Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 10. Értelmiségi fórum Karcagon Értelmiségi fórumot rendeznek szombaton Karcagon. A tanácskozáson dr. Kónya István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora tart előadást „Értelmiség — közéletiség” címmel. Ezt követően korreferátumok hangzanak el. Szálai Istvánná „Az értelmiség szerepe és felelőssége a szocialista tudat fejlesztésében”, Pecze Miklós „Értelmiség és várospolitika”, dr. Borsos János „Az értelmiség feladatai a tudományos kutatások gyakorlati alkalmazásában”, s Centeri László „Az értelmiség társadalmi megbecsülésének ellentmondásai és feloldásának lehetőségei” címmel tart korreferátumot. Majd hozzászólások, s összefoglaló zárja a tanácskozást. Kiállítás a művésztelepen A Szolnoki Művésztelep kollektív műtermében holnap délelőtt II órákor Tervek, rajzok, vázlatok címmel kamarakiállítás nyílik, amely a művésztelep alkotóinak „műhelymunkájába”, a műalkotások születésének folyamatába enged bepillantást a látogatóknak. A kiállítások — amelyet dr. Selmeczi László, a Damjanich János Múzeum igazgatója nyit meg — Baranyó Sándor, Berényi Ferenc, Bokros László, Chio- viini Ferenc, Fazekas Magdolna és Meggyes László festőművész rajzait, tanulmányait. valamint Hangi Sz. László, Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László szobrászművész szoborterveit, makettjeit láthatják az érdeklődők. Nagykanizsán Fizikatanárok országos ankétja ötszáz pedagógus részvételével tegnap Nagykanizsán megkezdődött a középiskolai fizikatanárok háromnapos országos ankétja. Az idei, immár 24. találkozó újdonságának az úgynevezett műhelyek számítanak, amelyekben nemcsak a legújabb kísérleti módszerekkel ismerkednek meg a nevelők, hanem a tantárgy oktatásához a jövőben felhasználandó készülékek, számítógépek kezelését is elsajátítják. A pénteki fórum keretében az új tantervekhez készült tankönyvek íróival folytatnak eszmecserét a résztvevők. A nyitónapon Energiaforrásaink a jelenben és a jövőben címmel hangzott el elő- ■ adás. A továbbiakban a jugoszláviai fizikaoktatás helyzetéről, Magyarországnak az űrkutatásban vállalt szerepéről, valamint a mozgás kvantummechanikájáról hangzik el ismertetés neves hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában. Sikeres rendezvények, gyenge filmek Jegyzetek az Országos ifjúsági filmnapok bemutatóiról hibái miatt — sem a közönA hét elején ért véget a Szolnokon rendezett Országos Ifjúsági filmnapok rendezvénysorozata. Idézzük a filrrmapok célkitűzését: A KISZ Központi Bizottsága az 1980—81-es „Művelt ifjúságért — korszerű műveltségért” akciójánál, a „Művészet és ifjúság” program középpontjába a filmművészetet állította. A filmművészetnek az ifjúság politikai nevelése, és a művelődés érdekében való fel- használására ösztönzött; a helyi eseményeken és rendezvényeken át az országos zárórendezvényekig.” Mennyiben felelt meg a várakozásnak a négynapos program? Szándékában, úgy hisszük, maradéktalanul. A számok impozánsak. A négy ősbemutatónak több mint ezerkétszáz nézője volt, a különböző tematikus és más vetítéseken — huszonnyolcat tartottak — hatezren vettek részt, a filmviták és egyéb rendezvények is igen népesek voltak, összességében a filmnapok 54 különböző rendezvényének csaknem tizennégyezer nézője, hallgatója, látogatója volt. Ezek a számok ugyan eltörpülnék a Filmvilág tévé- vetélkedő nézőszáma mellett — feltételezhetően milliónyi nézője volt az adásnak —, de a szolnoki helyszíneken is majdhogy mindenütt ki lehetett volna tenni a „Minden hely elkelt” táblát. A rendezvények középpontjában az ősbemutatók s az azokat követő viták álltak. A rendezés tudatossága a filmek kiválasztásában is “ érvényesült, a különböző életszakaszban levő nézők érdeklődését igyekezett kielégíteni. A legfiatalabb KISZ-kor- osztály érzelmileg talán Szálai Györgyi Dédelgetett kedvenceink című filmjéhez kötődik — legalábbis a rendezők úgy vélhették —, a következő generációnak szándék szerint Almási Tamás Ballagás című filmje szólt, míg az iskolából kikerült fiataloknak elsősorban Tarr Béla Szabadgyalog című filmjét ajánlotta a rendezőség. Lehetetlenség