Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Madridi találkozó lljicsov felszólalása Leonyid lljicsov külügymi­niszter-helyettes, szovjet kül­döttségvezető a madridi ta­lálkozó tegnapi teljes ülésén elhangzott felszólalásaiban, majd sajtóértekezleten is­mertette azt az indítványt, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán elhangzott beszámoló­jában az európai bizalomerő­sítő intézkedések kiterjeszté­sére. A Szovjetunió kész ki­terjeszteni ezeket az intézke­déseket az ország egész euró­pai részére (tehát az Uraiig) azzal a feltétellel, ha a nyu­gati államok is megfelelően kibővítik a bizalomerősítő intézkedések érvényességi zónáját. A helsinki záróokmányban elfogadott bizalomerősítő in­tézkedések értelmében az aláíró államok a területükön tartandó és bizonyos nagysá­gon felüli hadgyakorlatokról előzetesen értesítik a többi Libanon tegnap a Bizton­sági Tanács összehívását kérte a Dél-Libanon ellen végrehajtott legutóbbi izrae­li támadások megvitatása vésett. Az egymást követő izraeli és jobboldali terror- támadások következtében ugyanis rendkívül feszült helyzet alakult ki az ag­resszió áldozatául esett kör­zetekben. Kedden délelőtt az izrae­li nehéztüzérség Nabatije várost és a környező ki­sebb településeket ágyúzta- A hétfő délutáni izraeli lé­gitámadás során 13 libanoni állampolgár és palesztin me­Hétfőn első ízben nyilat­kozott felelős iráni katonai vezető arról, hogy Teherán esetleg beleegyezne az Irak­kal kötendő tűzszünetbe, Va- liollah Vallahi tábornak, a fegyveres erők vezérkari fő­nöke nyilatkozatában azt mondotta, hogy Irán . rövid tűzszünetet tartana kívána­tosnak, ami lehetővé tenné az iraki alakulatok feltétel nélküli visszavonását a ha­tárok mögé”. A nyilatkozat az iráni ál­láspont bizonyos módosulása. Ez feltehetőleg azoknak a tárgyalásoknak köszönhető, amelyeket az iszlám konfe­rencia közvetítő küldöttsége Teheránban és Bagdadban folytatott. Vallahi tábornok azt han­goztatta, hogy az állam- és kormányfőkből álló iszlám jószolgálati küldöttség elfo­országot és meghívják azok­ra képviselőiket. A záróok­mányban a Szovjetunió a ha­tártól 250 kilométer mélység­ben vállalta ezt a kötelezett­séget. Ezután nem lehet azt állí­tani — mondotta lljicsov —, hogy semmi sem történt. A szovjet indítvány igen fontos lépés. Most a nyugati orszá­gokon a sor, hogy válaszolja­nak rá, és megjelöljék, mi­lyen zónákra készek kiter­jeszteni a maguk területén a hadgyakorlatok előrejelzését és a másik fél által történő ellenőrzését. Hangsúlyozta: -Európát nem lehet csupán földrajzi foga­lomként felfogni. Európát politikai és stratégiai szem­pontból is értelmezni kell, s nem lehet mellékesnek te­kinteni azt, hogy a helsinki értekezlet résztvevői között szerepel a 33 európai állam­mal együtt az Egyesült Ál­lamok és Kanada is. nekült vesztette életét Tyr térségében, s mintegy 20 a sebesültek száma. A Haddad- féle jobboldali milicisták tüzérsége kedden az ötö­dik egymást követő napon ágyúzta Szidon városát, ahol az előző légitámadás követ­keztében szünetel a vízszol­gáltatás. »úgyszólván teljesen megbénult az élet. Az ál­lami és a magániskolákat biztonsági megfontolásból bezárták, ennek köszönhető, hogy csupán anyagi károk keletkeztek, amikor kedden találat érte az evangélikus leányiskolát. gadta a rendezés alapelve­ként az 1975-ös iraki—iráni határegyezményt. A vezér­kari főnök egyúttal szüksé­gesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „meg kell büntetni az agresszorokat, bárkikről le­gyen szó”. A Pars iráni hírügynökség ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a tábor­nok álláspontját a kormány még nem tette magáévá. Ezt a kétértelműséget erősítette meg Radzsai miniszterelnök is. aki Khomeinitől távozó­ban megismételte, hogy Irán folytatja harcát Irak ellen. Irak kész hat órán belül tűzszünetet hirdetni, mihelyt értesül a tűzszünet iráni el­fogadásáról. Erről Szaddam Husszein iraki elnök tájékoz­tatta a iszlám konferencia i ószolgálati küldöttségét Bagdadban. Ismét: Namíbia Namíbia ismét — ne­héz lenne hamarjában megmondani, hányad­szor — az ENSZ-köz- gyűlés, napirendjére ke­rült. Megintcsßk a faj­üldöző pretoriai rezsim ellen hangzik el a vád: törvénytelenül megszál­lás alatt tartja Namíbi­át, nem hajlandó eleget tenni az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet többszörös felszólításá­nak. A hétfőn kezdődött vi­tában nem vehet részt a Dél-afrikai Köztársa­ság küldöttsége. A részt­vevő államok delegátusai közül 112 a kizárás mel­lett, 22 ellene szavazott, hatan tartózkodtak. A voksok aránya nagyjából azonos az 1974. évivel, amikor ugyancsak kizár­ták a dél-afrikai kül­dötteket a közgyűlés munkájából. (Ami nem jelenti viszont azt, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ságnak ajtót mutattak a világszervezetben. Erről ugyanis csak a Biztonsá­gi Tanács dönthet.) Figyelemreméltó, hogy a hétfőn lezajlott szava­zásban miként oszlottak meg az erők. Gazdasági — és ennélfogva politikai — okokból például a Közös Piac valamennyi tagállama a pretoriai re­zsim eltávolítása ellen foglalt állást. Gurirab, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO ál­landó ENSZ-megfigyelője joggal kelt ki élésen a Pretoriával együttműkö­dő nyugati hatalmak el­len amelyek a bojkott­felhívásokkal dacolva, to­vábbra is szoros gazda­sági és kereskedelmi kapcsolatot ápolnak a fajüldöző rezsimmel­Ha a világszervezet fel­hívásai sorra következ­mény nélkül maradnak, Namíbia helyzetén ne­héz lesz változtatni — hangoztatták az ENSZ- vita szónokai. Hasonló aggodalmuknak adtak hangot az Afrikai Egy­ségszervezet Miniszteri Tanácsának résztvevői Addisz Abebában vé­get ért ülésükön. A kül­ügyminiszterek kérték, hogy a Biztonsági Ta­nács áprilisi ülésén fo­gadjanak el olyan szank­ciókat Pretoriával szem­ben, amelyek valameny- nyi államra kötelező ér­vényűek. A Dél-afrikai Köztár­saság jogsértő jelenléte Namíbiában nem újkele­tű probléma. Pretoria ar­cátlan kihívása a világ e'len mégkevésbé az. A sorra meghiúsult szank­ciók miatt méltán elé­gedetlen namíbiai nép­nek ilyen körülmények között nem marad más választása, mint folytat­ni a harcot a megszál­lók ellen, a felszabadí­tásért, a teljes függet­lenség kivívásáért. Gyapay Dénes Libanon a BT összehívását kéri Irán—Irak Lehetséges a tűzszünet? BONN Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter ismét elutasította a közép­hatótávolságú rakéták mora­tóriumára vonatkozó szovjet javaslatot és egyoldalú le­szerelési lépéseket követelt a Szovjetuniótól. A szabadde­mokrata politikus több nyu­gatnémet lapnak adott inter­jújában ugyanakkor figye­lemre és pozitív válaszra méltónak nevezte a Szovjet­unió tárgyalási készségét — mindenekelőtt az európai bi­zalomépítő intézkedésék bő­vítése kérdésében. BEJRÜT Rasid Szolh volt libanoni miniszterelnök tegnap közöl­te, hogy ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg ellene. A politikus elmondta, hogy egy alkalmazottja vette észre a gépkocsi alá szerelt nagyerejű robbanószerkeze­tet, GREENSBORO Az FBI és a rendőrség nyomozói Észak-Karolinában letartóztatták az amerikai náci párt hat tagját. A vád szerint a letartóztatottak po­kolgépes merényletet tervez­tek a greensborói bíróság el­len. amiért az