Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. MÁRCIUS 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Az idén eddig kétmillió forint értékű szűrhímzéses, filc asztali futót és faliképet szállított a Népművészeti Vállalat megrendelésére a karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A többségükben bedolgozóként foglalkoztatott karcagi és környékbeli lányok, asszonyok hímezte termékek egyharmadát exportálja a HUNGAROCOOP (T. F.)

Kevesebb baleset Tízezreket mozgósító akció

Ülést tartott a megyei KBT

Tegnap délelőtt Szolnokon, a rendőr-főkapitányság tanácstermében tartotta testületi ülését a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A tanácskozáson jelen volt Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Körösi György, nyugaSmazott belügyminiszterhelyettes, az OKBT társelnöke.

Az ülés témája a megyei KBT elmúlt évi munkája, a közlekedési balesetek alakulása, valamint az idei feladatok meghatározása volt. Valamennyiről részletes, elemző, értékelő írásos beszámolót kaptak a résztvevők. Ezekhez fűzött szóbeli kiegészítést Daróczi András, ezredes, megyei rendőr-főkapitány, a megyei KBT elnöke. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a megyei KBT és a területi testületi, a vállalatokkal, szövetkezetekkel, állami intézményekkel, társadalmi szervezetekkel

együttműködve évek óta nagyon sokoldalúan, a lehető leggyakorlatiasabb módszerekkel igyekszik a biztonságos, fegyelmezett közlekedésre tanítani mindenkit az óvodásoktól gz idős emberekig.

Hogy most elmondhatjuk, csökkent a közlekedési balesetek száma (több mint 9 százalékkal) a megye útjain, az a közlekedésbiztonsági tanácsok munkájának is köszönhető. Tavaly 544 (hatvannal kevesebb mint az előző évben) sérüléssel járó karambol történt.

Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent tettek az elmúlt évben annak érdekében, hogy kevesebb áldozata legyen a közlekedésnek. Az útkorszerűsítések (73 kilométer út kapott új burkolatot), a kijelölt gyalogátkelőhelyeken a sárga fényű lámpák fölszerelése, az észszerű, átgondolt forgalom- szervezések éppúgy mint a felnőttek’, diákok, s az óvodások körében szervezett vetélkedők, versenyek is ezt a célt szolgálták. Csak néhány tény annak érzékeltetésére, hogy tízezreket voltak képesek mozgósítani. A Tanítsa meg családját közlekedni vetélkedőben 55 ezer Szolnok megyei család vett részt. Az Iskolák a biztonságos közlekedésért mozgalomba, az iskolák 95 százaléka kapcsolódott be. A diákoknak szervezett gépjármű- baráf szakköröknek több mint ezer tagja van, éppúgy, mint a közlekedési úttörő alegységeknek. A rendszeres, közlekedési akciókat, .ankétokat is feltétlen meg kell említeni és természetesen a közúti ellenőrzéseket is, mint a balesetek megelőzésének egyik leghatékonyabb módszerét.

Megkülönböztetett figyelmet érdemel a Vezess baleset nélkül versenymozgalom, amelynek eredményéről a versenybizottság elnöke számolt be tegnap a testületnek. Többek között elmondta, hogy tavaly háromszázhat vállalat, szövetkezet, kilencezer hivatásos gépjárművezetője vett részt a versenyben. A megyéi KBT tegnapi ülésén értékelték a területi KBT-k közötti verseny eredményeit is. Az első helyezett a szolnoki városi-járási KBT lett, második ' a törökszentmiklósi, harmadik pedig a kunszentmártoni járás Közlekedés- biztonsági Tanácsa. Külön- díjat kapott” a karcagi városi KBT. A díjakat Daróczi András adta át. Első ízben ezúttal jutalmazták azokat, a gépjárművezeíőkert, akik 1 millió kilométert baleset nélkül vezettek. Elismerésben részesültek a közlekedés- biztonsági tanácsok munkáját segítő lelkes aktivisták is.

Műve az emberséges jövő vágya

és reménye

Aczél György beszéde a Bartók-emlékünnepségen

Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940. őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájától, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önmagához, népéhez, eszméihez, eszményeihez. Kora legnagyobb zeneszerzője, az előadóművész, a tudós, a nevelő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fénye kialudt, lehajtotta a zongora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő búcsújának.

Tíz évvel korábban nagy értője, Tóth Aladár arra figyelmeztetett : „Szavunk

nem lehet hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók körül a némaság” beszél. Ez a némaság a magányos, de mégsem egyedülálló szembeszegülőnék szól, annak, aki hallhatatlanként tért vissza szellemével és személyével. Üi Magyarország ünnepli ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világrésszé bővül, és velünk együtt milliók köszönnek neki, köszöntik őt, százesztendős fiatal kortársunkat, gyermekeink, és unokáink kortársát.

Zenéjét és emberségét nem lehet szétválasztani

Akár egy ember, egy nemzet is jelenét kutatja, és jövőjére tekint; azt formálja múltjára emlékezve. Bartókot ünnepeljük. s Szavakkal el nem mondható, közös emberi dolgaink megszólai- tatóját, mégsem erről akarok beszélni, nem is tudnék, amit ő a zenetörténet számára jelent. Arról szólok, mit jelent nekünk Bartók és a bartóki mű szelleme.

Kevés név volt és van történelmünkben, amelyet, ha bárhol kiejtenek a világon, oly egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé.

Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, műve mit mond Magyarországnak, a ma élő, a jövendő nemzedékeknek. És mert zenéje elszakíthatatlan a világtól, róla Szólva az emberiség igazi, jobbik részéhez kötődünk magunk is. Bartók Béla zenéjét és emberségét

Benke Valéria köszöntése

Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából, tegnap Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság Emléklapját.

A köszöntésen jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára.

— Nálunk mindenkinek, segédmunkásnak és művezetőnek, kazánkovácsnak vagy könyvelőnek van háziorvosa. Ez nem tréfa, üzemorvosunk valóban olyan, mint egy háziorvosi, személy szerint ismer mindenkit, tudja, hol dolgozik, miié keil vigyázni munkahelyén, hogy óvja egészségét. Amit még nem tud rólunk, azt elmondjuk neki, mert bízunk benne, hiszen ... közülünk való.

Dr. Suba Györgyről beszélnek így az Aprítógépgyár dolgozói, régi és mostani betegei, barátai és tisztelői. Azok, akik úgy bíznak bennek, mint egymásban, ami érthető, hiszen Suba doktor 19 éve a gyár üzemorvosa. Az idősebbek úgy tisztelik, mint akivel együtt kezdték a gyári munkát, a fiatalok pedig, amikor a gyár alapítóiról esik szó, Suba doktorra is gondolnak.

— Gyakran én is azon kapom rajta magam, hogy gondolatban nem a rendelőbe, hanem a gyárba indulok. Ha találkozom öreg aprítóssal, nemcsak volt betegemmel, hanem gyári barátommal szorítok kezet Nem kell ezen csodálkozni, lassan húsz esztendeje, hogy a gyár üzemorvosa vagyok, hozzájuk nőttem, ők meg megszoktak, ej- fogadtak, és meggyőződésem, hogy ez mindenkinek jó.

Majd megmondja Suba doktor.

Húsz esztendő üzemorvosként az Aprítógépgyárban

... Sok olyan sajátos vonása van a munkahelyi egészségügynek, amit csak ott és csak úgy, az ottani körülmények és lehetőségek figyelembevételével lehet és kell csinálni. Az Aprítógép- gyárban például kezdetben, atmitkfor még szegecselték a kazánokat, ott volt a mennydörgésszerű zaj, később, .amikor üzembe helyezték az öntödét, a tikkasztó hőség. Munkahelyi ártalmak, amelyeket a gyár orvosának ismernie kell, hogy megszüntesse, vagy legalábbis csökkentse a következményeket.

— A feltételek az eredményes orvosi munkához? Nem mondom azt hogy kezdettől fogva megvoltak, azt se, hogy most hiánytalanul, minden igényt kielégítően meg vannak. Azt viszont igen, hogy húsz év alatt, különösen az utóbbi esztendőkben megnyugtatóan javult a gyárban az egészségügyi ellátás. Eredményesebb lett a megelőző felvilágosító munka átgondoltabb a dolgozók érdekeit védői, a- rehabilitációs tevékenység.

Az egészségügyi ellátás javítását szolgáló feltételekről ad részletes felvilágosítást a gyár szakszervezeti bizottságának irányításával működő egészségügyi albizottság:

— A gyár területén van önálló orvosi rendelő, ahol a szükséges műszerek, az EKG, a hallásvizsgáló vagy a - légzésfunkciót viszgáló készülékek segítik az orvos munkáját. Minden nap délelőtt és délután van rendelés, a fogászati szakrendelést hetenként háromszor a délutáni órákban tartják.

Rendszeresek a szűrővizsgálatok, a gyár valamennyi dolgozója részére, és külön az ipari tanulóknak vagy a nődolgozóknak tartott egészségügyi felvilágosító előadások. Megkülönböztetett gonddal kísérik figyelemmel a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók egészségügyi helyzetét. Ezt szolgálja az a fel- rrérés. amivel a melegüzem — az öntöde — dolgozóinak 1975—80. közötti egészség- ügyi szociális helyzetét vizsgál iák.

Minden évben tartanak elsősegélynyújtó tanfolyamot,

nincs a gyárnak olyan üzeme, amelyben amikor szükséges, ne lenne kéznél az elsősegélynyújtó. Egy-egy új üzemrész vagy szociális létesítmény tervezésénél vagy átadásánál, ha egészségügyi kérdésről van szó, gyakran hangzik el, hogy: majd megmondja Suba doktor.

— Iger\. ilyen „apróságokból”, nem látványos intézkedésekből, a jobbat kereső próbálkozásokból tevődik össze egjészségügyi munkánk. Naplómban nincsenek olyan bejegyzések, hogy az utolsó pillanatban érkeztem, és a biztos halál karmaiból ragadtam ki a beteget. De ott van annak a kazánkovácsnak a neve, aki tizenöt évvel ezelőtt azzal a panasszal keresett fel. hogy megsüketül, vagy annak az izületesnek a neve, aki reménytelenül mondta: az ő dereka soha többé ki nem egyenesedik. Őrzöm a nevüket, és boldog vagyok, ha azóta is meghallják és fogadják a köszönésemet, vagy egyenes derékkal szorítanak velem kezet.

— illés —

nem lehet szétválasztani, benne élet és mű tökéletes egységként élnek.

Gyermekként nézi az ezer évét ünneplő Magyarországot, ifjúként a milJe- neumi ünnep hazug díszletei és jelmezei mögé látva felfedezi a nép elnyomatását a vad „magyar ugart”. Már tudatos humanistaként éli át az első világháborút, majd 1918-ban , felléWzik. és az 1919-es Tanácsköztársaság zenei direktóriumában soha meg nem tagadott szerepet vállal. Mindvégig keményen elutasítja a Horthy- rendszer barbárságát, a népeket egymásra uszító sovinizmust nem alkuszik meg a' népelnyomó hatalommal, szigorúan és gyűlölettel nemet mond a fasizmusnak. 1931-ben írja önmagáról, a sokat idézett szavakat: „Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré válásának eszméje. minden háborúság és minden viszály ellenére, ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól. eredjen szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Földrajzi helyzetem következtében a magyar forrás van hozzám legközelebb, ezért műveimben a magyar hatás a legerősebb”.

Műve a panasz kimondása és a bizalom szava. Műve hit az értelemben, a megérett pontos, emberséges jövő vágya és reménye. Műve vallomás az értelmetlenség a káosz, a reménytelenség ellen. Műve az elnyomás. a terror gyűlölete. Műve a szabadság hite.

Műve a tiszta erkölcs és történelmi tanulság, műve a legszebb hazafiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zenéjével, hogy minden megpróbáltatást elviselhet és legyőzhet az ember. mert van út előre, fölfelé a történelemben. Ezt Valljuk mi is. ez köti össze őt elszakíthatatlanul szocialista világnézetünkkel.

Megvalósítható az emberi élet harmóniája

Nemcsak azért tiszta forrás számára, mert ihletet merített belőle, ő a népi dallamokat ütközteti és ösze- szövi kora, korunk kegyetlen hangjaival. Megtanulja a nép zenei nyelvét oly tökéletesen, hogy úgy használja, ahogy a legnagyobb költők az anyanyelvűket. (Példája ennek a román szövegek alapján alkotott Cantata Profana, az ember csillapíthatatlan szabadságvágyának remekműve.) Bartók a népzenében az együtt élő, összetartozó közösséget alkotó, dolgozó emberek hangját kereste és találta meg, tudta bármilyen szokatlan és új. a valóban eredeti mű, nem szakíthat mindazokkal az élményekkel, amelyek a közösség életéhez, közös emlékezetéhez köti.

Ma, amikor a világban és nálunk akadnak, akik elutasítják a művészetben is legszebb hagyományainkat, és az értelmet, emlékezzünk rá, hogy személyében művész és tudós egyesült és azt hirdette, hogy a megují-\ tó művészet lényege hűség a tiszta múlthoz, és értelem nélkül nincs művészet, csak csalás.

Élete utolsó korszaka arra

az időre esett, amikor a század másik nagy humanistája. Thomas Mann regényében egy olyan modern zeneszerzőt formál meg, aki minden bizalmát elvesztette abban, ami emberi, visszavonja, megtagadja Beethoven IX. szimfóniáját.

Bartók hitt a jövőben ezért megalkotta saját IX. szimfóniáját. A nem helyett, az igent mondta az emberiségnek. Olyan zenét teremtett, amely emberszeretettel és részvéttel foglalta egybe az egyén és a történelem mélységeit és magasságait, éjszakáit és nappalait. Nem az az optimista, aki a sivár télben tavaszt hazudik, hanem- aki tudja, hogy a legzordabb időben is küzdeni kell. és dolgozni és tudja, hogy a természetben a tél után tavasz jön. de a történelemben csak küzdelem árán és nem magától jön a tavasz. 0 aki a fasizmus előestéjén a történelmi alvajárás ellen emelte fel művészi szavát, torkonragadó figyelmeztetésül, most, miután az emberiség részese lett már minden iszonyatnak, arra tanít, hogy kiküzdhető. közös akarattal megvalósítható az emberi élet harmóniája.

• A nép egyre jobban ismeri, és büszke rá

Példánk, leckénk, vizsgáztatónk a 100 esztendős Bartók. Példa, melyet az követ hozzá híven, aki nem hátrafordul, / visszafelé néz, de vele és általa is előretekint. A jövőbe. Amit elértünk' nem kevés, nem is elég. soha nem is lesz az. Sok buktatón mentünk át. megtanultuk, hogy új életet. új hazát éoíteni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gondban, töprengések, józanságban. erőfeszítésben, gazdagodás tisztességben és a mindenütt ottlevő alkotómunkában ez a dolgunk, és erre nem Bartóknak, a szocializmusnak van szüksége: ennek szellemében minél többen élvezzék, értsék és szeressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a verset, a művészetét, a tudást. Elvégezni mindazt, amit a kor és még inkább saját szocialista eseményeink követelnek tőlünk. Kultúra, tudás, műveltség, művészet nélkül nem lehet, mert kell a jólét. de kell a jó élet. a szép élet is. Az úi Magyarország vállalta Bartók teljes örökségét, vallja a nemzetet a nemzetköziségben; a nép, mely nem ismerhette őt.

egyre jobban ismeri, és büszke rá. Az új társadalmi rend sajátjának vallja, eszméit és művészetét.

1945-ben úi Magyarországunk első parlamentje tagjává választotta Bartók Bélát. Nagyszerű érzés ma tudni, hogy nemcsak a miénk, és hogyha nem is képviselhette már népét annak nemzetgyűlésében, képviseli az egész világon. Képviseli mindazok tudatában és akaratában, akik a fenyegetett világban nemcsak szeretik és kívánják az emberséget. a szabadságot, a szépet, hanem tenni is erősek érte. Azért az emberiségért, emberi szabadságért, amelyet Bartók zenéje kiteljesít és tanít.

Mert ő úgy volt magyar, hogy az egész emberiség a teljes emberi lét gondja, vágva jés öröme __ ott volt művészetében és úgy volt az emberiségé. hogy minden műve magyarként is világít. Örökségünk hűségben, tisztességben .és tisztaságban szocialista hazánk öröksége, életéért, zenéjéért. ezért mondunk ma neki főhajtva köszönetét.