Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 19 IA tudomány világa I Enarglamegtakarftás Az agárdi új kazán Az agárdi állami gazdaság takarmány üzemében hat kukoricaszárító torony áll egymás mellett. Távolról mit sem különböznek egymástól, közelebb érve hozzájuk azonban jól látszik, hogy az egyik alatt nem a szokásos olajégő működik, hanem a szárítótorony alsó része autóhűtőhöz hasonló hőcserélőkkel van beborítva. Ezt a tornyot ugyanis nem tüzelőolaj, hanem „maga a kukorica”, helyesebben a kukoricaszár működteti. A szárításhoz szükséges hőt egy különleges, biomassza tüzelésű kazán szolgáltatja. Hogy mit is takar a „biomassza” kifejezés ? Egészen közönséges anyagokat, azokat, amelyeket nagyapáink, sőt, apáink is tüzelőként használtak. Ilyen például a kukoricaszár, a napraforgószár, a fanyesedék, a faforgács, de biomasszaként szerepelhet üres papírzsák, rongy, minden olyan hulladék, ami a mezőgazdaságban, a ház körül keletkezik. Az agárdi biomassza kazán — ottjártunkkor —- kukorica- szárral, faforgáccsal és üres vegyszeres zsákokkal „üzemelt”. Wágner József, a takarmányüzem igazgatója kalauzolt minket az új kazán körül. Először a biomassza halmot tekintettük meg. A szép őszi napsütésben erősen gő- zölgött a kukoricaszár: az idén sajnos nedvességtartalma 65 százalék, az igazgató nem is emlékszik arra, hogy valaha is ilyen nedvesen kellett volna letörniük a kukoricát. Hogy a biomassza nedvességtartalma kisebb legyen, — a kazán kb. 45 százalék nedvességtartalmú anyagot „fogad el” — azért keverték, faforgáccsal és papírzsákokkal. — Hogy ezeket az anyagokat is elégetjük, egy cseppet sem bánom — mondja Wágner József. — A zsákokat például eddig a földeken semmisítettük meg, csak a levegőt szennyeztük velük, így pedig égéshőjüket felhasználhatjuk. A biomassza halomból szállítószalag viszi az anyagot egy szecskázóhoz. A dobot IFA teherautó motorja hajtja, s az egész berendezés kerekeken áll. Mint megtudtam, erre azért van szükség, mert a tervek szerint a szecskázó a helyszínen vágja majd össze a biomasszát, így ezekből a könnyű anyagokból több fér fel egy-egy teherautóra. A felaprított anyag silóba kerül — háromnapi anyag tárolható benne —, a silóból csigakihordók tolják a biomasszát a kazán felé. A még mindig meglehetősen nedves massza a kazánba egy „fordított húsdarálón” keresztül jut be. A „csövén” megy be az anyag, a „tölcséren” keresztül ömlik a kazántérbe. A bonyolult úton a massza szárad, s mire lehull a rostélyra, már elégethető. Az égéshez szükséges levegőt kompresszor szolgáltatja, a kéményből nem is füst,, inkább gőz távozik, az is alig. A kazán teljesítménye 3,2 megawatt, bőven elégendő egy bábolnai szárítótorony fűtésére. Ha pedig már nincs mit szárítani, akkor a kazán által termelt hő a gazdaság irodáinak és műhelyeinek fűtésén kívül a takarmánygyár dobkemencéjének hőigényét is kielégíti. A szakemberek magyarázatait hallgatva két kérdésem volt: nem használható-e az elégetett biomassza másutt a mezőgazdaságban, és hol tárolják az egész évben elégetendő biomasszát? Wágner József elmondta, hogy a biomasszaként hasznosított anyagok mezőgazda- sági hulladékok, amelyek másutt nem hogy nem hasznosíthatók, hanem gondot okozott megsemmisítésük. A tárolással pedig nincs semmi gond. A kazán óránként 1 tonna biomasszát fogyaszt, de ezt az irdatlan mennyiséget nem kell előre begyűjteni, tárolni. Ha körbálázó gépek összegyűjtik ősszel a kukoricasvárat például),1 akkor a földek széléről akár havasan-jegesen is el lehet szállítani a bálákat a kazánhoz, a kukoricászár minden további kezelés nélkül elégethető. ' A kazán gazdaságossági mutatói igen biztatóak. A beruházás mintegy 15 millió forintba került (300 ezer dollár kemény valutával együtt), és rekord idő, 93 nap dlatt készült el. A kazán évi 1000—1100 tonna tüzelőolajat vált ki, amelynek értéke 10 millió forint (250—3Ó0 ezer dollárnyi kemény valuta!). Ha számításba vesszük a biomassza betakarítását, szállítását is, az évi megtakarítás akkor is nyolcmillió forint, vagyis a kazán — ilyen, egész éves üzemmódban használva — két év alatt behozza a ráfordított összeget. A berendezések egy részét egy biomassza hasznosítására szakosodott osztrák vállalattól vették, más részeit hazai szakemberek készítették. A vállalkozáshoz az anyagi fedezetet a MÉM és az OMFB nyújtotta. Az agárdi kazán — az agárdi mezőgazdászok és az Energiagazdálkodási Intézet mérnökei lelkes munkájának eredménye — referencia üzem. Effektiv gazdasági hasznán kívül van még egy haszna: felhívja a szakemberek figyelmét a kőolaj termékek kiváltásának lehetőségeire. S ez nem kis dolog, hiszen a mezőgazdaságban évente 700 ezer tonna tüzelőolajat használnak el szárításra és egyéb hasonló műveletekre. E mennyiség megtakarítása, hulladékokkal való kiváltása nemcsak a gazdaságok, hanem az egész népgazdaság szempontjából is elengedhetetlen sürgősen megoldandó feladat. Zádor Erika Innen-onnan Cttltipverés levegővel Fából készült szádfalak és 15 méter hosszú. 130 milliméter átmérőjű acélcsövek sűrített levegő segítségével történő földbe- verésére képes gépeket szerkesztettek Szibériában, míg egy másik ugyanitt elkészült technikai újdonság hengeralakú földelő elektróda rudakat, szögvasból vagy 50 milliméteres csőből készült profilokat tud beverni a földbe. E gépeken már nincs hengeres tolattyú — mindössze a ház, az ütőfej és a házat lezáró csavar a fő konstrukciós elem benne. A házon belül sűrített levegő hatására az ütődugaty- tyú szabadon mozog. Az ütőfej percenként 550—620 ütést ad le. A PÚM—1 típusjelű géppel óránként tíz folyóméter szád- falat. míg a PÚM—2-vel 10—12 méter földelő elektródát vernek a földbe. Zajszinl mérése tenyészállatok környezetében Svéd kutatók 27 szarvasmarha-. 15 sertés- és 3 baromfiállományban végeztek zajszintméréseket. Az eredmények azt mutatták, hogy a modem istállókban a zajszint lényegesen magasabb, mint a svéd lakóházakban megengedett értékek. Ezt főleg a szellőzőberendezések lármája okozza. A tapasztalatok és mérések szerint nagy jelentőségű zajforrásokat képviselnek a különböző gépi berendezések: az etető, fejő. stb. gépek. Az állatok mozgása következtében keletkezett zajszint viszonylag alacsony. A zajártalom az állatoknál stressz-sokk formájában hat. Oil létesítmények tervezésénél figyelembe kell venni. ho"v az elfogadható maximális érték 24 órán át csak 45 decibel lehet. Szublimáló sziklák Közismert, hogy a jég. hó. száraz jég és jód közvetlenül képes szilárd halmazállapotból gőzzé alakulni. A kaliforniai E. Goldberg szerint a föld felszínén levő sziklák is lassan szublimálnak, s így állandóan meghatározott mennyiségű nehéz fém kerül a légkörbe. Rámutatott, hogy a nehéz fémek atmoszférában való gyakoriságának sorrendje — csökkenő sorrendben: ólom, ón, réz, mangán és nikkel — azonos e fémek magas hőmérsékleten mutatott illékony- ságának sorrendjével. Sertástenyésztási gondok Az NSZK-ban húsfeldolgozás céljára évente mintegy 30 millió sertést ..állítanak elő”. Nagv- ipari tenyésztéssel évi 4—5 millió malac és süldő pusztul el szív- és érrendszeri zavarok, ill. lábsérülések következtében. Ha összeszámolják a fölnevelés és a szállítás közben előálló veszteségeket, kiderül, hogy kb. félmilliárd márka kárról van szó. így hát érdemes kutatásokat folytatni annak érdekében, hogy miként lehetne jelentős mértékben csökkenteni a ,,se- lejtet”. Fokozni lehetne pl. az iaomlcépződési képességet, vágv ellenállóbbá lehetne őket tenni a stressz-hatásokkal szemben. A vízenergiának a világ teljes energiafogyasztásában meglehetősen szerény szerep jut. A vízerőkészlet a hagyományos energiahordozó (szén-, olaj-, földgáz) készleteknek csak tört része, nem is szólva a nukleáris energiáról. Mégis néhány évtizeddel ezelőtt a villamos energia nagyobb hányadát vízierőművek termelték, s a világ villamosenergiaszükségletének 24 százaléka még mai s vízenergiából származik. Különös jelentőséget az ad ennek az energiaforrásnak, hogy sohasem merül ki: a vízerő a természetben végbemenő hidrológiai körfolyamat révén folyamatosan megújul. A vízenergia forrása a Nap: a Nap hője által elpárologtatott víznek, amikor csapadék alakjában lehull a földre, meghatározott helyzeti energiája van. Ezt a vízfolyásokban a földi gravitáció hatására lefolyó víz a meder ellenállásain fokozatosan elveszti. Ám ha csökkentjük a mederellenállást (vízlépcsőt építünk), a vízben rejlő helyzeti energiának bizonyos hányadához hozzájuthatunk, s a felszabaduló energiát vízturbinák és hidrogenerátorok segítségével villamos energiává alakíthatjuk át, Valamennyi vízfolyás energiája a lefolyó víz mennyiségétől és esésétől függ. Egy adott vízfolyás esése állandó, ám a vízhozam korántsem az, hiszen szárazabb és csapadékosabb évek váltogatják egymást, s természetesen évszakonként is változik a vízjárás. Ezért a vízfolyásokban rejlő energia mennyiségét, a vízerőkészletet nem lehet olyan egyszerűen meghatározni, mint például egy szénelőfordulás képviselte energiakészletet. Emellett a vízerőkészlet hasznosítását műszaki és gazdasági tényezők korlátozzák. A világon még hatalmas kihasználatlan vízerőkészletek vannak, Földünk gazdaságosan hasznosítható víz- erőkészletének mindössze 9 százalékát hasznosítják. E hasznosítás mértéke földrészenként és országonként más és más, Európában például 50 százalékos, a KGST- országokban pedig 30 százalékos. A Szovjetunióban, különösen a szibériai területeken előre kidolgozott program szerint folyik a vízerőművek építése, köztük vannak a világ óriásai is. Fenti képünkön: a tizedik ötéves tervben épült Zeja vízerőmű hat egysége összesen 1,29 millió kilowatt teljesítményű. Bármilyen új ipari létesítmény, s így az erőművek gazdaságos voltának egyik fontos feltétele az, hogy megfelelő helyre telepítsék. Ha például egy szénnel táplált hőerőművet valami ok miatt nem szénbánya közelében építenek fel, a tüzelőanyag szállítása az energia termelését megdrágítja. Ugyanígy fontos a közlekedési hálózattal való szoros kapcsolat, az emberi munkaerőt biztosító településhez való közelség, és az elegendő víz, hiszen az erőművek hűtővízszükséglete jelentős. • Az ipari telepítésnek ezek az általános feltételei az atomerőművekre is vonatkoznak, a vízellátás azonban itt különösen fontos. Voltaképpen az atomerőmű is hőerőmű, de 30—100 százalékkal még több hűtővízre van szüksége, mint az azonos teljesítményű hőerőműveknek. Legcélszerűbb ezt az úgynevezett frissvizes hűtéssel, vagyis közvetlenül valamely nagyobb folyó vizéből biztosítani, és mert a víz szállítása is sokba kerül, legjobb annak közelébe települni. Az a folyó, amelyből a hűtővizet kiemelik, radioaktiv vagy vegyi szennyeződést nem szenved. A visszavezetett, s a folyamnál 6—8 C- fokkal melegebb hűtővíz azonban egy kisebb folyót 5—6 C-fokkal is felmelegíthet, amit nyáron a halak és más vízi élőlények aligha viselnének el. Ez a „biológiai korlát” tehát megszabja, hogy a frissvizes hűtéshez minimálisan mekkorának kell a folyónak lennie Ahol nincs elég nagy folyó, ott más hűtést alkalmaznak, de ez költségesebb megoldás. Folyó közelsége azért is előnvös, mert az atomerőművek berendezésének sok dar rabja nagysága miatt hajóval egyszerűbben szállítható. Képünkön: vízszállító csővezetékeket fektetnek a Nyugat-Szlovákiában épülő atomerőmű és a Vág folyó között Szimuláció és számítógép A szimuláció, a szimulációs modell, szimulációs játék, stb. kifejezések a digitális számítógépek elterjedése óta egyre gyakrabban bukkannak fel egymástól távol eső területek, például az ökonometria. az operációkutatás, a műszaki tervezés, a vezetőképzés feladatainak a megoldásában. Az univerzális számítógépek megjelenése előtt a probléma-megoldásban jelentős szerep jutott az anyagi modelleken végzett kísérleteknek (például a mechanikai kísérleteknek), amelyek azonban a rendszereknek csak szűk csoportjában nyerhettek alkalmazást A digitális módszerek (variációszámítás, matematikai programozás) elterjedt alkalmazását segítették elő. A gépek teljesítményének növekedése lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek tanulmányozását is, amelyek esetében direkt megoldások nem ismeretesek, vagy aránytalanul nagy idő és költségráfordítást igényelnek. Előtérbe kerültek tehát a heurisztikus módszerek, elsősorban a szimuláció, amelyben a digitális számítógépet oly módon programozzák, hogy belső állapotváltozásainak sorozatára képezi le a modellezett folyamatot A rugalmas programozhatóság lehetővé tette a kísérleti módszerek alkalmazását olyan összelőtt struktúrájú '.end- szerek — pl, társadalmi, gazdasági, biológiai formációk — esetén, amelyeknél korábban a módszer alkalmazása eleve kizárt volt Bár a szimuláció az esetek többségében nem vezet el a legjobb megoldáshoz, de nagy valószín Őséggel elfogadható megoldást eredményez olyan esetekben is. amikor direkt optimalizáló módszerek alkalmazása a lend- szer összetettsége folytán nehézségekbe ütközik. Abból a célból, hogy a kísérletsorozat egyre megfelelőbb eredményeket adjon, a kísérletező ember saját intenzív logikai képességén kívül segítségül hívhatja a direkt és a szimulációs eljárások mármelyikének számítógépre írt programját. Ebben az esetben a számítógép szerepe kettős: egyrészt realizál egy modellt, másrészt átvállalja a kísérletező tevékenységnek egy részét. Az egymás után végrehajtott kísérletek eredményét a késési időket figyelembe véve azonnal értékeli a számítógép
