Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
6 Nemzetközi körkép i?8i . ÁPRILIS 26. A „fekete doboz” Amikor már mind a hat lövés eldördült, s a kocsijába tuszkolt Reagant a titkosszolgálat elmenekítette a helyszíniről egy szürke ruhás férfi, az amerikai elnök állandó kísérője, /kis fekete táskával a kezében elrohant. Senki sem kísérelte meg, hogy megállítsa. A testőrség jól ismerte és tudta, hogy ha bárki útját állja, azonnal előrántja a hóna alá kötött tokból a fegyverét és lőni fog. Sokak szerint a fekete doboz az „atomháború indítógombját” tartalmazza. Ez persze a dolgok naiv leegy- .szerűsítése, hiszen lehet, hogy csak egy rádiótelefont, vagy egy titkos kódrendszert rejt, de kétségtelen, hogy súlyos intézkedések lehetőségét kaparintja kézbe, aki a dótiöz birtokába jut. A készenléti terem Ha érteni akarjuk, miért került elképesztő zűrzavarba az Egyesült Államok vezetése azokban az órákban, melyekben Reagan elnök öntudatlan állapotban a műtőasztalon feküdt, akkor meg kell kísérelnünk követni a fekete doboz útját- A tiszt a lövöldözés pillanatában a Hilton Hotel fala mellett a földre vetette magát, úgy, hogy a dobozt a testével védje. Amint tisztázódott a helyzet, gépkocsijához rohant, azonban képtelen volt követni _a kórházba vitt elnököt. Huszonnyolc órával később adtak ki jelentést arról, bogy Ronald Reagan, aki a mindent megszépítő orvosi közlemények szerint „egy pillanatra sem volt döntésképtelen”, és a „műtőasztalon is tréfálkozott az ápolónőkkel”, ismét maga mellett tudhatta a tisztet a fekete dobozzal. Ne törődjünk most az orvosi közlemények hitelével, hiszen érthető a történtek után, hogy nemcsak Amerikát, de a világot is meg akarták győzni: az Egyesült Államok vezetésében nem volt „áramszünet”, inkább azt próbáljuk megfejteni, ki rendelkezhetett a fekete doboz felett a fejetlenség óráiban. Az újságírók kizárásos alapon arra a következtetésre jutottak, hogy a tiszt, akinek a. neve is titok, kezében a dobozzal és vállán a félelmetes felelősséggel csakis az egyetlen biztos helyre siethetett, a Fehér Ház úgynevezett készenléti termébe. A tágas helyiség bonyolult elektronikus berendezései „fordítják le” a katonailag dilettáns • politikusok számára válság esetén a radarláncok jelentését, vagyis egy televíziós képernyőn „láthatják” az országot megközelítő hajóegységeket, légi kötelékeket, interkontinentális rakétákat. A merénylőt, John Hinckleyt csival azonnal Egy 1978-as felvétel: John Hinckley (jobbra) az amerikai nemzetiszocialista párt tagjaként egy fasiszta gyűlésen vesz részt Azóta hiteles jelentésekből tudjuk, hogy az intézkedési jogért, ami egyben a doboz feletti rendelkezést is jelenti, késhegyig menő harc folyik Alexander Haig külügyminiszter és Caspar Weinberger hadügyminiszter között. Tény, hogy Haig váratlanul berohant a Fehér Ház sajtótermébe és kijelentette: „a helyzetet az ellenőrzésem alatt tartom”. Tehát gyakorlatilag a külügyminiszter töltötte be néhány órára — a texasi útjáról kü- lönrepülőgépen Washingtonba siető Bush alelnök- érkezéséig — az Egyesült Államok elnöke és a legfőbb hadúr tisztségét. Az a Haig, aki tavaly még a nyilvánosság előtt kacérkodott az el- hökség gondolatával és csak republikánus pártvezérek (jobbra) a titkosrendőrök ko- elszállították nyomására mondott le tervéről. A külügyminiszter valósággal lázba jött a lehetőségtől. Hangja elcsuklott, karjai, majd egy időre a térdei is láthatóan remegni kezdtek. Közben pedig kimondta azt a valótlanságot, hogy a vezetést az alkotmány értelmében vette át.”Á teremben alighanem mindenki tudta, hogy az alelnök után a képviselőház elnöke, majd a szenátus többségi pártjának rangidőse áll a sorban, s csak azután örökli a külügyminiszter az intézkedés jogát. S különben is: Bush alelnök az országban tartózkodott. Késhegyig menő harc Azt is tudjuk, hogy Weinberger hadügyminiszter a készenléti terembe visszatérő Haiggel „éles szóváltásba” keveredett, amit magyarul feltehetően ordítozásnak neveznének, és Allen nemzet- biztonsági főtanácsadó csendesítette le a feldúlt politikusokat. A doboz feletti rendelkezés illetékessége pedig abban a pillanatban dőlt el, amikor a rendszerint higgadt Bush alelnök belépett a helyiségbe. John Hinckley merénylete az elnök ellen tehát nyilvánvalóan és újból bebizonyította, milyen késhegyig menő harc dúl a Fehér Ház Új urai között a hatalomért, A fekete dobozért vívott küzdelem személyi követelményei ma még nem láthatók, de valószínűleg hamarosan fény derül rájuk. Szabó L. István Tirana egy török újságíró szemével Portugália Évforduló a fordulat évében Albániáról alighanem kevesebbet tud ma a világ, mint Tibetről — írja riportjában az a török újságíró, aki azon kevés hírlapírók közé tartozik, akik az utóbbi években ellátogathattak a világtól konokul elzárkózó, balkáni országba. Nem véletlen hát, hogy útibeszámolóját több világlap leközölte. Az egyetlen lehetséges módon közelítettem meg Tiranát — írja Mehmet Biber. Nemzetközi autóút nem vezet Albániába, Belgrádból is csak hetente kétszer indul repülőgép Tiranába. A külügyminisztériumban a szokásos programegyeztetés, majd egy lengyel gyártmányú Fiatba szállunk és indulunk a szállodába. Az utcák néptéle-' nek, az a néhány ember pedig, akivel találkozunk, utánunk fordul. Érthető, hiszen Tiranában ritkán lehet autót látni. Magánszemélyek egyáltalán nem tarthatnak, a meglévő tizenegynéhány taxi is jobbára vendég nélkül ácso- rog. A város főterén, a Szkan- der bég téren mégis komoly arccal irányítja a gyér forgalmat egy közlekedési rendőr. Délután azonban kiderül, hogy korántsem olyan fölöslegesen, mint gondoltam. Munka után ugyanis benépesül a . tér, mintha a főváros kétszázezer lakója itt adott volna egymásnak randevút. Körülbelül két órát tart ez a felbolydulás, aztán minden elcsendesedik. Köztudott, hogy hosszú évekig Kína volt az egyetlen ország, amellyel Albánia baráti kapcsolatot tartott fenn. 1978-tól kezdve azonban Tirana szemére vetette PekSng- nek, hogy „kapcsolatokat épített ki az imperialista Egyesült Államokkal és a revizionista Jugoszláviával, s ezzel megsértette az örök barátságot”. Kihez fordul ezek után Albánia? — kínálkozik önként a kérdés. A válasz a Tiranát elborító plakáterdő bármelyikén olvasható: „Minden külföldi segítség nélkül, kizárólag saját magunkra támaszkodunk!”. Az 1976-os alkotmány szigorúan tiltja külföldi kölcsön felvételét, s Albánia az 1979-es földrengés után a Nemzetközi Vöröskereszt segélyét is visszautasította. Igaz, az ország a legtöbb ásványkincsnek birtokában vant krómtermelésben például a világelsők között tartják számon. A korlátozott felhasználás miatt elegendőnek látszik saját olajkészlete, van elegendő kőszene, a hegyifolyók jóvoltából pedig bőséges vízienergiához jut. Elektromos energiafeleslegéből még Jugoszláviának és Görögországnak is eladnak. (S. A.) Tegnap volt hét esztendeje, hogy az Ibériai-félsziget kisebbik állama letért a sok évtizedes fasiszta diktatúra vágányáról. Az alapos pályamódosítás természetesen mélyreható társadalmi és gazdasági változásokkal járt, amelyek szükségszerűen újra és újra felerősödő politikai viharokat szültek. Félévtized heves közéleti harcai után gyakorlatilag másfél éve zajlott le Portugália új korszakának döntő fordulata. Ekkor szerezte meg — 1974 óta először — a jobboldal a kormányhatalmat. Ma már tudjuk, hogy az 1979 végén ideiglenesen kapott mandáHiszen a jobboldali hatalom nagyszabású tervei közül az első azt az alkotmányt veszi célba, amely a tőkés Európában a leghaladóbb tár- sadalmi-gazdasági-politikai téziseket fogalmazta meg. 1974 után az államosítások a gazdaság jelentős szektorait zárták el a magántőke, s főleg a monopóliumok elől, a kormány most éppen ezeknek a szektoroknak a teljes kinyitását, reprivatizálását tűzi ki célul. A parlament már készül a magángazdálkodás szélesítését megfogalmazó törvényjavaslat vitájára. Egy ilyen törvény azonban ellentmondana az alkotmánynak, tehát várható, hogy az alaptörvényt eleddig határozottan védő forradalmi tanács — a hadsereg haladó nézetű tisztjeit tömörítő testület — megvétózza, amint ezt korábban már néhányszor megtette. A korÉrthetö, hogy ez a szalá- mii-taktika ismét kiélezte a politikai vitákat. Portugáliában. A kormány azonban a jelek szerint kedvező pozícióban harcolhat A koalíció belső ellentéteit sikerült rendezni. miközben az ellenzék vezető erői változatlanul nem képesok. együttműködni, sőt a szocialisták belső válsága már odáig fajult, hogy a párt titkársága nincs is beszélő viszonyban Soares főtitkárral A haladó vívmányokat hűségesen védő Eanes elnök és a mögötte álló tisztek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Az ország irányítása ugyanis jog szerint a jobboldali koalíciót illeti, az államfő és a forradalmi tanács csupán tűm egy hosszabb reakciós kormányzás első állomása volt. A tavalyi választásokon a három jobboldali párt szövetsége újabb négy esztendőre biztosította magának a parlamenti többséget, s ezzel az ország irányításának jogát. 1981 így a konzervatív fordulat éve lett: a lisszaboni ' koalíció immár a hatalmon maradás biztos tudatában kezdhette meg országalakító — vagy inkább visz- szafordító — „hosszú menetelését”. Hogy visszafordításról van szó, azt könnyen beláthatja bárki, aki összeveti a Balsemao-kabinet céljait az elmúlt hét év változásaival. mány éppen ezért .Járt ja második fő céljának a tanács, s vele együtt az államfő jogkörének megnyirbálását. Ezt azonban ugyancsak alkotmánymódosítással lehetne keresztülvinni. A kabinet stratégiája tehát az, hogy heves politikai harcot vív az elnökkel és a politizáló katonák agresszív részével, miközben aprókat lép előre gazdasági-társadalmi terveinek útján. Amit nem tud ledönteni egyetlen frontális rohammal, azt megkísérli szívós munkával lassacskán szétverni. így kerülnek vissza szövetkezetesí- tett földek egykori tulajdonosaik kezébe, így szűnt meg nemrégiben az alapvető élelmiszerek állami ártámogatása, így engedélyezik a magánberuházást olyan ipari ágazatokban, amelyekrte az alkotmány nem mond ki ti- talmat korlátozni képes a kormány visszafordító tevékenységét. Ez pedig bizonyosan, nem elegendő arra. hogy az áprilisi forradalom vívmányait sértetlenül megóvják a reakció ádáz támadásaitól. A fasiszta diktatúra megsemmisítésének hetedik évfordulóján a szegfűk forradalmának eredményeit tehát súlyos veszély fenyegeti. A megvédésükbe érdekelt politikai erőknek mérlegelniük kéne: együtt vagy külön-kü- lön. egymással is viaskodva, háríthatják-e el a jobboldali fenyegetést. Avar Károly összeállította: Majnir József Magabiztos jobboldal A hervadó szegfűk védelmezői Virágzó Azerbajdzsán Nehéz Elhinni, hogy mindössze 60 évvel ezelőtt Azerbajdzsán a cári birodalom egyik legelmaradottabb területe volt, ahol az olajbányászok jögfosztottsága és koldusszegénysége a külföldi és orosz kapitalisták fényűzésével szembesült. Azerbajdzsán •}k ellenőrzése a ba- ; ckkíroszvet gyárban ma a Szovjetunió gazdaságilag egyik legfejlettebb területe. A szovjethatalom éved alatt teljesen új iparágak születtek itt. A közeljövőben a köztársaságban újabb 14 nagy iparvállalat kezdi^ meg termelését. Elsősorban az elektrotechnika, a rádiótechnika, a műszergyártás és elektronika fejlődik. Az azerbajdzsáni vállalatok számos termékét a Szovjetunió egész területén jól ismerik. így pl. a Bakui Azer- elektroszvet üzem kiváló minőségű háztartási és ipari égőket gyárt. 1976-ban az üzemnek félmillió rubel terven felüli jövedelme volt. Ennek egy részét a munkások kapták prémiumok és egyéb juttatások formájában, más részét a vállalat műszaki fejlesztésére fordították. 1954 óta ad áramot a Kúra folyón felépített Mingecsauri vízi erőmű. A létesítmény a Kaukázuson túli köztársaságok egységes energetikai rendszerének része, így Azerbajdzsánon kívül Grúziának és Örményországnak is biztosit elektromos energiát
