Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
1981. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■..még egy utolsó simítás, aztán irány a kemence! Képünk a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetében készült (T. Z.) Több mint húszezer pedagógusjelölt Ebben az évben csaknem ötezer hallgató végez a pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, ahol az I—V. évfolyamon több mint 20 ezren tanulnak. Az esti tagozaton mintegy 500-an, a levelező tagozaton 4600-nál is többen fejezik be tanulmányaikat- összesen 10 ezren szereznek diplomát. Az idén végző tanárjelöltek száma — a Művelődési Minisztérium napokban elkészült felsőoktatási statisztikai tájékoztatója szerint — csaknem azonos a tavalyival. A legnépesebbek a tanárképző főiskolák utolsó évfolyamai. Ezek nappali tagozatán 1600-an szereznék képesítést. Nem sokkal kevesebben — mintegy másfél ezren — diplomáznak a tanítóképző főiskolákon és az óvónőképző intézetekben/ Legtöbben — 415-en — az egri intézmény utolsó évfolyamán tanulnak, a pécsi, a nyíregyházi, a szegedi, a szombathelyi főiskolán pedig valamivel kevesebb végzős készül a pedagóguspályára. Általában a magyartörténelem. a magyar-orosz, a matematika-fizika, a matematika-kémia szakon végez a legtöbb: 25—30 hallgató. A tudományegyetemek közül a debreceni és a szejgedi mintegy 200—200 pedagógust bocsát ki. Akárcsak a főiskolákon, a tudomány- egyetemeken is legtöbben a matematika-fizika, a magyar-orosz, a magyar-történelem szakon fejezik be tanulmányaikat. Az Eötvös Lo- ránd Tudomány Egyetem angol-arab, arab-latin, bolgár, és néhány más szakán mindössze cjgy-egy utolsó éves hallgató tanul. A műszaki főiskolákon és egyetemeken 78 műszaki tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 25 tanár kap diplomát- A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát 18 főiskolai tanár és karvezető, a főiskola budapesti. debreceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi tagozatait pedig 54 zene-. és énektanár hagyj a el hivatásának gyakorlására készen. Mozgó mezsgyék Tiszafüreden A határkarókat „elnyelte” a föld? Ma már természetes tannak tűnik, és minden hatodikos kisdiák ismeri: mozog a Föld. Viszont a Galilel- féle felfedezés tiszafüredi változata így szól: nemcsak a Glóbusz, hanem az épülő Vásárhelyi utca portáinak mezsgyekarói is mozognak. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy ezt a tervTetet a földhivatal szakemberei 1976 tavaszán mérték fel. A telekhatárok szélét karókkal jelezték, amelyekről később kiderült, bab mellé épp úgy alkalmasak, mint mezsgyejeleknek. Közben a tanácj illetékesei aláírták az átvételi jegyzőkönyvet, és az OTP azóta már értékesítette is a telkeket. Az építkezés folyamatos, ma is tart, és jelenleg már az utca jobb oldalán nyolc, a balon két szép, új ház képezi a középen még meglehetősen hepehupás Vásárhelyi utcát. Az utcafronttal nincs is baj, de a telkek belső oldalával, illetve az épületek előtti 'és mögötti szakaszával annál inkább. Noha a térképen a telkek külső és belső határa nyílegyenes, a valóságban ez a vonal mindennek mondható, csak a két pont közötti legrövidebb útnak nem. A régi telektulajdonosok kötik az ebet: itt volt a karó, az újak a térképre hivatkoznak — hasztalan. Elvégre a valóság mást mutat: hol egy kerítés, hol egy rozzant ól áll az útban, és furcsamódon szinte minden telekből hiányzik néhány négyzetméter. Panaszolták ezt már a helyi tanácsnál, az OTP-nél — hiába. Felmerül a kérdés: öt éve, a telkek mérésekor történhettek-e apróbb tévedések? Előfordulhat ilyesmi? Elő bizony, volt már rá példa. De valószínűbb, hogy kitűzés után valaki(k)nek a karók útban voltak, és úgy gondolkozott: ha nincs mezsgyejel. nincs pontos halár. Mi a teendő? A földhivatal illetékesei felmérhetik újra a terepet, de mivel ilyen esetben az eljárásuk csak szolgáltatásnak minősül, döntésüket az érintettek nem kötelesek elfogadni. Az ügy lezárására két másik lehetőség van. Az egyik: a vll- longó szomszédok békés úton megegyeznek, és közösen tűzik ki az igazságos mezsgyehatárokat. (Erre is akadt már példa.) A másik:' a jogosnak vélt követelésnek bírói úton kell érvényt szerezni. Persze, ez pénzbe kérül, és meglehet, hogy az ember bírói úton nyer pár négyzet- métert, és vele egy udvarlábas török átkot. Hogy megéri, vagy nem éri — személye válogatja. Én mindenképpen a békés utat javaslom a leválasztott, megosztott porták régi tulajdonosainak és új vevőinek. d. sz. nr. Április első felében új kaput állítanak fel a tiszaigari arborétum bejáratánál. