Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

1981. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bartók emlékére Centenáriumi hangverseny Szolnokon Bartók Béla a XX. század nagy magyar zenei géniusza 1881. március 25-én született. A centenárium kapcsán szer­te a világon megemlékeznek korszakalkotó zenei tevé­kenységéről, ezzel is bizo­nyítván. hogy neve a zene- történet legszebb lapjain ra­gyog. Bartók gazdag életművé­ből a népi szövegekre kom­ponált egynemű karok jóné- hánya hangzott ed a március 25-i hangversenyen a szol­noki városi tanács díszter­mében. Az ünnep fényét su­gárzó meleg hangú méltatás­sal Fenyvesi József Szolnok város Tanácsa elnökének ünnepi köszöntőjével kez­dődött az emiékhangverseny. A jó felépítésű műsor — ta­golva Bartókot felidéző ver­sekkel Varga Béla érzelmi szélcsendet nem tűrő előadá­sában — végig lekötötte a közönség figyelmét, sőt nem egyszer kirobbanó sikert ho­zott a hangversenyt adó Bartók Béla Kamarakórus­nak. Hamvas, üde, ugyanakkor telt, érett hangzással, élve­zetted lubickolva a különfé­le hangulatokban, legyenek azok akár a legellentéteseb­bek is, hittel, meggyőződés­sel énekeltek a jó hangú da­losok. Megkapó kifejezéssel, élénk és változatos hanglej­téssel, a művek sokrétű színképét felfestve adták elő, fegyelmezett mosolyuk mögül ki-kitörő örömmel. A kórus egyéni arculatát talán leginkább jellemzi a bárso­nyosan hajlékony dallamve­zetés, a meleg, piano színek, a szabadon tótárulkozó forték, és fogékonyságuk a lírai karakterek iránt. Né­hány műben a konkrét szö- vegi tartalmakon túl meg­éreztették a kozmosz és a mély emberi tartalmak felé nyitó bartóki, stilizált nép­zenei világot. Különösen szép volt a „Ne menj él!” könyörgése, szép nyugalma; a „Tavasz” örök tavaszmu­zsikája, mely nemcsak a tavasz színes képeinek tarka impresszióit adta; a „Ne hagyj itt” lágy ringása, a „Madár az ágon” hajlékony gregoriánja és bravúrosan megoldott volt a „Cipósütés” és a „Legénycsúfoló”. A karnagy, Vájná Katalin alaposan ismeri e műveket, tiszta képet adhatott azok vonalvezetéséről, érzelmi tartalmáról, szellemi üzene­téről. Külsőségeket nélkülöző egyéni és elragadóan szug- gesztív vezénylete alatt a Bartók Béla kamarakórus új érdemeket szerzett régi hírnevéhez. Labáth Valéria Nemzeti üzenet a színházi világnapon Március 27-e színházi vi­lágnap, s ezen a napon — immár 20. esztendeje — mi­előtt hazai színházainkban félgördül a függöny, a Nem­zetközi Színházi Intézet ma­gyar központjának üzeneté­vel köszöntik a társulatok tagjait és a közönséget. Az idén Szabó Magda Kossuth- díjas írónő fogalmazta meg a nemzeti üzenetet. A mai színház ősét a mi világrészünkben az antik gö_ rögség teremtette meg — hangzik az üzenet, utalva a művészeti ág létrejöttét egy­kor elősegítő társadalmi vál­tozásra. — Mindnyájan is­merjük e változás nemzet­közi nevét, úgy hívják: de­mokrácia. Demokrácia nél­kül nem volt, nincs és nem is lehet életerős színház, szabad feldolgozási forma, tárgy választás. kísérletezés. Ma este azt a játékot ün­nepeljük, amely egyben ko­moly és felelősségteljes va­lóság, főleg Magyarországon, ahol a színház ügye az elő­döktől ránkhagyott nemzeti örökségünk — emlékeztet az írónő a nemzeti kultúra megteremtéséért vívott re­formkori küzdelmekre, majd megállapítja: a magyar szín­ház országos ügy volt, fenn­marad ásunk egyik záloga. Nehéz idők örököseiként ün­nepeljük most ezt az estét. Ma este — a Nemzetközi Színházi Intézet határozata alapján — a világ minden- színházában elhangzik a nemzeti üzenet. Ujsagmr: „A in epköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta Ko­vács József kisújszállási ve­teránnak 75. születésnapja alkalmából.. Tavaszi zápor áztatja a kisújszállási főutcáit. A Szé­chenyi út 42. számú házban Kovácséknál a délelőtti csendben csak a házigazda, Kovács József szava hallik. A régmúltról beszél, a fiatal koráról, az útról, amely a munkásmozgalomhoz vezette. A húszas években kezdő­dött ... — Mezőtúri születésű va­gyok, apám géplakatos esz­tergályos műhelyében öt testvéremmel együtt tanul­tam a szakmát. Amikor fel­szabadultam, nagy vol t a munkaínség, odahagytam a szülővárosom. Idejöttem Kis­újszállásra, ahol anyai nagy­bátyám felfogadott cséplő­gépesnek. Azért Túrral nem szakadt meg a kapcsolatom, Sorozóközpont Debrecenben A jövő honvédéi csoportos teszteken vesznek részt Az elmúlt év utolsó nap­jaiban Debrecen városa az ország jelentős részére kiter­jedő hatáskörrel rendelkező honvédségi intézettel gazda­godott. A Péterfia utcában, a Haj- dú-Bihar megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság szomszédságá­ban a múlt században épült, elavult épület átépítésével kuturált, az utcaképbe illő épületben kapott helyet a Magyar Néphadsereg 3. So­rozóközpontja. Az intézet parancsnoka tájékoztatójában elmondta, hogy a hadkötelesek szemé­lyiség-érdekeinek fokozot­tabb figyelembevételével történik. A harcra való sokoldalú és megbízható felkészülés alap­vető feltétele a fizikailag, pszichológiailag egészséges ember, aki gondolkodásban, érzelmeiben, akaratában és fizikumában kellő feltételek­kel rendelkezik, és képessé válhat a harc okozta megpró­báltatások elviselésére. A sorozóközpont alapren­deltetése a kölcsönös érdekek figyelembevételével a fele­lősségteljes katonai szakbe­osztásokba egészségileg, pszichológiailag jogilag a legrátermettebb hadkötelesek kiválasztása. A sorozóközpontban a ka­tonai beosztási javaslat meg­tétele előtt a megyei hadki­egészítő parancsnokságok ál­tal már sorozott hadkötele­sek közül a jogilag alkalma­sakat a várható szakbeosztás követelményeinek megfelelő egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokra rendelik. En­nek elvégzésére a napjaink­ban legkorszerűbb egészségi és pszichológiai vizsgálati eszközöket és eljárásokat al­kalmazzák szakorvosok, szakpszichológusok vezetésé* vei. A vizsgálatok részletes is­mereteket nyújtanak az or­vosoknak, a pszichológusok­nak a hadköteles testi egész­ségi állapotáról, általános és műszaki intelligenciájának fejlettségéről, érzékelő- cse­lekvő 'képességéről, érzelmi jellemzőiről, stb. A vizsgálatra kerülő fiata­lok pedig eddig általuk nem ismert mélységben ismerhe­tik meg személyiségük egész­ségi és pszichológiai jellem­zőit! a velük folytatott sze­mélyes beszélgetés után ér­deklődésüknek., felkészültsé­güknek leginkább megfelelő, katonai beosztás várományo­saivá válnak. A katonai tapasztalatok szerint a sorozóközpontban beosztási alkalmasságvizsgá­laton részt vett hadkötelesek kiképzési eredményei kedve­zőek, rövid idő alatt hatéko­nyabban sajátítják el a ka­tonai követelményeket. Képeinken a Debrenecben lé­vő sorozóközpont vizsgálati tevékenységét mutatjuk be. — k. d. p. — Kézremegés-vizsgálat Mezőtúrról indult Egy veterán emlékei mert igen tisztességes sors­társaim voltak ott. Baloldali fiatalok, akiktől sokat oko­sodtam. Kötél Imréről pél­dául nem tudtam sokáig, hogy kommunista, csak azt, jó szabómester, s igen olva­sott ember is. Megértettük az igazságát, persze ebben a kor is segített. Egyre na­gyobb volt a munkanélküli­ség, s nekem Mezőtúr után Kisújszállásról is tovább vitt az utam. Ez már a harmincas évek legelején volt, apám azt mondtál, menjek Pestre, télen tegyek autóvezetői és motorkezelői vizsgát, hátha könnyebb lesz az életem. A vizsga sikerült, de gyárba nem tudtam bekerülni. so­kan álltak a portán ... Végül Kötél Imre jött segítségemre. Megadta egy brünni kom­munista orvos címét, akiről úgy hirlett, szakmunkásokat tud kijuttatni a Szovjetunió­ba. Elmentem a brünni or­voshoz, de a nagy út elébe valaki beletette a kezét. Így visszajöttem, Kisújszálláson dolgoztam, meg csomagokat kaptam. A brünni orvos sok kisúji címre könyveket kül­dött, míg le nem buktam. Olvastam addig a Kommu­nista Kiáltványt, a Sarló és kalapácsot. Aztán továbbad­tam, sokan voltak éhesek az igaz szóra. Az első letartóz­tatásom 1931 tavaszán volt. Két éjjel „puhítottak”, s köz­ben rájöttem!, minket valaki feladott, a rendőrség, a nyo­mozók mindent tudtak ró- lunk._ A tárgyalásunkat máig se felejtem, ilyen cím alatt hozta az újság: ..Kötél Imre és társai, mezőtúri kommu­nisták összeesküvése.” Kétha­vi fogház lett a büntetésem, s az még jó volt, hogy nyá­ron, ősszel csépeltem, télre mentem leülni, amit rám- szabtak. A munkaalkalom neki a sza­badulás után még kevesebb lett. Végül is önálló mester­ember lett, lakatos, esztergá­lyos. Akkor már nős volt, háromcsaládos ember. Mert csatlakozni a háborús évek­ben szövetkező kisújszállási mesterekhez, a szövetkezet némi munkát is tudott sze­rezni tagjainak. Hanem 1944 tavaszán, a német megszál­lás után „összefogdosták a kisújszállási kommunistákat, s nekem is az lett a sorsom, a tanácsháza pincéje egy hó­napig” Aztán toloncház Pesten, internólótábar Nagykanizsán. — Szeptember tizedikén kerültem csak haza, akkor se könnyen. De már közel volt a front, október 8-án megérkeztek a szovjet csa­patok. Ezekre az évekre már szí­Falu­csinosítás Jó lenne már egyszer iga­ziból elkezdeni falvaink ar­culatának alapos rendbetéte­lét. Mondjuk társadalmi munkában. Köztudott, hogy a faluszélek árkai, gödrei éktelenkedő szeméttárolók, részben az emberi hanyag­ság, részben a kialakított, körülkerített szeméttelepek hiánya miatt. Ma is szervezetlen a falusi szemétszállítás, pedig az egy­kori használaton kívüli ho­mokbányák, közeli kacsaúsz­tató-szerű mélyedések gödrei ideális szemétlerakóhelyek lehetnének, kevés pénzzel, társadalmi munkával kiala­kítva. De a belterületi utcák, te­rek, parkok, boltok környéke sem makulátlanul tiszta. Minden településen van úgy­nevezett környezetvédelmi őrség, de a szemetelők bün­tetéséről elvétve hallunk. Több helyen, a HNF köz­ségi bizottsága a KlSZ-esek- től, az ifjú kommunisták az úttörőktől várják e téren a kezdő lépéseket. Ahelyett, hogy közösen szervezői, kez­deményezői, esetenként vég­rehajtói lennénk a köztiszta­ságot segítő, a község arcu­latát szépítő akcióknak. Köztudott, hogy falvaink- ban, községeinkben sok a Imágatehetetlen, idős házas­pár, magányos öreg. Sajnos, az esetek zömében az elesett- séget az utcai kerítésük, a bejárati kapujuk is szemlél­teti. Rozoga lécek, korhadó deszkák, elszakadt, lyukas rozsdás drótok képezik a „kerítést”. Mi lenne, ha ezeknek a be­csületes, idős embereknek ta­nácsi segítséggel pár faosz­lopot, néhány méter drótot juttatnának a szociális alap­ból, vagy alkalmi, olcsó bon­tási anyagból? Efféle bontás sűrűn akad faluhelyen. A körülkerítést a helybeli KISZ- esek, vagy a tsz-ek szakem­berei egy szombat délután el tudnák végezni. Bizonyos, hogy máról holnapra nem tűnne el valamennyi porta­csúfító rozzant kerítés, de szebbé válna az utcakép. A példákat hosszasan le­hetne sorolni, hiszen a falu­csinosítás egyik feltétele az, hogy legelőször a saját por­ta, a kert előtti útszakasz, az árok legyen rendben. Mert az árokrendezés, a virágos- kert-gondozás is lehet olyan, mint a betegség: „ragályos”. Ha néhány ember elkezdi, a szomszédok sem akarnak le­maradni, meg az ő szomszé­daik sem, és így tovább. Ezt az emberi tettvágyat, kör­nyezetszépítő igyekezetét kel­lene településeinken az eddi­gieknél is sokkal jobban ki­használni. Elvégre egy ház, utca, tér, közfég tisztasága, gondozottsága mindenekelőtt az ott élőktől, és nem a köz­ponti támogatástól függ. — D. Szabó — vesebben emlékszik. Pedig nagyon sok volt a nehézség. Megszervezték a rendőrséget s Kovács József osztályveze­tő lett hamarosan. Aztán tiszti iskolára szólt a külde­tése, majd Szolnokra dolgoz­ni. —• Lakás nem volt, hogy is lett volna abban az időben, s engem egyre izgatott a csa­lád, végül is hazahúzódtam a kisgyermekeimhez. Folytat­tam az ipart, mígnem más­hová szólított az élet. Csalá­dostól Bábolnára mentünk, ahol az állami gazdaság mű-' helyfőnöke lettem, egyben a párt alapszervezeti titkára. Aztán megint nehéz évek jöttek — minek felhánytor- gatni. Bántottak, talán na­gyon igazságtalanul. Haza­jöttünk, itt Kisújszálláson kis házunk volt, de mindig a miénk, az otthonunk. Az ak­kori gazdasági vasút műhe­lyében dolgoztam. egészen 1966-ig. amikor nyugdíjaztak. MÁV-nyugdíjas vagyok. A kis házat nagyra éDÍtettük a velem élő fiammal. A má­sik fiam Nyíregyházán, a lá­nyom Székesfehérváron. Dol­gos ember valamennyi. hat unokával örvendeztettek meg idáig. S. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents