Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évi. 72. szám, 1981. március 26., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kérdezzük meg őket...! A termelési tanácskozáson ezúttal is a beszámolót előterjesztő üzemvezetőé volt az első és az utolsó szó. Az elnöklő szakszervezeti főbizalmi fáradhatatlanul nógatta a jelenlévőket, hogy szóljanak hozzá. Az emberek félhangosan olykor egymást biztatták, de a jég csak nem tört meg, senki nem jelentkezett szólásra. Amikor szavazásra került á sor, a beszámolót egyhangúan elfogadták. Mindenki megkönnyebbült, hogy ezen is túl vannak. Azaz, mégsem mindenki volt elégedett Az alapszervezeti párttitkár, az üzemvezető, a KISZ-titkár, a főbizalmi együtt • keseregtek, hogy ez már ezután mindig így lesz taggyűléseiken, termelési tanácskozásaikon és más hasonló rendezvényeiken? Hiszen sok más alkalommal nem egyszer tapasztalták: az embereknek van véleményük, észrevételük, van javaslatuk. Hallgatná meg csak őket valaki az öltözőben! Csak úgy röpködnek a csípős megjegyzések egyes szakik munkájáról, némely művezető vezetési stílusáról. Félig komoly szósuhintásaikkal olykor nem kímélik az igazgatót sem! Ha valaki egy-egy embert az ilyen alkalmi szóvivők közül megkérdezett, hogy ha ilyen szépen tudja sorjázni, mi mindent kellene, lehetne másképpen csinálni, mint eddig, két típusválaszt kapott: 1. Nem tudok én gyűlésen beszélni, nincs ebben gyakorlatom. A munka az más, abban profinak érzem magam. Jöjjenek a gépem mellé, meglátják ott nem lesz lámpalázam! 2. Nincs értelme szövegelni, úgysem változik semmi, legfeljebb magamra haragítom a főnökséget. Inkább hallgatok, és reményekedem, hogy akikre tartozik, előbb-utóbb majd csak észreveszik, amit kell ■ ■ Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságának. (MTI) Hasznosítják a kutatások eredményeit A Tiszai Öntözőgazdaságolt Együttműködésének idei tervei A tiszazugi termeliőszövet- kezetek termelésfejlesztésében meghatározó szerepet betöltő Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése társulati tanácsülésén megtárgyalta és elfogadta az idei év legfontosabb tennivalóit. A társulás a jövőben is az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében, a termőföld jobb kihasználásában, a gazdaságos melléktermék-hasznosításban és az energiatakarékos technológiák elterjesztésében nyújt segítséget a partnergazdaságoknak. Ismeretes, hogy áz elmúlt esztendőben több tényező — a vízdíjak emelkedése, a csapadékos időjárás — miatt magas fajlagos költségekkel járt az öntözés a mezőgazdasági nagyüzemekben. Hátrányosan érintette a szövetkezeteket az is, hogy az utószezonban, szeptember 30. után önköltséges alapon kapták volna az öntözővizet. Az említettek és az egyre szigorúbb közgazdasági feltételek — az öntözésfejlesztő- állami támogatásának megszűnése — hatására számolni lehet a vízjogi engedélyek további’ visszamondásával, és a tervezett öntözőfürt bővítésének elmaradásával. Mindez a korábbinál is szorosabb együttműködést sürget a vízszolgáltatók és a felhasználók, valamint a kutatóintézetek és kutatá-1 si eredmények gyakorlati megvalósítói között. A TÖGE tangazdaságai közül a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet valósít meg a mesterséges csapadékellátás fejlesztésére, a Szarvasi Öntözési kutatóintézet segítségével kidolgozott fejlesztési programot. A társulás, az Országos Mezőgazdasági Fajtanemesítő Intézettel közösen végzett kísérletek eredményei alapján, az intenzív öntözés mellett nagyobb terméseredményeket hozó fajták meghonosítására törekszik a tiszazugi termelőszövetkezetekben. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez nyújtott szakmai. szervezési segítségadás mellett továbbra is fontos feladata a TÖGE-nek. hogy előmozdítsa partnergazdaságaiban a hatékonyabb energia- és erdőgazdálkodást. Ennek érdekében — a karcagi talajkutató és a szarvasi öntözési kutatóintézet tudományos eredményeit hasznosítva — energiatakarékos termesztési, talajművelési, betakarítási és szemes termény-szárítási technológiákat dolgoznak ki, és ajánlanak a társulás taggazdaságainak. A környezetvédelmi és feldolgozóipari szempontból egyaránt fontos erdőgazdálkodás javítására pedig az erdősítések műszaki átvételének, a, telepítési munkák megtervezésének integrálására is vállalkozik a jövőben partnergazdaságaiban a Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése. Bartók Béla születésének WO. évfordulóján EMLEKHANGVERSENY A ZENEAKADÉMIÁN A ezé/ György mondott ünnepi beszédet Szobrot avattak Budapesten A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, tegnap este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola nagytermében. A Bartók Béla Emlékbizottság ünnepi estjén részt véttek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Béla Emlékbizottság elnöke. Maróthy László a Budapesti Pártbizottság első titkára. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Bartók Béla Emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztóry Ditta. valamint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. A díszünnenségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese (Beszédét lapunk 5. oldalán közöljük.) A miniszterelnök-helyettes beszédét követően Űjfalussy József akadémikus, a Zene- művészeti Főiskola rektora emelkedett szólásra és beszélt Bartók életútjáról. majd hangversennyel zárult a centenáriumi ünnepség. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenárium, napján, tegnap felavatták a zeneszerző emlékművét. Somogyi József Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását a XI. kerületi Bartók Béla út és Fadrusz János utca kereszteződésénél levő parkban. A Himnusz hangjait követően a Vándor-kórus előadásában Bartók két kórusműve csendült fel, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott avatóbeszédet. (Fenti képünkön az emlékmű.) Ezt követően az emlékműnél a Bartók Béla Emlékbizottság nevében Kállai Gyula. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pozsgay Imre művelődési miniszter. Szépvölgyi Zoltán és Láng István, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára helyezett el koszorút. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap az országban számos helyen rendeztek hangversenyeket, ünnepi megemlékezéseket, több kiállítást nyitottak meg. A kecskeméti zenei hetek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának művelődési házában rendezett Bartók-hangversennyel vette kezdetét. Vácott az Állami Zeneiskola hangversenyén, amelyen helybeli zenekarok. kórusok és szólisták mellett fellépett Lehot- ka Gábor orgonaművész is. bejelentették, hogy a zeneiskola felveszi Bartók Béla nevét Székesfehérvárott a Vörösmarty Színházban megtartott ünnepi kórus- hangversenyen Bartók vokális műveiből adtak elő. Szegeden a Dóm téri panteonban ünnepélyesen megkoszorúzták Bartók Béla szobrát és este a Lenin körúti hang- versenyteremben műveinek előadásával emlékeztek a nagy zeneköltőre. Mintegy félszáz grafikai alkotás idézi fel Bartók Béla emlékét azon a kiállításon, amelyet Budapesten nyitottak meg a Rajk László utcai Duna Galériában. A tárlaton 14 grafikusművész munkái szerepelnek. Bartók - emlékkiálh'tás nyílt Borsod- szirákon, abban az északmagyarországi községben, ahonnan a zeneszerző ősei származtak, valamint Debrecenben, a művelődési központban. Kezdjük az első típusészrevétellel. Tulajdonképpen kézenfekvő megoldást kínál: ha egyesek szívesebben nyilatkoznak meg környezetükről, munkájukról, életükről szűk körben, akkor így beszélgessünk velük. Nincs értelme erőltetni szereplésüket a nagyközönség előtt, ha ők csak kettesben-hármasban beszélgetnek szívesen, fesztelenül. Igaz, ez a módszer fáradságosabb, időt emésztőbb, de megéri. Feltéve, ha valóban tudni akarjuk, hogy' mit gondolnak, mit akarnak az emberek. Akkor menjünk oda hozzájuk, és kérdezzük meg őket... Ha a nagy plé- num előtti rutin monológgal nem megy, akkor legyen kötetlen párbeszéd. Esetleg kombinálni is lehetne a kettőt. És ha a kételkedők azt látják, mégis csak van értelme szólni, nos akkor elképzelhető, hogy amikor annak helye és ideje lesz, akkor, majd nyíltan, őszintén ők is megszólalnak... AZ EGYKORI GABONASZÁRÍTÓBAN Állatorvosi műszerek készülnek Tavaly január közepén kezdte meg munkáját a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet egykori gabonaszárítójában ötvenegy helybeli lakos, akik a Medicor debreceni gyárának megrendelésére foghúzó fogókat és különböző állatorvosi esz közöket állítanak össze. A kis kollektíva havonta átlag három- százezer forinttal járul hozzá a szövetkezet bevételéhez. (Fotó: N, Zs.) Gy. Z.
