Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI XXXII. évf. 69. szám, 1981. március 22., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I'' I Társadalmi munkások tízezrei dolgoztak országszerte Kommunista műszakot tartottak a jászberényi Hűtőgépgyárban és a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál Országszerte tízezrek^ tartottak kommunista műszakot tegnap, hogy önkéntes munkájukkal hozzájáruljanak szociális létesítmények bővítéséhez, lakóhelyük szépítéséhez. Az akcióba bekapcsolódó fiatalok a KISZ közelgő kongresszusát köszöntötték értékteremtő társadalmi munkájukkal. fl TDRTnLOMBÓL: Az érdekek találkoznak A pofon anatómiája Még egyszer a Holt-Tiszáról 4,4 milliárd forint nyereség részesedés A vállalatok és szövetkezetek 1980. évi gazdálkodása Tervteljesítés A terv sohasem tűzött könnyű feladatot sem az egyes ember, sem a kollektíváik elé. Teljesítéséért minden időben áldozatot is vállaltak a gazdaságban dolgozók. Nem ok nélkül alakult ki a múltban a vállalati tervoiklusság. Ebhez kötődött- a jutalmak, kitüntetések egész rendszere. Még ma is él számos — a jelen gazdasági körülményeket és szükségleteket teljesen figyelmen kívül hagyó felfogás. Például: „mindegy, hogy mibe ke- ^ül, csak teljesítsük...” A számok bűvöletében élnek emberek. akik személyes nagyságukat. kezdeményezésre való képtelenségüket a volumenekkel próbálják takargatni. „Nálunk- lepne probléma? — mondják hitetlenkedve —. hiszen mindig teljesítjük a tervet...” És a ma követelményének lényegét nem értve-aggódva teszik fel a kérdést: megváltozott volna a tervgazdálkodás? A gazdálkodás külső és belső feltételei tapasztalható módon valóban megváltoztak. Ehhez a módosuláshoz korábbi munkánkkal mi magunk !is IhozzájBruiltunki A tervteljesítés — ellentétben némely felfogással — nem egyszerűen a számszerű előírások. mutatók elérését, annak tértőlnidőtől független megkövetelését jelenti. A vállalati tervezésnek — ahogy azt a hatodik ötéves tervről szóló tervtörvény is rögzíti — a folyamatos gazdálkodással olyan egységet kell teremtenie, amely hozzásegít ahhoz, hogy á munka rugalmasan igazodjon a változó feltételekhez. Ez a helyzet azt igényli, hogy az elemzés sem állhat meg a tevékenységek, folyamatok külső, túl könnyen felismerhető jeleinél, hanem azok értékét, hasznosságát kell mérlegre tennie. Aligha meggyőző tehát, ha az értékelés így hangzik: „nagyon jó üzem. mert a tervét száz százalék fölött teljesített^’. Következésképp, a munka jó elvégzésének bizonyítására is kevés csupán a tervteljesítésre való általános hivatkozás. A „mit” és „mennyit” termeltek mellett a hangsúly azon van: „mennyiért” állították elő és „milyen” minőségben. Jelen körülmények között ezek mutatják ténylegesen. hogy a termelés mennyiben felel meg a fejlődés szabta igényeknek és a gazdálkodás eredményes-e. A változó körülmények miatt rugalmasan kell kezelni a tervet, az eredményességet tartva szem előtt. Mindez azonban nem változtat a tervteljesítés alapvető követelményén. iNem idejét múlt a tervteljesítésre való mozgósítás sem. Azzal ugyanis, hogy év elején különböző fórumokon megvitatják. elfogadják, üzemekre, esetenként brigádokra lebontják a tervet, -még nincs ..kézben a terv”, a tervtel- jesítés sok feltételét menet közben kell megteremteni. Éppen ezért amellett, hogy állandóan iavítani kell a tervezés színvonalát demokratizmusát — változatlanul •erősíteni kell a tervfegyelmet. mi több az eddiginél határozottabban szükséges a megvalósításáért küzdeni. A mai viszonyok különösen figyelmeztetnek azonban arra. hogy a termelés célia nem a terv teljesítése. A terv fontos eszköz a társadalom —. s így az egyes ember — céljainak megvalósításában. S akkor tölti be szerepét, ha reálisan tükrözi az adott viszonyokat. követelményeket. P, M. Az ország legnagyobb vállalatánál a Csepel Vas- és Fémművekben húszezren dolgoztak, és hatórás műszakban 35 millió forint értékű termékeket állítottak elő, itthon és külföldön egyaránt keresett cikkeket, egyebek között elektrotechnikai acélszalagokat, hengerdei és csőgyári berendezéseket. A XXI. kerület többi üzemében is több mint három és félezren végeztek termelő munkát. A Ganz-Mávag-ban kilencezren jelentek meg a műhelyekben, szerkezeti elemek készültek az Árpád-híd felújításához, s szombat déltől becsomagolva várja egy kazettaátrakó is a paksi szállítást. Az Április 4. Gépipari Művek dolgozói a többi között egy török megrendelésre készülő olajellátó rendSzolnok határában, a 4-es főút mentén felállított tanácsköztársasági emlékkőnél reggel kisdiákok, a szakmunkásképzők, a szakközépiskolák ifjú kommunistái, a környező üzemek dolgozói, a munkásmozgalom veterán harcosai gyűltek össze a Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója tiszteletére rendezett koszorúzási ünnepségen. A gépipari szak- középiskola fiú kórusának, majd a vegyipari szakközép- iskola irodalmi színpadának i ünnepi műsora után Hajdú 1 László, a Szolnok városi szert szereltek, az Egyesült Villamosgépgyár üzemeiben három millió forint értékben készültek villamos motorok és más készülékek, 24 összeszerelt autóbusz pedig az Ikarus kollektívájának önkéntes munkáját fémjelzi. Nem pihentek a bányák drótkötélpályái sem; a Borsodi Szénbányák több mint 15 ezer dolgozója vett részt a háromműszakos termelésben 19 ezer tonna szenet szállítottak a felszínre, a Veszprémi Szénbányák várpalotai és dudari dolgozói pedig 2600 tonna szenet fejtettek. Épülő gyermekintézmények látják majd hasznát a munkának, mint ahogy a Mecseki Szénbányák 4300 hajnali műszakos dolgozója felajánlásának is. A KISZ X. kongresszusára kimagasló munkasikerekkel készülnek a jászberéKlSZ-bizottság titkára méltatta az első magyar proletár állam 133 napjának történelmi jelentőségét. Utána koszorút helyeztek az emlékmű talapzatára a városi KISZ-bizottság, a munkás- mozgalmi klub, a Volán 7-es sz. Vállalat képviselői, a Magyar Néphadsereg egyik alakulatának KISZ-esei és a Hámán Kató Úttörőcsapat pajtásai. A koszorúzás után sok virágcsokor . került az emlékkőre: a mártírhalált halt hősök rokonainak, ismerőseinek, ismeretlen tisztelőinek virágai. Ök kezdeményezték a tegnapi műszakot, amelyhez a nagyvállalat minden egysége, valamennyi szocialista brigádja csatlakozott. A műszakiak és alkalmazottak is a termelésben dolgoztak. Több százan már a héten második és harmadik műszakban teljesítették vállalásukat, hogy ne legyen szombaton torlódás. A kommunista műszak termelési értéke több mint tízmillió forint. A résztvevők — közel 3500-an — az erre a napra eső bérüket gyermekintézmények korszerűsítésére, bővítésére ajánlották fel. Több mint háromezer dolgozó részvételével kommunista műszakot tartottak tegnap a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál is. A dolgozók az alkalmazottakkal együtt elsősorban az exportfeladatok végrehajtása érdekében végeztek termelőmunkát. A munkájuk eredményeként képződött mintegy 350 ezer forint bár nyolcvan százalékát a gyermekintézmények és a dolgozók lakásalapjának támogatására, 20 százalékát a mozgássérültek támogatására ajánlották fel. Egy órával később a Ság- vári körúton, a Tanácsköztársaság harcosainak emléktáblájánál csendült fel a Himnusz. Az ifjú gárdisták díszsorfala körül álló szolnoki diákok, a belvárosi üzemek, vállalatok, intézmények kollektíváinak képviselői hallgatták Berki Ferencné- nek, a szolnoki pedagógus pártbizottság titkárának ünnepi beszédét. A méltató szavak után a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának képviselői koszorút helyeztek az emléktáblára. A vállalatok és szövetkezetek elkészítették és benyújtották 1980. évi pénzügyi elszámolásukat. Mérlegbeszámolóik összesített adatai alapján megállapítható, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából különösen fontos területeken — külkereskedelmi forgalomban, beruházásokban — a terv céljai megvalósultak. A költségvetési befizetések és támogatások egyenlege közel áll a tervezetthez. A központi intézkedésekés a vállalati erőfeszítések hatására a nem rubel elszámolású értékesítés a tervezettnek megfelelő. A gazdálkodók előző éveknél megfontoltabb beruházási magatartása nyomán a befejezetlen beruházások állománya az előző évinél lényegesen kisebb ütemben nőtt. a beruházási piac feszültsége tovább enyhült. A felhalmozást befolyásoló másik döntő tényező, a készletek is lényegében tervszerűen változtak. Az ipari, építőipari termelés a belföldi kereslet mérséklődése következtében csökkent. A vállalatok egy része a termelés bővítésének feltételeit a gazdaságos export fokozásával nem tudta biztosítani. Az 1980-ban realizált eredmény 3 százalékkal kevesebb az előző évinél, de több annál, amivel a vállalatok számoltak. Az évet 21 vállalat és szövetkezet, illetőleg 118 mező- gazdasági termelőszövetkezet zárta veszteséggel. A vállalatok többségénél a veszteség a rendelkezésre álló saját forrásokból fedezhető, míg néhány vállalatnál a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez további vizsgálatokra és intézkedésekre van szükség. A termelőszövetkezetek pénzügyi hiányának legnagyobb része elemi károk következménye. A vállalatok és szövetkezetek szabadon elkölthető érdekeltségi alapjai összességében emelkedtek. A bérfejlesztési lehetőségek a vártnál kedvezőbben alakultak, melynek következetében a tervezettet meghaladóan nőtt az átlagbér anélkül, hogy ezért külön adót kellett volna fizetniök a vállalatoknak, sőt a részesedési alapból fedezett bérfejlesztési adó 60 százalékkal csökkent. Ez lehetővé tette, hogy a gazdálkodó szervezetek közvetlen anyagi ösztönzésre 7,2 milliárd forint -r az előző évi szintet megközelítő nettó részesedési alapot képezzenek. A részesedési alap mintegy 40 százalékát már év közben prémiumként és jutalomként kifizették. Az év végi részesedésre elkülönített összeg 4,4 milliárd forint, és ez 9—10 napi bérnek felel meg. A nyereség alakulása függvényében az egyes vállalatok között számottevő különbségek alakultak ki. azoknál a vállalatoknál, ahol magas nyereséget értek el, az átlagosnál lényegesen több jut a közvetlen anyagi ösztönzésre, Koszorúzási ünnepség a Tanácsköztársaság évfordulóján Koszorúzást ünnepség a tanácsköztársasági emlékkőnél
