Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
10 Fiatalokról-fiataloknak 1981. ÁPRILIS 12. Tettek a szép szavak helyett A bánhalmi fiatalok vállalásait nem fújja el a szél Gyakorlat az asztalos-tanműhelyben Készül az ajándék a kisdiákoknak Fotó: Kovács István Toll rajz A cirok „ A Középtiszai Állami gazdaság bánhalmi kerületében hat évvel ezelőtt „kinőtt” egy tanműhely. Mielőtt valaki magyarázat végett esetleg a könyvespolcán heverő Álmoskönyvért nyúlna, bevalljuk: csodákról itt szó sincs. A tett elkövetői: a gazdaság akkori kőműves tanulói. KISZ-esei voltak, akik egy özönvíz előtti magtárból nem csekély társadalmi munkával az asztalosoknak tanműhelyt alakítottak ki. Az „akcióból” a szobafestők is kivették a részüket. sőt a környezetcsinosítás azóta sem fejeződött be, hiszen ma már a létesítményhez egy gondozott park is csatlakozik. Idekinn még foga van a szélnek, odabenn viszont kellemes az idő. Teljes a nagyüzem: a hosszú teremben a padok körül munkaruhás . fiúk szorgoskodnak- Sivít a szalagfűrész, koppan a kalapács, a deszkát harapja a gyalugép kemény foga. Fűrészporfelhő hull a földre, a forgácshalom tetejére. Az emberi igyekezet, a koppok ablakkeretté merevítik a léceket, ajtókká formálják a deszkákat. A padok között középtermetű, kék köpenyes férfi járkál. Ide egy jótanács, oda néhány megszívlelendő szó. amoda egy elismerő pillantás. Ö a mester, Gruber Keresztély szakoktató. — A gazdaságunknak jelenleg harminc asztalosipari tanulója van. ök kilencen, akiket most lát a tanműhelyben, utolsó évesek, és a szákvizsgára készülnek. Közülük a hat legügyesebb február vége óta már teljesítménybérben dolgozik. — Mi mindent készítenék? — Ajtókat, ablakokat, belső építészeti famunkákat, képkereteket, térelválasztókat, beépített faliszekrényeket. falburkoló léceket és mindazokat az asztalosipari megrendeléseket, amelyekre házon belül szükség vanA fiatalok munkájával Horváth György ágazatvezető is elégedett. — Az asztalos részlegünk termelése évente húszmillió forint, és ebből másfél millió ezeknek a gyerekeknek a keze nyomán születik Két éve az elődök közül egyikük a Szakma Kiváló Tanulója versenyen országos harmadik a másik pedig ötödik helyezést ért el. De arra is büszkék vaígyunk, hogy az ifjú mestereink 70 százaléka továbbra is nálunk marad. Sőt a 21 éves Túri Elek, aki négy éve ugyanitt szakvizsgázott, már elméleti tárgyakat oktat az iskolánkban. Persze ennek a harminc tizenévesnek akad még néhány jellemző sajátossága. Az egyik: ezek a fiúk szinte kivétel nélkül sportolnak, sőt jónéhányan közülük versenyszerűen kézilabdáznak fociznak. A. másik: valamennyien tagjai a KISZ- nek. A harmadik: vállalásaik zöme kapcsolódik a szakmájukhoz, és nagyon is kézzelfogható, konkrét- A harmadéves kenderesi Met- rovicz István nemcsak *a mozgalmi munkában, hanem a szakmában is kiváló. Mosolyogva sorolja: — Már több helyen hallottam . azt a minősítést, sökszor olyan, mint a por. hogy a KISZ-esek vállalása Elfújja az első szél, és senki sem látja mit csináltak, kinek segítettek. Nos, a hétvégi foglalatosságainkat akárki megnézheti. Én például legútóbb a kenderesi sportpálya öltözőjének cseréltem ki a zárait, de részt vettem a futballpályára készült labdarúgó-kapu elkészítésében is. Ezenkívül az edzések ügyességi gyakorlataihoz kiskapukat eszkábál- tam. Az ugyancsak harmadéves Dányi