Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
1981. ÁPRILIS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött áz élet Andrózi Dánielné a már kikelt sárga dinnyét öntözi. A korai palántákat síkfólia alatt nevelik majd, jól bevált módszer ez a kenderesi té- eszben A melegágyak készítésével már a hónap elején megkezdődött a dinnyések idei munkája. A kenderesi határban — ahol nyolcvanegynéhány hektáron termel sárga és görögdinnyét a November 7. Termelőszövetkezet — nélgy helybeli és három, a Heves megyei Hort községből szegődött dinnyéscsalád szorgoskodik. (T. F.) Áprilistól már a helybeli dinnyések se járnak haza, ez a kunyhó lelsz az otthonuk szeptember derekáig Országgyűlési bizottságok ülése Téma: külpolitika és kultúra Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével tegnap, a Parlament épületében, ülést tartott, s Szarka Károly külügyminiszter-helyettes előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelemmel a kelet—nyugati kapcsolatokra és a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai tevékenységére. A bizottság a tájékoztatót megvitatta és tudomásul vette. Az ülésen az alábbi állás- foglalást fogadták el az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott külpolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatban: „Az országgyűlés külügyi bizottsága 1981. április 1-i ülésén foglalkozott az SZKP XXVI. kongresszusán tett újabb békeja vasiatokkal. A külügyi bizottság kifejezte egyetértését azzal az értékeléssel, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának 1981. március 26-i ülése adott az új szovjet kezdeményezésekről. ^ A bizottság megállapítja, hogy a kongresszus átfogó, egyben konkrét külpolitikai javaslatai, nemzetközi kezdeményezései meggyőző módon tanúsítják a Szovjetunió őszinte békeakarását, nemzetközi politikájának építő jellegét és következetességgel párosuló rugalmasságát. A külügyi bizottság értékelése szerint a szovjet bé- kejavaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalásokkal rendezzék, s megerősödjenek a békés egymás mellett élés elvei. Egyszersmind újabb ösztönzést adnak ahhoz. hogy a világ minden népe maga választhassa meg társadalmi és gazdasági rendszerét, megerősítse függetlenségét és biztonságát. Tegnap Szentendrén — Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. a bizottság elnökének vezetésével — ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága is. A testület értékelte a nyári kulturális, jnűvészeti műsorok eddigi tapasztalatait, s megvitatta az 1981-es idény terveit. Az ezzel kapcsolatos írásos táié- koztatóhoz Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes adott szóbeli kiegészítést. Az ülésen jelen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Cser- venka Ferencné. a Pest megyei Pártbizottság első titkára. az országgyűjés alelnöke. valamint hazánk kulturális életének számos képviselője. Az összképet — a vita során — a képviselők kedvezőnek ítélték, de ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a továbbfejlődés érdekében még számos tennivalóra van szükség. Elsősorban arra. hogy a szabadtéri színpadok, műhelyek' működése tematikában is. műfajban is differenciáltabb legyen. Többen megemlítették. hogy a legnagyobb és legfontosabb szabadtéri színpadok, intézmények szervezete. működése szilárd alapokon nyugszik, a közepesek és a kisebbek iaazeatási- szérvezeti háttere viszont erősítésre szorul. Mint mondották. sajnálatos, hogy még ma sincs egységesen alkalmazható jogszabály a nyári fellépések díjazására, emiatt eléggé tág tere van az anyagiasságnak és a tisztességte- telen versengésnek. Többen sürgették a művészetpolitikai elvek egységes érvényesítését, s úgy foglaltak állást, hogy mindenütt csak egyértelmű, a tömegek kulturális gyarapodását szolgáló műveket szabad a közönség elé tárni. Hasonlóképpen egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy ki kell alakítani a nyári szabadtéri játékok egységes szerződéses rendszerét. A képviselők hangsúlyozták, hasznos volna. ha megvizsgálnák az egyes produkciók hatékonyságát. azt. hogy hányán nézik meg azokat, s mennyibe kerül a megrendezésük. A kultúra nem áru — mondották. — de pénzbe kerül, s nem mindegy, mire adjuk forint iáinkat. Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Óvári Miklós elnöki zárszavával ért véget, Koszorúzás! ünnepségek Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából tegnap koszorúkat helyeztek el azoknak a katonahősöknek a sírjainál, emlékműveinél, akik a II. világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél, Harkányban a bolgár hősök emlékművénél, Beremenden a jugoszláv hősök emlékművénél, a solymári katonai temetőben a felszabadító harcok során elesett ausztrál, kanadai, lengyel, angol és újzélandi katonák emlékművénél, a Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművének talapzatán helyezték el a megemlékezés koszorúit — ünnepélyes külsőségek közepette. Új postahivatal Kőbányán Kőbánya központjának kialakítása miatt elbontott régi hivatal helyett, 73 millió forintos költséggel, újat épített a budapesti postaigazgatóság. A Körösi Csorna Sándor úton működő 10. számú új kézbesítő postahivatalt tegnap Tóth Illés, a Posta vezérigazgatója adta át rendeltetésének. Az ünnepélyes avatáson ott volt Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. A fővárosi kézbesítő hivatali hálózat fejlesztési programjának részeként elkészült kerületi központi postahivatal ötszintes épületében szociális helyiségek, konyha, étterem, valamint a postások képzéséhez, • továbbképzéséhez külön oktatási szint kapott helyet. A hivatal évi csaknem 6,5 millió postai küldemény felvételére és kézbesítésére, valamint ennél is több hírlap árusítására, házhozszállítására számít Ha kilencszázan kilépnek Létszámcsökkenés a Szolnok megyei ÁÉV-nél Ha egy több ezer dolgozót foglalkoztató vállalattól elmegy öt ember, azt többnyire csak a szűkebb környezete érzi meg, amely nélkülözi őket. ötven ember távozása már eübillenti a munkaerőmérleget. általában a cég szempontjából negatív irányA vállalat és a megye építőiparának szempontjából — (hiszen a SZÁÉV a Uegna- gyobb. több mint három és fél ezer embert foglalkoztató ágazati üzem — néhány igen fontos számadat: a be- és kilépők közötti egyenleg 1977-ben mínusz 59 volt, tehát ennyien többen mentek el a cégtől, mint jöttek. Rá egy évre ez a szám megfordult plusz hetvenre, maid 1979-ben mínusz 221-reC!) módosult, tavaly pedig egy- gyel több volt. mint mínusz kilencven. Folytassuk a tényeket a következőkkel: az .lelvándoroltak” egyharma- dát. a vállalatnak igen fontos szakemberek teszikl ki: A tények után joggal lehetünk kíváncsiak a munkaerőmozgás okára. így volt ezzel a vállalat ás. A tavaly kilépett kilencszázhetvenki- lenc dolgozó közül hétszáz- huszonkettőnek érkezett visz- sza a SZÁÉV-hez az úgynevezett MEL-lapja, új munkaadójától. Az itt megtalált címekből következtethettek arra. vajon hol találta meg Ijobban számítását a majd ezer ember. Az ágazatban dolgozott tovább 24,9 százalék, a szolgál tatásban helyezkedett el 17,2. a mezőgazdaságban 18,7 százalék, s az egyébben — itt a legkülönbözőbb munkahelyektől a kisiparos munkaadóig — a többi. A nagyobb fizetés reményében kerestek új munkahelyet a kilépők? A válaszhoz tudnunk kell, hogy a vállalatnál 1979-ben 42 ezer forint volt a fizikai dolgozók átlagbére, s majd 10 ezerrel A kép a vállalati fejlődésről ugyanis csalóka. Igaz, a termésemelkedést létszámcsökkenéssel értjék el, sőt egy adott időszakban lét- számstoppot is elrendeltek az ÁÉV-nél. Tudnunk kell azonban, hogy a szabályozók éppen a nagyobb hatékonyságra ösztönözve megengedik. hogy 3 százalékos létszámcsökkentés bérét „büntetlenül” felhasználja a vállalat. (Ez tehát biztosíthatja a fizetések emelését, minden egyéb fejlesztés, szervezés, hatékonyságot növelő intézkedés nélkül.) S ez a köny- nyebb megoldás, mert egyébként a szabályozók előírják, hogy minden egy százalékos hatékonysági mutató növekedéshez 0,3 százalékos béremelés engedélyezhető. A kis könyvelői lecke után még egy dolog: ha a vállalat tisztán hatékonysággal ..operál”, nincs létszámcsökkenés, úgy az említett hét százalékos bér növeléséhez 23 százalékkal kell a hatéba. Ha kétszáz ember hagyja el az üzemet egy esztendőben, az már figyelemre méltó lépéseket követel. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1980-ban kilencszázhetvenkilenc volt a kilépők száma. Ez már megdöbbentően magas. (Megjegyzendő, hogy a fizikai állományban nagyobb arányú a „mozgás”, mint az úgynevezett alkalmazottaknái.) Lényeges, hogy a „jegyzett” dolgozók, akikre bizton számíthatott szakértelemben és szorgalomban is a vállalat. hagyták el nem kevesen a SZÁÉV-et. Különösen nagy hatású a negatív irányú áramlás abból a szempontból, hogy kulcsfontosságú. úgynevezett hiányszakmák képviselői közül — kőművesek. lakatosok, villany- és fűtésszerelők, tehát főként a szakiparosok — dolgoznak már más munkahelyen. több az alkalmazottaké. Tavalyelőtt 69 millió forint nyereséget ért el a SZÁÉV, igaz. abban az évben nem fizettek nyereségrészesedést a dolgozóknak. Tavaly majd 45 millió nyereséggel zárt. s 5,5 millió került a nyereségrészesedés rublikájába. Minden egyéb a munkaerőmozgást befolyásoló tényezők mellett éppen a bérekkel összefüggően elérkeztünk ahhoz a jelenséghez, amelyet vizsgálva a fluktuáció okára némi választ kapunk. Ismeretes, hogy 1980-ban új szabályozók léptek életbe. A tavalyelőtti termelési mutatókat átszámolták a megváltozott követelmények szerint, s kiderült, ami 1979-ben 69 milliós nyereség az a ’80- as szabályzók tükrében megfelelne 27 millió veszteségnek! (!) Tavaly azonban 7 százalékos bérfejlesztés volt a fizikaiaknál. 6 százalékos az alkalmazottaknál. konysági mutatót az előírások szerint emelni. S itt kanyarodjunk vissza ahhoz a számításhoz, amikoris kiderült. hogy a nyereség a megváltozott körülmények között nem más. mint veszteség. Ennek megfelelően igen alacsonyan volt az úgynevezett bázis, amire könnyen tehetett százalékot az SZÁÉV. (összehasonlításképpen az ÉVM élenjáró győri, vagy Bács megyei vállalata csak 10 százalékkal tudta növelni nem kevés erőfeszítés árán eme mutatóit.) A szabályozók tehát megengedik büntetés nélkül a 3 százalékos létszámcsökkenésnél a bérek felhasználását. A vállalat azonban nem feltétlen ússza meg büntetlenül. A tendencia. a dolgozók számának csökkenése rendkívül veszélyessé válik, ha a vállalat nem az új értékek hatékonyabb létrehozásával, hanem éppen a kapacitás csökkentésével jut a béremelés lehetőségéhez. majd újra növelni akar ja a létszámot. A helyzet megértéséhez még tudnunk kell. hogy jelentősebb termelésnövekedéssel nem számol a vállalat. Korábban a 8—10 százalékos termelésfelfutás szinte „automatikusan” hozta a nyereséget. Két-három százaléknyinál viszont alaposan felül kell vizsgálni a költségeket. a szervezést, s egyéb gazdálkodási tényezőket, hogy a bér. — így például az idén a SZÁÉV-nél 4 százalékkal — emelhető legyen. A létszámcsökkenés azonban nem csupán bérkérdésekkel függ össze. Tudnunk kell, hogy a SZÁÉV több mint ezer dolgozóját hozza- viszi lakóhelyétől, a munkahelyére, döntően kulturált körülmények között. Nem nagy népszerűségnek örvend az utaztatás, az ilyen ingázás. Ugyanakkor nem mondható el. hogy zsúfoltak lennének a vállalat munkásszállásai. sőt még bérbe is kiadhattak szobákat. A kilépett dolgozók pótlására marad egy megoldás, az intenzív szakmunkásképzés. Ebben a kérdésben nem érheti vád a vállalatot, hiszen a ’76-os száztízről például tavaly kétszáz fölé emelkedett a szakmunkástanulók száma. Mi a fontosabb ? Eltér a megyei vállalat példája más építőipari üzemektől? Az Építési és Város- fejlesztési Minisztériumban megtudtuk, hogy 12 ezer építőipari munkás ment el ’79— ’80-ban a tárca vállalataitól. (Mindez milliárdokra rúgó termeléskiesést jelent évente!) Az elvándorlás meglehetősen nagy a szolgáltató- iparba és a kisebb építőipari üzemekhez. Az előbbi összefügg a népgazdasági célkitűzésékkel, az utóbbi viszont azt jelenti, hogy csekély fontosságú létesítményeik elkészülnek, az ország szempontjából nagyobb jelentőségű beruházásoknál viszont létszámhiánnyal küszködnek. Több vállalatnál jelenség az is. hogy nemcsak a létszámot építették le. hanem^ a gépeket is adtak el — ígv a SZÁÉV-nél is — ez nyilván mérsékelte a rájuk háruló eszközterheket. A SZÁÉV-nél a létszámcsökkenés legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a dolgozók nagyarányú elmenetelével. cserélődésével mérséklődik a vállalat teljesítőképessége, rugalmassága, vállalkozóképessége. A megyei célkitűzések szerint az építőipari ágazat saját építési szerelési tevékenységének 11—14 százalékkal kell növekednie a VI. ötéves tervben. Növekszik az építők munkájában a fenntartási. felújítási tennivalók részaránya, márpedig szakipari munkások nélkül — a SZÁÉV-től javarészt azok mentek el — ennek a feladatnak is nehéz lesz megfelelni. A fluktuáció, a létszámcsökkenés adott esetben népgazdasági érdeket veszélyeztethet. így a létszámgazdálkodás javítása hathatós intézkedéseket kíván a „zsugorodó” vállalattól. Hajnal József Szakemberek is távoznak A nyereség veszteség A kép csalóka A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet agrokomplex sertéstelepén konténeres malacnevelők is készülnek. Az elemek már megérkeztek >. ->J f í»vVrj^^ ~- - '. -i
