Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

1981. ÁPRILIS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulásunk évfordulóján Fogadás az Országházban Koszorúzás, nagygyűlés a Gellérthegyen Hazánk felszabadulásának 36. évforduló­ja tiszteletére szombaton este az Ország­házban fogadást adott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Maróthy László, Méhes Lajos, Né­meth Károly, Óvári Miklós, és Sarlós Ist­Szombaton, szabad hazánk 36. születésnapján budapesti diákok és ifjúmunkások, ha­zánkban tanuló külföldi tár­saikkal karöltve végelátha­tatlan sorokban igyekeztek a Gellérthegyre, a KISZ Köz­ponti és Budapesti Bizottsá­gának ifjúsági nagygyűlésé­re. A fővárosi fiatalok több mint 30 ezres serege, nagy­szabású politikai demonstrá­ción köszöntötte legnagyobb nemzeti ünnepünket Először a szabadságunkért életüket áldozó hősökre em­lékeztek: a nagygyűlés előtt a KISZ Központi és Buda­pesti Bizottsága, valamint a kerületek képviselői koszo­rúkat helyeztek el a várost vigyázó felszabadulási em­lékmű talapzatán. Ezt köve­tően a Citadella tőszomszéd­ságában, a körös-körül zász- jlódíszben pompázó jubileu­mi parkban, két ágyulovés jelezte az ifjúsági nagygyű­lés kezdetét A Citadella te­tején nemzetiszínű és vörös lobogókból alkotott zászlósor ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Megjelent a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyi­sége, továbbá az üzemek, vállalatok, intéz­mények kiváló dolgozói. Ott volt a fogadá­son a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket. „lépett elő” a távolból fel­hangzott a fanfárok hívójele, a Felső út felől honvédruhás lovasok tűntek fel. Az előőr­sük a három forradalmi ta­vasz, 1848, 1919 és 1945 törté­nelmi lobogóit hozta. Elcsendesült a tér. Fel­hangzott a Himnusz, majd Tarcsi Gyula, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első tit­kára köszöntötte az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit Äz elnökségben volt Maróthy László, az MSZMP Budapes­ti Bizottságának első titkára, Sarlós István, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, s a kor­mány több tagja, a társadal­mi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek számos képviselője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa, Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka és Nydkolaj Szil- csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés Tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője. Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi megemlékezést zenés-táncos műsor követte, majd piros és kék nyakken- dős pajtások éneklő csapata foglalta el a dobogót. Szószó­lójuk hazánk felszabadulásá­nak ünnepe alkalmából köszöntötte a kisdobosok és úttörők nevében az .Idősebb testvéreket”, a KlSZ-fiatalo- kat. Ezután gyermekműsorok, sportbemutatók és könnyű­zenei programok várták a fiatalokat. Ünnepség Szolnokon A főiskola zenekara és férfikara a színházi ünnepségen (Folytatás az 1. oldalról) dott. Bevezetőül Gagarin űr­repülését méltatta. — 1961. április 12-e — a kozmikus korszak hajnala — mindörökre beíródott az em­beriség történetébe — mon­dotta. — E tavaszi nap reg­gelén a Szovjetunió kitárta az emberiség előtt a csilla­gok végtelen világának ka­puját. Gagarin, aki az