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság javító műhelyének dolgozói már a vasalásokat szerelik a zsindelytetős. \galambdúcos kapura, amely Silye Pálnak, a gazdaság nyugdíjas asztalosának kezemunkáját dicséri (T. F.) Mikor jár, kinek jár és mennyi? Elkerülhető félreértések A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Kun- szentmárton határában épülő szennyvíztisztító-telepe már messziről orrfacsaró bűzzel hívja fel magára a figyelmet. Az ott dolgozók hangulatát azonban nem is annyira a közelükben levő nyitott szennyvízgyűjtő felől áradó kellemetlen szagok rontják, hanem, hogy becsapottnak érzik magukat az építkezés megkezdése, 1980 eleje óta. A KÖJÁL ugyanis vizsgálatot végzett a helyszínen, és megállapította, hogy a munkaterület fertőzésveszélyes, ezért a szennyvíztisztítónál dolgozók hastífusz elleni védőoltást kaptak. Húsz százalékig adható A Víz- és Csatornamű Vállalat vezetőiben ekkor merült fel, hogy utánanézzenek, jár-e veszélyességi, pontosabban egészségügyi pótlék a telep kivitelezésében résztvevőknek. Az OVH-tól kért szakvélemény a 28/1966. OVF (az OVH elődje) utasítására alapozódott: Az egészséget veszélyeztető munkahelyeken dolgozók számára húsz százalékig terjedő egészségügyi pótlék adható. (A feltételes mód ez esetben nagyon fontos, hiszen a félreértések amiatt kezdődtek, hogy a dolgozók „úgy hallották”, kereken húsz százalék jár.) A kunszentmártoni szennyvíztisztító építőinek a Víz- és Csatornamű Vállalat tíz százalék -pótlékot határozott meg. az OVH jogelődjének utasítása szerint ugyanis a veszélyeztetettség fokának mérlegelése után a vállalat dolga, mennyi pótlékot ad. Ám azt csak azok kaphatják, akik munkaidejüknek legalább ötven százalékát a szennyvíztisztító-telep építésénél töltik. A létszám mindig az éppen folyamatban levő munkálatoktól függ, tehát hol csak négyen, hol pedig, tizenöten-húszan dolgoznak ott. A Víz- és Csatornamű számításai értelmében havonta átlag tíz ember jogosult a pótlékra. (Februárban például több mint húszán, márciusban viszont heten- nyolcan végeztek munkát a szennyvíztisztítónál.) Az egészségügyi pótlékot tavaly januárban beépítették a béralapba. Fehéren-feketén Mint ahogy azt Várszegi Dénes kunszentmártoni üzemvezető elmondta — és „fehéren-feketén” is bizonyította — az úgynevezett de- kádjelentésekben szerepel, kiket illet meg a pótlék. A jelentés a szennyvíztisztító építését közvetlenül irányító műszakvezető naprakész adataira épül: ő írja oda minden dolgozó neve mellé a jelenléti íven. ki mennyi időt töltött a telepen. Nemein Otto Dngaavezeto aggódik: „Jövőre biztos,hogy folyamatosan tíznél több kőműves, vízvezeték-szerelő, kubikos, villanyszerelő dolgozik majd az építkezésen. Akkor mi lesz a pótlékkal?” Apatócki Ferenc hálózat- szerelő: „Ha idejön a kőművesbrigád, vagyunk itt húszán is. Ilyenkor tízen a hónap egyik felére, tízen a másik felére kapják a pótlékot”. Cziczalek Zoltán ács: „Patkányok futkároznak körülöttünk, nem győzzük a legyeket csapdosni. Ez nem elég indok a húsz százalékra?” Deák Károly, a Víz-és Csatornamű Vállalat építési és beruházási osztályának vezetője szerint a vállalat nem csekély kockázatot vett a nyakába, amikor az egészségügyi pótlék fizetéséről döntött. Az a bizonyos 23/ 1966. OVF utasítás tudniillik nem teljesen egyértelmű, az azonban világos, hogy a Várszegi Dénes üzemvezető: „Naprakészen írjuk, kinek mennyi jár-” maximumot csakis akkor kaphatják meg a dolgozók, ha — durván fogalmazva — napokig térdig állnak a szennyvízben, mint például a csatornatisztítók. A kunszentmártoniaknak' tehát semmiképpen nem jár a húsz százalék. A tíz se biztos. A szennyvíztisztítónál rossz hangulatban dolgozók „úgy hallották”, a pótlék összegét is megfizeti a beruházó, nevezetesen a kunszentmártoni vízműtársulat, véleményük szerint mindegy a vállalatnak, mennyit határoz meg. A munkakedvríH is szó van Nem mindegy, különben sincs az árakat is tartalmazó, érvény es szerződés a kivitelező és a beruházó között, mivel menet közben a KE- VITERV módosítani kényszerült az eredeti tervet, amelyben nem vette figyelembe, milyen szennyezett- ségi fokú vizet bocsát ki a Tejipari Vállalat helyi sajtüzeme. A várhatóan áprilisban elkészülő tervmódosításban szerepel majd az is, hogy a sajtgyár szennyvizének előkezelése az új szennyvíztisztító-telep feladata lesz. Árakról tehát csak a terv elkészülte után lehet szó a beruházó és a kivitelező között. És ha a vízműtársulat alapos vizsgálat alá veszi az egészségügyi pótlék jogosságát, elképzelhető, hogy soknak találja. A Víz- és Csatornamű Vállalat ezek szerint akár „veszíthet” is az üzleten. Bizonyára elkerülhető lett volna az egészségügyi pótlék körüli félreértés, ha az érintettek idejében kielégítő választ kapnak egy sor még ma is nyitott kérdésükre. Azt nem kívánják a szennyvíztisztítónál dolgozók, hogy bevezessék őket a tervmódosítások és egyéb, az építkezéssel együttjáró huzavonák labirintusába, azt viszontjog- gal elvárják, hogy mindenről tájékoztatást kapjanak." ami a zsebüket — és ezáltal persze a munkakedvüket is — érinti. Bendó János Fotó: T. Katona László „Mi úgy tudtuk, húsz százalék...” Messziről bűzlik
