Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 11. HÁZÉPÍTÉS, LAKÁSVÁSÁRLÁS ÚJ HITELFELTÉTELEKKEL (L) Városokban és kiemelt településeken A vályogfalú családi házak utcájában, ahol felnőttem, gyakran szűrődött ki az utcára hangos szó. A háborús években valahogyan és valamiért fel-felerősödött a vita, a veszekedés, a civódás zaja. Akkor nem, azóta tudom, ezernyi oka volt. A kis házakban munkáscsaládok éltek, kevés volt a pénz, amit az apák kéthetenként hazahoztak, kevés kenyeret, húst, zsírt, cukrot adtak a jegyekre. A gyerekek pedig .— s abban a világban, abban az utcában nem „egykék” nevelkedtek — éhesek voltak, kinőtték a cipőt, hamar elvásott a nadrág feneke. A nincsből nehéz pótolni bármit. Így aztán viták, veszekedések vezették le a bajokat. Egy, csak egy családban volt másért is vihar. Lajos bácsiéknál, ahol hat gyerek kért napjában többször kenyeret Lajos bácsi ugyanis ivott. Nem úgy, ahogy a mostani alkoholisták teszik, arra nem volt módja. Berúgott kéthetenként ha megkapta a fizetést, s berúgott szombat esténként, ha valahol fizető cimborát hozott elébe az élet. Ilyenkor de- rékbehajolva bukdácsolt haza, és előre tudtuk, mindjárt kezdődik a haddelhadd1 Rendszerint úgy volt. A hat gyerekkel otthon nyüs- tölődő asszony addig szórta az égre meg Lajos bácsira a szitkokat mígnem kapott két pofont. Akkor sírás verte fel az utca csendjét. A kisebb gyerekek addig sírtak anyjukkal, míg ők is kaptak egyet. A család mindennek ellenére együttmaradt. A gyerekek felnőttek. Csak a legnagyobb fiú lett iszákos. De akkor már békeidőket írtunk, s Lajos bácsi Lajos fia nem élte meg a negyvenedik évét. Azt mondják — s nemcsak mondják, statisztikák bizonyítják —, előkelő helyen szerepelünk Európában alkoholfogyasztásban. Minden egyes állampolgár. lett légyen csecsemő vagy aggastyán, már túl van az évi li liter tömény szesznek megfelelő átlagon. Pedig a csecsemők nem isznak alkoholt, s a felnőttek között is van elég absztinens. Sándor középiskolás korában tűnt fel a sportpályákon. Kiváló futó volt. Játszi könnyedséggel faragta le a tizedmásodperceket százon, kétszázon, négyszázon. Eljutott egy országos bajnokságig, aztán meghívást kapott a válogatottba. Mégse ment el. Egy téli reggelen alaposan megizzadt a Tisza-parti vágtázás után. Kórház; tüdő- és mellhártyagyulladás. Aztán komplikációk, úgy tűnt, menthetetlen. A nagyanyja nem volt rest, botjára támaszkodva elment a boltba, vett egy üveg konyakot. Kiküldte az unokájának, mert szerinte az orvosság, az meggyógyítja. Sándor meggyógyult. Mindez rég volt, de ma is esküszik rá, borban, szeszben az orvosság. És ötvenedik éve felé bukdácsolva — három, ital miatt felbomlott házassággal a háta mögött — ma napi három liter bor, vagy egy olyan hétdecis konyak az adagja, amilyent öreganyja küldött utána a kórházba. Mondják, már háromszor elvitték mostanában a mentők. Nem segített rajta rö- videbb-hosszabb alkoholelvonó se. Sándor különben valóban tehetséges volt. Három évtizednyi ivászat után már csak árnyék... A jelenkori statisztikák szerint a 30—<0 év közötti nők halálozási arányának megnövekedése mögött ott lapul az Ital is. A szív- és érrendszeri bajok, a daganatos betegségek és az öngyilkosságok okai mögött a családok, a közvetlen hozzátartozók. talán még a munkatársak is igazolhatnák ezt. Rózsi asszonykorában kezdte a munkáséletet. Mivel szaktudása, képzettsége nem volt, a legegyszerűbbet próbálta, ami a kisvárosban lehetséges volt. Beállt egy élelmiszerbolt pultja mögé. Csakhogy Rózsi idejében belátta, ott se sokáig állhat nyugodtan, ha nem tanul. Abban az időben ösztönözték, dicsérték, jutalmazták, aki munka, háztartás mellett kisgyerekek nevelése közben is vállalja az iskolát. Abban az időben még tömegesen így szereztek képzettséget. Rózsi nem elégedett meg azzal, hogy befejezte az általánost. Középiskolába iratkozott, aztán felsőfokúra. Tíz évig tanult egyfolytában. Persze, hogy már rég nem a pult mellett állt, s mire a felsőfokút is elvégezte, főosztályvezető volt, és alkoholista. A férje ugyanis, amíg Rózsi tanult, máshol kereste a megértést, a magány orvoslását. Időközben a felnőtt lánya is függetlenítette magát, olyannyira, hogy a kisvárosban kikezdte a pletyka, talán nem is véletlenül. Rózsi minderről csak annyit tudott, hogy esténként egyedül van otthon a könyveivel, a füzeteivel, s hogy a családja már az asztalnál se tud találkozni. Először még nem is haragudott érte. Nem kellett főzni, mosogatni, mert magának ugyan ki töltené azzal a drága időt? Arra ügyelt, a hűtőben mindig legyen ital — először azzal magyarázta, sose tudni, mikor jön vendég — s valami rágcsálnivaló is. így kezdődött, hogy a konyhába érve először mindig megivott egy kupicával. Ügy folytatódott, hogy a munkahelyi névnapokon rendszerint ő érkezett a leghamarabb az ünnepelt köszöntésére, s ő távozott a legkésőbb. Aztán, amikor a tanulmányait befejezte, s rájött lehet ám egyedül, magányosan maradni egy családban is, egyre sűrűbben maradt ki. Beült egy-egy presszóba, konyakozott, kávézott. Később már társ. társak is kerültek. A munkahelyről, máshonnét is. Rózsi reggelente fejfájósan ébredt, a tükörből viaszarc, egyre több ránc nézett rá vissza. Elhízott, a lába időnként megdagadt, s a harmadik emeletre már nem ért fel egyszuszra. Más baj nem volt. A munkáját ellátta, a munkatársai — bár néha kibeszélték — különösebben nem foglalkoztak vele. A férje időközben nyugdíjba ment, de mindig keresett magának valami elfoglaltságot A lánya időnként rendbeszedte az árva lakást, de nem szólt, s neki se szóltak. Rózsit a munkahelyén érte az első rosszullét. Valahogy hazatántorgott, húzott egyet a konyakosüvegből. Éjszaka is rájárt, s másnap elment az orvoshoz. A súlyos műtét után mindenki azt gondolta, most megváltozik, most változtat mindenen. Rózsi nem változott és nem változtatott, csak „kifelé”. Munka után hazafelé menet vesz két deci töményét — sose többet, az elég — s esténként otthon elszopogatja. Azt mondják, meg vannak számlálva a hónapjai. Ahogy elnézem, addig még sok két- decis üveg lapul esténként a szatyrában... A statisztikák szerint a fiatalok körében is megnőtt az italfogyasztás. Aki ezen csodálkozik, keveset forog fiatalok körében, s nem is érti. mi vihet rá egy tizen-, huszonéves embert, hogy gyakran a pohár fenekére nézzen. Nem akarom én a fiatalokért is az időseket okolni, de mit lát a gyerek cseperedvén otthon, művelődési házban, sőt az utcán is? S ki mondja egy-egy családi ünnep alkalmával, hogy a gyerek is kóstolja meg. egy nyeletet szabad innia? A fiatalember csöndes, halkszavú legény volt. ma is az. Alighogy megszerezte a diplomáját, angyalbőrbe bújt. Csakhogy akkor már házas volt, s útban az első gyereke is. A feleségének — aki évfolyamtársa volt az egyetemen — gyakran irt levelet, s kérte, látogassa meg. A levelekből — a fiatalasszony ezen csodálkozott is — bőbeszédűen áradt a szeretet-szerelem, s a végéről soha nem hiányzott a kérés: ha látogatni jössz, hozzál pálinkát! Persze, hogy látogatta, s természetesen vitte a pálinkát. Ki tudja, hogy van ez, a katonáéknál olyan társaságba került, amelyik csak italba tudta öblögetni nagy bánatait és kis örömeit, s a munkahelyén, de még a lakótelepen is azokkal találkozott, akik reggel az ABC előtt, munka után a presszónak becézett kocsmában töltötték el szabad idejük jó részét. Csakhogy a fiatalember ennyivel nem elégedett meg. Szerette, ha barátokkal töltheti az estéket. Ezért gyakran férfikurjantások nyomták el a tévé hangjait. A fiatalasz- szony a gyerekkel a kisszo- bába szorult (utóbb menekült), mert aludni, pihenni szeretett volna, bagóbűz és italgőz nélkül, s a kisgyereket is óvta tőle. Kapkodós, ingerült reggelek, kutyafuttában bedobált közös munkahelyi étkezések következtek. Alig telt el egy év. s már ki nem mondták volna a levelekben annyit leírt szeretem-szerelmeket. A konyhájukban már csak a kövön fért el a rengeteg üres üveg. A férfit, nem ok nélkül, a munkahelyén se sokra becsülték. Utóbb az asszonyt már sajnálták, mert ezekben az ivós-gőzös kanbulikban azért akadt egy-egy nőügy is. Még együttélnek. Már időnként fogadkozni kell és kibékülni, s pár hónapra „meghúzni” az istrángot. Meddig tart így ez? Ki lát a jövőbe, két ember, egy család sorsába? Sóskúti Júlia Fotó: Dede Géza Az év első hónapjában kerültek nyilvánosságra a módosított lakásügyi rendeletek, amelyek a lakásépítésnek, -vásárlásnak; -elosztásnak szinte minden részletszabályozását érintették. Megváltoztatták a lakáselosztás rendjét* a lakásbérlet, a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeit. Lapunk január 21—23-i számában megjelent háromrészes cikksorozat az új szabályoknak egy csoportját ismertette. Azokat a tanácsi és állam- igazgatási hatáskörbe tartozó új rendelkezéseket, amelyek az igénylés, az elosztás rendjét, a különböző lakáskategóriákra való jogosultságot, valamint a tanácsi bérlakásokat érintették. Üjabb sorozatunkban a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi és hitel- feltételeiről lesz szó. Az új hitelpolitikai irányelvek alapján a kidolgozott részletszabályok, összhangban a „lakástörvénnyel” az igazságos lakáselosztás és anyagi teherviselés gyakorlati megvalósítását hivatottak elősegíteni. Lehetővé teszik és eszközül szolgálnak ahhoz, hogy megvalósulhasson az az elv, mely szerint ki-ki anyagi erejéhez mérten kell, hogy hozzájáruljon lakásgondjai megoldásához. Az idén életbelépő új; a korábbinál kedvezőbb hitelfeltételek, a sokirányú állami támogatással együtt sok családnak számottevő segítséget nyújtanak az önálló otthon megteremtéséhez. Típusterv — több külcsbn A hagyományos családi- ház-építéshez adható kölcsön az idén január 1-től a városokban és a kiemelt településeken az építési költség eddigi 50 százalékáról 60 százalékra emelkedett Ugyanakkor ebben a lakásépítési formában megszűnt az állami vállalatnál dolgozó munkások és a három vagy annál több gyermekes családok településhelytől független kiemelt hiteltámogatása. A három vagy annál több gyermeket eltartó családok azonban változatlanul évi két százalékos kamattal és 30 éves lejáratra kaphatnak kölcsönt. A változtatásokra figyelemmel, a hagyományos családi- ház-építés jelenlegi hitelfeltételei a következők: városokban, továbbá az építési és városfejlesztési miniszter által meghatározott kiemelt településeken (Szolnok megyében: Kunszentmárton, Ti- szaföldvár. Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Kunhegyes, Kunmadaras, Ojszász, Jászfényszaru, Rákóczifalva, Szajol és Tószeg) az építési költség 60 százalékáig; egyéb településeken az építési költség 50 százalékáig nyújtható kölcsön, a településkategóriánként meghatározott összeg felső határáig. 1981-ben a kölcsön felső határa városokban és kiemelt településekben 200 ezer forint, egyéb településeken 160 ezer forint. A kölcsön kamata — a három vagy annál több gyermeket eltartó építtetők kivételével — évi 3,5 százalék, a törlesztési idő maximuma 25 év. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ által forgalmazott tervgyűjteményben szereplő típus vagy ajánlott terv alapján épülő családi házakhoz a településenként meghatározott kölcsön felső határánál — ami az idén 200 ezer, illetve 160 ezer forint — 10 százalékkal nagyobb építési kölcsön nyújtható, természetesen a 60. illetve az 50 százalékos hitelezési mértéken belül. Legalább tizenkét lakás A tervgyűjtemény megtekinthető és a kiválasztott tervcsomag megrendelhető az építkezés helye szerint illetékes tanácsoknál és az OTP szolnoki, jászberényi, kunszentmártoni, tiszafüredi, törökszentmiklósi, karcagi, kisújszállási, túrkevei, jászapáti fiókjainál is. Ha a munkáltató dolgozójának a hagyományos csalá- diház-építését kölcsönnel támogatja, az OTP-hitel százalékos mértéke nem változik. Településhelytől függően, tehát az építési költség 60, illetve 50 százalékáig terjedhet. A korábbinál lényegesen kedvezőbbek az idén a csoportos, korszerű lakóházépítés és -vásárlás hitelfeltételei is. Csoportos, korszerű lakóházépítésről akkor beszélünk, ha a rendezési terv alapján sorház, láncház, átriumház, teraszház elhelyezésére kialakított telkeken legalább 12 lakás épül. Az idén január 1-től e lakások építtetői (vásárlói is) szociálpolitikai kedvezményben részesülhetnek, összege eltartott gyermekenként és más eltartott családtagok után személyenként 20 ezer forint. A szociálpolitikai kedvezmény együttes összege azonban — beleértve az utólag folyósított kedvezményt is — az építési költég (eladási ár) 40 százalékát nem haladhatja meg. A szociálpolitikai kedvezmény biztosításával a három, vagy ennél több gyermeket eltartók eddigi kétszázalékos kamatkedvezménye ennél a lakásépítési formánál megszűnt. A csoportos korszerű lakóházak építői és vásárlói ettől az évtől — az építtetőre, a szervezőre, a lebonyolítás módjára tekintet nélkül — a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 70 százalékáig; legfeljebb azonban 230 ezer forintig nyújtható kölcsönt kapnak. A szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett költségnek vagy eladási árnak legalább 30 százalékát kell előtörlesztésként kifizetni. Ha a munkáltató dolgozójának építkezését, lakásvásárlását legalább 10 százalékos kölcsönnel támogatja, az OTP-hitel, a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, illetve eladási ár 60 százalékáig, legfeljebb azonban 320 ezer forintig terjedhet. Az építtető (vásárló) által fizetendő előtörlesztés összege pedig ebben az esetben a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, vagy eladási ár 15 százalékánál kevesebb nem lehet. A kamat mértéke mindkét esetben évi három százalék, a törlesztés ideje pedig 30 év. Hangsúlyozni kell, hogy a csoportos, korszerű lakóház- építés nem minősülhet telepszerű lakóházépítésnek, így ehhez állami vállalati munkáskedvezmények nem adhatók. Két példa a hitelfeltételek alakulásának szemléltetésére: Csoportos, korszerű lakóházépítés, -vásárlás munkáltatói támogatás nélkül: ha a lakás építési költsége (eladási ára) 500 000,— Ft szociálpolitikai kedvezmény 2 gyermek után 40 000,—Ft szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 460 000,— Ft nyújtható OTP-kölcsön (maximum) 230 000,—Ft építtető, vásárló által fizetendő előtörlesztés: 230 000,— Ft MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSSAL: amennyiben a lakás építési költsége (eladási ára) szociálpolitikai kedvezmény 2 gyermek után szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) munkáltatói támogatás (kölcsön) 10 °/o 500 000,— Ft 40 000,— Ft 460 000,— Ft 46 000,— Ft 414 000,— Ft 276 000,— Ft 138 000,— Ft OTP-kölcsön 60 százalék: Az építtető által fizetendő előtörlesztés Dr. Lévy Zoltánná az OTP megyei igazgatóságának osztályvezetője (Következik: Szobaszám és állami támogatás) A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának kisújszállási kirendeltségében ez évben kétezret gyártanak a képen látható önhajtós kerekes székből
