Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ritka szép, finoman meg­munkált réztalpas petró­leumlámpa a becsüs asztalán All a vásár. Eladó minden, amiről a tulajdonosa úgy tudja, hogy régi, és úgy véli, hogy népmű vésheti. Tálak, tányérok, butellák, kancsók, festett lámpák, falitékák, karcolt szuszékok, rozsda­marta vasalók, elfeketedett rézmozsarak, köpülők, mán­gorlók, méhkasok, rokkák, lámpák, rézüstök. Ütöttek- kopottak, csorbák, épek, szé­pek, valódiak és hamisítvá­nyok. Meglepően nagy a kí­nálat. Rejtély, hogy honnan került elő ez a tengernyi ko- rabefli parasztszerszám, edény, használati tárgy. A fő, hogy előkerült, és meg­mentik őket az enyészettől. Még akkor is, ha kézen-kö- zön, nagy kerülővel^ suty- tyomban csencselők és ra­vasz régiségkereskedők révén jutott el zömük a kétnapos mezőtúri „népművészeti” vá­sárra, amit a Bizományi Vál­lalat rendezett keddre és szerdára. A vevő a vállalat. Alku nincs, ő válogat és tak­sál, akinek nem tetszik, leg­feljebb morogva odébbáll. Azaz átfúrja magát a becsüs asztalát ostromlók, portéká­jukat versengve dicsérő em­berek tömegén. A becsüs. Szappanos Sán­dor, műtárgy-szakértő nyu­godtan mustrálgatja, forgat­ja az asztalra kerülő tárgya­kat Egy koppantás a tányé­rokon, tálakon, a cserép kon- gása árulkodik, Sokat mond a hozzáértő szemnek, a fes- téstechndkája és a motívu­mok. — Ez kétszáztíz, ez három­százötven, ez kétszáznyoic- vankettő, — sorolja a becsüs, s ha az eladó bólint, a szak­értő kitölti, lepecsételi az ár- szelvényeket Áll a vásár Alku nincs, a becsüs taksál — Mit szól hozzá, csodála­tos falióra, — ajánlja nagy hangon portékáját a kör­nyék jól ismert csencsielője. — Uhüm, ki csinálja a számlapját? — nézd moso­lyogva a becsüs az agyonci- rádázott, giccses porcelánla­pot. — Innen ne mozduljak el, ha nem eredeti, — esküdözik égre-földre a kereskedő. — Ha a régit hozza, az kétezer forint, de ez csak hat­száz. — Akkor nem adom, — vágja bosszúsan szatyrába a hamisítványt. — Na és ez? — kínálja a kolbászzsírtól csepegő bék­lyót. — Százötven. — Oké. Száll az aranypor a frissen festett függőlámpa vaspánt­jairól. De ez lenne a kiseb­bik baj, ha a búra és a többi kellék eredeti volna, és együvé tartozna. Egy Wartburg csomagtar­tójából komplett tejköpülőt kínálnak. — Hatszázért? Viccel?! — vágja le dühösen a csomagtartó tetejét az asszony. Egy Skoda tetejéről, ülé­seiről kopottan isi, sérülten is szép, eredeti festett ládák, falitékák kerülnek elő. — Miért olajozzák be ilyen veszettül? — csóválja fejét a becsüs. A portékájukat kí­nálók egymást túlharsogva bizonygatják: — Valamit csak csinálni kell velük, hogy mutassanak is. Az eladók tömegében időn­ként fel-felbukkan egy-egy gyűjtő, a szép cserepeknél suttogva rálicitálnak a kon­kurenciára, a kincsükkel villámgyorsan eltűnnek. A kibicek, bámészkodók azon tanakodnak, miért van ek­kora keletje ennek a sok ré­gi „kacatnak”. Hová viszik? Minden cserép, mielőtt a Köpülőt, tálat, ékszertar­tót, fülescserepet kínál­nak az eladók vásárkocsira kerül egy mező­túri lokálpatrióta kezén megy keresztül. Dr. Füstös Jenő, a művelődési központ helytör­téneti szakkörének tagja vá­logat. — A