lenne annak megválaszolására vállalkozni, hogy ez a rendezőelv hogyan, mennyire hasznosan érvényesült a gyakorlatban. Az sem lehet mindent eldöntő mutató, hogy a Dédelgetett kedvenceink bemutató előadását szép számmal, a Szabadgyalog vetítését pedig tömegesen hagyták ott a fiatalok. A Dédelgetett kedvenceink vitája tulajdonképpen a filmes szakma és a kritikusok hagyományos „kötélhúzása” volt, a fiatalok részvétele nélkül. Sajnálatos, hogy a népszerű, valóságfeltáró munkája alapján megbecsült Dár- day—Szalai szerzőpáros új filmje a senki földjére került — elsősorban szerkezeti ség, sem a kritika nem találhatja meg ebben azokat az értékeket, amelyek „Dárday- ék” eddigi filmjeit fémjelzik. Kétségtelen, hogy a filmnapokon láthatott premierfilmek közül Almási Tamás Ballagás című filmje a legszámottevőbb alkotás. Hibáiról, gondolati tévedéseiről kritikánkban már szóltunk, ezúttal is fenntartjuk azon véleményünket, hogy a Ballagás felemás film. De — az előzővel ellentétben — nem rossz film. Bizonyítja ezt az is, hogy mennyire a fiatalok érdeklődésének középpontjába került. A film ankétjén — amelyen részt vettek a film alkotói és szereplői — a fiatalok meglehetősen végletes véleményeket is mondtak, különösen a filmbéli tanárok megítélésében csaptak össze a nézetek, bizonyítván, hogy a Ballagás nem hatástalan film. Sajnálatos, hogy a Családi tűzfészek tehetséges, ifjú rendezője. Tarr Béla' új filmjéről a Szabadgyalogról lehangoló véleményt kell mondanunk. Még elvi tévedéseit is elfogadnánk vitaalapként — ámbár a tengődő főhős beszédjét talán(?) artikulációs problémák miatt csak hely- lyel-közzel értjük —, ha a film tömény unalmán magunkat túl tudnánk tenni. De úgy hisszük, a fentieknél is meggyőzőbb véleményt mondtak a Szabadgyalogról a nézők százai, akik az első gyötrelmes óra után csaknem üres nézőteret hagytak maguk mögött. A negyedik ősbemutató filmje, a Szomjas György rendezte Kopaszkutya természetesen siker, hiszen főszerepben a Hobo Blues Band tagjait és a P. Mobill együttest láthatta, hallhatta az ifjú közönség. S ezek után az a kérdés is jogos, hogy miért ezeket a filmeket vetítették az ifjúsági filmnapokon, hiszen a vitatható mondanivalójú Ballagáson s a Kopaszkutyán kívül — amelyben a zene a főszereplő — a másik két film hiába szól a fiatalokról, nem mond semmi érdemlegeset a fiataloknak. De az esetleges kérdésekre a program összeállítói tömören, s megcáfolhatatlanul válaszolhatnak: „ez van”. Ez a „termés”.«?) Néhány, már nem ifjúsági korú néző véleményére is kíváncsiak voltunk. Voltak, akik kifogásolták az ifjú nézők, vitatkozók heves reagálásait, de aztán tudomásul vették, hogy végtére is nem nyugdíjastalálkozón voltak. S amiben mindenki egyetértett, öreg és fiatal: — az Álmodozások kora semmit sem „fakult”, a Sodrásban ma is nagyszerű film, ahogy a Budapesti tavasz — s több más, az ifjúsági filmnapokon vetített régebbi, de kortalan alkotás. T. L. A Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet 1975 óta szakaszosan újítja fe] a hévízi tófürdő századfordulón készített fürdőépületének elkorhadt szerkezeteit. A felújítás során az eredeti vörösfenyő cölöpökön kívül mindent kicserélnek. Az épület stílusa megmarad, berendezése azonban korszerűbb lesz. Már elkészült a strandépület és a déli szárny, s jelenleg a középső traktuson dolgoznak. A rekonstrukció során a fürdő befogadóképessége megháromszorozódik, naponta harminc-harmincötezer ember fürödhet majd. A tervek szerint a felújítást 1983-ban fejezik be A képviselőnő hétköznapjai Nekem is van egy szavazatom Segédmunkásként került a gyárba 26 évvel ezelőtt. Egy évig vonattal járt be Martfűre Erzsébetmajorból. Aztán férjhez ment és végleg Martfűre költözött. A gyárban megszerezte a szakmunkás bizonyítványt. Tizenihat évvel ezelőtt a Tyereskova brigád vezetője lett. Az elmúlt évben országgyűlési képviselővé választották. Majd három évtized története. Huszonhat év Szabó Lajosné tűzőnő, a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozójának életéből, dióhéjban összefoglalva. — Az ember életének fordulópontján, emlékezetes eseményeinél önkéntelenül visszanéz: hogy volt? Hogyan kezdődött? — Nehéz lenne ma már ..tetten érni” a kezdetet. Egy biztos, a brigád sokat jelentett és jelent még ma is nekem. A jó brigádvezetőnek mindig érezni kell a felelősséget, amit embereiért vállalt. Nem mindegy, hogyan . alakul a közösség sorsa, élete. Nem szabad sajnálni az időt és az energiát, ha róla van szó. — ön valóban nem sajnálta. Hiszen a Tyereskova a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja lett. — Ebben a munkában nemcsak ad az ember, kap is. A közéleti tevékenység itt kezdődött el, a brigádban. Felszólaltam termelési, brigádvezetői tanácskozásokon. Mindenütt, ahol úgy éreztem, szólni kell mindannyiunk érdekében. Az ember szinte észre sem veszi, hogy egyszer csak ő lesz az, akihez odajönnek a többiek; mondd meg ezt is legközelebb, intézd el azt... S aztán egyre többen jönnek oda, s az ember egyre társa nevében szól... Csöndes, komoly asszony. Ahogy beszél, el-elgondolko- zik. no nem a bizonytalanság miatt, látszik rajta, úgy akarja összeilleszteni a szavakat, hogy mindenhová a legmegfelelőbb szó kerüljön. Hiszen megtanulta már, beszélni felelősséggel kell. — Milyennek látja frissen, a kezdő szemével egy országgyűlési képviselő munkáját? — Most ismerkedem ezzel a feladattal. Szerencsém van, mert megyei képviselőtársaim nagyon kedvesek, szívesen segítenek, elmagyaráznak mindent, ügyelnek az ember első lépéseire. Kaptam „irodalmat” is, most éppen a különböző közlönyöket olvasgatom. Szeretném kifogástalanul nyújtani mindazt, amit várnak tőlem. — Az új tennivalókkal meg lehet barátkozni, sőt meg lehet szokni. A Parlamentbe azonban nem mindennap kerül az ember, sőt sokan nem is jutnak el oda... A feladat súlyát talán csak ott érti meg igazán az' ember ... a történelmi kupolák alatt... — Nem is lehet elmondani, milyen felemelő érzés... És van az emberben, egy kis szorongás is. hiszen az ország sorsáról döntünk ott, s a döntésben — mint mindenki — én is benne vagyok, nekem is van egy szavazatom. — A képviselőség azonban nemcsak ünnepi pillanatokból áll. — Tiszaföldvár, Martfű és Rákócziújfalu körzete tartozik hozzám, 30 ezer ember. Probléma akad bőven, csak hogy néhány példát említsek, megoldatlan Kengydl vízellátása, Martfűn óvodát, Tiszaföldváron bölcsődét kellene építeni... De nemcsak a nagyobb községeknek vannak panaszai, igényei... olykor még egyéni panaszokra is megoldást kell találni. — Kik jönnek el a fogadóórákra? — Inkább a lakásomon keresnek fel. Többnyire ismerősök, de olyanok is, akikkel azelőtt soha nem beszéltem. — Jönnek, és sokan talán abban a hitben, hátha egy képviselő többet el tud intézni az átlagembernél. Igazuk van? — Nem tudom. Igaz, eddig volt két olyan esetem, amit látszólag én intéztem el. A panaszkodók a tanácstól levelet kaptak, hogy intézkednek ügyükben, de a levél után három hónapig nem történt semmi. Akkor jöttek hozzám- Néhány nap múlva orvosolták panaszukat. Persze, lehet, hogy akkor is így történt volna, ha én nem avatkozom közbe. — Vannak azonban olyan ügyek, amelyeket a képviselő sem tud elintézni. — Igen. Vannak helyzetek, amelyek túlnőnek az emberen, népgazdasági érdekeket érintenek. Ilyenkor nekem kell megmagyaráznom, hogy ha az egyén panaszát elintéznénk, húsz másik ember kerülne rosszabb helyzetbe, hogy az egyén, vagy akár egy kisebb közösség kívánságait nem tudjuk teljesíteni, mert nem engedi a gazdasági helyzetünk. — Hogyan tovább a Tye- reskovával? — Dolgozunk, igyekszünk, mit eddig. De gondolnom kell arra is. hogy múlnak az évek. Jó lenne egy brigádvezetőt. egy utódot kinevelni közülünk. Jobbat, mint én voltam, ügyesebbet, energi- kusabbat. — Család, szabad idő, magánélet? — Egy. kislányunk van .. Kislány! A jászberényi tanítóképző hallgatója. A családom örült, hogy képviselő lettem, de féltett is, helyt tudok-e állni. Erre majd az idő válaszol. Divat a lovaglás Ojra divat lett a lovaglás, egyre többen hódolnak hazánkban is, e régi keletű szenvedélynek. Az OSC lovastanfo- lyamot szervezett 9—13 • éves korú gyerekeknek- Felvételünk a Magyar Nemzeti Lovardában készült, aho) a fiatalok nemcsak lovagolnak, hanem gondozzák is kedvenceiket Paulina Éva
