Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 17. a település KÖZÉLETISÉG Otthonunk településDolitikai feladaI tanácsok taik ellátásánál nem nélkülözhetik a lakosság véleményének ismeretét, a döntések demokratikus előkészítését szolgáló társadalmi vitákat, a helyi erőforrások kiaknázását. a társadalmi összefogást lehetővé tevő akciókat, társadalmi munkát. A VI. ötéves tervben nem lehet jelentősen növelni a települések fejlesztését szolgáló központi erőforrásokat, éppen ízért óriási módon megnőtt a meglévő tár- iadalmi lehetőségek iobb kihasználásának jelentősége. Az eddigieknél is sokkal erő- ;eljesébben keld támaszkodni a helyi erőforrásokra. a települések önfejlesztő késességének kibontakoztatására. Ennek tulajában úgy készültek a város- és község- Eejlesztési tervek, hogy azokban jelentős értéket képvisel az üzemek, a vállalatok hozzájárulása. - Például Karcagon és Berekfürdőn így oldódik meg az óvodai helyhiány. mert a SZIM és az üveggyár 50— 50 személyes gyermekintézményt épít. Van nás példa is: Tiszafüreden a tanács felismerte. hogy sokkal több utat tud építeni i meglévő pénzéből, ha saiát építőszerve- setét képessé teszi rá. Génét vásároltak ás a lakosság tetemes hozzájárulásával ut- ;ák sorát aszfaltozták le. Nem arról van szó. tehát hogy városaink, községeink eddig nem éltek a helyi lehetőségeikkel. Említhetem példának Mezőtúrt. ahol hét éven át a város minden lakója 1—3 napi keresetét adta — társadalmi munkája mellett — a város égető »ondjaimak megoldásához. Nehéz lenne olyan települést találni — még a legkisebbek között is — ahol1 a lakosság fordntiai. munkái nem emelték ié’entősen a tanács fejlesztésre jutó pénzét. Sőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa álltai alapított nemzeti zászló kitüntetést is két településünk kapta meg. a huszonkilenc elismerő oklevélből pedig -hat 'került a megyébe, az MSZMP XII, kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmi munkamozgalomban való eredmélnyes részvétéiért. Csakhogy a mai társadalmi igények, gazdasági lehetőségek már többféle módszert és főként másfajta módszert követelnek a társadalmi munkák szervezésénél is. mint amit eddig követtünk. Talán egy példát arra. hogy mire gondolok. Eddig évente egyszer-egyszer szerveztünk társadalmi munkát arra. hogy rendbe tegyük egy lakóterület környékét. Fákat, virágokat ültettünk, és ezzel letudtuk kötelezettségünket. Ez ma már kevés, többre van szükség az egyszeri faültetésnél vagy várostakarításnál. Ma a tanácstagoknak. a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak, a lakóbizottságoknak, a körzeti pártszervezeteknek — egyszóval mindenkinek akinek lehetősége van rá — olyan fórumokat ‘kell összehívniuk, ahol konkrétan el is döntik: kik. milyen park. városrész. utca rendbetételére vállalkoznak, amelyet azután egész éven át gondoznak is. Vagyis az ilyenfajta társadalmi segítségnek. amely környezeti kultúránk javítását és védelmét szolgálja — folyamatosnak keli lennie. Egyfajta védnökségi rendszert kellene létrehozni, amely egyébként nemcsak környezetünk rendbentartását szolgálhatná. Kiterjedhetne az a gyermek-, az egészség- ügyi, a kulturális intézmények karbantartására is. Az pedig a tanácsok, a népfront- szervek dolga, hogy milyen erkölcsi — esetleg anyagi elismerésben — részesítik a folyamatosan önkéntes munkára vállalkozókat. Persze nem olyan anyagi elismerésre gondolok, amely az egyes ember zsebébe vándorol. Nem. Olyan összegre, amelyet