századforduló után, a húszas-harmincas években készült cserepek kö­zül válogatok és vásárolok a fazekas gyűjteményünkhöz. A cserepeink közül ez a kor­szak hiányzik. Szép gesztus volt a Bizományi Vállalattól, hogy értesítettek a vásárról, lehetővé tették, hogy válo­gassak. Délután huszonnyolc szép, régi népi cserép kerül a ki­állítóterem raktárainak pol­caira. És egy talpalatnyi hely sem marad a vásárkocsiban. Kiürül a kassza, a hatvan­ezer forintot, amit a keddi vásárra szántak, az utolsó fillérig elköltötték. Minden­ki elégedett: az akciót szer­vező szarvasi Bizományi Áru­ház vezetője, Szító György- né, épp úgy, mint a vásár és a gépkocsi vezetője, Laczyna László, aki értékes rakomá­nyával még aznap Pestre in­dul, hogy szerda reggel üres kocsival térhessen vissza. — Jobb vásár volt, mint a tavalyi, holnap több pénzt kell hozni — nyugtázzák a szarvasi „bizományisok”, akik pénzt számoltak, fizettek, nyugtát állítottak ki: Pje- sovszki Syörgyné, Soós Lász- lóné, és aki a becsüsnek se­gített, Farkas Ferencné. Csak a kopott nagybőgő tulajdonosa méltatlankodik. Nem érti, hogy hangszere, amelyen húrok helyett egy szál madzag feszül, miért nem kellett senkinek.. Kovács Katalin Repül a ballon Szolnok lakói tavaly ismerkedhettek meg a légisport új ágával, a hőlégballonos repüléssel. A jó idő beköszöntésével egyre gyakoribb látvány a hőlégballon a város fölött. Az MHSZ szolnoki repülőklub hőlégballon szakosztályának veze­tői arra törekszenek, hogy minél több fiatalt beavassanak a sportág rejtelmeibe, ezért felkészítő tábort is szerveztek a rá­termett fiataloknak. „Felfújják” Start előtt a höléggömböt Kellő szakértelemmel a veszélyek ellen Környezetvédelem a mezőgazdaságban A környezeteit veszélyezte­tő forrásoknak mindössze néhány százaléka [mezőgaz­dasági jellegű. — állapította meg a megyei környezetvé­delmi bizottság részére ké­szült tájékoztatójában a kö­zelmúltban Zelenyánszki András, a Növényvédelmi és Ez adódik a mezőgazdasá­gi terület magas arányából. A közigazgatási területnek több mint 93 százaléka me­zőgazdasági termőterület, melynek 75 százaléka szán­tó. (Országosan ez az arány 72,7 illetve 53.4 százalék.) Emellett figyelembe kell venni azt is. hogy megyénk­ben is ielentős mértékben iparosodott el a mezőgazda­sági termelés, megtörtént az üzemek szakosodása és a ter­melés koncentrációja. Ezzel a folyamattal párhuzamosan nő a termelési kockázat, me­lyet . a gazdaságok a terme­lési biztonság növelésével igyekeznek ellensúlyozni. Ezért alapvető jelentőségű a tápanyag visszapótlás és a növényvédelem. Amikor a mezőgazdaság kemizálásának veszélyéről volt szó. a legutóbbi évekig mindenki a növényvédő sze­rek veszélyességére gondolt. Nemrégen ismerték fel. hogy bár a műtrágyák munkavé­delmi vagy éleim iszeregész- ségügyi szempontból nem mérgezők, nagy adagú alkal­mazásuk a környezet egyér­telmű romlását vonhatja maga után. A műtrágyák tárolása sok­kal rosszabb színvonalú, mint a növényvédő szereké. Az évente felhasznált műtrágya Agrokémiai Állomás igazga-' tója. — mégis nagy figyel­met kell fordítani rájuk, mi­vel megyénkben a növény­védő szerek és a műtrágyák felhasználásából adódó