em­ber évezredes álmát váltot­ta valóra, fogalommá, világ­mindenséget kutató száza­dunk jelképévé vált. S míg diadalútja egyik földrészről a másikra vitte őt, barátai új célokért, új utakra in­dultak. Az űrhajózás fejlődésének méltatása után Rull Nándor így folytatta beszédét: — Lehetőségeinkhez mér­ten, és tudományos felké­szültségünknek megfelelően hazánk ugyancsak jelentős szerepet vállal a kozmikus kutatások feladatainak meg­oldásában. Tudósaink a ré­szecskesugárzás vizsgálatá­val, a műholdakkal való földi kapcsolattartás kérdéseivel, az ionoszféra megfigyelésé­vel, orvosbiológiai kísérle­tekkel foglalkoznak elsősor­ban, és sok, értékes gondo­lattal járulnak hozzá az űr­kutatás célkitűzéseinek meg­valósításához. Tevékenyen részt vesznek a műszeres mé­rések adatainak, a külön­böző rendeltetésű szondák vizsgálati anyagainak, az űrutazással és kutatással kapcsolatos egyes kísérletek eredményeinek feldolgozásá­ban, elemzésében. Műszere­inket, technikai berendezése­inket mind szélesebb körben használják fel a szovjet mű­holdakon, geofizikai rakétá­kon, kozmikus szondákon, az űrhajókon, űrállomásokon. Sugárbiológiai és sugárvédel­mi eszközeink szerepe az or­vosbiológiai kutatásokban különösen figyelemre méltó. Néphadseregünk két repülő­tisztjének űrhajós kiképzé­se, illetve a közös szovjet— magyar űrrepülés teljessé tet­te hazánk részvételét az In- terkozmosz program megva­lósításában. Rull alezredes a következő szavakkal fejezte be ünnepi köszöntőjét: — Minden az embert di­cséri! A világűr meghódítá­sa — az ember által, az em­berért — a szemünk láttán végbemenő áldozatos küz­delem. Köszöntsük hát a küz­dő, az alkotó embert: a szel­lem nagyjait, a kéz meste­reit, a repülés hőseit; s mind­azokat, akik a legnagysze­rűbb technikai fejlődést, a legnemesebb társadalmi ha­ladást: az emberi szépet, jót és igazat szolgálják. Az ünnepi köszöntőt köve­tő színvonalas műsorban fel­lépett Szabó Gyula Jászai- díjas, a Thália Színház tag­ja, Nagy János, a Magyar Állami Operaház magánéne­kese, Csák György, a Szig­ligeti Színház tagja, a szol­noki Kodály kórus, a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola zenekara és férfikara. Vezényelt Auth Henrik ez­redes, a Magyar Néphadse­reg főkarmestere, Budai Pé­ter, Rigó Éva és Korb Jó­zsef főhadnagy. Sikeres Orion-export Az év végéig újabb két mikrohullámú láncot épít ki Peruban az Orion gyár. Ezek továbbítják a különféle pos­tai, telex-, telefon- és táv­íróvonalakat, valamint a rádió- és televízió-műsor­programokat. Az Orion együttműködve a Telefongyárral és a buda­pesti Rádiótechnikai Gyár­ral, több mint 2500 mikro­hullámú állomást szállított és szerelt fel külföldön, ame­lyekből körülbelül 500 komp­lett lánc állt össze. A leg­több ilyen berendezést és láncot a Szovjetunió vásá­rolta meg, de más szocialis­ta országok is rendszeresen rendelnek az Oriontól. Emel­lett Algériába, Irakba. Irán­ba, Kuvaitba, Pakisztánba és Peruba is eladtak mikrohul­lámú állomásokat. Tiszajenftn HizAbárány, pecsenyekacsa Az árvíz miatt március második felében a tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetke­zetnek meg kellett nyitni a zsilipeket, majd később a nyári gát zárónyílásait. Ez­zel a növénytermesztési ága­zat bruttó árbevételének öt­ven százaléka