kétszer egymás után ugyanazzal a csapattal kiáll­ni.” A múlt heti keret utazik Hejőcsabára, de hogy kire számíthat, az majd csak a mérkőzés előtt dől el. A Mezőtúri Honvéd ottho­nában fogadja a Hajdúbö­szörményi Bocskai együtte­sét. A táblázatot nézve biz­tos Honvéd-győzelem várha­tó, hiszen a vendégcsapat se­reghajtó a Keleti csoportban. A kieső helyen tanyázó csa- natok azonban nem egyszer megtréfálták már a szurkoló­kat. A mezőtúriak remélhe­tően folytatják majd az utóbbi hetek jó játékát, és ha így lesz, akkor nem ma­rad el a jó eredmény sem. A hétközi edzőmérkőzésen akadozott a játék a Kiskun­félegyházi Honvéd ellen, a középpályások sem tudták megfelelően támogatni a csatárokat. A megyei I. osz­tályban szereplő csapat Me­zőtúron 1 :l-es eredményt ért ' el. Dávid még mindig sérült, Martinkovics is kisebb sérü­léssel bajlódik, a szerdai ed­zőmérkőzést kihagyta, mára várhatóan rendbejön. Cziko- ra is rendelkezésre áll, letöl­tötte egyhetes eltiltását, így a csapat a következő keret­ből kerül ki: Ulberá Boros, Szilágyi, Talapa, Csorba, Vé­kony, Silye, Czikora, Oláh, Friitz, Marti nkovlics, Benyó, Belényesi, Magyar. Karcagon a múlt heti ku­darc után egyre kevesebben hisznek abban, hogy megka­paszkodik a csapat az NB II- ben. Pedig éppen a kiesésre állók eddigi eredményei mu­tatják, hogy lelkiismeretes készüléssel — csak a hazai mérkőzések megnyerésével — már most pontelőnnyel áll­hatnának — nem kieső he­lyen. Persze^ a valóságos helyzetet ismerve a kép reá­lis. Hét közben a tisztes helytállás reményében ké­szültek a Hódmezővásárhely elleni találkozóra. Az össze­állítást tekintve sok változás nem várható. A kezdő csapat a már megszokott keretből áll össze A Lehel SC ősszel Jászbe­rényben 1:1 arányú döntet­lenre végzett az Özdi Kohász ellen. Azóta jelentősen elto­lódtak az erőviszonyok, az ózdiak a bajnoki címért küz­denek, a Lehel SC pedig a gondtalan bentmaradást tűz­te ki céluL A hazai pálya és a nagyobb tudás is az ózdiak mellett szól, így a berényl gárdának a tisztes eredmény elérése a legfontosabb fel­adat. Vízilabda OB I A visszavágón is szolnoki győzelem Szolnoki Vízügy SE—Szen­tesi Vízmű 11:8 (3:1, 4:3, 2:0, 2:4). Damjanich uszoda 400 n. V.: Pék, Kiss L. Szolnok: Pintér F. — Cseh, Bogdán, Varga, Tóth, Hegmann, Hasznos. Csere: Pintér I., Lengyel, Rekita, Bors E. Ed­ző: Babarczy Roland. Góllö­vő: Hasznos 4, Tóth 3, Var­ga 2, Bors E. 2. A szombati visszavágón is biztos győzelem született, de a szolnoki csapatnak nem si­került megismételni a pén­teken Szentesen nyújtott szi­porkázó játékát. Végig a Vízügy SE vezetett, a harma­dik negyedben már öt gól volt az előnye, de a végére háromra csökkent. Sok szép megoldásnak és olykor bosz- szantó hibáknak, elkönnyel- műsködött helyzeteknek le­hettek tanúi a nézők. Pintér ezúttal is remekül védett, ebben a bajnokságban már a negyedik büntetőt hárítot­ta. (Négyméteresből nem ka­pott még gólt). Hasznos gól­erősnek bizonyult a második negyed elején például ellen­felétől elvette a labdát, s egyedül felúszva lőtte a ka­puba. Végeredményben a Szolnok minden tekintetben jobb volt, és a negyedik mér­kőzés után is százszázalékos. Jó: Pintér F., Tóth, Hasznos. Bunyó vakációban Döntő előtt a középiskolások bajnokságán Ha törik, ha szakad, még egy menetet ki kell bírni! A középfokú tanintézetek or­szágos ökölvívó-bajnokságának rendezői egyszerre örülnek és keseregnek. Először is bebizo­nyosodott, hogy ,jó húzás volt á szakmunkástanulók mellé be­sorakoztatni a szakközépiskolák és a gimnáziumok öklözőit, mivel így jelentősen megnőtt az indulók száma. Részben sze­rencsés az is, hogy a tavaszi szünetben rendezik a versenyt, hiszen így minden oktatási in­tézmény felkészülhet szeptem­bertől tavaszig az összecsapá­sokra. Hogy mitől hátrányos mégis a vakációban történő le­bonyolítás? Elsősorban attól, hogy így — a diáknézők híján, akiket az iskolák szervezetten nem tudtak a sportcsarnokba irányítani — üresek a 'lelátók. És ez fáj legjobban a szakem­bereknek. Egy ütés két képben: „Valahol ott kell az állának lenni...” ... „Ott is volt — a többi már a bíró dolga” Itt a sarokban nagy baj már nem érhet Fotó: Hargitai Lajos Felemlegetik, hogy Szolnok valamikor jelentős bázisa volt a sportágnak. A drukkerek ér­deklődéséről pedig valóságos legendák keltek szárnyra. A középfokú tanintézetek verse­nyén — bár belépődíjat nem szedtek — mindössze tíz-húsz néző lézeng. A szövetség mun­katársai csak találgatják az ér­dektelenség okát. Ügy mond­ják, ludas ebben a bunyó ha­zai színvonala, a csapatbajnok­ságok rangjának lejáratása, ko­molytalansága — egyszóval a közönség gyakori becsapása. Mindez együtt tette gyanakvók­ká a szurkolókat. Kár lenne pedig az elmaradásukért, mert ma a szolnoki szorít óban a döntők alkalmával az ökölvívás jövőjébe nyerhetnének bepil­lantást a nézők. Események Asztalitenisz. NB H. Férfi: Le­hel SC—Ózdi Kohász, Jászbe­rény, hűtőgépgyári sportcsar­nok 11. Atlétika. Idénynyitó pályaver­seny, Szolnok, Véső u. 9. Kézilabda. NB II. Női: Lehel SC—Váci Penomah, Jászbe­rény, Bathó kert 11. Kosárlabda. Megyei bajnok­ság, női: Szolnoki MÁV MTE II —Tiszafüredi Gimnázium, Véső u. 10. Férfi: Alföldi Olajbányász II—Tiszafüredi VSZSE, közgaz­dasági szakközépiskola 11, Kar­cagi SE B—Mezőtúri FSE .gim­názium 9. ökölvívás. Középfokú oktatá­si intézmények országos serdülő és ifjúsági seregszemléje, döntő, Szolnok, tiszaligeti sportcsar­nok 9. Röplabda. NB II. Férfi: Kö­zéptiszai MEDOSZ—Miskolci Építők, Kenderes, ált. isk. 10. Teke. NB I. Férfi: Szolnoki MÁV MTE—Ózdi Kohász, Szol­nok, Munkásőr u. 10. Vívás. Megyei középiskolás egyéni és csapatbajnokság, Szol­nok, Véső u. 8. Vízilabda. OB I: Szolnoki Víz­ügy SE—Tatabányai Bányász, Szolnok, Damjanich uszoda 12.45, Császár, Orosz. Országos ifjú­sági bajnokság: SZVSE—Bp. Vasas Izzó, 14, . serdülő bajnok­ság: SZVSÉ—Bp. Vasas Izzó 11.15. Labdarúgás. Megyei bajnokság: Abádszalók—Mezőtúri FSE 16.30, Terenyei. Besenyszög—Jászjákó- halma 16.30, Tóvizi, Tiszafüred —Törökszentmiklós 16.30. Sán­dor, Jászberényi Vasas—Jász­apáti 16.30, Trencsényi, Tisza Cipő SE—Rákóczifalva 16.30, Szántó, Tószeg—Szolnoki Cukor­gyár 16.30 (Hajdú megyéből), Jászkisér—Szászberek 16.30 (He­ves megyéből). Szolnoki Vegyi­művek—Kunszentmárton 16.30 (Békés megyéből). A tiszaföldvári Lenin Tsz MHSZ honvédelmi klubja és a Du­nai Vasmű MHSZ nagyüzemi vezetősége tavaly együttműkö­dési szerződést kötött. Tegnap mintegy negyven fiatal látoga­tott Tiszaföldvárra, ahol Szőke Ferenc párttitkár tájékoztatta a vendégeket a szövetkezet életéről, Varga Árpád klubtitkár pedig az MHSZ munkájáról. A házigazdák és a vendégek kö­zös lövészeten vettek részt (képünkön), majd megtekintették a termelőszövetkezet földjeit Pirosbetűs ünnep kosárlabdában Újra NB l-es a Szolnoki MÁV MTE női csapata Két forduló hátra van még ugyan az NB U-es női kosár­labda-bajnokságból, de az már korábban eldőlt, hogy a Keleti csoportban a Szolnoki MÁV MTE megnyerte, s ősztől, két év után ismét, az ország legjobbjai között sze­repelhet. Jogos tehát az ün­neplés, a lányok köszöntése. Rendhagyó bajnokságot hagynak maguk mögött. Is­meretes, hogy kosárlabdában is áttérnek az őszi-tavaszi rendszerre, ezért a tavaly ta­vasszal kezdődött bajnoksá­got az idén tavasszal fejezik be, tehát három fordulót ját­szottak a osapatok. A MÁV MTE kimagaslott a Keleti csoportból. Bár tavaly tavasszal, feltételez­hetően a kiesés okozta meg­rázkódtatás miatt, még szo­ros mérkőzéseket vívott, de aztán fokozatosan belelen­dült, általában húsz ponton felüli különbséggel nyerte mérkőzéseit, és a 31. fordu­lóig nem talált legyőzőre. Az­tán bekövetkezett az első vereség, ami nem tragédia, hanem szépséghiba csupán, s némileg érthető is, hiszen több kulcsjátékos kiesett. A szakosztályt Malatinszky György vezeti, Tapodi Lász­ló vezető edző pedig 1980. augusztus 1-én vette át a csa­pat szakmai irányítását. — A siker sok összetevője közül melyiket tartja a leg­fontosabbnak, mi az, ami a bajnoki címhez segítette a csapatot? —■ kérdeztük a ve­zető edzőt. — Elsősorban a lányok akaratát emelném ki; elhit­ték, hogy a kemény munká­nak meg lesz az eredménye. Meghatározó volt az is, hogy a kiesőket a fiatalok helyet­tesíteni tudták, és szorosan idetartozik, hogy a tárgyi fel­tételek adottak voltak. Az egyesület vezetői is mindent megtettek a felkerülés érde­kében, az volt a cél, hogy az NB II-ben kezdjük meg az alapok lerakását az NB I-re. — A bajnokság közben nagy vérveszteségek is érték a csapatot. — Szülés, egészségi, csalá­di. tanulmányi ás egyéb okok miatt sokan kiváltak. A célt így is sikerült elérni, jelen­legi kerettel azonban, a to­vábbiakban, aligha tudjuk megvalósítani. Visszavárjuk a kiesetteket, és erősítésre is szühség van: Vinczéné és Mi- koláné az NB I-es rajtra már rendelkezésünkre áll, míg másoknál szemléletbeli vál­A bajnokcsapat. Álló sor, balról jobbra: Malatinszky György, Szá­lai Gyöngyi, Hegyi Tünde, Vincze Istvánná, Paróczai Andrásné, Czeglédi Rozália, Tapodi László vezető edző. Guggolnak, balról jobbra: Hegedűs Mária, Kiss Károlyné, Krasznocsubenko Ágota, Szabó Andrea, Mohácsi Irén, Szabó Katalin, Mikoláné Hegyi Mária. Játszott még Bodnárné Zsidai Szilvia, Gebei Ilona, László Erzsébet, Kárpáti Csilla, Fritz Andrea, Vérségi Ildikó, Bérezi Brigitta, Maro­siné Kittling Katalin, Pethőné Bagi Éva, Bencsik Veronika, Tóth Henriett, Maroska Mariann és Lados Zsuzsa tozás szükséges. Egyesek csak a szereplést vállalnák, a munkát nem. — Mit sorolna még a csa­pat erényei közé? — Rövid idő alatt kiala­kult a játékosok egyéniségé­nek legmegfelelőbb stílus, és nagyon jó volt a csapatszel­lem. Taktikánk az volt, hogy támadásra kényszerítettük az ellenfelet, aztán egy-két hú- záissal lerohantuk, s ezeket rendre kosárral fejeztük be. Ebből a fogaskerékből esett ki Vinczéné, Mikoláné és Pa- róczainé. A helyettesítésüket nem tudtuk maradéktalanul megoldani, s; elvesztettük azt a stílust, amivel az NB I-re készülünk. — A kiesésük csak átme­neti — vette át a szót Mala­tinszky György. — Karakas- né, Gyenge Margit már el-; kezdte az edzéseket, s ősszel Pethőné Bagi Évára is szá­míthatunk. Egyébként táma­dásban és védekezésben egy­aránt rengeteget fejlődött a csapat, az idősebbek pedig befogadták a fiatalokat úgy. hogy a korkülönbség miatt nincs kisebbségi érzésük. A diákok nem sajnáltak hajna­li ötkor kelni, és a tanítás előtt egy edzésen már túlvoltak. Az edzéslátogatottság olyan, hogy az igazolatlan hiányzás ismeretlen fogalom. A játékosok közül Hege­dűs lelkesedésével és pont­erősségével, Vinczéné palánt alatti harcosságával. Miko­láné irányítókészségével tűnt ki. sokat fejlődött Czeglédi és Mohácsi, mig a fiatalok közül László, Szalai, a sport­iskolások közül Krasznocsu­benko és Gebei csillantotta fel tehetségét és sokat várnak a 15 éves, 186 centi magas Kárpáti Csillától. A siker fényében is mind­untalan szóba kerül a jövő. A csapat jelenleg nem kap munkaidő-kedvezményt, de az NB I-ben már heti 12 óra jár. Igazolni akarnak, és még jobban támaszkodni a saját utánpótlásra. Ezekkel kap­csolatban Malatinszky György a következőket mon­dotta: — Reméljük, a munkadók a munkaidő-kedvezményt megadják úgy, mint koráb­ban. Mi ezt csak akkor vesz- sziik igénybe, ha az edzés és a mérkőzés megkívánja. Alapelvünk, hogy a játéko­sok megbecsült dolgozók le­gyenek, ha bármi bekövet­kezik, ne a nulláról indul­janak. Murvai Árpád, a sportiskolában kilencven fia­tallal foglalkozik, velük meg- duDlázzuk a szakosztály lét­számát. Szeretnénk elérni, hogy akik elmentek tanulni, visszajöjjenek. A szükséges posztokra akarunk igazolni, magasítani is kell a csapatot, de igazoláskor nemcsak a já­téktudást vesszük figyelem­be hanem az emberi tulaj­donságokat is. A lányok vá­gva. hogy mindig telt ház előtt és a Tisza Kupához ha­sonló biztatás mellett szeret­nének játszani. Jutalomból, április 16-án hat napra Tallinnba utaznak, aztán kezdődik a felkészülés az NB I-re. (pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents