Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-15 / 88. szám
1981. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új, korszerű létesítmény Átadták a Debreceni Akadémiai Bizottság székházát Tenap délelőtt avatták fel Debrecenben a Debreceni Akadémiai Bizottság székházát. A korszerűen berendezett épület előadótermében rendezett ünnepségen dr. Bognár Rezső akadémikus, a DAB elnöke köszöntötte a résztvevőket, az MTA vezetői, a bizottsághoz tartozó Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Hajdú-Bihar megye párt- és állami szerveinek képviselőit, valamint a DAB tagjait. Az ünnepségen jelen volt Andrikó Miklós, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára és Barta László, a megyei tanács elnöke is. Dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke székházavató beszédében szólt az akadémiai bizottságok megalakulásáról, céljukról, eredményeikről, majd átadta az új székházat a Debreceni Akadémiai Bizottságnak, és további sikereket, eredményeket kívánt munkájukhoz. Ezt követően dr. Bognár Rezső akadémikus, a DAB elnöke beszámolt a bizottság ötéves munkájáról, a nyolc szakbizottság tevékenységéről, feladatairól. Majd megköszönte az akadémiának, s a három megye vezetőinek a bizottság eddigi munkájához adott segítséget, s bemutatta a résztvevőknek a székházat, és szólt a DAB terveiről, amelyek valóra váltásához jó fórumot, lehetőséget teremt az új létesítmény. Az avatóünnepség záróakkordjaként dr. Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára kitüntetéseket adott át a székház tervezőinek, építőinek, majd a vendégek megnézték a három megye kutatóinak, szakembereinek kívüli-beiül impozáns, korszerű, új tudományos műhelyét. Ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága Teanap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A testület az április 26-án sorra kerülő megyei küldött- gyűlés dokumentumait vitatta meg. Elfogadta a megyei KISZ-bizottság beszámolóját az előző küldöttértekezlet óta végzett munkáról és a küldötteknek eljuttatandó Adatok-tények című kiadványt. Állást foglalt a testület a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa határozattervezetéről is. Tavasz# hajrá Karcagon Több pénzt a szikről Fejlesztik a juhászatot Van egy rossz hírem, meg egy jobb — ezzel fogad a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezetben Meíegh István termelési elnökhelyettes. Biztatom, essünk túl a rosz- szabbikon. és ő máris sorolja a gazdaság éveleji bánatát. — Hiába vetettünk az őszszel a tavalyinál 350 hektárral több búzát, csaknem akkora területen kipusztult a kenyémekvaló a belvíz miatt. A károsodott táblák újrahasznosítása jelentős erőnket. sok szakembert és gépet elvont az időszerű tavaszi munkáktól. Százötven hektárt felülvetettünk tavaszi árpával, és a terület többi részén is el kellett végeznünk a tálaimunkákát. Silókukoricát. olajlent, napraforgót vetünk a kipusztult búza helyére. Az elnökhelyettes biztatóbb híre. hogy mindezek ellenére most már semmivel nincsenek késésben a téesz növénytermesztői. — Ideiében földbe került az eredeti vetéstervben kijelölt 300 hektáron a tavaszi árpa. a tavalyinál tíz százalékkal nagyobb területre tervezett cukorrépa vetése is a vége felé közeledik. A táblákban már szépen sorol a répa. Teljes kapacitással vetjük a napraforgót. 800 hektárról szeretnénk az idén betakarítani. Lesz bőven tennivaló — ahogy Laboncz Sándor gépesítési ágazaitvezető sorolja a téesz 1-es kerületébe menet — a koraiak elvetése után is. — Tárcsázzuk, fogasoljuk a rizsföldeket. készítjük a magágyat a „vízi gabonának". Reméljük az idén nem kényszerülünk az úgynevezett földbe vetésnél bizonytalanabb repülőgépes ültetésre. Kilencszáz hektáron vetünk rizst, ez sajnos kevesebb a tavalyinál. Ahhoz ugyanis, hogy az ötéves terv hátralévő négy esztendejében, ezer hektáron minden évben biztonsággal termelhessük ezt a növényt, az elavult telepek kikapcsolásával, folyamatos felújításával hozzá kellett látnunk a rizsnél Is a vetésforgó kialakításához. A rizs vetés kezdetéig még földbe kell tenni ezer . hektárnál valamivel nagyobb területen a kukoricát is a té- eszben. és 150 hektár fűmag- telepítés is vár még a növénytermesztőkre. — Üj ágazatként — magyarázza Melegh István elnökhelyettes — tavaly iktattuk be a vetésszerkezetünkbe a fűmag termesztését. A mezőgazdaságilag művelhető területeink csaknem negyven százaléka gyenge termőképességű. A VI. ötéves tervi feladataink közé tartozik az is. hogy ezekben a jobbára mélyfekvésű. szikesedésre hajlamos táblákon is minél nagyobb értéket adó kultúrákat honosítsunk meg. A karcagi sziken a fűmagtermesztés — a városban székelő Alföldi Gyepvetőmag Termesztési Rendszer irányításával — jól jövedelmező vállalkozásnak látszik. Az elnökhelyettes szerint nem csak a fűmagfélék 3000-től 6000 forintos mázsánkéntl felvásárlási ára miatt. — Jóvá® energiatakarékosabb ágazat, mint más árunövények termesztése, amelyek egyébként sem adnak számottevő hozamokat a belvizes. szikes táblákon. A füvet egyszeri talajmunkával telepítjük, azután megfelelő öntözéssel és tápanyagvissza- pótlással három-négy évig t-viríthatunk be róla magot. Emellétt melléktermékként még hektáronként, évente három tonna szénaértéknek megfelelő szalmát és sarjúmövedéket is adnak a füvesített területek a juhásza- tunknak. Ha mór szóba került a juhászat. megemlítem: jártunk a hodályoknál, nem tapasztaltuk a húsvét előtt megszokott ..idegenforgalmat”. — Valóban nem fogadunk most kamionokat se Olaszból, se az arab országokból. Kevesebb az eladó bárányunk. meghagyjuk a jerkéket tenyészállatoknak. Olcsóbb így. mintha később idegenből vásárolnánk juhokat az új telepünk benépesítéséhez. A tervidőszak első jelentősebb beruházása ugyanis a szövetkezetünkben egy új juhászati telep megvalósítása, műszaki fejlesztési és export árualapot növelő építkezéshez adható hitel segítségével. Az új és a meglévő telepről 1983-tól már 7000 anyától értékesítjük majd a szaporulatot és a gyapiút. Lehet, hogy a tejet is. Barátkozunk a gondolattal. hogy az Agrocoop segítségével kialakítunk egy juh- feiőházat is. Igyekeznek tehát a karcagi téeszben megfogni minden forintot, ahogyan a gépesítési ágazatvezető elmondja, a nagy teljesítményű gépek jobb kihasználásával is. A téesz 1-es kerületében is a traktoróriások vontatta vetőgépek uralják a szépen megmunkált földet. Gönczi Sándor traktoros megütközik, amikor mondom neki. hogy jókora táblába fogott. — yárosj embernek lehet, hogy nagy — kötekedik tréfálkozva — de itt a Május 1-ben csak közepes táblának számít ez a 150 hektárnyi terület. Lesz az idén olyan 620 hektáros kukoricaföldünk, amit egyetlen dűlőút választ kettőbe. így tehet csak megfelelően kihasználni a John- Deereket. a Rábákat. Meg ha éiiel-nappal dolgozunk, nem nézve ünnep van-e vagy hétköznap. Hajt bennünket az idő. Vetettünk április negyedikén és alighanem lo- csolkodni is a traktor nyergéből megyünk húsvétkor. T. F, EGY VIZSGÁLAT TANULSÁGAI Öregedő termékek egyik sokszor megfogalmazott — már -már jelszóként ismételgetett — gazdálkodási követelménye; korszerűsíteni a termékszerkezetet. Vagyis: új, és még újabb termékeket kitalálni, fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac által leértékelt elavultakat pedig a lehetőség szerint gyorsan megszüntetni. Miért? Mert csakis a sorozatos újításokkal lehet meglepni — és megnyerni — a piacokat; mert mindenütt a világon ezt a módszert követik, felismerve a piac legfontosabb sajátosságát, hogy tudniillik a vevő mindig újabbakat, és mindig jobbat vár, sőt követel. Logikus piaci magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a hazai ipar, jelesül a gépipar? Eztí vizsgálták nemrégiben a vasas szakszervezet munkatársai. Kiindulópontjuk: ha igaz, hogy az új termék egyben jobb, gazdaságosabb, tehát jobban értékesíthető termék, akkor az is feltételezhető, hogy a termékszerkezet megújítása minden vállalat számára kifizetődő, jövedelmező vállalkozás. A fogalmazásból is kitűnik, hogy ez csak feltételezés. Igaz-e, vagy sem, annak megállapításához a vasas szakszervezet elemzői sajátságos vizsgálati módszerrel közelítettek: először egy hosszabb időszak (1964— 1977) jellegzetességeit tekintették át, majd állást foglaltak abban, hogy történt-e lényeges változás az elmúlt három évben. Ami az első időszakot illeti : megállapíthatták, hogy 1970-ig, a korábbi évekhez képest valamivel több új gyártmányra szánta el magát a gépipar, és bátrabb elhatározások születtek a kiöregedett termékek megszüntetésére is-. Vagyis: némileg fellendült a termékszerkezet korszerűsítése, nyilván a még frissen működő új gazdaságirányítási rendszer, no és az akkoriban még általánosnak mondható piaci konjunktúra