kiesett. A tsz vezetősége rugalma­san intézkedett: bérhizlalásos megállapodást kötött a Gyap­júi orgalmi Vállalattal 19 ezer hízóbárányra, ezzel mintegy 13 millió forinttal pótolja a növénytermesztés­ben bekövetkezett vesztesé­get. Amíg a bárányok a jó időben állandóan kinn van­nak, a három hodályban — két turnusban is — vízigény nélküli pecsenyekacsa-fajtát nevelnek, ez újabb ötmillió­val pótolja az árvíz miatti árbevétel-csökkenést. Tavaszi nagytakarítás A tavasz, a megújhodás, a rügyfakadás a termé­szet újjáéledésének ideje. A munkáé is, mert a rend­szerető ember nem tűri környezetében a rendetlensé­get, a kemény tél nyomait, maradékait A város, a falu képéhez, a környezeti kultúrához az is hozzátartozik, hogy tiszták, rendezettek, gondo­zottak legyenek a terek, a parkok, az útmenti zöldsze­gélyek. Hogy ne maradjon semmi abból, ami a tél nyoma, hogy kellemes legyen mindenütt kilépni az utcára az embereknek. Jócskán vannak erre törekvé­seink, s azokból is a legújabb az a tavaszi nagytaka­rítási akció, amelyet a Városi tanács, a népfrontbizott­ság, a szakszervezet a Vöröskereszt és a KISZ hirde­tett meg a megyeszékhelyen. Szolnokon a tavaszi nagy- takarítás nem is egyszeri felbuzdulásnak ígérkezik. A városszerető társadalmi munkásokat ugyanis arra ké­rik, a tavaszi nagytakarítás után is legyen gondjuk a rendezett területek egész évi ápolására, megőrzésére. Ez követésre méltó törekvés. És ez se elég. Az ember néhány munkahelyen jó kedvvel lép a gyárudvarra, mert látja, vigyáznak rend­jére, a tisztaságára is kényesek. Elég csak a Tiszamenti Vegyiművek előtt (és bent is) szépen gondozott zöld­övezetre gondolni, vagy akár legfiatalabb gyárunkra, a martfűi növényolajgyárra, ahol javában dolgoznak már a parképítők. Nem kell szégyenkeznie a szom­szédnak, a Tisza Cipőgyárnak sem. A gondos környe­zetépítés és a rendszeres karbantartás nyomán a va­lamikori fátlan-fűtlen cipőgyári térség ma már az egyik legszebb fás, virágbokros gyárelőnk, nem is szólva a lakótelepről. Ilyen jó példák után az ember elszomo­rodik, ha látja, viszi a szél a szövetkezet, a gazdaság kertjeiről, földjeiről a fóliát, s műanyag zsákokat sodor az út mentén. Vagy ha évtizedes port, szennyet lát az üzem, a műhelyek ablakain, gondozatlan tsz-udvaro- kat, lomos gépszíneket, gyárudvarokat, csatatérhez ha­sonlítható építkezéseket. A tél hordalékai közé azonban nemcsak a szemét, a könnyen összeseperhető hulladék, az összegereblyéz­hető avar tartozik. Óhatatlanul van limlom is, amely helyenként éppen a városképet rontja, elveszi az em­ber kedvét már érkezéskor egy-egy város, falu hatá­rában. Nos, a megyében erre is van példái Szolnokon rendszeres a lomtalanítás, a legfrissebb példa a jászárokszállásiaké, akik nem tétlenkedtek, ki­jelölték a szemétlerakó helyet, és gondoskodnak a rendszeres szemétgyűjtésről a nagyközségben. Érde­mes lenne áprilisban erről is dönteni, hiszen könnyebb volna azután rendet tartani a településen és kör­nyékén. A szocialista brigádok, a tavaszi szünetet élvező diákok, a város- és falulakók bizonyosan megértik, hogy mindenkinek segíteni kell a környezeti kultúra rendszeres javításában, ápolásában és védelmében. Az ásóhoz, gereblyéhez csak a tettrekész emberek szerve­zett összefogása szükséges — ez a helyi tanácsok fel­adata —, pénz talán a legkevesebb. Április van. Itt a tavaszi nagytakarítás ideje, szé­püljön meg valamennyi településünk. Az egészséges lokálpatriotizmushoz ez is hozzátartozik. (SJ) Április 4-e alkalmából A Kiváló munkáért kitüntetést kapták Megyénkben a MÉM Kiváló munkáért elismerésében része­sült Andracsik Antal, a Szol­nok megyei Sütőipari Vállalat gépkocsivezetője, Antal János, a zagyvarékasi Béke Tsz épí­tésvezetője, Boldizsár Imre, a tiszabural Lenin Tsz traktorve­zetője, Bállá Imre, az abádsza- lóki Lenin Tsz ellető tehené­sze, Bancsik Lajos, a Szolnok megyei Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója, Banka Lajos, a jászszentandrá- si Haladás Tsz gépkocsivezető­je, Baranyi Illés, a nagyrévi Tiszazug Tsz állatgondozója, Barta Mihály, a nagyrévi Tisza­zug Tsz elnöke, Bendó Imre, a zagyvarékasi Béke Tsz he­gesztője, Bodó Lajos, a tisza­füredi Hámán Kató Tsz sertés­telepének vezetője. Bognár Margit, a fegyvernek! Arany­kalász Tsz főkönyvelője. Budai István, a jászárokszáilósi Kos­suth Tsz segédmunkása, Bor- bás János, a jászapáti Velemi Tsz elnöke, Czupor István, a besenyszögi Kossuth Tsz ága­zatvezetője, Desznoth László, a jászjákóhalmi Béke Tsz brigád- vezetóje. Farkas István, a kis­újszállási Tisza II. Tsz takar­mánykeverője. Fejes Pálné, a Baromfikeltető és Termelő Tsz Közös Vállalat hőfelelöse. Gál Lajos, a kőtelki Ady Tsz terme­lésirányítója, Guba Lajos. Szol­nok járási-város* Földhivatal főelőadója. Gulyás Aroád, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz tehergépkocsi-vezetője. Haj­dú Lajos, a mezőtúri Dózsa Tsz hízó-sertésgondozóia. Harangi István, a tiszaroffi Aranykalász Tsz szarvasmarha ágazatvezető­je, ifj. Hasilló Ferenc, a tisza- szentimrel Aranykalász Tsz ju­hásza, Homoki Mátyás, a szol­noki Lenin Tsz főmagtárosa, Huszti Lajos, az Öcsöd! Szabad­ság Tsz sertésgondozója, dr. Juhász Péter, a Szolnok me­gyei Állategészségügyi AUomás állatkórházának vezető állator­vosa, Karancsi Lajos, a török­szentmiklósi Béké Tsz állatte­nyésztési főágazatvezetője, Ká- dárné Faragó Éva, a tiszasző- lósi Petőfi Tsz főkönyvelője, Kálmán Imre, a toarcagi Május 1. Tsz kovácsa, Kátai Márton, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz traktorosa, dr. Kertész György, a Szolnok megyei Alá lategészségügyi Állomás járási főálíatorvosa, Kontra Lajos, a túrkevel Vörös Csillag Tsz tej- feldolgozójának üzemvezetője, Kozma Albert, a kunmadarasi Kossuth Tsz esztergályosa, Kozma Balázs, a jászszentand- rási Haladás Tsz ellenőrző bi­zottságának elnöke, Lajtos Már­ton, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat kenyérgyárvezetője, Marinka Zsigmond, a mester­szállási Táncsics Tsz főkönyve­lője, Molnár József, a rákóczi- falvai Rákóczi Tsz személyzeti és közművelődési csoportjának vezetője. Molnár Ferenc, a Szolnok megyei Sütőipari Vál­lalat sütőipari szakmunkása. Morvái Sándorné, a zagyvaré­kasi Béke Tsz közgazdasági el­nökhelyettese, Mudrls Andrásné, a tiszasülyi Béke Barátság Tsz raktárosa, dr. Nagy László, a Szolnok megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Felügye­lőség igazgatóhelyettese, Oláh István, a kuncsorbal Búzakalász Tsz belsőellenőre. Pál Antal, az abádszalóki Lenin Tsz üzem­egységvezetője, Papp István, a jánoshidai Vöröshajnal Tsz szállítási vezetője, Papp Mihály, a zagyvarékasi Béke Tsz trak­toros brigádvezetője. Patkós Pál, a mezőtúri Magyar—Mon­gol Barátság Tsz borjúgondo­zója, Pékó János, a tószegi Pe­tőfi Tsz párttitkára. Pozderka István, a szolnoki Felszabadu­lás Halászati Termelőszövetke­zet üzemegységvezetője, P. Szűcs Sándor, a karcagi Ma­gyar—Mongol Barátság Tsz ag- ronómusa, Raisz Gusztáv, a ci- bakházi Vörös Csillag Tsz el­nöke, Rácz János, a jászboldog- házi Aranykalász Tsz erőgép- vezetőie, Rencz Mátyás, a fegy­vernek! Vörös Csillag Tsz ker­tészeti brigádvezetője, Id. Retter György, a túrkevel Vörös Csil­lag Tsz juhásza, Rimóczi Ist­ván, a zagyvarékasi Béke Tsz brigádvezetője, Rimóczi Árpád, a jászladányi Egyetértés Ter­melőszövetkezet, Rózsa László, a jászfényszarui Béke Tsz. Ru­bint Imre, a jászberényi Zagy­vamenti Tsz növénytermesztési főágazatvezetője. Sarkad! Lász- lóné, a tiszajenői Tiszamenti Tsz báránygondozója, Szatmári György, a Szolnok megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelője. Szikra István, a zagyvarékasi Béke Tsz főművezetője, Sziráki Já­nos, a kunhegyesl Kunság Né­pe Tsz baromfigondozója. Szi­rom Márton, az öcsödi Szabad­ság Tsz főkönyvelője. Szűcs Sándorné, a mezőtúri Magyar- Mongol Barátság Tsz betanított munkása, Tóth György, a ti- szaföldvári Lenin Tsz nyugdíja­sa, Túri István, a csépai Ti­szamenti Tsz gépszerelője. Vas Pál, a jászberényi L<enln Tsz traktorosa, Vincze Lajos, a cserkeszéiül Magyar—Román Barátság Tsz gépjárművezetője, Vona Gyula,- a tiszabői Petőfi Tsz műhelyvezetője, Veres Já­nos, a kisújszállási Nagykun Tsz termelési elnökhelyettese. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa Elnöksége a Ki­váló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntetésben részesítette: Bucxkó Jánost, a kunmadarasi Kossuth Tsz belsőellenőrét, Kiss Sándort, a Jászfényszarui Béke Tsz elnökhelyettesét, Krlsta Gé­zát, a tószegi Petőfi Tsz belső­ellenőrét, Lakatos Péternét, a jászberényi Zagyvamenti Tsz szociális előadóját, Matuz Já- nosnét, a szolnoki Lenin Tsz belsőellenőrét, Mihályi Miklóst, a jászapáti Velemi Tsz Uzem- rendészét. Molnár Jánost, a tö­rökszentmiklósi Béke Tsz ága­zatvezetőjét, Szabó Pált, a Jász­jákóhalmi Béke Tsz elnökhe­lyettesét. Az OKISZ elismerését a „Szö­vetkezeti ipar kiváló dolgozója” kitüntetést megkapta: Bezdeg Gábor, a kunszentmártoni Já­rási Építőipari szövetkezet asz­talosa, Csordás Zsigmond, a kunmadarasi Vas-, Elektromos- ipari Szövetkezet gépkocsiveze­tője, Dóba Józsefné, a kisúj­szállási KUNSZÖV szabászatá­nak vezetője, Farkas István, a Jászsági Építőipari Szövetkezet kőműves csoportvezetője, Fe- rencz Mátyás, a tiszafüredi Gépipari Szövetkezet hegesztő­je, dr. Kollár Lászlőné, a szol­noki BÖRTEX személyzeti veze­tője, Kiss Imre, a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szö­vetkezet elnöke, valamint Sol­tész Gábor, a mezőtúri Ruha­ipari Szövetkezet műszaki ve­zetője. * • * EÖTVÖS LÓRAND-DlJ. Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából, mint arról már részben beszámol­tunk, kitüntetéseket adtak át. Több évtizedes, a mezőgazda­ság területén végzett eredmé­nyes tudományos munkássá­gáért Eötvös Lóránd-díjat ka­pott Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents