Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

fl béke, az alkotás kongresszusa A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusa minden tekintetben igazolta azt a várakozást, amellyel munkáját világszer­te kísérték. Nemzedékek ta­pasztalata alakította ki a meggyőződést, hogy a szov­jet kommunisták kongresszu­sainak helyzetelemzése és az ebből következő feladatok meghatározása túlmutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetkö­zi kommunista mozgalom életére, sőt, az egész világ helyzetére. Az SZiKP XXVI. kongresz- szusa mélyrehatóan elemezte a világhelyzet alapvető vo­násait. A két kongresszus kö­zött eltelt időszak igen bo­nyolult volt. Ahogy a beszá­moló meghatározta, e perió­dust mindenekelőtt a világ­politika két irányzatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfé­kezésnek, a béke és az eny­hülés megszilárdításának irányzata, az elnyomott né­pek felszabadulásáért folyó küzdelem; másfelől: az eny­hülés aláásásának, a fegyver­kezési hajsza fokozásának vonala, a felszabadító fyarc elfojtásának politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét nö­velte meg az imperializmus — elsősorban az amerikai imperializmus — agresszivi­tásának fokozódása s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperializmus törekvé­seit szolgálja. Ilyen körülmények közt különösen jelentősek és reá­lisak azok az új javaslatok, amelyeket az SZKP — béke- programját továbbfejlesztve — fogalmazott meg és foga­dott el ezen a kongresszuson. A javaslatok között egy sincs, amely egyoldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették vol­na figyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges bizton­sági szempontjait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén ala­pulnak. A javasolt lépések, tárgya­lások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Államok nélkül. Ezért is, de nemcsak ennek okán lénye­ges az a mód, ahogy a Köz­ponti Bizottság beszámolója a szovjet—amerikai kapcso­latok ügyével foglalkozott. Fontos ez azért is, mert Wa­shingtonból huzamosabb ide­je a korábbi évekből ismerős hidegháborús hangokat hal­lani a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal szemben. Népszerű jelszó lett a „na­gyobb erő” követelése — ilyen hátsó gondolatokkal fejlesztik Kínával is a poli­tikai-katonai kapcsolatokat — és hidegháborús propa- gandisztikus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények adnak különös súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mérséklet s a józanság hangján reagált, másként, mint azt az erőpolitika pró- ká torai szerették volna. Moszjkva a fegyverkezési verseny helyett a fegyverke­zés korlátozására; a helyzet kiélezése helyett higgadtság­ra; a kontaktusok felszámo­lása helyett normális kap­csolatokra; propagandakam­pányok helyett párbeszédre hívja fel a legmagasabb szinten is Washingtont. Ilyen konstruktív szellem­ben tárgyalta a kongresszus a többi tőkés országhoz fű­ződő viszonyt is, hangsúlyoz­ván: a cél a legszélesebb körű együttműködés a kor­mányokkal, a parlamentek­kel, az üzleti körökkel, a tár­sadalmi szervezetekkel. A XXVL kongresszus igen nagy figyelmet fordított az építőmunka soron levő fel­adataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hó­napos, igen széles körű vita készítette elő a Központi Bi­zottság 1980. decemberében közzétett gazdaságfejlesztési tervezete alapján. Üjra bebi­zonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, előze­tes viták a párt kongresszu­sait a gazdasági fejlődés irá­nyításának és ellenőrzésének különösen hathatós fórumai­vá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ága­zatnál gyorsabban kívánják fejleszteni azokat az ágaza­tokat, amelyek a népgazda­ságban progresszív szerkeze­ti változásokat, stabil és ki­egyensúlyozott bővített újra­termelést biztosítanak. A második: biztosítani kell, hogy az iparban a B-szektor (fogyasztási cikkek) valami­vel gyorsabban fejlődjön, mint az A-szektor (termelé­si eszközök). így kívánják el­érni, hogy a megnövekedett szükségleteknek megfelelően álljanak rendelkezésre a fo­gyasztási cikkek. A mezőgaz­dasági termelés fellendítésé­nek fő irányait a kongresz- szuson körvonalazott külön, az élelmiszertermelés fejlesz­tését szolgáló .program hatá­rozza majd meg. A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további életszínvonal-emelkedésének, a békés építőmunkának a programja, s így mindennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjetunió politikáját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresz- szusnak a béke, az enyhülés védelméről és a szovjet em­berek jólétének fokozásáról szóló határozatai elválaszt­hatatlanul összefüggnek, s egyszersmind a szocialista rendszer lényegéről és ma- gasabbrendűségéről tanús­kodnak. Az SZKP XXVI. kongresz- szusának munkáját a meg­nyitástól kezdve a tanács­kozás befejeztél g az egység, a cselekvő és harcos interna­cionalizmust a szocializmus és a kommunizmus erejébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű tanácskozás volt ez, amely a kor valósá­gát ragadta meg a maga vál­tozásában, számításba véve az adott történelmi korszak sajátosságait és a legújabb fejleményeket is. A magyar kommunisták, dolgozó népünk számára a XXVI. kongresszus mérlegé­ből fontos következtetés, hogy az összes lényeges elvi és po­litikai kérdésben teljes az összhang a magyar és a szov­jet testvérpárt között. Kádár János elvfiársnak a kongresz- szusi palotában elmondott szavai is kifejezésre juttat­ták: a mi pártunk nagyra ér­tékeli ezt az összhangot, ezt az egységet. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a szovjet kommunisták Lenin alapítot­ta. harcokban edzett pártja, élen az újjáválasztott Köz­ponti Bizottsággal és Leonyid Brezsnyev elvtárssal, sikerrel halad tovább történelmi út­ján. eredményesen váltja va­lóra az SZKP XXVI. kong­resszusának határozatait is — a szovjet nép. a szocialis­ta országok testvéri közössé­ge. az egész emberiség ja­vára. Vajda Péter Hazaindult Moszkvából a Kádár János vezette magyar pártküldöttség ÜNNEPSÉG MEZŐTÚRON Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével tegnap hazain­dult Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán. A magyar pártküldöttséget a szovjet főváros Kijevi pá­lyaudvarán Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja. az SZKP moszkvai városi bizottságá­nak első titkára, Leonyid Szmámov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az SZKP KB tagja, Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete, Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, Oleg Rahmanyin, az SZKP KB osztályvezetőjének első helyettese, Ivan Pavlovszkij közlekedési miniszter, az SZKP KB tagjai búcsúztat­ták. Jelen volt Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a nagykövetség vezető munka­társad. Kádár Jánost és a küldött­ség tagjait a moszkvai ma­gyar kolónia kisdobosai vi­rágcsokrokkal búcsúztatták. Szigetszentmiklóson a Csepel Autógyár főegység- és alkatrész- gyárában állítják elő az IKARUS autóbuszok szervokormá­nyát. A kormányzást megkönnyítő hidraulikus berendezésből nemrég készült el a kétszázezredik darab. A több mint tíz éve gyártott — az ATUKI-ban kifejlesztett — kormányszer­kezet felét a KGST országaiba exportálják. A képen: a szer­vokormány működésének ellenőrzése Mezőtúron, a városi tanács dísztermében rendezett teg­nap délután ünnepséget a Magyar—Mongol Barátság Tsz a Mongol Népi Forradal­mi Párt megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, ame­lyen részt vett Badamtarin Baldó, Mongólia magyaror­szági rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, Majo­ros Károly, a megyei párt- bizottság titkára. Ott voltaik Mezőtúr párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszervezeti vezetői, a mongol nagykövet­ség több vezető munkatársa, az ünnepséget rendező ter­melőszövetkezet tagjai, Me­zőtúr üzemeinek, szövetkeze­teinek, intézményeinek, is­koláinak képviselői. A magyar és a mongol himnusz, majd egy rövid ün­nep« műsor elhangzása után Nagy Zoltán, a Magyar— Mongol Barátság Tsz elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Ün­nepi megemlékezését Csípés Imre, a termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának tit­kára a következő szavakkal kezdte: — Hat évtizede, hogy mintegy másfél száz kommu­nista Szuhe Bator vezetésé­vel megalakította a Mongol Népi Forradalmi Pártot. Még ugyanabban az esztendőben Mongóliában győzött a népi forradalom, az ideiglenes kormány átvette a hatalmat, és az ország elnyerte függet­lenségét. A .továbbiakban .többek között arról beszélt, hogy pártja vezetésével, a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok közössége segítségével milyen eredményeket ért el országépítő munkájában a mongol nép. Elmondta, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt — mely most készül XVIII. kongresszusára — ko­rábban meghatározta .az or­szág gazdasági és kulturális fejlesztésének fő irányát. Az elfogadott VI. ötéves terv szervesen illeszkedik az or­szág adottságainak megfelelő kitermelő- és feldolgozóipar­ral rendelkező agráripari or­szággá válás koncepciójába. A párt kiemelt figyelmet szentel a gazdasági kérdések­nek: a szocialista tulajdon Szükség van rájuk 3. oldal D tudomány világa 4. oldal fl tiszaugi „kórus” és a nagy pecsét 5. oldal Szóvátették - megvalósul Cserkeszölön 8. oldal ; Túrkevén, a 17-es számú Autójavító Vállalatnál évente tízezér darab IFA W 50 mo­tor felújítását végezhetik el korszerű körülmények között. Képünkön: főtengelyek köszörülése 60. évfordulójára emlékeztek védelmének, a munka haté­konysága javításának, az élenjáró termelési tapaszta­latok elterjesztésének, a szo­cialista emberré nevelés kér­déseinek. a dolgozók és a ve­zetők felelősségérzete, kép­zettsége fokozásának. Utalt arra is, hogy part­jaink kapcsolatai a marxiz­mus—len in izmus, a proletár internacionalizmus elvein nyugszanak. Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink az 1965-ben aláírt ba­rátsági és együttműködési szerződés szellemében dina­mikusan és problémamente­sen • fejlődnek. Államközi kapcsolataink széles rend­szerét együttműködési mun­katervek szabályozzák. Köl­csönös konzultációk révén fokozódik külpolitikai tevé­kenységünk összehangolása. A műszaki-tudományos együttműködés keretében magyar segítséggel ruha­gyár, biokombinát, húskom­binát, malom épült Mongó­liában. Jelentős az együtt­működés a geológiai és a víz­gazdálkodási szakemberkép­zésben. Eddig mintegy száz mongol fiatal szerzett ha­zánkban diplomát, de sok mongol fiatal tanul szak­munkásképző intézeteinkben is. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: termelőszövet­kezetük csaknem két évtize­de viseli a Magyar—Mongol Barátság nevet és lehetősé­geikhez mérten ápolják a ba­rátságot a testvéri mongol termelőszövetkezettel. Köl­csönös véleménycserékkel segítik egymás gazdálkodá­sát. Az ünnepségen felszólalt Badamtarin Baldó nagykö­vet is. Köszönetét mondott az ünnepség megrendezésé­ért, majd a Mongol Népi Forradalmi Párt harcairól, tevékenységéről beszélt. Mél­tatta népeink, pártjaink kap­csolatát, ismertette, hogyan készülnek a mongol kom­munisták pántjuk XVIII. kongresszusára. Felszólalása végén sok sikert, jó eredmé­nyeket kívánt a mezőtúriak­nak a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­hoz. Az ünnepség az Intema- cionáléval ért véget. V. V. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 54. szám, 1981. március 5., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II Mongol Népi Forradalmi Párt megalakulásának

Next

/
Thumbnails
Contents