Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

1981. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mit tudhat egy labdarúgó? Két futballszurkoló dis- kurál, és a téma mi más lehetne, mint egy váloga­tott focista pályafutása, aki már jócskán túljutott karrierjének delén úgy, hogy közben babérokat is aratott bőségesen. Még többre is vihette volna, ha a másik lábát rúgásra is tudja használni, és nem­csak támaszkodásra. „De hát nem tudja, örök egylábas marad... ” — ez­zel summázta a társal­gást a két drukker, mint­egy beletörődve a megvál- toztathatatlanba. Valóban reménytelen do­log bepótolni ebben a lá­tókban olyan lemaradást, amit a grundról nem ho­zott magával valaki? Er­ről szó sincs: az NB I-ben és az NB II-ben a pálya­futása 'során mindenki el­sajátíthatja a sportág ABC -jét, az eiső betűtől az utolsóig — ha maga is úgy akarja. Egy gépírónő, jelentős megyei vállalatnál, könnyen eltévedt a betű­rengetegben. Mi mást tehe­tett, mint azt, hogy ráérő perceiben újságot terített maga elé, és másolt, má­solt végeláthatatlanul, mindaddig, míg otthono­san nem mozgott ujja a billentyűkön. A futballban csak a legritkább esetben adnak „házi feladatot” az edzők a játékos számára. Mindinkább kimegy a di­vatból az önképzés is — emlékezhetünk, Hidegkuti- ék annak idején órákig gyakorolták azt edzés után. amiben bizonytalanok vol­tak — mert semmi nem inspirálja a sportolót hi­báinak levetkőzésére. Egy edző kész tényként fogad­ja el játékosainak meCT- csontosodott fogyatékossá­gát. Pedig idő lenne bőven a gyakorlásra. Ha egy lab­darúgó pályafutását tíz esztendőre taksáljuk, ez alatt két diplomát, vagy három szakmunkásbizo­nyítványt szerezhet az, aki tanulni vágyik. Orvos, meg jogász lehet egy érettségi­zett fiatal; lakatos, kőmű­ves és vízvezetékszerelő válhatik egyszerre egy má­sikból egy évtized alatt. Olyan nagy kívánság hát elvárni, hogy eközben a futballista megtanuljon bal lábbal is bánni a labdá­val? A serdülőként, ifjúsági­ként pályára lépők legtöbb­ször egy életen — egy lab­darúgóéleten — át maguk­kal vonszolják hibáikat. Ahelyett, hogy megszaba­dulnának tőle. Végül a szurkoló is elfogadja a „skatulyát”; ő az. aki csak akkor ér a labdához fej­jel, ha eltalálják; ő az, aki védő létére nem tud egye­nesét rúgni; ő az, akinek a gyorsasága még arra sem elég, hogy egy mozgásban lévő buszra felugorjon. Persze, vannak legendás nevelőedzők, akiknek ke­ze alatt a futballisták egész generációja vált jól képzett .szakmunkássá”. Csakhogy ők egy-egy em­beröltőt töltöttek el a klubjuknál, és befejezett életművet hagytak maguk után. Az éves, kétéves tréneri szerződé' viszont nem igen ösztönöz a hosz- szútávú szakmai munkára. Pedig az életművét a lab­darúgó-pályán is megal­kothatja bármelyik elhiva­tott futballszakember — ám ehhez nem elég néhány bajnoki szezon. — Pb ­Kosárlabda Sérülések sújtották a Szolnoki nőket NB II. Férfi: Alföldi Olaj­bányász—Salgótarjáni TC 88:77; (41:42)J Salkótart jlán, városi sportcsarnok. 200 n., v.: Budai. Görgényi. Olajbá­nyász: Majzik (10). Molnár (28), Tóth I. (26), Mikola (13), Páti Szabó (7), csere: Zádori, Kékesi (4). Juhász, Mattoké. Edző: Acsay Attila. Hazai kosarakkal indult a mérkőzés, az Olajbányász a 9. percben vette át a vezetést és úgy látszott sikerül elhúz­nia. A sok kimaradt tempó­dobás következtében azon­ban feljött a tarjám csapat, és megnyerte a félidőt. A második játékrészben a szol­nokiak gyorsították a táma­dásszövést és szigorúbban védekeztek. A félidő közepén már vezettek. A találkozó végére egyértelművé vált a szolnoki fölény, amely a biz­tos győzelemhez vezetett. Női: Szolnoki MÁV MTE— Mezőberény 53:33 (25:19). Szarvas. v.: Dombóvári. SZMÁV MTE Hegedűs (24), Czeglédi (4), Mohácsi (8), László (2), Zsidai (13). csere: Szalai (2). Szabó K.. Pataki, Vérségi. Nagy. Edző: Tapo- di László. A találkozón, sajnos, csak egy játékvezető bíráskodott, s nem állt hivatása magasla­tán, a játékot sok durvaság tarkította. A szolnokiak kö­zül Mohácsi. Hegedűs, Zsidai és Czeglédi sérült meg — az utóbbi a második félidő har­mincadik másodpercében végleg a pálya elhagyására kényszerült. A csapatot min­denesetre dicséret illeti, mert nem a szabálytalankodó e1- lenféllel foglalkozott, hanem a játékkal. Szarvasi Főiskola Sparta­cus—Szolnoki MÁV MTE 80:28 (38:12). Szarvas, v.: Hutai. Simó. Sz. MÁV MTE: Szalai (4). Hegedűs (10). Krasznocsubenko (2). Zsidai (10), László (2). csere: Szabó K„ Bérezi, Kárpáti, Fritz. Vérségi. A szolnokiak a rangadóra az előző napi durvaságok miatt tartalékosán állhatták ki. Hegedűs és Zsidai sérülé­se ellenére is vállalta a játé­kot. Ráadásul a szerencsével is hadilábon álltak, a beme­legítésnél Kárpátinak kifor­dult a bokája, majd László esett el. és szintén kénytelen volt, kiválni a csapatból. Békési Afész—Törökszent­miklósi SE 71:50 (38:25). Bé- l<és. V.: Patay. Káplár. TSE: Bajusz (8). Takács (6). Vár­nán?. Szatmári (8). Matuzné (15). csere: Tóth (13). -Szöl- lősi. Eszes. Galsi. Edző: Papp Ferenc. Teke Végig vezettek NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Nyíregyházi TAURUS 7:1 (2331 :2071 fai). Szolnok. Mun­kásé r úti automata tekccsnrnok. A MÁV MTE-lányok végié ve­zetve. nagy arányú, megérde­melt győzelmet arattak. A csa­pat minden tagja dicséretet ér­demel. Ld.: Kállainé 401. Szak- máryné 398. Sáfrányné 390. ill.: Kiszelyné 370. Vrozsckné 1167. Szcntpétcri 345 fával, A totó 11. heti eredménye 1. Alumínium—Haladás SE 0-1 2 2. Mohács-Vémcnd—Komló 0-0 X 3. Szeg, Dózsa—Bem SE l-l X 4. Bp. Spart.—Budafok 1-0 1 5. Asztalos SE—Sál gól. 1-0 1 (». Hódmezóv.—Eger 2-1 1 7. Coma—Avellino 2-0 1 8. Fiorontina—Brescia 1-0 1 9. Perugia—Catanzaro 0-0 X 10. Torino—Juventus 0-2 2 11. Atalanta—Lazio 1-1 X 12. Lecce—Milan 2-3 2 13. Palermo—Cc.sena 1-0 1 4" 1 Rimini—PLsg 3-1 1 VASTAPSOT ÉRDEMELT A MEZŐTÚRI HONVÉD Labdarúgó NB II Mezőtúri Honvéd —Szolnoki MÁV MTE 4:0 (2:0) Mezőtúr, 1600, n., v.: Aczél. M. Honvéd: Ulbert — Vé­kony, Dávid, Csorba, Tala- pa — Silye, Czikor-a, Oláh — Homonnai (Fritz a 62. percben), Maritlimikoviics (Matté a 74. percben), Be- nyó. Edző: Rencsik Gyula. SZMÁV MTE: Bartos — Szántai (Nász a szünetben), Sebők, Porhanda, Tóth — Földesi, Szabó, Batári (Bar­b át ran változtatták, és már az első félidőben jelentős fö­lénybe kerültek, ami a má­sodik játékrészben csak fo­kozódott. Az első félidő utol­só percében a harmadik gól is a levegőtlen lógott, ám a tömörülő védőkről kipattant a hálóba tartó lövés. Az 50. percben Ulbertnek volt (némi szerencséje: Bo lyem csavart szögletét kiej­Bartos határozottabb köz- beavatkozással egy-két gólt talán megakadályozhatott volna, az igazsághoz tartozik azonban, hogy olykor gól­helyzetben is hárított. A vé­delemben senki nem jeles­kedett, bizonyítványukat a kapott gólok jelzik. A közép­pályások legtöbbször elvesz­tették a csatát a pálya kö­zépső harmadán, így a csa­tárok magukra hagyatkozva ..viaskodtak” a kemény és határozott mezőtúri védők­kel. Selyem néhány ügyes megmozdulása tapsot érde­melt, Török viszont nem tu­dott igazán játékba lendül­ni. A mérkőzés végig sport­szerű volt, a hazaiak jóvol­tából szép futballt láthatott a lelkes közönség. — paJágyi — Miskolci VSC —Lehel SC 1:0 (1:0) Bartos ezúttal hárít. Négy ízben azonban ez nem sikerült neki... na a 70. percben) — Selyem, Lászlfá, Török! Edző: Geltái József. A megyei rangadó előtti közvéleménykutatás nem sok jót ígért a szolnoki csapat számára. Czíimák László, a Honvéd pályaedzője egyró- los hazai sikerben reményke' debt, Gelei József pedig — Igaz. félig viccesen — há­romgólos vereséget jósolt az együttese számára. A való­ság azonban még őt is le- tromfolta, a mezőtúri kato­nacsapat lendületes, szép já­tékkal igen könnyedén fek­tette kétvállra a MÄV MTE legénységét. Hatálmas iram­ban kezdték a mérkőzést a hazaiak, és miár az első per­cekben bebizonyosodott, hogy a levegőben nagyon is sebez­hető a szolnoki csapat vé­delme. Debrecenben két fe­jesgólt szedtek össze Sebő­kék, és most is két fejesgól­lal alakította 2:0-ra az ered­ményt a Honvéd. A 7. perc­ben a mezőtúriak remek bal- szárnya kombinált ötletesen. Az oldalvonal mentén Oláh vágtatott el ellenállhatatla­nul. mintaszerűen adott kö­zépre, és Martinkovics úgy fejelt, a hálóba, hogy senki nem volt a közelében. 1:0. Ezután Bartos tornázott szög­letre egy léc alá tartó lövést, majd a szolnoki csapat előtt is nyílt lehetőség az egyenlí­tésre: a 25. percben Selyem finom cselekkel játszotta tisztára magát, de az 5-ös sarkáról keresztben előtte a kapu előtt a labdát. Ismét a fiatal játékos veszélyeztetett a fél óra végén, a 16-osról leadott lövése azonban elke­rülte az alsó sarkot. Nem sokkal később a rendkívül mozgékony Benyó szabadrú­gása nyomán Homonnai fe­jelt a hálóba. 2:0. Gyorsak, robbanékonyak voltak a ha­zai játékosok, a posztjukat fette, egy védő azonban kise­gítette. a gólvonalról felsza­badított. Két perc múlva Oláh átfejelte Bartoson a labdát, ekkor viszont Szabó mentett a gólvonalról. A 68. percben aztán már nem volt mentség. Benyó szabadrúgá­sa a kapufáról vágódott visz- sza. Fritz ráfutott, és a léc alá bombázott, 3:0. Ezután Benyó növelhette volna a gólok számát, de holtbiztos helyzetből mellé gurított. Nász fejese szállt a mezőtú­ri kapu mellé, majd tíz perc­cel a mérkőzés vége előtt mintaszerű akció révén szü­letett meg a végeredmény: ismét Oláh húzott el ügyesen a bal oldalon, és a visszagu­rított labdáját Silye vágta a jobb alsó sarokba. 4:0. Mind erőnlétben, mind já- tékfelfogásfoan hatalmas kü­lönbség volt a két csapat kö­zött. Keménység, gyorsaság, célratörés jelfemiezite a ha­zaiakat. a szolnoki csapat vi­szont kényelmesen, enervál- tan, és sorsába beletörődve küszködött. A Honvédban számos nagyszerű teljesít­mény akadt; Ulbert egy-két megingást leszámítva jól vé­dett. a hátvéd négyest nem állította megoldhatatlan fel­adat elé a MÁV MTE csa­társora. így erejükből a tá­madások segítésére is futot­ta. A Honvéd meggyőző fö­lényét a csapat középpályás sora biztosította, ahol Silye. Cziikora és Oláh egymást múlta felül. Bencsák edző még azt is megengedhette magának, hogy jól' játszó em­bereket cserélt: mint Mar­tinkovics. mind Homonnai részese volt a győzelemnek, a csatársor legjobbja azon­ban az erőszakos és szemfü­les Benvó volt. A csereként beállt Matténak ab ghanem rövidesen helye lesz a kezdő­csapatban. Vívás Fővárosiak a kilences döntőben Vasárnap délelőtt Szolno­kon. a Véső úti MÁV MTE csarnokában rendezte a me­gyei vívó szakszövetség or­szágos II. osztályú minősítő bárbajtörversenvét. Hét egyesület — a BVSC. az Ü. Dózsa, a Bo. Honvéd, az MTK-VM. Tatabánya. Kecs­kemét és a MÁV MTE — harminchat versenyzője lé­pett pástra. Színvonalas, sportszerű küzdelemben tisztázódtak a helyezések. A kilences döntő első három helyezettje 4.2 és 1 pontot kapott az első osztályra mi­nősüléshez. a 4—9 helyezett pedig II. osztályú minősí­tést szerzett. A döntőben az első hely sorsa holtverseny­ben újra vívásban dőlt el. A megyei szakszövetség sport- szerűségi aranyérmét és ok­levelét Rédai Balázs (Ű. Dózsa) érdemelte ki. A kilences döntő végered­ménye: 1. Flesch 7, 2. Ré- dei (mindkettő Ű. Dózsa), 6. 3. Horváth (MTK-VM) 5. 4. Olsák (BVSC) 4. 5. Szom­bati (Bp. Honvéd) 4. 6. Ma­jor (BVSC) 4. 7. Várnagy (Tatabánya) 3, 8. Ulej (Ű. Dózsa) 2, 9. Takács (MTK- VM) 1 győzelemmel, Jászberény, 1500 n.. v.: Benkó. M VSC: Kun — Gyöngyösi. Baibkó, Pincsák, Krémer — Leiszt, Gergely, Kiss — Liptáik, Egri (Bukio- venszki a 89. percben). Tö­rök. Edző: Krompaszky Gyu­la. Lehel SC: László — Ger­gely, Pozsgai, Lakatos, Török — Postás (Fényes a 65. perc­ben), Lukácsi, Rostás — Or­sós, Fejes, Paraj (Répási a 65. percben). Edző: Kóczión Antal. Egrit és Kisst, a vendégek két legveszélyesebb csatárát védőőrizet fogadta Jászbe­rényben: Lakatos és Fejes árnyékként követte minden lépésüket. Feltűnt, hogy a vasutasok négycsattáros bátor támadójátékot folytattak, a hazaiak viszont 1—4—3—3-as felállásban vették fel a küz­delmet. Negyedórányi ki­egyenlített játék után Rostás na a vendégek, de Török tíz méterről elvétette a kaput. A 40. percben Lukácsi 'bal oldali éles szabadrúgására Párái kirobbant a védők kö­zül, de nyolc méterről ab­szolút gólhelyzetből hajszál­lal fölé emelte a labdát. Ké­sőbb ismét Párái lőtt, de köz­beléptek a védők. Szünet után Rostás bal oldali magas beadását Párái fejelte kapu­ra, de a vendégek kapusa ki­ütötte a labdát. A másik ol­dalon Kiss lövése kerülte el a kaput, miként Pozsgai szar. badrúgása a miskolci olda­lon. A Lehel fölényben ját­szott, támadásai azonban kö­rülményesek, könnyen kiis­merhetők voltak. Orsós be­adása nem talált társakat belül, majd Fényes lőtt két­szer is kapura, az irányzéká­val azonban baj volt. Ros­tás, Lukácsi, .később (pedig Egy, a kimaradt Lehel helyzetek közül jobbról beadott labdáját Lu­kácsi kapásból meílélőtte, majd Rostás 25 méteres sza­badrúgása kerülte el a kaput, öt perc múlva Kiss ugrott kii a jobb oldalon, ballal nye­sett labdáját azonban László megfogta. A 25. percben Kiss indította Liptákot. majd Ger­gely kapta a labdát, aki befe­lé tört, ‘ észrevette, hogy László kimozdult, s mintegy 17 méterről laposan a kapu közepébe helyezett, 1:0. Ez­után újabb gólt lőhettek vol­Répási járt hasonlóan, ami­kor toronymagasan fölé tü­zelték. Az utolsó percekben nagy tumultus támadt a vas­utasok kapujánál, többen is elvétették a gólszerzés! al­kalmat. végül Lukácsi ..sza­badított fel”: beadás helyett Fiié emelt. ,Jó: Egri, Kiss, Török, Pincsák, ill. Gergely, Párái. Kiállítva: Lipták, sár­galap: Pincsák (mindkettő MVSC). — hoffer — Ózdi Kohász — Karcag 5:0 (3:0) Ózd, 5000 n.. v.: Lázin. Ózd: Fekete — Pribék, Sípos, Szilágyi, Madarász — Ligeti, Utassy. Etanev — Bácskai I. (Vincze a 65. percben). To­kár, Dudás. Edző: Pallagi Ró­bert. Karcag: Szabó I. — Varga, Sándor. Tüdős. Antal — Hernádi I.. Szabó II.. Ke- menes — Erdei, Tassi, Petró. Edző: Kézi András. Kezdés után a hazai csa­pat lépett fel támadólag, azonban egy szűk negyed­órán kerseztül a vendégvéde­lem hárítani tudott. 'Sőt a karcagiaknak adódott igazi lehetőségük a gólszerzésre: Tassi veszélyesen tört kapu­ra. de ahelyett, hogy vissza- gurított volna, éles szögből lőtt labdája célt tévesztett. A ^sorozatos ózdi támadások a 13. percben góllá értek. Bács­kái I. ívelt kapu elé. Dudás vette le a labdát, maid egy csel után megszerezte a ve­zetést. 1:0. Három perccel később a beíveftt szögletnél a 'karcagi kapus saiát védő­jével ütközött. így Tokárnak nem volt nehéz dolga a há­lóba továbbítani, 2:0. Ezt kö­vetően szépítés: lehetőséget hagytak ki a vendégek: Sza­bó II. vezette fel a labdát, a tétovázó védők mellett nagy lövést eresztett meg. de Fe­kete a helyén volt, A 35, percben balszerencsés gólt kapott a KSE. Dudás 22 mé­teres szabadrúgása nyomón a labda a védőkről Tokárhoz perdült, aki nem hibázott. 3:0. Az 54. percben Utassy szép cselekkel ment el a bal oldalon, beadását Stanev 1Ö méterről nagy erővel vágta a léc aló. A karcagiak meg­próbálták magukat össze­szedni. azonban erőtlen kí­sérletezéseiket az ózdi védők időben hárították. A 69. perc­ben Tokár a 16-osról lőtt. Szabó I-ről a labda Ligeti­hez került, aki közelről a há­lóba talált, 5:0. A kazincbarcika elleni ha­zai kudarc után a bajnokas­piráns otthonában teljesen esélytelen volt a karcagi csa­pat. Az amúgy is morális problémákkal küszködő KSE nem tudott felnőni a fel­adathoz. Ha volt is egy-két góllal kecsegtető helyzete, a kihasználáshoz hiányzott a kellő határozottság, körülte­kintés. Az edzőváltozás után a szakosztályvezetésnek nem jelent könnyű feladatot majd talpraállítása Jó: Sipos, a mélyponton lévő csapat Tokár, Ligeti, Szilágyi, ill. Szabó I., Tassá. — szöUőbí —•

Next

/
Thumbnails
Contents