egy lakóterület közössége kap meg. amely felett ők rendelkeznek, és amelyet azután környezetvédelmi, városszépítés! célokra — azaz az egész közösség érdekében — használnak fel. A nyílt településüOldtikának azonban csak egy része a társadalmi munkák szervezése. összefogása, irányítása, egy-egy feladat elfogadtatása. Tegyük hozzá, nagypn fontos része, mert minden egyes téglával, amelyet a társadalmi munkás tesz le. minden szál elültetett virággal erősebb szál fűzi ahhoz, ami a közös munka eredménye lesz. Saját munkával is hozzájárulni a településfejlesztéshez nem egyszerűen gazdasági eredmény, hanem olyan közösségi magatartás, amelynek révén az egyén alakítójává válik a településpolitikának. Ahhoz, hogy a településool itika nyíltabb legyen, jobban kellene kamatoztatni a lakóhelyüket szerető, a településfejlesztésben tapasztalt szakemberek tudását is. Köztudomású. hogy például Szolnokon a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett városszépészeti munkabizottság dolgozik. Hatékonyabbá lehetne tenni tevékenységét, ha a bizottságban tagként dolgozó szakemberek városfejlesztési kérdésekben, a városi főépítész társadalmi tanácsadóiként tevékenykednének. Segíthetne a népfront munkabizottsága, a Pro urbe-díiasok klubja (Szolnokon ez már megalakult, huszonnégyen vannak), — építészmérnökök, tervezők, belsőépítészek. kertészmérnökök, művészek. És egy- egv lakóterületen élők véleményét sem árt kikérni, néha a laikus, de lakóhelyét szerető ember is adhat jó ötletet a településfejlesztésben. -szépítésben. fórumok nem idegenek ÍS lakossági sem Szolnokon, sem más településen, hiszen a népfront szervezésében évek óta zajlanak ilyenek, mégis érdemes gondolkodni azon. nem kellene-e többször és több témában megszervezni ezeket az összejöveteleket? Okos. értelmes párbeszédek alakulhatnának ki a lakosság, a város, a község vezetői. a tanácstagok között, amelyek azután még aktívabb területi munkára ösztönöznék a tanácstagokat, a népfrontaktíváikat. Á település ügyeivel való foglalkozás — a közélet egyik legszélesebb, legvonzóbb területe. Felismertetni a közös érdekeket és azt cselekvő tenniakarássá erősíteni. — ezt jelenti a nyílt településpoldtika. Varga Viktória Közegészségügyi körúton Megelőzés—munkavédelem — fagylaltszezon A csepergő eső ellenére jókedvűen gyülekezünk. A gépkocsivezetőnek előző nap fia született, gratulálók gyűrűje veszi körül. Fél nyolckor gördül ki a zöld mikrobusz a Tófenék utcai kapun. A Szolnok Városi Állami Közegészségügyi Felügyelőség munkatársainak mai úticélja Kenderes és Kunhegyes. Kökény Imre egészségőr Kenderesen egy salmonellás beteget ellenőriz, azután a kunhegyesi iskolákat járja végig. Ellenőrzi a tisztaságot, átvizsgálja a gyerekek fejét is. Akiknél serkéket talál, azokat a helyszínen , fertőtleníti és hazaküldi az iskolából. Néhány családot fertőzési gócként tartanak számon, akiktől sajnos újból terjedhet a fertőzés... Balzsay Ágostonná járványügyi ellenőrnek a ken- deresi és a kunhegyesi orvosi rendelőben lesz dolga. Járványügyi lapot vesz fel és oltóanyagot hozott a rendelők számára. A közegészségügyi szakemberek feladata a körzeti orvosok bejelentései alapján a fertőző gócok felkutatása, megszüntetése, az előírások megtartásának ellenőrzése, nehogy továbbterjedjen a fertőző betegség. — A kunhegyesi vendéglőket járom végig — veszi sorba feladatait Sokvári La- josné, élelmiszeregészségügyi ellenőr. — Megvizsgálom, megtartják-e a közegészség- ügyi előírásokat, tiszta-e a munkahely, a mellékhelyiségek. Itt az ideje a fagylaltárusítás feltételeinek ellenőrzésére is és ha lesz még időm beugróm az áfész óvodai konyhájába is. Délelőtt tíz órára már Kunhegyesen vagyunk. A Vegyesipari Szövetkezetnél már a kapuban megcsap bennünket az átható festékszag. Dr. Szűcs Júlia orvos és Tóthné Vámos Edit munkaegészségügyi ellenőr az expozíciós ártalmaknak kitett dolgozók munkakörülményeit vizsgálják. Csatlakozott hozzánk dr. Borbély Endre, a BHG 3-as számú gyára, a Vízgépészeti Vállalat és a Vegyesipari Szövetkezet üzemorvosa. Rövid idő alatt szenvedélyes vita bontakozott ki házigazdáink és az egészség- ügyiek között. A szövetkezet tavaly nyáron helyezte üzembe a saját kivitelezésében elkészült festőműhelyét. Akkor a közegészségügyi szakemberek levegőszennyezettségi mérést írtak elő, de még ez előtt megkezdték a festőműhelyben a munkát és mivel az elszívó rendszer nem bizonyult eléggé hatékonynak, két dolgozó megbetegedett. Az 55 négyzetméteres műhely már sok, gondot okozott a szövetkezetnek és az üzemorvosnak egyaránt. A terveknek megfelelően készítették el, sőt azóta űj berendezéssel is próbálták növelni a hatásfokát, mindeddig eredménytelenül. Márpedig használni, a dolgozók egészségét kockára tenni semmiféle gazdasági megfontolásból nem szabad. Sürgősen megoldást kell találni a szövetkezetnek, ezt a munkaegészségügyi ellenőr hamarosan újból ellenőrzi. A délután felvett jegyzőkönyv még felhívja a szövetkezet gazdasági vezetőinek és a munkavédelmi vezetőnek a figyelmét arra is, a mérgező anyagokkal dolgozók a meghatározott időközönként eljuthassanak a kötelező szűrő- vizsgálatokra és akiknél ártalmakat fedeznek fel, azoknak azonnal , biztosítsanak más munkakört. Hazafelé indulunk. Már kevesebbet beszélgetünk, mindenki az otthoni teendőit veszi számba. Gépkocsivezetőnk is szeretne már " Szolnokon lenni. Talán ma megláthatja a fiát. Berkes írisz Gönczi Lajos elégedett: huszonhat nagyboconádi kaptárában jól teleltek a családok, amelyektől az idén 800 kilo gramm mézre szerződött Tavasz a méhesben Tizenhat méhész mintegy négyszáz méhcsaládot gondoz Kunmadarason, a Karcag és Vidéke Áfész szakcsoportjában. Felvételeink az egyik legrégebben méhészkedő madarasi nyugdíjas, Gönczi Lajos kertjében kélszültek. T. F. Felesége személyében jó segítője akadt a nyugdíjas méhésznek, a lépesméz termeléshez készíti a kereteket Juliska néni. A külföldön is keresett csemegéből 500 félliteres üveggel szeretnének értékesíteni Göncziék „Kiszolgáltatott” szolgáltatók 7 A gelkások is panaszkodnak — Baj van a porszívómmal. Átkozottul csörög, ha bekapcsolom. — Milyen típusú? — Rakéta. — Igen... biztosan eltört benne a szélkerék. Sajnos, nem tudjuk kicserélni, nincs hozzá alkatrészünk... Ilyen és ehhez hasonló párbeszédet gyakran folytat mostanában Árvái Lászlóné, az egyik szolnoki GELKA- szerviz ügyfélfogadója. Karjait részvevő mozdulattal kitárja, és „vigasztalásul” eny- nyit mond: nincs egyedül a bajával, kérem. A raktárunkban több mint hetven porszívógép áll, amit alkatrészhiány miatt nem tudunk mégjavítani. A legtöbbjét még tavaly hozták! be... — Úgy tudom, fel is lehet újítani őket. — Igen. Üjra lehet tekercselni az álló- és a forgórészt is, jobb esetben a kettő közül valamelyiket. Am tekercseléssel mi nem foglalkozunk. Kecskemétre küldjük őket, de ott is nagyon sok lehet á munka, mert az utóbbi időben sokára érnek vissza hozzánk az újratekercselt motorok. Sőt, úgy tudom, jelenleg nem Is fogadják a megrendelésünket. — Mit tesznek ebben a helyzetben az ügyfelek? — Mit tehetnének?! Várnak. Aztán aki megunja, fogja, és elviszi valamelyik maszekhoz. .. árakat, hogy ráfizetnénk a javításra, aminek a mi esetünkben szabott ára van, s attól nem térhetünk el. Nem tehettünk mást, mint elvvé emeltük a közmondást: „Magad uram, ha szolgád nincs”. — Azaz?! — Azaz elhatároztuk: ráállítjuk néhány szakemberünket, s elkezdjük mi is az elpusztult motorok felújítását, tekercselését. — Ez napok, hetek vagy hónapok kérdése? — Remélem, csak napoké. Legfeljebb heteké. De semmiképpen sem hónapoké. Nagy öröm, pici kérdőjellel Bár az utóbbi időben rengeteg cikk, s jó néhány rendelet is buzdít az ehhez hasonló vállalkozásokra, viszonylag ritkán, tapasztaljuk, hogy valahol, valakik mernek élni ar lehetőséggel. S mert ritkán hallunk ilyesmiről, fogalmunk sincs arról, hogy mennyi munkával, költséggel jár egy ilyen döntés. Hogy ez ügyben is tájékozottabbak legyünk, folytassuk tovább a beszélgetést Király Józseffel, aki az új tekercselőgép elkészítésére megbízást kapott... — Mennyibe kerül majd? — Nem tudom pontosan. Egy rossz szivattyúmotort alakítottunk át. — Sokat dolgoztak rajta? — Egy délelőttön át, a főnökömmel együtt. De még nincs kész egészen. Még egy délelőttre feltétlenül szükség van. És akkor lehet tekercselni. És meg lehet javítani a raktárban porosodó hetven porszívónak legalább kétharmadát. S nem okoznak annyi gondot a centrifugák, a kávédarálók és más háztartási gépek lerobbant motorjai sem. Káposztás János Kecskemét is késni kezd Az ügyfelek többségének ennyi bőven elegendő ahhoz, hogy sarkonfordulva távozzon a háztartási gépeket javító műhely József Attila úti épületéből. Én ezúttal szívósabb vagyok, és maradok. A művezető távollétében Király József elektroműszerésztől igyekszem megtudni, hogy — az elromlott porszívókat illetően — mi is a helyzet valójában? — Sokat hoznak javítani? — Havonta átlagosan százat. De mostanában már inkább i többet. Az új lakások zöme szőnyegpadlós, ami előnytelenül befolyásolja ä porszívók élettartamát. A szívócső nagyon könnyen beletapad a bolyhos felületbe, s ez fölöttébb megterheli a motort. Ha ráadásul huzamos ideig működtetik, kikapcsolás nélkül, s ennek tetejében még a porzsák is tele van szeméttel, hamar jön a baj: leégnek a szénkefék, sőt, erre. a sorsra juthat az egész motor. — Ki kell tehát cserélni. — Ki kellene. De motor sincs. Nem kapunk már hosszú hónapok óta. Az efféle „megoldások” érthetően nyugtalanítják Szekeres Lászlónét, a GELKA Szolnok megyei kirendeltségének vezetőjét, aki egy percre sem feledheti, hogy az irányításával dolgozó kétszáztíz emberre nagy feladat vár: a tavaly elért 28 millió forintos bevételt az idén >5 millióra, a hatodik ötéves terv végére pedig 45 millióra kell majd feltornászni. — Mindezt úgy, hogy sokszor a legfontosabb alkatrészeket sem kapjuk meg. És most nem csupán a porszívókról van szó! — Nem hiszem, hogy egészen tanácstalanok... Magad uram,ha... — Valóban, van néhány elképzelésünk. Egyik-másik megvalósításához már hozzá is fogtunk, de ezek átütő sikert nem hoztak — nem hozhattak! A szervizek vezetőinek engedélyeztük például, hogy bárhol vásárolhatnak alkatrészt, még maszeknál is, ha minden kötél szakad! Kisiparostól vásároltunk az utóbbi időben ezeket a sokat emlegetett porszívómotorokat is. Sajnos, az új esztendőben nem tudtunk megegyezni: olyan magasra emelte az
