Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
TANÁCSKOZIK A HAZAFIAS NÉPFRONT KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) ja: népünk egyetért szocialista céljainkkal. A világ állandó mozgásban, fejlődésben van. Ebben a folyamatban meghatározó a szocialista országok szerepe, amelyek az államok egyenlőségén alapuló enyhülési politikát képviselik. Az emberiségnek békére, barátságra, megértésre van szüksége. A szocialista világ által hirdetett és képviselt politika, a békés egymás mellett „élést a népek és a kormányok közötti párbeszédet, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását és az emberiség jelentős részét sújtó elmaradottság közös erőfeszítéssel történő felszámolását igényli és eredményezheti. Az enyhülés a fejlődésnek egy olyan korszaka, amely a szocialista országok kezdeményezésére jött létre. Ezek a törekvések nemcsak a szocialista közösség, hanem valamennyi nép érdekeit is szolgálják. Ez a magyarázata annak, hogy a más társadalmi rendszerű országok józanul gondolkozó vezetői is elfogadták és helyeselték ilyen irányú kezdeményezéseinket. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa ismét hitet tett e politika mellett. Leonyid Brezs- nyev főtitkári beszámolója jelentős javaslatokat tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások folytatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a rakétatelepítésr program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkeltő intézkedésekre. Mindez világos, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok továbbra is a béke, az együttműködés ügyét kívánják szolgálni. A mi kongresszusunk is üdvözli az SZKP XXyi. kongresszusának béketö’rekvéseit, kezdeményező lépéseit. Tesszük ezt annál is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szocialista Munkáspárt s a magyar kormány külpolitikájával. A békéért, az elmaradottság ellen A Hazafias Népfrontnak jók a kapcsolatai a határainkon kívüli, a miénkhez hasonló törekvésű mozgalmakkal, a velünk sok mindenben azonos nézetet valló politikai pártokkal. A kereteinken belül működő Országos Béketanács és a Szolidaritási Bizottság révén összeköttetésben állunk több mint száz külföldi bizottsággal, amelyekkel — elsősorban a béke fenntartása és az elmaradottság felszámolása érdekében — igyekszünk szót érteni. Nemzetközi tevékenységünkkel azt a küzdelmet is támogatjuk, amelynek célja az éhség, az analfabetizmus, Kongresszusunkon arról adunk számot, hogy a népinemzeti egység erősödőben van, s ma már minden településünkön érezteti a jobb munkára és a teljesebb emberi életre serkentő hatását. A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, míg megszűnnek előbb az osztályok és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok. A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen :'elfogadott Népfrontkongresszus. Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára előadói beszédét tartja az egyes népeket megtizedelő járványok és a mindannyiunk életét zavaró emberiség- ellenes politika felszámolása. Ezzel egyidőben és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit — akit a mi sorsunk érdekel — arról, hogy miként formáljuk a jelenünket, valamint arról is, hogy miképp készülünk fel a jövőt formáló teendőkre. A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek. a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására, és együttes tevékenységének a megszervezésére. cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, az együttes tevékenységét szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a társadalom köréje csoportosuló intézmény- rendszere, s maga a szocialista állam. A nemzeti egység erősödésének alapfeltétele, hogy — az egyetértés mellett — mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, döntsünk és cselekedjünk a napi és a távlati, a helyi és az országos kérdésekben. Az érdekek összehangolhatok Ha Magyarországon akarjuk a nemzeti egységet erősíteni, akkor a fejlődés minden szakaszában a vállalt feladat kidolgozásakor — az általános politikai c°l kijelölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztalatainak átvételén túl — érvényesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell lennie minden történelmi tapasztalatunknak. a magyar nép múltja minden megpróbáltatásának és sikerének. Szerepet kell. hogy játszanak azok a mélyen gyökerező hagyományok és szokások, amelyeket a múltban és a jelenben, a társadalmi együttélésben kialakítottunk. Meghatározó szerepe kell lennie annak, amit a magyar ember alkatának szoktunk nevezni. Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű emberek között. A válaszunk természetesen az igen. mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes és a hazáját szerető ember elfogadhat. Ilyen a haza önállósága. függelensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke. a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. A helyesen alkalmazott elveink, a jó politikai munka és az emberek együttműködési készsége tette lehetővé. hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos emberek'és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Népfront munkájában. Ez a részvétel azt is jelenti, hogy — a képviseleten túl — az egyházak is támogatják a művelődési, az életszínvonalunkat és életkörülményeinket tervszerűen javító, vagy a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. A hazánkban élő nemzetiségiek — németek, szlovákok, délszlávok és románok — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok, ők gyakran hivatkoznak erre. mert meggyőződtek arról, hogy hűségük nemzetiségi kultúrájukhoz, ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz és az a tény, hogy művelik anyanyelvűket, nem lazítja, hanem erősíti a közös hazánkhoz való kapcsolatukat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy határainkon kívül is -sok millió magyar él. Azt kérjük, hogy legyenek új hazájuk dolgos és a haladást szolgáló állampolgárai. Reméljük, hogy ismerik hazánk mai életét, és bízunk abban, hogy egyetértenek célkitűzéseinkkel és ’törekvéseinkkel. Mi azt valljuk, hogy a szocialista országokban élő nemzetiségiek az összekötő híd szerepét töltik be, ezért kölcsönös érdekünk a nemzetiségi lét és kultúra fejlődésének serkentése és támogatása. Érdeklődéssel figyeljük a határainkon túl élő magyarság sorsának alakulását függetlenül attól, hogy hazájuk milyen társadalmi rendszerű ország, örülünk minden sikerüknek és művészeik alkotásait az egyetemes magyar kultúra fontos alkotóelemének tartjuk. Tudjuk, hogy olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a vitákat, a meglevő érdekellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. Az érdekek esetleges Szolnok megyei küldöttek a kongresszusi teremben és olykor átmeneti ütközése gondokat okoz mindenkinek még akkor is, ha ismerik a feloldásukat elősegítő programokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy ami ma még csak az egyik csoport érdeke az éppen az ő munkájuk, emberi magatartásuk révén, előbb vagy utóbb, közvetve, vagy közvetlenül, a közösség, a társadalom javára váljék. A magyar nép a szocializmust építő országok népeivel ebben a szellemben erősíti baráti kapcsolatait, örülünk annak, hogy a kialakult baráti kapcsolat- rendszer kölcsönösen biztosítja a jó módszerek és eredmények megismerését és fel- használását. Hazánk tekintélye világszerte figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak a mi jó munkánknak van szerepe, hanem annak is, hogy részei vagyunk a szocialista világnak és szövetségeséi vagyunk a Szovjetuniónak és a többi baráti országnak. Barátaink életét ismerjük és tudjuk, hogy ők is hozzánk hasonlóan tesznek erőfeszítéseket a saját országuk felvirágoztatásáért. A szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társadalmi szabadság előfeltételének az emberiség haladó szellemi nagyjai — mindig a néphatalom teljeskörű megvalósulását tekintették. A különböző társadalmak — jellegüktől függően — ehhez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az 1918—19-es forradalmakat leverték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhattak volna. A felszabadulás előtti fasiszta kormányzat kegyetlenül üldözött minden demokratikus törekvést. Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról, amely erkölcstelen és idegen a magyar nép arculatától. A demokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok forradalmi mozgalmaiban érvényesült. Történelmünk így nem hozott létre elégséges demokratikus hagyományokat — ezért ezen az úton a kezdő lépéseket 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes népuralom megvalósítására törekszik. Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik a kötelességének megfelelően. Pedig aki a szocializmust akarja, az szükségszerűen demokrata is. mert jn- cializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetartozik és feltételezi egymást. Vannak kiskirályt magatartást tanúsító emberek, akik lekezelik társaikat, akik parancsolgatnak nem veszik figyelembe mások véleményét. megsértik önérzetüket. Ez ellen minden esetben fel kell lépni. Mi nem tűriük a pozícióval, a hatalommal való visszaélést, A hatalom a népé. és ha a gyakorlására megbízást ad valakinek, akkor ez nem az uralkodásra. hanem az ügy szolgálatára kötelez. Alkotmányunk biztosítia a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehetőségét, A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink külön-kü- lön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegyelmezettség, a szervezettség és ha kell az utasítás érvényesülése legyen a jellemző. A demok- -áciát nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jogai- és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, hanem' egymást feltételezve érvényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának. Évek óta bevált gyakorlatunk. hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedéseket határozattá emelésük előtt helyileg, vagy országosan széles körben megvitatják az állampolgárok. Ezekben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hozzáértők egyaránt részt vegyenek a megbeszéléseken. A Hazafias Népfront dolaa. hogy a rendszeres tájékoztatással. a társadalmilag fontos ügyek nyilvános megbeszélése útján növelje a hozzáértők táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége — ezt egy nagyon fontos lépés kell. hogy kövesse. Ennek megtétele a vezetők kötelessége: nvilatkozniok kell az elhangzott véleménvről. vagv javaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelent. Jelentheti az elhangzott javaslat vagv észrevétel elutasítását is. de csak megfelelő érvekkel és körül- • tekintéssel. Természetesen azt is igényeljük, hogv a szóban jelzett egyetértést tettek kövessék. Az utóbbi években kialakult fórumrendszer alkalmas arra. hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket és ugyanakkor megkönnyítse a testületek munkáját a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul az is, hogy aiz elképzelést vitára bocsátó szerv eleve kialakította a maiga megdönthetetlen állásfoglalását, és a vitát úgy, és olyan körülmények között szervezi, hogy az az ő állásjpontja helyességét igazolja. Ez játék a demokráciával, amit elfogadni nem szabad, amit fel kell cserélni a tényleges vitával. Sokszor felteszik a kérdést: segíti-e a vita,, a mások véleményének a meghallgatása a fejlődést, illetve a célok megközelítését. Mi természetesen azt valljuk, hogy igen. Mert ha ezt tagadnák, eleve olyan légkört teremtenénk, amely ellentmond a szocializmus és a demokrácia követelményének. Nincs csalhatatlan és tévedhetetlen ember vagy testület, nincs és nem lehet olyan időszak, amikor egy ember akaratától függhet csupán bármilyen terület sorsa vagy jövője. A Hazafias Népfront fórumait alkalmasnak tartjuk arra, hogy azokon a társadalmunk minden égető gondja napirendre kerüljön. Ezek megtárgyalásakor sor kerülhet a miénkétől eltérő, vagy azzal éppen szemben álló nézetek kifejtésére is. Vállalnunk kell és vállaljuk is az így kialakuló vitát, mert tudjuk, hogy a más véleményen levők érvekkel és nem visszautasítással győzhetők meg céljaink helyességéről. A demokrácia közös gondolkodást, a cselekvésre való közös felkészülést jelenti és a „több szem többet lát” alapon is azt kell mondanunk ,hogy minden időben csakis demokratikus módszerekkel lehet előrehaladni. Arra szólítunk mindenkit, hogy demokratikus módon éljen, művelődjön, alkosson és viselkedjen. Ez azt is jelenti, hogy olyan légkört teremtünk, amelyben az állampolgár a véleményét nyugodtan elmondhatja, nem kell félnie az elhangzó vélemény esetleges visszaható következményeitől, semmiféle háttérbe szorítástól. A Hazafias Népfront mintegy a letéteményese a demokrácia széles körű érvényesülésének. Bizottságaink helyesen járnak el akkor, ha ebben a vonatkozásban is fejlesztik a meglevő kapcsolataikat a tanácsokkal és a tanácstagokkal, hiszen a helyi gondok és fejlesztési programok sorsa az ő jó munkájuk eredményességétől függ. A tanácsi munka a demokrácia olyan iskolája, melynek sikere az egész társadalmi élet demokratizálódását segíti. Sarlós István ezt követően a családi élet kiegyensúlyozottságának, belső demokratizmusának, a kölcsönös megbecsülésnek & tiszteletnek társadalmi jelentőségét hangsúlyozta. Majd így folytatta : — Az életre neveléshez tartozik, hogy a felnövekvő nemzedékek a legkisebb kortól kezdve tapasztalják: minden, ami az élethez szükséges, nagyon sok ember munkájának eredményeként jön létre. Ezért azt kell megtanulniok, hogy becsüljék minden emberi munka értékét, hogy így alakuljon ki a gyermekekben az a törekvés, hd^y dolgozó emberként, ők is más emberek ügyét, szükségletét is szolgáló javak közvetett vagy közvetlen előállítói legyenek. A jól végzett munka becsülete Az együttélő nemzedékek véleményében, magatartásában mindig mutatkoztak és mutatkoznak eltérések. Ez természetes, hiszen a felnövekvő nemzedéknek nerp az a dolga, hogy tudomásul vegye azt ami van, s hogy annak megszokott módon való folytatására vállalkozzék. Az az ifjúság dolga, hogy megértse, miként jött létre az előző nemzedék fáradságos, sok áldozattal járó munkájával az ami van, adózzon ezért elismeréssel — ugyanakkor gazdagítsa az életet a saját új, gyorsuló fejlődést igénylő elképzeléseivel. Az idősebbek dolga pedig, hogy jóindulattal, megértéssel fogadják a ’keletkező újat, s abban ne a saját tevékenységük elma- rasztálását, hanem annak a kor követelményeihez igazodó folytatását lássák. ágazatok összhangjának erősítésére, a hatékonyságra és a takarékosságra vonatkozó elképzeléseket Kongresszusunkon is arra kérjük állampolgárainkat, jobb munkával, kezdeményezőkészséggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Amikor a jelenlegi helyzetet vizsgáljuk, akkor azt mondjuk, hogy a kétségtelenül meglévő gondok ellenére is kiegyensúlyozott jó a helyzet Magyarországon. Arra kell törekednünk, hogy ennék az igazságnak a megállapítása ne megnyugvást eredményezzen, hanem az előrehaladás új eszközeinek és útjainak kimunkálására ösztönözzön. Jó nálunk a helyzet, többék között azért is, mert jó a gazdaságpolitikánk. A további előrehaladást biztosító gazdasági programnak tekintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint a munka minőségének javítására, az Lakosságunk ismeri a VI. ötéves tervet, és megértette, hogy most az elért eredmények megszilárdítása a fő feladatunk. A meglévő megtartása is komoly, körültekintő munkát igényel, de ez a munka meghozza a gyümölcsét: a további előrehaladás lehetőségét. A választásokon nemzeti programként fogadtuk el a XII. pártkongresszuson kitűzött célokat és ezen belül is a gazdasági helyzetünk megjavítására előirányzott programot. Ezen a fórumon is megerősítjük, hogy e programok és a VI. ötéves terv végrehajtásában részt veszünk. A szocialista társadalom a munka társadalma, amelyre az jellemző, hogy megbecsül minden jól végzett munkát, és tisztelettel kezel minden dolgos embert. Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka és ezt ismeri el a munkabér. És mivel at emberek képességeiben, készségében és szorgalmában eltérések vannak, ennek érződnie kell a bérekben is. Túl kell lépni azon az állapoton, amikor a béreket (Folytatás a 3. oldalon)