gyilkosság vádjával eljárási indított a nácipárt több tagja ellen. MADRID Keit álarcos baszk terro­rista tegnap reggel a spa­nyolországi San Sebastian- ban több lövéssel agyonlőtt egy munkást, majd gépkocsi­val elmenekült. A merénylet háttere egyelőre nem ismere­tes. A meggyilkolt munkás a politikai terrorizmus idei hetedik áldozata. SEBHA Moamer El-Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője a líbiai Sebhában hétfőn mon­dott beszédében líbiai—fran­cia csúcstalálkozót javasolt a két ország nézeteltérései­nek tisztázására. A líbiai— francia viszony különösen azóta romlott meg, hogy Pá­rizs állást foglalt Líbia csá- di szerepvállalása ellen. MEXIKÓVÁROS Mexikó nem fogadja el a hódítás jogát — szögezte le Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter azon a fo­gadáson. amelyet vendége. Jichak Samir izraeli külügy­miniszter számára adott. A nyilatkozat válasz arra az iz­raeli igényre, hogy a világ ismerje el Tel-Aviv „jogát” az 1967-ben meghódított arab területekre. Amíg üzlet lesz az ajánlatból Vevők voltak a világpiacon Miért finn cég szállít gépet a papírgyári rekonstrukcióhoz? Ebben az épülő, köze) 300 méter hosszú és 200 méter széles csarnokban kap helyet az V. papírgép A 6,1 milliárd forintba ke­rülő szolnoki papírgyári re­konstrukció költségeinek je­lentős részét gépek beszerzé­sére fordítják. A laikus azt gondolja, öröm lehet többször tízmillió dollár elköltése, pe­dig ez inkább gondot okozott azoknak, akik a pénznek he­lyet kerestek, a Papíripari Vállalat szakembereinek és a külkereskedőknek. Szállítás­ra ajánlkozó bőven akadt (nem véletlenül, hiszen egy — Milyen kritériumok alapján döntöttek a jelent­kezők egyike vagy másika mellett ? — Az első lépcsőben há­rom vállalkozó esett ki, mert nem adott elég részletes ada­tokat a kínált berendezések­ről, ajánlatai nem voltak ér­tékelhetők. Ezután követke­zett a második rosta. Itt „ap­róságokon” buktak el az ajánlkozók. Mindenáron kí­váncsiak voltunk ugyanis, hogy melyikőjük tud megfe­lelő referenciát nyújtani, ké­pesek vagyunk-e ellenőrizni a pályázaton, leírt adatok megbízhatóságát, Máskor azért nem merült fel a tár­gyalásnak még a gondolata sem, — mert az eladó nem garantálta, hogy folyamato­san szállítja a pótalkatrésze­ket. — Az első két „szűrés” után egy osztrák, egy osztrák —svájci, két finn és egy ame­rikai-olasz vállalat maradt talpon — kapcsolódott a be-, szélgetésbe Kardos György. — Az ö ajánlatuk — a kö­zölt adatok részletességéből tudjuk ezt — igazán ko­molynak, bírálatra érdemes­nek látszott. Ekkor következtek az úgy­nevezett referencia utak. A Papíripari Vállalat szakem­berei megnézték az öt „ko­sárban maradt” cég Európa- szerte működő gépeit. A há­rom csoport egyikében részt vevő — Észak-Európát és a Végül is a tanulmányutak­ról készült jelentések alapján — a finn vállalat mellett kezdtük elkötelezni magun­kat — folytatta a gondolatot Kardos György — mondom, kezdtük, mert ekkor még csak a műszaki szempontokat mérlegeltük. S ezután jöttek az üzleti ‘. árgyalások, amelyekről Szi­lágyi Ottó ezt tartotta ér­demesnek elmondani: — Ezer tudományé lehet a gép. ha a szállító csak elad­komoly papírgép dollárban maga tízmilliókat ér, és a legnagyobb cégek sem gyár­tanak belőle 3—4-nél többet évente), csupán a gyár új, 5-ös számú gépére 12 poten­ciális partner tett ajánlatot. Szilágyi Ottótól, a szolnoki gyár igazgatójától és Kardos György gyárrészlegvezetőtől kérdeztük meg, miként sike­rült a legkedvezőbbet kivá­lasztani közülük. kontinens középső részének felső részét bejáró — Szilá­gyi Ottó így beszélt az akkor szem előtt tartott követelmé­nyekről : — Pontosan olyan teljesít­ményű gépet sehol nem lát­tunk, mint amilyent mi sze­rettünk volna, így hát a mű­szaki megoldásokra figyel­tünk. Mennyire megbízható a konstrukció, milyen minősé­gű gyártmányt produkál, hány ember kell működteté­séhez? Az e kérdésekre ka­pott válaszok alapján már megnyugtatóan minősítet­tünk egy-egy azonos elvek szerint épülő gépcsaládot. — Nem okozott gondot, hogy a Szolnokra képzelt gé­pet sehol nem találták meg? — Minden papírgép egye­di gyártmány. A működési elvek azonban szinte min­dent elmondanak a szakem­bernek. Egy könnyen meg­érthető példát mondok. Itt Szolnokon olyan papírt sze­retnénk készíteni, amelyik­nek mindkét oldala egyfor­mán viselkedik a nyomdá­ban, megkülönböztetett nyomtatványok készíthetők rá. Erre a feladatra az úgy­nevezett kettős szitás, a cel­lulózréteg víztartalmát alul á" felül egyaránt szívó gé­rek alkalmasak a leginkább. ܰv döntöttünk, ilyet kere­sünk. így aztán már csak há­rom cég jöhetett számításba; az amerikai—olasz érdekelt­ségű Beloit—Itália, a finn Valmet és az osztrák Voith. ja. és nem vállal garanciát műszaki produktumáért, va­lamint az ígért termelési eredményekért. Ha nem haj­landó az üzembe állításnál segédkezni és nem vállalja a korszerű technika alkalmazá­sának megtanítását — aján­lata nem sokat ér. Ezeket a kínált szolgáltatásokat s azt, hogy melyik cég tud többet adni, mérlegeltük az üzleti tárgyalások során. — De tudtommal az sem volt lényegtelen — szólt köz­be Kardos György —, hogy milyen külkereskedelmi kap­csolat van a szállító ország és hazánk között. — Végül az 5-ös számú pa­pírgép felépítésére a finn Valmet cég ajánlatát fogad­ták el. Miért? — Minden kívánt szolgál­tatást megkaptunk tőlük — magyarázta a gyár igazgató­ja. — Ezenkívül a legkedve­zőbb ellenüzletet ajánlotta fel az északi ország vállala­ta. A jövőben magyar gyárt­mányú, számjegyvezérlésű szerszámgépekkel hajtja vég­re racionizáló jellegű beru­házásait. így Magyarország­nak a papírgép áránál keve­sebb dollárt kell kifizetnie. Amikor a pénz „ másodlagos " — Eddig a papírgép meg­vásárlásáról folytatott tár­gyalásokról beszéltek. Más eszközök is kellenek a szol­noki beruházáshoz. Milyen elvek szerint költötték el az erre szánt pénzt? — Jó. hogy ezt kérdezte! A költekezés elveiről eddig ugyanis nem esett szó — ka­rolt az alkalmon Szilágyi Ottó. — Azt hiszem, el kell oszlatnom egy tévhitet. A hozzá nem értők közül az utóbbi években sokan hiszik azt, hogy a gép olcsósága a legfontosabb kritérium, ami­kor külföldön vásárolunk. Pedig ez nem igaz. Mi is ve­hettünk volna a Valmeténél kevesebbe kerülő gépet ;— csak a célnak kevésbé meg­felelőt Egyáltalán nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy megértsük, nem fájt a fogunk, amikor a finn cég­gel megkötöttük a 21,1 mil­lió dollár kifizetéséről szóló üzletet. A szolnoki rekonst­rukció megvalósítására össze­sen 62 millió dollárt költünk majd. Ami ha üzembe lép minden új berendezés, akkor egy év alatt ennél többet érő importot takaríthatunk meg a népgazdaságnak. * * * A tárgyalások során a Pa­píripari Vállalat szakembe­reinek és a külkereskedők­nek nemcsak az 5-ös számú papírgép felépítésére érkezett ajánlatokat kellett mérlegel­niük. Megfelelő céget kellett választaniuk a 4-es számú gép felújítására, a kiszerelő­eszközök. a mázológépek és a kiegészítő berendezések szállítására is. A legfonto­sabb üzleteket már megkö­tötték a finn Valmet, az oszt­rák Voith, az NSZK-beli Já- genberg és az ugyancsak nyugatnémet Bruder Haus vállalatokkal. V. Szász József Apróságokon buktak el Kemény feltételek

Next

/
Thumbnails
Contents