kör­nyezeti veszélyek magasab­bak az országos átlagnál. Minden jel arra vall. hogy belátható időn belül a nö­vényvédelem döntő része a kémiai beavatkozás marad A növényvédő szerek felhasz­nálásának jelentős növelésé­vel nem kell számolni. — az valószínűleg évi kétezer ha­tóanyagtonna körül stabili­zálódik. A növényvédő szerek rak­tározása — bár a kémiai anyagok koncentrált és nagy tömegű tárolása miatt foko­zott veszélyt jelent. — me­gyénkben jónak ítélhető. Ki­lencvenöt raktár közül 75 előírásszerű vagy kisebb ja­vításokkal azzá tehető. To­vábbi 17 raktár is felújít­ható. Alig van tehát olyan tároló^ “1y. amely nem meg­felelő. 93—95 százalékát a gazdasá­gok kénytelenek hosszabb- rövidebb ideig tárolni. — de épített tárol óh elveik nincse­nek. Előrelépést jelent vi­szont az. hogy a hosszabb tárolás minimális feltételei mindenhol biztosítottak. A műtrágyafelhasználás megyénkben nem túlzott — hektáronként 80 és 490 kilo­gramm között változik gaz­daságonként. Hatvanhat nagyüzemből körülbelül hat­van tavaly is kevesebb mű­trágyát használt fel annál, amit az agronómiái igény in­dokolna. Túlzott műtorágya- felhasználásról csak néhány üzem táblája esetében be-* szélhetünk. A mezőgazdaságban a kör­nyezetvédelmi tevékenység­kialakításában továbbra is abból kell kiindulni, hogy a magas szintű termelés el­képzelhetetlen vegyi anya­gok használata nélkül, ezért a veszélyek minimálisra csökkentésére kell a figyel­met fordítani, Ilyen szem­pontból alapvető fontosságú a felhasználók szakértelme. Szerencsére növényvédő szakemberek tekintetében az ország egyik legjobban ellá­tott megyé je a mienk. Emelni a műszaki színvonalat Környezetvédelmi szem­pontból sokat jelentene, ha a túladagolást biztonságosan megszüntető, korszerű szóró­berendezések lennének gazda­ságainkban. Azok egyébként most 846 növényvédő gépet és 398 műtrágyaszórót üzemel­tetnek. A gépek negyven százaléka öt évnél idősebb és elavultnak tekinthető. A műszaki színvonal tekinteté­ben tehát kívánatos az elő­relépés. Szükséges a középkáderek képzésének meggyorsítása is. Ugyanígy a megye összes mezősazdasági területének talaitápanyag vizsgálata. Az 1979-ben átadott talajtáp- anyagvizsgáló laboratórium­nak köszönhetően megyénk­ben már 230 ezer hektáron talajvizsgálatra alapozva történhet a műtrágyázás.­A környezetvédelmi ve­szélyforrásokat csökkentené az is ha az üzemek — gaz­daságok helyzetüktől függő­en — műbrágyatárház-rend- szert építenének ki. Az országos átlag felett A műtrágya is Előkészítő H tét: főiskolás lehetsz tanfolyam r ■ .. ■ a ”Kménm" egy év alatt! Közös ismerkedés a motorral fizika órán. Fotó: Berman A munkapadtól vissza az iskolapadba ... jelképesen így lehet summázni az alábbi írás 17—18 éves szereplői­nek életében bekövetkezett változást. Ugyanis az elmúlt év nyarán még friss szak­munkásbizonyítvánnyal a ke­zükben a szakmájukban dol­goztak. azután a Honvédel­mi Minisztérium felhívását olvasva, gondoltak egyet, s ismét tanulásra adták a fe­lüket. Most valamennyien a Killián György Repülő Mű­szaki - Főiskolán indult elő­készítő tanfolyam résztve­vői. — A kurzus célja, hogy a fiatalok — eddigi ismereteire építve — olyan szellemi ala­pot kaoianak. amely ..ugró­deszkául” szolgál a katonai főiskolán megkezdendő ta­nulmányaikhoz — mondia Gorza Dezső tanfolyampa­rancsnok. — A nyolc hónap alatt a középiskola legfonto­sabb tantárgyainak sűrített ismeretanyagát tanulják; maid ha ezekből sikeres zá­róvizsgát tesznek, az egyben fölvételt jelent számukra az említett oktatási intézmé­nyek bármelyikére. Emellett természetesen a katonaélet mindennapjaiból is ízelítőt kapnak miután foglalkozás­ként a hivatásos tiszti pályát akar iák választani. Mindennél fontosabb tehát a tudásbeli gyarapodás, ez konkrétan, a matematikával, fizikával, magyair és orosz nyelvvel való napi nyolcórás intenzív foglalkozást ielent. A munkahelyi szabadabb életformához szokott fiatal­embereknek e foglalkozás eleinte döcögősen megy. nem könnyű átjutni a holtponton. Sokat számít ilyenkor a tár­sak és a tanárok segítése. Egy-egv lassabban haladó mellé a legjobbak kerültek szobatársként. így az arra rászorulók szinte bármikor kaphatnak segítséget. De a diákokon kívül a tanároknak is több iut a tennivalóból a tanfolyamon — ez cseng ki Sándor Endre adjunktus sza­vaiból. — Egy év alatt a kö­zépiskola négy évének anya­gát megtanítani, illetve meg­tanulni természetesen lehe­tetlen. Viszont az igények alapién lényegre törő képzés biztosítható. Ehhez a tan­könyvektől a szemléltető esz­közökig minden oktatási' se­gédeszköz a rendelkezésünk­re áll. No és egy kis katonásko­dás ... Az ébresztőtől a taka­ródéig meghatározott napi­rend betartásává! például ar­ra nevelik a fiatalokat, hogy idejüket gazdaságosan ősz- szék be. és a napi kötelező teendők mellett jusson idő a kultúrált szórakozásra, aktív pihenésre. — Szinte minden délutánra, estére szervezünk valamilyen kikapcsolódást nyújtó programot. — feiti ki Bartha Tibor KISZ-titkár. — Egyebek között tréfás szellemi vetélkedők, nagy futballcsaták. filmvetítések, színházlátogatások váítogat- iák egymást. Ügy érzem, ezek révén mind jobban megismerjük egymást, ami feltétlenül elősegíti közös vágyaink valóra váltását. A legtöbb esemény, dél­utáni. esti összejövetel abban a KISZ-klubban zailik. ame­lyet bármelyik alapszervezet szívest, örömest elfogadna. Mint ahogy sok egyetemista megirigyelné — a körlet szót le sem merem írni — két­ágyas. központi fűtéses szo­báikat az egy-egv folyosó­részhez tartozó külön zu­hanyozókkal. — Ebből is látható, hogy végig nagy figyelmet fordí­tunk az előkészítő tanfolyam hallgatóinak itteni életére, tanulmányi előmenetelére — feiti ki Zsemberi István, a főiskolaparancsnok kiképzé­si helyettese. — A hadsereg a ruhától a zsebpénzen át a toliig mindent biztosít szá­mukra. cserébe elvár i uk a becsületes munkát. Persze vannak olyanok is. akik idő­közben meggondolják magu­kat. visszalépnek, ők sorál­lományba kerülve letöltik a törvény által előírt szolgála­ti időt. Számokkal kifejezve az ország minden részéből érkezettek bő kétharmada sikerrel ..veszi” az akadályo­kat. Mi mindig arra törek­szünk. hogy miután már ..előlegbe” megkapták az el­sőéves hallgatókat megillető egyenruhákat, tartsák meg az eljövendő négy évre is! lazányi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents