Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 23. 1A tudomáir A szén becsülete INNEN-ONNAN fl Nap összehúzódása A szén százalékos aránya évszázadunk kezdete óta állandóan csökkent a világ csaknem minden országának energiamérlegében. Ennek okai sokrétűek: 1973-ig a szén többnyire drágább volt, mint a többi fosszilis tüzelőanyag; a szenet, hacsak nem felszíni módszerekkel bányásszák, a föld mélyéből kell előhozni Szállítása, elosztása és eltüzelése lényegesen körülményesebb, mint az olajé és a gázé. Továbbá a világ ismert szénkészletének nagy része viszonylag sok ként tartalmaz és tetemes meny- nyiségű hamut hagy az elégetése után. így, különös tekintettel a környezetvédelemre, eltüzelése együtt kell, hogy járjon a hulladékgázok tisztításával, ami viszont a széntüzeléses erőművek gazdaságosságát csökkenti vagy veszélyezteti. Ennek ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy a szénkitermelést és — felhasználását minden eddiginél nagyobb mértékben kell növelni. Mindenekelőtt a külszíni fejtéssel hozzáférhető szeneket kell kiaknázni, viszonylag ez a legolcsóbb bá- nyászási mód, mivel jól gépes1'ithető. Sokan úgy vélik, hogy csupán a szénnek a föld mélyéből való kitermelése az „igazi” bányászat. Pedig a külszíni szénfejtés legalább olyan érdekes és izgalmas, mint a mélyben folyó munka. Igazi holdbéli tájhoz hasonlít a külfejtés, ahol ötemeletnyi magas óriásgépek falják a köbmétereket. A hatalmas monstrumokat csupán néhány ember kezeli, szolgálja ki. A kotrómester fülkéjéből gombnyomással irányítja a munkát A gépóriások marótárcsái előbb lefejtik az értékes rétegről a meddőt, majd kitermelik a szenet, s szállítószalag- rendszerek segítségével járművekbe — vagonokba, teherautókba, dömperekbe rakják. Képünkön a szovjet bányagépipar egyik büszkeségét, az óránként 2—3 ezer tonna szén kitermelésére alkalmas marókerekes kotrót láthatjuk. Megjegyzendő, hogy ma már ennél nagyobb, napi 200 ezer tonna teljesítményű kotrógépek is készülnek a világon. Óriás vízierömű Brazíliában Brazíliában a Rio Grande folyamon, Agua Vermzlha melletti vízierőművet látjuk légifelvételről. Az erőmű 10 milliárd kilowattot szolgáltat évente a brazil hálózatnak. A gigantikus vízierőmű hat turbinája egyenként 240 000 kW teljesítményű. Az erőmű duzzasztógátjának hossza 2500 méter, magassága 63 méter. A gátrendszer 6 milliárd m:) víztömeget tart vissza, ennek az óriási vízmennyiségnek az ereje hajtja a turbinákat. A brazíliai Sao Paulo szövetségi állam végezte a beruházásokat, brazil, valamint francia nagyipari vállalatok közreműködésével. Sao Paulo állam energiaszükséglete évente 10 százalékkal növekszik a mező- gazdaság és az ipar fejlődése miatt. I A dél-amerikai kontinens legjelentősebb állama Brazília, melynek kiterjedése 8 513 844 km2. Nemzeti jövedelmének jelentősebb része az iparból, kisebb része pedig a mezőgazdaságból szármázik. Igen jelentős a bányászata, fejlett a vas- és a színesfémkohászata, az acélgyártás, a vegyipar, a textilipar és a műszálgyártás. Az utóbbi évtizedben nagyot fejlődött autóipara, élelmiszeripara, gyógyszeripara. Ennek a fejlődő országnak energiaproblémáiról az európai sajtóban is egyre többet olvashatunk. Brazíliában megélénkültek azok a kísérletek, amelyek során nöÍ vényi termékekből próbálnak alkoholt előállítani. Mindez a jövőben talán segít a gépkocsik energiaellátásában. Az országnak azonban jelentős a villamosenergiaigénye. Brazília kiaknázatlan vízienergiában is gazdag ország. A Rio Grands (1230 km) nem tartozik az ország leghosszabb folyói közé. / 1750 óta a greenwichi királyi obszervatórium csillagászai minden kedvező alkalommal megmérték a Nap átmérőjét. Az évszázadok folyamán így rengeteg adat gyűlt össze. Két amerikai kutató az 1836 és 1953 közti adatokat tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy a Nap gyorsan húzódik össze. Átmérője egy évszázad alatt 0,1 százalékkal csökkent, ami óránként 152,4 centimétert jelent. Figyelembe véve a régebbi adatokat is, arra a következtetésre jutottak, hogy ez az összehúzódás 400 évvel ezelőtt kezdődött. A kutatók szerint ez az összehúzódás időleges és a Nap tömegét lényegében nem érinti. Ha ez az igen gyors jelenség állandó lenne, a Nap 200 000 év alatt eltűnne. A valószínűség azonban az, hogy ez a jelenség néhány évszázad alatt megáll és megfordul. Több elmélet született ennek az összehúzódásnak magyarázatára, de még távol vagyunk a jelenség megértésétől. Újból il mormota a Kárpátokban 1856-ból származik az első olyan irodalmi adat, amely a Keleti-Kárpátokban élő mor- motára utal. A hegyvidékről ez a ritka állatfaj a XIX. század végén teljesen eltűnt. Viszont 1973-ban több helyen is sikerrel újratelepítették a mormotát, így a Re- tyezátl)an, a Fogarasi- és a Radnai-havasokban. A jégkorszakot túlélt mormota növényekkel táplálkozik. Igen óvatos állat, téli álmot alszik. Csoportjait az ember nehezen tudja megköt zelíteni mert az őrszem éles füttyszerű jellel figyelmezteti társait a közelgő veszélyre. Bz óceán elektromosságot termel Hawaii mellett a Mini- Otec nevű tengeren úszó generátort, amely az óceán vizének segítségével termel elektromos energiát, nemrég helyezték üzembe. A kísérleti üzem az óceán felszínén lévő meleg és a 650 méteres mélységben lévő hideg víz közti különbséget használja fel működéséhez. A melegvíz kondenzálja és gőzzé alakítja át az üzemeltetéshez használt ammóniát, amely turbinát működtet. A gőzt a következő fázisban a hideg víz ismét folyadékká változtatja. Tehát egy zárt ciklusról van szó, amelyben az ammóniát állandóan újra felhasználja az üzem. A kísérleti üzemet a termelt elektromos energia kb. 65 százaléka tartja működésben, a maradékot egyelőre akkumulátorok feltöltésére használják. Ez a kísérleti üzemnél 15 kW. Földi „holdjári” Földi holdjárónak nevezik az Ukrajnai Lucki Autógyár új terepjáró személyautóit, amelyek kísérleti próbái nemrég zárultak sikerrel. A LUAZ 969 M jelű kocsi egyszerű irányítású, megbízható és kényelmes, 40 lóerős, léghűtéses motorja az első kereket hajtja meg. Nehéz útviszonyok esetében bekapcsolható a hátsó hid difterenciálműve. A két hátsó ülés leszerelhető s a felszabaduló területen közel 300 kilogrammos terhet lehet elhelyezni. Az ajtók ablaküve- nei lehúzhatok, a fényszórókat külön szerkezet tisztítja. A JAJ AZ 969 M gépkocsi a próbák során a legnehezebb terepen több ezer kilométert tett meg. A gyár rövidesen megkeidi a sorozatgyártást. Oz atomerőmű „tápláléka”, az urán A világon egyre több atomerőmű kapcsolódik be az áramtejpiellés vérikeringésébe, kiváltva elsősorban az egyre inkább kifogyóban levő olajat és bizonyos fokig a szenet. Az atomerőmű „tápláléka” az urán. Egy kiló- gramm hasítható urániumból négymillió kilogramm, 4000 kalóriás hazai kőszénnek megfelelő energiaimeny- nyiség szabadul fel. Hazánkban az évi szénfogyasztás mintegy 27 millió tonna: ez megfelel 27 000 tehervagon rakományának. Ugyanennyi energiát tartalmaz 7 tonna 235-ös urán, amely — mivel nagy fajsúlyú — fél köbméternél kisebb helyet foglal eL A világon jelenleg működő atomreaktorok ellátásához évente 18 000 tonna természetes uránra van szükség, ennél valamivel többet termelnek. Arra a kérdésre, hogy a földön jelenleg ismert uránkssedetek meddig fedezik az emberiség energiaszükségletét, nehéz egyértelműen választ adni. Az urán tulajdonképpen nem ritka elem, a földkéregben tonnámként mintegy 4 gramm van belőle. Ha ilyen kis koncentrációt gazdaságos lenne kivonni, akkor kb. két köbkilométer földkéreg fedezné az emberiség egyévi szükségletét. Ám a gazdaságosságot tekintve csak az olyan urán- előfordulásokat érdemes kiaknázni, amelyek az évszázmilliók során a természetben lejátszódott geológiai-geokémiai folyamatok révén feldúsultak. Az energiaigény várható fejlődését felbecsülve, és ebben az atomenergia egyre növekvő szerepét, ezek a készletek évezredünk végéig, illetve az addig épülő ilyen reaktorok elhasználódási idejének végéig fedezhetik az atomenergia-termelés szükségletét Az atomerőmű építése nem hasonlítható össze a hagyományos szén-, olaj- vagy gáztüzelésű erőművekével, mert minőségi és kivitelezési követelményei merőben mások, eíüsősorban a nukleáris biztonság miatt Az atomerőművekből — ez az egész világon elfogadott elv — az elképzelhető legnagyobb üzemzavar esetén sem kerülhet a környezetbe olyan szennyeződés, amely káros hatású lehet a kezelőszemélyzetre, vagy az erőmű környékén élő lakosságra. Ez az óvatosság oltyan mértékű, hogy a kutatók ma már olyan feltételezhető üzemzavarral is számolnak, amelynek bekövetkezési valószínűsége egy a millióhoz. Ha például egy repülőgép rázuhanna az erőmű épületére, akkor sem sérülhet meg a radioaktív anyagot tartalmazó, lezárt térség annyira, hogy a környezetet radioaktiv sugárzás veszélyeztetné. Egymillió kilowattos Új reaktor A novovoronyezsi atomerőmű ötödik energiablokkjának csarnoka a reaktor beindítása előtt Egyszeriben egymillió kilowattal megemelkedett a Szovjetunió európai részének központjában a Don felső folyásánál épített novovoronyezsi atomerőmű kapacitása. Ipari áramot adott az egymillió kilowattos ötödik energiablokk. Az országban ez az első egymillió kilowattos víz-víz reaktor típusreaktorrá' válik a hasadóanyaggal üzemelő erőművek számára, amelyeket a Szovjetunióban és más KGST-tagállamokban fognak építeni. Az új energia blokkban a szovjet atomenergetika fejlesztésének fontos elve testesül meg: az aggregátok egységnyi teljesítményének növelése az erőművek beruházásainak csökkentése és gazdasági mutatóik megjavítása céljából. Míg az atomerőmű első három blokkjában, amelyeknek együttes kapacitása egymillió kilowatt, m"z turbina dolgozik, addig az új energiablokkban mindössze kettő. Az új reaktor aktív zónája térfogatának jelentéktelen növelésével az energiatermelés több mint kétszeresére növekedett az előd teljesítményéhez viszonyítva. A következő ötéves időszakban sorozatban fogják gyártani ezeket a reaktorokat. A novovoronyezsi atomerőmű elérte a csaknem két és félmillió kilowattos kapacitást és üzemeltetésének tizenöt esztendeje alatt mintegy 90 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt Itt a gyakorlatban mutatkozott meg a szovjet berendezés naliy hatékonysága, az irányítás és sugárzásvédelem valamennyi rendszerének megbízhatósága. A legközelebbi húsz esztendőben az ország középső és nyugati körzetében a hasadóanyag bázisán fog fejlődni az energetika. A jelenleg épülő atomerőművek együttes kapacitása melgha- ladja a 60 millió kilowattot. A Szovjetunió állandóan segítséget nyújt KGST-part- nereinek. Az energia, a tüzelő- és nyersanyagok területén az 1990-ig terjedő időszakra előirányzott hosszú távú együttműködési célprogramban szerepel az atomenergetika meggyorsított ütemű fejlesztése. Előirányozták, hogy az európai szocialista oirszáigok — köztük hazánkban^ Pakson — és Kuba területén együttvéve )tb. 37 millió kilowatt össz- kapacitással rendelkező atomerőműveket fognak létesíteni.