hatására is. 1970 után azonban a termékcserélődés lelassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenkezője volt tapasztal hátó. Külön vizsgálva a bevezetett új termékek értékesítését, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya, a vállalati eladásokban rendkívül alacsony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát viszonylag koros — termékek aránya jóval nagyobb és egyre növekvő. Azért is, mert — állítják a vizsgálat készítői — az új termékek javarészét a piac; nem fogadta el. És ez nemcsak a gyártmány- fejlesztői munka minősítése. Több ennél: a vállalatok műszaki, kereskedelmi, egyszóval gazdálkodási tevékenységének megfellebbezhetetlen piaci értékítélete. Mely ítéletre persze — persze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek korátlaga, a vizsgált időszakban, szolid becslések szerint is 10—14 év. Legöregebbek a fémtömegcikkipar gyártmányai, gyors öregedes tapasztalható a híradásiparban és a villamosipari gépek gyártásánál. S az elmúlt három évben — tehát amikor valóban, és mindennél fontosabb jelszóvá vált a termékstruktúra korszerűsítése — alig-alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. S emiatt nemcsak a vállalatok hibáztathatok. A szakszervezet elemzői ugyanis megpróbálkoztak az okmányozással is. s mindenekelőtt megállapították: a mai bérszabályozás nem kedves a termék- struktúrát megújító vállalatoknak. Például: a termékszerkezet korszerűsítése szempontjából sem utolsó Medicor a bértömegnek mindössze 1,6 százalékos növekedésével számolhatott az elmúlt évben, míg a nem kis gondokkal bajlódó; Egyesült Izzó kereken öt százalékkal növelhette al felhasználható bértömeget. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy e furcsának tűnő paradoxin végülis miféle bérszabályozási lehetetlenségekre vezethető vissza, ám a fény — megcáfolhatatlan. Továbbá: a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vállalatvezetők személyes anyagi érdekeltsége gyakorlatilag független a termék- szerkezet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek Közül legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy jelentősebb beruházás nélkül nincs struktúraváltás. S ez megint egy furcsaság. Ugyanis: az elmúlt években a gépipar nem szűkölködött beruházási lehetőségekben, s termékstruktúrája mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is '— mondják a vasas szakszervezetben —, mert a beruházási hitelt nyújtó bank, és a beruházást elhatározó vállalat nem képes olyan előrelátással prognosztizálni a világpiaci változásokat, ameny- nyi idő alatt nálunk egy- egy beruházás megvalósul S e megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthatják a szóbanforgó üzem gyárt mányválasztékát. A program befejeztével ugyanis a vállalat önerőből nem képes tartani az indításkor jellemző fejlesztési tempót. A központi segítséggel feljavított termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyorsan öregszik. S végül: a termékszerkezet és a munkaerőstruktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetétele ugyanis kétségtelenül lassítja a struktúra-váltást. Még nagyobb gond, hogy a vállalatok ez ügyben nem számíthatnak az iskolarendszerre; ha pedig saját úia- guk próbálkoznak az át- illetve a továbbképzéssel, ükkor a szakmai kvalifikáció növekedését nem képesek követni a bérekkel. visszakanyarodtunk a bér- szabályozás és a termékstruktúra alakításának összefüggéseihez. A vasas szakszervezet munkatársai úgy tapasztalták, hogy a megkérdezett vezetők többsége — ebben az ösz- szef üggésben — nemcsak bírálta a jelenleg érvényes bér- szabályozást, de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzési rendszert. S e beismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehetőséget rejt magában, ó Vértes Csaba Napjaink S ezzel Mosógépek, futószalagon A Hajdúsági Iparművek 15 százalékkal növeli ebben az évben termelését. Ezen belül a tőkés piacra 30 százalékkal gyártanak több mosógépet, panel-radiátort és forróvíztárolót. Ezekből az ismert és kedvelt termékekből az idén több jut a hazai üzletekbe is. Automata mosógépekből 75 ezer darab készül a téglási gyárban, közöttük a legújabb típusú energiatakarékos mosógép. A prőbaszalagon gyártás közben vizsgáztatják a gépeket Csomagolás előtt még egy utolsó átvizsgálás — (Elek Emil felvételei) A traktor nyűgéből mennek locsolkodni