Mihály veszi át a szót. — Én pedig sokadmagam- mal legutóbb beépített szekrényeket készítettem munkaidő után az iskolának. De a társaimmal faliújságrácsot és ablakkereteket is csináltamA két végzős fiú listája korántsem teljes. Az asztalosműhely KISZ-eseinek társadalmi vállalásait, az oktatási intézményekben végzett munkaidőn kívüli jelentősebb tetteit egy füzet őrzi. íme néhány bejegyzés a leírtakból: a Kossuth iskolának elkészítettük az iskolabüféjét. Falipolcokkal, felszerelésekkel, kulcsátadásig, Teljes szaktantermi szemléltető eszközsort adtunk át az iskolánknak, faliszekrényeket helyeztünk el a folyosókon, udvari játékokat készítettünk a bánhalmi óvodának stb. Jelenleg a másodévesek, a hétvégeken a Dózsa úti iskola kabinetfalas, alsó tagozatos szaktantermében szerelik a faelemes értékelő falat. Ez a tologatható, variálható ötletes falrész polcokból, lécekből, faburkolatból áll, amelyre majd a gyerekek legsikerültebb rajzai, fogalmazásai, kézimunkái kerülnek. Hogy az asztalos szakmunkástanuló KISZ-esek jövőre se maradjanak társadalmi munka nélkül, erről már az idei tanévben előre gondoskodtak. Ősztől ugyanebben az iskolában egy másik, hasonló szaktanterem belső famunkálatainak az elkészítését már most elvállalták. Miért? Mert még ők is kö- zelállnak a gyerekekhez, hiszen alig néhány éve nőttek ki ebből az iskolatípusból, mert szeretik a kisebbeket, és a szép szavak helyett a tetteket. Tény. ezek a vállalásók nagyon is konkrétak, maradandók, kézzel foghatóak- Akárki megnézheti, ellenőrizheti őket. Akár fúj a szél, akár szélcsend honol a környéken. D. Szabó' Miklós Légből kapott történet, avagy kirándulni jó... ... lenne! A következő eset természetesen a képzelet szüleménye, úgyse hinné el senki, hogy manapság ilyesmi előfordulhat. Az ifjúsági szervezet lelkes sportfelelőse, aki mellesleg igazolt hosszútávfutó, hetekkel előre maga készítette plakátokon hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy ekkor meg ekkor biciklitúrán vehetnek részt. Az úticéi a kies folyópart egyik szépen zöldellő része. A sportos 'Maírta a program alá. hogy a távolság tizenkét kilométer. Mindenki hozza magával a mozgásigényét, valamint némi nyársalnivaló szalonnát. Akinek van, kösse a hátára a gitárját vagy egyéb hangszerét, mert egész nap áll majd a hóka-móka-kacagás, sőt fejelőbajnokság is lesz. . . Röviden : a naiv kirándulásszervező mindent megírt a plakáton, amiről azt remélte, hogy nem győzi majd számbavenni a jelentkezőket." Közvetlen és nemi közvetlen ifjú munkatársait szópropagandával is kapacitálta, és eleinte véletlennek gondolta, hogy többen ilyen-olyan halaszthatatlan elintéznivalójukra hivatkozva vállvono- gatva nemet mondtak. Közelegett a .túra kitűzött napja, a sportfelelős azonban kezdett arra gyanakodni, hogy legfeljebb a menyasszonyával kettesben vesznek részt-a biciklis kiránduláson. A gyanúja tulajdonképpen beigazolódott, a megjelölt vasárnap reggelén ugyanis mindössze hárman karikáz- tak a gyülekezőhelyre. Ugye, milyen hihetetlen sztori? Hiszen a huszadik század utolsó évtizedeinek fiataljai minden alkalmat megragadnak, hogy szabad idejük nagy részét szaladgálással, kerékpározással. közös kiruccanásokkal tölthessék. Bizonyára hamis az a statisztika, amelyben rosszkedvű felnőttek azt elemzik, vajon miért olyan sok a katonaköteles fiatalok között a szol- gálatraalkalmatlan, a satnya, görbehátú, löttyedt izomzatú Hú. Mások pedig amiatt aggódnak, hogy a tinédzserek szülei, minden összeköttetést megmozgatnak, hogy féltve őrzött csemetéjük felmentést kapjon a testnevelési órák. alól. Nevetséges és egyáltalán nem fedi a valóságot a feltételezés, miszerint elveszi^ tette rangját a sportos, egészséges testalkat. Még nagyobb badarság annak az amerikai orvosnak az állítása, aki keserű cikket írt az egyik sportszaklapba, és a mai fiatalokat tévéhájasaknak titulálta. Lehet, hogy Amerikában tényleg olyan nyámnyilák, lusták a fiatalok, de nálunk. . .! A ml tizen-huszonéveseink főként tavasszal alig várják, hogí felpattanhassanak a biciklijükre, és irány a friss tavaszi természet! Egyszerűen akadékoskodás, hogy a tavasz megérkezése csupán a náthás fiatalok számát szaporítja, a sápadt, vitaminhiánytól lézengő Ifjakét. Mert hiszen több’ ezren részt vettek az Edzett ifjúságért * mozgalomban, több ezren' a sportot tekintik hivatásuknak, több ezren. . . Lehetne folytatni, bár sajnos nem sokáig! B. J. Talán mindenkivel megtörtént már, hogy találkozott valakivel, akit azelőtt sohse látott, de mégis úgy, olyan őszintén, bizalmasan tudott vele beszélgetni, mintha mindig ismerte volna, mintha az új ismerőssel egy bölcsőben ringatták volna... Sajnos, a fordítottja gyakrabban megtörténik, vannak, akik évtizedes ismeretség után sem tudnak egymással két emberi szót váltani. Nagyon is egyszerű, kézenfekvő felismerések ezek, többnyire csak akkor érezzük létezésüket, amikor fezembe találjuk magunkat velük. Egy ilyen időtlen ismeretség története okozott nekem fejtörést a közelmúltban. Miért éreztem azt, hogy ezer éve ismerem dr. Lazányi Jánost, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének tudományos munkatársát. Erre keresi a választ a — a teljesség igénye nélkül — e papírra vetett néhány gondolat. Az ifjú kutató, aki * az együttgondolkodás mértéke szerint egyidős lehetne a krónikással vagy az ővele, egy mezőgazdasági kiállításon vált kéretlen és kínálatlan szakmai idegenvezetőmmé. Kíváncsi voltam valamire, elmagyarázta. Minden tudományos nagyképűség, vállon- veregetés nélkül. A végig- gondolkodás során talán ez lehet az első megállapítás: természetesnek vette, hogy ő ismeri a ciroknemesítés minden csínját, bínját, a „felesleges tudományok” embere meg semmit se tud erről... De nyoma se volt szakmai gőgnek, csalóka abrakadabrának, amellyel oly sokszor szokás elhalmozni a jóindulatú érdeklődőt S amit rögtön észrevettem: ez az ifjú dr. Agrárius nagyon szeretheti a szakmáját hivatásának tekinti. Életútjából nem tárulnák fel titkok. Egyszerű minden, ami vele történt s talán ezért szép. „Tanyasi gyerek voltam”, — mondta. A püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumból került a debreceni egyetemre. Érdekes, hogy a füvek, virágok, vizek* madarak és a tanya szérűje körül cirpelő apróságok hajdani mezítlábos gyereke először tulajdonképpen nem is a növények s azok nemesítése iránt érdeklődött, hanem agrárközgazdának készült. De valaki közbeszólt anélkül tulajdonképpen, hogy szólt volna. Másodéves a DATE-n ifjú barátunk, amikor már növénynemesífési kísérletek részese, a tudomáRajta Vendégkoreográfus közreműködésével készül a májusban Szolnokon sorra kerülő országos néptáncfesztiválra a Tisza. Quittner János, a pozsonyi „Szőttes” magyar néptáncegyüttes művészeti vezetője és Sajti Sándor Liszt-díjas, a Tisza művészeti vezetője Felvidéki lakodalmas táncokat tanítanak az együttesnek. Képriportunk Quittner János próbáján készült. Fotó: Nagy Zso Pergő ritmusban ügyvédje” nyos diákkörben publikál. Ettől kezdve életútja összekapcsolódik a nagy tudású elődök munkásságával. A sok-sok megjegyzett apróság között nyomatékkai tűnik fel valami: úgy beszél dr. Mándi György volt professzoráról, *hogy tanárember többet ennél igazán nem kívánhat magának. Nem vak tisztelet, hanem az értelem megbecsülése ez. Dr. Pásitor Károly egyetemi tanárt is ez illeti. Nem a tekintélyelv a meghatározó, olyan neveket is nagyrabecsüléssel említ. kiknek viselői emberségük, tudásuk szerint sokra vihették volna, de valamiért nem csináltak karriert. Üijabb '„fogódzó” ez a nemlétező titkok keresőjének, a krónikásnak, hiszen nagyon fontos mutató bárkiről, hogy kiket ismer el tanítómestereinek: valós érdemű, a társadalmi haladást segítő embereket még akkor is ha közülük némelyiknek nem ívelt magasra karrierjük. Dr. Lazányi Kiszomborban kezdte pályáját, majd 1977- ben került a karcagi intézethez. Kutatási témája a cirok vetőmag-termesztésének biztonságos megoldása. De hiszen nálunk már az uradalmakban is termesztettek cirkot! Nos, a kérdés nem ilyen egyszerű. Ebből az Egyenlítő-környéki növényből ugyanis 18 ezer fajtát ismer a tudomány, másrészt a biztonságos vetőmagtermesztés nem azonos a biztonságos ciroktermesztéssel. Érdekes, a laikus számára talán meghökkentő, de így van, higgyük el a téma értőjének. Az a kérdés viszont jogos, hogy miért akarunk mi cirkot termeszteni, hiszen a kukorica is megteszi, sőt... Hogy mégis nagyon érdemes lenne nagyobb területen termeszteni, ezt a növényt, ennek megértéséhez vissza kell' utalnunk az 1950-es évekre, amikor az USA-ban előállították a cirokhibrideket, és megduplázták a termelést Nos, azok a „csodahibridek” nem tudtak kellőképpen elterjedni hazánkban a vetőmagtermesztés korlátozottsága miatt Pedig a cirok versenytársa lehet a kukoricának — a szemescirok fehérje tartalma 2—3 százalékkal nagyobb, mint a kukoricáé, a szudáni fű egy hektáron képes 100 tonna termést adni — csak éppen olyan fajta szükséges, amely biztonságosan megtermelhető. S ami nagyon fontos: a cirok olyan rossz földeken is jól megterem, ahol a kukorica csak sínylődik, s a csapadék-eloszlásra sem érzékeny, bírja a szárazságot Hol tartanak a kutatások? Szó szerint idézzük dr. Lazányit: „1980-ban bejelentettünk országos fajta elismerésre három cirokhibriltíet, amelyek vetőmagtermesztése biztonságosabb, mint a szokásos hibrideké.” Ügy tűnik tehát, hogy ez a szerény fiatalember eredményes kutató. Vidéken. Hogy ez miért érdekes ? Ismét idézzük: vami a cirokról angolul — ez a cirok »■ főnyelve« — megjelenik, mindent megkapok, mindenhez hozzájutok”. Néhány hónapot Franciaországban töltött, igen szerényen, élt — nagyon finoman fogalmazva — fran- kocskáin szakkönyveket vásárolt. A portré természetesen nem teljes, csak néhány, e sorok írója számára legalábbis fontos tényezőt igyekeztem vázolni, — dr. Lazányi arcéleit — s abban a meggyőződésben' fejezem be szerény tolira jzomat, hogy semmi különöset nem fedeztem fel az írás elején jelzettekkel: mindenki számába az alkotó ember a legtöbbet érő, a legrokonszenvesebb. Tiszai Lajos i " „Edzés” a fiúknak
