Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

1981. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyugdíjasán is Szükség van rájuk az évek, újabb és újabb kor­osztályok érik el a nyugdíjas időt, köz­tük elég sokan párttagok. Olyanok búcsúznak a mun­kapadoktól, a megszokott hi­vatali íróasztaltól, akik csak­nem egész munkás életüket már a szocialista társada­lomban dolgozták végig. És mennyi feladat adódott a itöbb mint harmincöt eszten­dő alatt! Mennyi tapasztalat, gyakorlati és elméleti tudás, életbölcsesség gyűlt össze bennük. Közülük a legtöb­ben még magukat jól bíró, kellő testi és szellemi erővel rendelkező emberek, akik még tenni szeretnének, dol­gozni a közösségért. Ma a megyében a kommu­nisták mintegy 17 százaléka nyugdíjas. (Csupán a szolno­ki járás'ban öt év alatt 18 százalékkal nőtt a nyugdíjas korú párttagok száma.) Kö­zülük több mint négyszázan választott pártfunkciót visel­nek, és még rajtuk kívül mi­lyen sokan dolgoznak mint pártcsoportbizalmiak, mint népfront-, vöröskeresztes, vagy szakszervezeti aktívák. Felelőtlenség lenne azt ál­lítani, hogy az átmeneti idő az aktív munkából a nyug­díjba, — felhőtlen örömün­nep, diadalmenet az ember számára. Csak állapot, amit kénytelen tudomásul venni, állapot miint az ifjúság vagy a gyermekkor. Csakhogy tudja: ő már túljutott életé­nek nagyobbik szakaszán, és ez magában véve nem köny- nyű érzés. Ráadásul, ha érez­tetik is vele. Ha mondjuk az a p á rta 1 aps zer vezet, amely­nek több évtizeden át tagja volt, egyszerűen „leírja” mint öreget. A Központi Bi­zottság Titkársága 1977. no­vember 8-i határozata a nyugdíjba vonuló párttag számára lehetővé teszi a munkahelyi pártalapszerve- zetnél maradást. Mégis elő­fordulnak még ma is lélek­telen átjelentések. „Menj elvtárs a körzetbe, majd a felsőbb pártszervtől megtud­juk, hol van a pártszékhá­zuk!” Olyan is van, amikor a nyugdíjba vonulót, mond­ván eleget dolgozott már, egyszerűen mentesítik min­den pártfeladat ellátása alól: minek járjon taggyűlésre, pártoktatásra, vitakörre, ele­get dolgozott már. És elő­fordul, amikor a nyugdíjba vonuló kommunista mondja: mit tegyek én a körzeti, vagy a területi alapszervezetben, hiszen nincs ott feladat a számomra. Amikor lebecsüli a körzeti, a területi munkát, bár lehet, hogy ott haszno­sabban tevékenykedhetne még mint volt munkahelyén. Végleges megítélések, ame­lyek nagyon messze vannak az igazságtól'. Szerencsére ez a kevesebb. Egyre inkább az lesz a jel­lemző, hogy a területi — Vagy körzeti — pártalap- K zer vezetek előre érdeklőd­nek (hisz egy kerületben, egy községben általában is­merik egymást az emberek) kil mikor megy nyugdíjba, és korábban megkeresik a hívó szóval: várunk. És ha az illető hozzájuk kerül, fel­adatot is adnak számára. In­formációs hálózatban tevé­kenykedést, a nála időseb­bek patronálását, — egyszó­val igyekeznek megkönnyíte­ni a beilleszkedést az új kör­nyezetbe, az új kollektívába. Ha pedig valaki valóban be­teg. nem egyszer éppen a pártalapszervezet kezdemé­nyezi. hogy megfelelő orvosi ellátást kapjon, kórházi ápo­lást, hogy rossz anyagi hely­zete miatt segélyben része­süljön. s ha senkije sincs, a szociális gondozásba vétel után járnak, hogy ne legyen egyedül, magára maradott, boldogtalan ember. Találkoz­tam már mártcsoporttal, amelynek tagiai idős társuk házába behordták a téli tü­zelőt. akik felosztották ma­guk között, mikor ki látogat­ja az öreget elbeszélgetni ve­le a világ, a munkahely dol­gairól. Mert ez a megoldhatatlan gond. Hogy az ember kap­csolata egyre gyengül a mun­kahellyel, ahol annyi évet dolgozott, ahol esetlég az egész életét töltötte. Marad­jon a munkahelye pár talap­szer vezet ében, vagy kerüljön át körzeti pártszervezetbe? Hol érezheti hasznosabbnak magát? Ezért kell naponta latolgatni minden kommu­nista közösségnek elegendő-e az, amit mi idős társainkért teszünk? Ha átjelentkezett a körzetbe — talán éppen a mi szavunkra — látogatjuk-e, törődünk-e vele? Tudjuk-e hogyan éli a napjait, vagy megelégszünk az évente egy­szeri találkozó szervezésé­vel? Keressük-e azokat az új módszereket, amelyekkel könnyebbé, elviselhetőbbé tesszük az ifjúság visszavon­hatatlan elhullásának tuda- í tót, amelyekkel hasznosítjuk élettapasztalatukat? A kör­zetben próbálunk-e tartal­mas pártéletet kialakítani ? Nem mondunk-e le könnyen társakról^ akik egyedül ma­radva lassan magukba zár­kóznak, sértettek lesznek és végül mentesítésüket kérik a pártfeladatok teljesítése alól, esetleg törlésüket a kommu­nisták soraiból. Nem monda­nak-e le esetenként könnyen az alapszervezetek a nyugdí­jasokkal meglazult kapcsola­tuk visszaállításának nehéz, fáradtságos munkájáról és egyszerűen tudomásul ve­szik, ha azok kilépésüket kezdeményezik ? sokszor mondjuk: ma azt az időt éljük, amikor sokasodnak és egyre bonyolultabbak lesznek fel­adataink és nemcsak a mun­kahelyen, a lakóterületen is. Mennyi munkára van még szükség ahhoz, hogy az éle­tünk szebb, tartalmasabb le­gyen. Találjunk a feladatok között olyanokat, amelyek elvégzése nélkülözhetetlen, de amelynek az idősebbek is becsülettel eleget tehetnek. Ami által érzik, hogy még számítanak rájuk, hogy hasz­nosak, akár a munkahely, akár a körzet pártszerveze­tében. Hiszen nem is nélkü­lözhetjük őket. V. V. Telnek Milyen Kényszerpihenő, szakemberhiány miatt Birkabörböl usánka A jászberényi Lenin Tsz a múlt év elején a juhte­nyésztéshez kapcsolódóan vágóhidat létesített a te­nyésztési szempontból se- lejtnek minősülő állatok feidolgozására. A helybeli áfésszel kötött * szerződés szerint hetente száz állatot vágtak le, a húst a környé­ken értékesítették. A vágó­híd más gazdaságok selejt­állatait is ''feldolgozta. A Gyapjúforgalmi Vállalat még Borsodból is szállított vág- nivalót. A vágás november­től szünetel, de hamarosan újra kezdődik a munka. A miskolci Szűcsipari Szövetkezettől a birkabőr kikészítés után visszakerül a téeszben néhány hónapja működő szűcsrészleghez. A miskolci partner három szovjet gyártmányú szűcs­géppel és usánkasapkák ren­delésével is segítette az in­dulást. Az egy műszakban dolgozó asszonyok és a be­dolgozók munkája számítás szerint egymillió forint ár­bevételt hoz a szövetkezet­nek. A továbbfejlesztést is tervezik itt, öltöző zuhanyo­zó kialakításával téve von- ket. A fejlesztés alapjául szol­gáló vágóhíd folyamatos üze­melését megszakító kény­szerpihenőt a szakemberhi­ány okozta. A tapasztalatok­ból okulva a folyamatos szakemberpótlást a továb­biakban a szövetkezeti dol­gozók gyermekei közül be­iskolázott húsipari szakmun­kásokkal kívánják biztosí­tani. Szovjet exporta neobarokk stílusú bútoralkatrészeket készítenek a Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Szövetkezet jászkiséri telephelyén. Két típusból havonta 60 garnitúrát gyártanak A Magyar Nők Országos Tanácsának ülésén Nőnapi és számvetés Apró Antal köszöntése Apró Antalt, az MSZMP KB tagját, az országgyűlés elnökét, a párt- és a mun­kásmozgalom' régi harcosát 50. éves párttagsága alkal­mából tegnap a KB székhá­zában az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszön­tötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. Feladategyeztetö tárgyalás Szolnokon A megyei pártbizottság székházában tegnap délután feladategyeztető tárgyalást tartottak a Belkereskedelmi Minisztérium és Szolnok me­gye párt- és tanácsi vezetői. A tárgyaláson, melyet Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára vezetett, ér­tékelték a megye ötödik öt­éves tervben megvalósított kereskedelempolitikai fel­adatait, s megszabták a ha­todik ötéves terv főbb tenni­valóit, különös tekintettel az idei célokra. A feladategyez­tető tanácskozáson részt vett Barta László megyei tanács­elnök. Selmeczi Lajosné minisz­terhelyettes és munkatársai hatékonynak, és az országos átlagnál jobbnak ítélték a megye kereskedelmének és vendéglátásának öt éve alat­ti fejlődését. Elmondták, hogy a megye példás meg­alapozottsággal, határidők szerint valósította meg ke­reskedelmi beruházásait. Értékes takarmány a „semmiből” A telket már kijelölték, a kiviteli tervdokumentációk is elkészültek, így már biz­tos. hogy Jászszentandráson a Haladás Tsz az idén létre­hozza új termelőegységét: a húslisztet gyártó üzemét. A feldolgozó üzem a termelő- szövetkezet tervezésében és kivitelezésében, a lehetséges legkisebb költséggel épül. Létrehozását az teszi szük­ségessé. hogy a téesz húsfel­dolgozó üzemében évente több mint öt vagon vágóhídi melléktermék keletkezik. A nagy mennyiségű hulladékot eddig meg kellett semmisí­teni. most feldolgozzák, hús- lisztet készítenek belőle. Tegnap a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Taná­csa. Duschek Lajosné elnöki megnyitójában rámutatott, hogy március 8-a, a nemzet­közi nőnap jó alkalom arra, hogy áttekintsék a magyar nőtársadalom gazdasági, szo­ciális helyzetét, a nőmozga­lom további feladatait. A nőszervezetek országszerte mérlegelik munkájuk ered­ményeit. Az ülésen Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájé­koztatta a résztvevőket a kormány nőpolitikái határo­zatának megvalósulásáról és az ezzel kapcsolatos tenniva­lókról. Hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben csaknem teljessé vált a nők foglalkoz­tatottsága; az aktív keresők­nek 50 százaléka nő. A kormány nőpolitikái ha­tározata hosszú távra irá­nyozta elő a tennivalókat. Az állami, gazdasági vezetőknek Sajnos, a gépkocsik üzem­bentartói gyakran találkoz­nak alkatrészhiánnyal. Van rá eset, hogy fél éviig is áll egy gép. Egyes típusokhoz, így az IFA, UAZ, Robur, Barkas-hoz igen nehéz alkat­részeket beszerezni. Pedig sokszor filléres árukról van szó. Majd egy éve, hogy Já- noshidán, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet kezde­ményezésére az AUTÖKER létrehozta autóbontó telepét. A tsz vállalta, hogy a kise­lejtezett gépjáműveket felvá­sárolja, és a bontásból szer­zett alkatrészeket értékesíti­mindennapi munkájuk során kell érvényt szerezniük a ha­tározatban foglaltaknak. A nők helyzetével foglalkozó új jogszabályok kiadására nincs szükség — hangsúlyoz­ta a miniszter. Ezt 'követően Várkonyi Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a lányokat, asz- szonyokat március 8. alkal­mából. Kifejezte azt a meg­különböztetett tiszteletet és megbecsülést, amely hazánk­ban a nőtársadalom iránt megnyilvánul. A felszólalók kifejtették, hogy a helyi szervek nap mint nap számos intézkedés­sel segítik a nők gazdasági, szociális helyzetének javítá­sát. Az ülésen, elfogadták a Magyar Nők Országos Taná­csának ez évi programját Mi ebből a haszna a ter­melőszövetkezetnek? Tavaly áprilistól az alkatrészek ár­bevétele 3 millió 970 ezer fo­rint volt, míg az ócskavas- áruért 100 ezer forintot ka­pott. Átlagban egy kocsi megvásárlása 8 ezer 700 fo­rintba kerül az AUTÓKER- nek, az alkatrészként kiter­melt összeg 40 százaléka is az övé. A megmaradt pénz­zel kell gazdálkodni, fedezni a munkabért, szállítást a tsz- nek. Tavaly a melléküzem- ágból a gazdaság tiszta nye­resége félmillió forint volt. Nyereséges melléküzemág Autóbontó a jánoshidai tsz-ben Feldolgozón selejt , Í4 \

Next

/
Thumbnails
Contents