Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 10. M egnyílt az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) nek célja a mozgalom tagjai­nak egymás elleni kijátszá­sa. Az afganisztáni esemé­nyeket valamint az Irak és Irán közötti háborút annak példájaként említette, milyen könnyen „nyerhetnek báto­rítást különböző erők az el nem kötelezettek mozgalma elleni fellépésre”. Az indiai kormányfő hangot adott meggyőződésének, hogy a Imost megnyílt fórum nagy szerepet játszik a mozgalom sorainak szorosabbra zárásá­ban a neokolonializmus el­len, a béke megőrzéséért, a nemzetközi biztonság és együttműködés elmélyítésé­ért, valamint az új gazdasá­gi világrend megteremtésé­ért vívott harcában. Ezután kezdődött meg a négynapos érdemi vita. Az India javasolta napirend­tervezetről előzőleg egy poli­tikai és egy gazdasági bizott­ságnak nevezett testület Varsóban hétfőn délelőtt tíz órakor megkezdte mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának nyolcadik teljes ülé­se. A tanácskozáson Stanis­law Kania, a Központi Bi­zottság első titkára elnököl. A napirend első pontja­ként Tadeusz Gnabski, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára előterjeszti a Politi­kai Bizottság referátumát, amelynek témája: „A párt feladatai a szakszervezetek tevékenységi körülményei­nek és szocialista jellegének formálásában”. A másik napirendi pont: Beszámoló a Politikai Bizott­ság munkájáról. A Politikai Bizottság munkájáról szóló beszámolót Kazimierz Bar- cikowski, a PB tagja, a Köz­ponti Bizottság “titkára ter­jeszti elő. A beszámolók elhangzása után megkezdődött a vita. A referátum kitér a sztráj­kok által okozott igen jelen­tős veszteségekre, amelyek már nemcsak Lengyelország gazdasági helyzetét veszé­lyeztetik, hanem problémá­kat okoznak „gazdasági part­nereinek, főkéint a KGST- tagországoknak a gazdasági életében a lengyel társada­lom, a gazdaságirányítás és az államigazgatás alkotó együttműködésre van szük­ség. Milliók vetették bizalmu­kat a „Szolidaritás” szakszer­vezetbe, amelynek számos helyi szerve a megalakulás óta jó együttműködést alakí­tott ki az üzemi vezetőkkel, az ágazati szakszervezetek­kel, a párt- és a társadalmi szervezetekkel. Ugyanakkor a „Szolidaritás” körül és azon belül sok olyan ember mű­ködik tanácsadóként vagy ve­zetőként, akik régóta úgy ismertek, mint akik szem­Eric Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Klaus Bonin­get, a Német Szövetségi Köz­társaság állandó NDK-beJi képviseletének új vezetőjét, aki átadta megbízólevelét. Az NDK államfője csaknem egyórás megbeszélést folyta­tott az NSZK-beli diploma­ta-politikussal. Bölling hétfőn találkozott Oscar Fischer NDK külügy­miniszterrel is. Klaus Böl­ling berlini hivatalba lépé­se kapcsán NDK és NSZK egyezkedett. Az ASEAN-or- szágok célja Vietnam meg­bélyegzése azért, mert segít­séget nyújt Kambodzsának, s ugyanakkor töröltetni akar­ják az indiai-óceáni Diego Garcia amerikai támaszpont veszélyére figyelmeztető szö­vegrészeket. Irán és Pakisztán azt sür­gette, hogy a konferencia Af­ganisztán ürügyén ítélje el a szovjet magatartást, és egy­ben Irán az afganisztáni kül­döttség kirekesztése mellett is szót emelt. A nyilvános megnyitón a diplomaták és újságírók ré­szére fenntartott karzaton helyet foglalt a törvényes kambodzsai kormány Új- Delhiben néhány napja mű­ködő nagykövete, Dith Munty. Meghívása ellen Szingapúr és Malaysia hiába tiltakozott. Kambodzsa — amint ezt a résztvevők több­ségének határozata alapján a havannai csúcskonferencia elhatározta — egyelőre nem benállnak a szocializmussal, a párttal. Ök azok, akik a „Szolidaritást” destruktív, kalandor — és végső soron ellenforradalmi — tevékeny­ségre akarják rávenni. Különösen nyugtalanító, hogy a „KOR” előszeretettel használja az új szakszerveze­tet szocialistaellenes nézetek propagandafórumaként. A „Szolidaritás” szakszervezet egyes csoportjai az alapsza­bályzaton túlmenő tevé­kenységet folytatnak, számos esetben a hatalom tekintélyé­nek, aláásására, személyi változtatások kierőszakolásá­ra, a hatóságok, a rendőrség, a biztonsági szolgálat lejára­tására törekednek. A referátum ezután ismé­telten hangsúlyozza, hogy a párt továbbra is a megújulás vonalát követi, az úgyneve­zett „falusi szolidaritás” szervezésével azonban nem ért egyet. Ami a párttagok és a szak- szervezetek kapcsolatát illeti, ez nagy jelentőségű tényező, mivel „ma a legsürgetőbb feladat a szakszervezeti moz­galom politikai egységéről való gondoskodás”, s ebben nagy szerep hárul a különfé­le szakszervezetekhez tarto­zó párttagokra. A mostani plénumon meg kell állapítani, hol az a határ, amelyet a párttagok — mint szakszervezeti tagok — sem­miképp sem léphetnek át Vagyis ki kell mondani, hogy a LEMP tagjai nem vehet­nek részt olyan akciókban, amelyek túlmennek a szak- szervezeti alapszabályban foglaltakon, amelyek külön­féle politikai jelszavakkal szerveződnek. Ellenkezőleg: Le kell leplezniük a „Szoli­daritás” egyes aktivistáinak és tanácsadóinak káros tevé­kenységét. részről egyaránt hangoztat­ták a két német állam kö­zötti kapcsolatok, s azok to­vábbi normalizálása jelentő­ségét, nem utolsósorban az európai béke és biztonság szempontjából. Erich Ho­necker a múlt hét végén hangoztatta, hogy az NDK — csakúgy, mint eddig tet­te — a jövőben is abból in­dul ki, hogy a két német ál­lam kapcsolatai nemcsak az NSZK és az NDK polgárai, hanem az európai béke és enyhülés szempontjából is jelentősek. foglalja el az el nem köte­lezettek mozgalmában neki járó helyet. * * * Leonyid • Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az el nem kötelezett országok mozgalma megalapításának 20. évfordulója és a mozga­lom tegnap Üj-Delhiben kez­dődött. értekezlete alkalmá­ból táviiratban üdvözölte Fi­del Castrót'a Kubai Köztár­saság Államtanácsának elnö­kéit. miniszterelnököt, a moz­galom soros elnökét és Indira Gandhi miniszterelnökasz- szonyt, az értekezlet házi­gazdáját. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte az el nem kötelezett mozgalom elnöki tisztét be­töltő Fidel Castrót. a Kubai Köztársaság elnökét, a moz­galom megalakulásának 20.' évfordulója alkalmából. Madridi találkozó Szovjet állásfoglalás A madridi találkozó hét­fői teljes ülésén felszólalt Leonyid Iljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet delegáció vezetője. A többi között hangsú­lyozta: az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferenciáról előterjesztett len­gyel javaslat jó tárgyalási alap, de mellette a szovjet küldöttség kész figyelembe venni a más küldötttségek (a jugoszláv, a svéd, a ro­mán, a francia delegáció) ál­tal benyújtott indítványok ésszerű elemeit és más ész­revételeket is. A szovjet küldött (nyil­vánvalóan az e tárgyban be­terjesztett francia javaslat­lattal vitába szállva — a szerk.) kifejtette a szovjet álláspontot a bizalomerősítő intézkedésekről és hangsú­lyozta: azok nem sérthetik az államoknak biztonságuk­hoz való jogát és nem jut­tathatnak egyoldalú előny­höz egyetlen államot vagy államcsoportot sem. Rámu­tatott: a bizalomerősítő in­tézkedéseket a helsinki zá­róokmány aláírása óta szer­zett tapasztalatok alapján kell tovább fejleszteni. Ezek a tapasztalatok pedig arra mutatnak, hogy az önkén­tesség elve bevált: egyetlen esetben sem fordult elő, hogy bárki megszegte volna ezeket a megállapodásokat. Ami azóta változott, még­pedig rossz irányban: az a fegyverkezési hajsza fokozó­dása. Erről tanúskodik a NATO döntése a közepes hatótávolságú amerikai nuk­leáris rakétafegyverzet Nyu- gat-Európába telepítéséről, a NATO-országok katonai költ­ségvetésének állandó növe­lése stb. ez még az eredeti bizalomerősítő intézkedések további fennmaradásának sem kedvez. Ezért a szovjet küldöttség vezetője határo­zottan leszögezte: ha a be­következett lényeges válto­zások figyelembe vétele nél­kül megváltoztatnák a bi­zalomerősítő intézkedések hatályát. ez azt jelentené, hogy felülvizsgálták és mó­dosították a helsinki záró­okmány egyik kulcsfontossá­gú tételét, mégpedig a Szov­jetunió és más szocialista országok biztonságának ro­vására. vitában felszólalt Max Kampelman nagykövet. az amerikai küldöttség vezető­je is. Felszólalásában lénye­gében arra szorítkozott, hogy az Egyesült Államok küldöttségének támogatásá­ról biztosította a terrorizmus elleni küzdelem fokozására benyújtott spanyol javasla­tot. Ülést tart a LEMP Központi Bizottsága Erich Honecker Berlinben fogadta Klaus Böllinget AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA II. flz extenzív fejlesztés a múlté Amint közzétették az új ötéves terv irányelveit, a nyugati sajtóban vita kezdő­dött. Némelyek azt állítot­ták, hogy az új terv „lelas­sulást” jelent. Előkerültek az utóbbi időben hangoztatott vélemények arról, hogy a Szovjetunió „energiagon­dokkal küzd” és nem tud megbirkózni a gyors, a kor­szerű fejlesztés feladatával. Mások, köztük vezető nyuga­ti közgazdászok vitába száll­tak ezzel: elismerték, hogy az új terv grandiózus és reá­lis. II cél: a jólét növelése Az új tervjavaslat, bár alapelveiben azonos a ko­rábbiakkal, bizonyos voná­saiban eltér azoktól. A terv kidolgozásánál két fő szem­pontból indult ki az SZKP Központi Bizottsága. Az első alapvető: a jólét növelése. A második: a gazdasági straté­giát intenzív eszközökkel kell véghezvinni, hiszen az extenzív fejlesztés lehetősé­gei a Szovjetunióban is meg­szűnnek. Ez korántsem jelenti, hogy az ország energia- vagy nyersanyaggondokkal küzd. Igaz, a Szovjetunió európai területén kimerülőben van sok régi forrás, de Szibériá­ban szinte korlátlanul állnak rendelkezésre az új lelőhe­lyek. A gondot az jelenti, hogy miként lehet az új le­lőhelyeket gazdaságosan be­kapcsolni az ország gazdasá­gának vérkeringésébe? Ho­gyan lehet az adott anyagi eszközöket, a véges számú munkaerőt a fejlesztésre maximálisan hasznosítani? Az új terv tehát bonyolul­tabb a korábbiaknál. Komp­likáltabb az iparfejlesztés programja, átgondoltabban kell gazdálkodni az erőkkel, az eszközökkel. Ügy tűnik, hogy a tervezők megoldották ezt a feladatot. Változó iparstruktúra Az ipar átlagos fejlődési üteménél gyorsabb tempóban bővítik a közszükségleti cik­keket gyártó iparágakat — a korszerűség, a minőség és a választék jegyében. Ez lo­gikus és szükségszerű folya­mat. A családok jövedelmé­nek növekedése mind na­gyobb fizetőképes keresletet jelent, a keresletet pedig ki kell elégíteni. Magától értetődő, hogy az iparfejlesztés fő feladatai gyökeresen módosulnak. Kellően magas szinten ma­rad, tehát nagy ütemben fejlődik tovább a szovjet ne­hézipar, az alapanyag-terme­lés, a termelőeszközök elő­állítása. De itt az eddiginél sokkal jobban, mélyrehatób­ban akarják felhasználni a tudomány, a technika ered­ményeit, a korszerű gazdál­kodás lehetőségeit. Nem elég például föltárni, kitermelni az új olajmezőket. Arról is gondoskodni kell, hogy a kőolajat lehetőleg a legol­csóbban dolgozzák fel. A szi­bériai lelőhelyek — a nehéz természeti körülmények miatt — sokba kerülnek. A költséget nem akarják azzal tetézni, hogy újabb vezetéke­ken nagy távolságra szivaty- tyúzzák az olajat. Inkább a helyszínien építenek finomí­tókat, feldolgozókat, s az ér­tékesebb terméket juttatják tovább. Arra sem akarják elpazarolni a drága kőolajat, hogy viszonylag alacsony hatásfokkal erőműveket fűt- senek vele. Erre a célra az új lelőhelyek olcsó, külszíni fejtéssel kitermelhető szenét kell felhasználni. De hogyan juttassák el az áramot leg­olcsóbban a nagy távolság­ban levő fogyasztókhoz? Itt a tudomány segít. Az eddi­ginél nagyobb kapacitású távvezetékeket szerkeszte­nek. És ha más megoldás hasznosabb, amellett dönte­nek: az ország európai terü­letein például inkább atom­erőműveket építenek. Útgondolt ütemben A tervkészítésnél számol­tak a szovjet ipar évek óta visszatérő gondjaival. Ilyen probléma a kohászat bizo­nyos fokú elmaradása az igé­nyek mögött. Ezt még sú­lyosbítja, hogy a gépipar faj­lagos fémfelhasználása ma­gasabb, mint amit a korsze­rű gépgyártásban normális­nak lehet tekinteni. A két feladatot egyszerre és egy­mással összhangban kell megoldani. A korszerűbb gazdálkodás alapvető köve­telmény, amelyet az elmúlt időszakban — a szovjet gaz­daság sajátos körülményei­nek megfelelően — mindin­kább érvényre juttattak. A kongresszuson minden bi­zonnyal tovább fejlesztik a hatékonyság növelésére, a termelés intenzitására irá­nyuló intézkedések sorát: a pártkongresszus útmutatása alapján az elkövetkező évek­ben a szovjet népgazdaság így fejlődhet tovább egyen­letes, átgondolt ütemben. Kis Csaba (Következik: III. A fogyasz­tók asztala) Korszerű óragyár Moszkvában TEHERAN Az iraki—iráni határvidé­ken a hét végén több he­lyütt folytatódtak ugyan a szórványos harcok, de Tehe­rán és Bagdad a jelek sze­rint most nincs abban a helyzetben, hogy nagyobb- szabású katonai akcióról döntsön. RÓMA európai parlament elnökét és Pierre Werner luxembur­gi miniszterelnököt. STOCKHOLM költségvetés újabb drasztikus növelésére készül. „Reagan ötéves terve” című cikkében Evans és Novak, a lap két ismert kolumnistája arról számol be, hogy az új kor­mányzat az elkövetkező öt esztendőben évi 9 százalék­kal — összesen mintegy 200 milliárd dollárral — szeret­né növelni az Egyesült Ál­lamok katonai kiadásait. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Az olasz diplomácia vezető­je Washington NATO-szö- ve-tségesei közül elsőként utazott az Egyesült Álla­mokba azóta, hogy Reagan hivatalba lépett. Tanácsko­zásainak homlokterében a nyugat-európai—amerikai vi­szony áll. LUXEMBOURG Anvar Szadat egyiptomi elnök hétfőn délután Lu­xembourgba érkezett. és kedden beszédet mond az európai parlament ülésén. Szadat a repülőtérről a >gi palotába hajta­sz esti órákban fo­Hans-Dietrich Genscher, a svédországi látogatáson tar­tózkodó nyugatnémet kül­ügyminiszter és vendéglátó­ja. Óla Ullsten svéd külügy­miniszter hétfői stockholmi megbeszélésükön egyetértet­tek abban, hogy a nagyha­talmak párbeszédének és az enyhülésért tett erőfeszíté­seknek folytatódniok kell. A nyugatnémet—svéd eszme­cserén hétfőn az afganisztá­ni helyzetről, a közel-keleti válságról. Lengyelországról, az enyhülés/ folyamatról volt szó. WASHINGTON A The New York Times hétfői értesülése szerint Ro­nald Reagan a szociális ki­adások megnyirbálása mel­lett az amerikai katonai BELGRAD Jugoszláviában ez év ja­nuárjában a kiskereskedelmi árak átlag 8.4, a létfenntar­tási költségek pedig 7,5 szá­zalékkal emelkedtek. Ilyen nagyfokú havi drágulásra az országban a gazdasági re­form bevezetése óta. több. mint másfél évtizede nem volt példa. MOSZKVA Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn szovjet pártküldöttség utazott a párt XIX. kongresszusára. Az SZKP küldöttségét Vlagyi­mir Bazovszkij, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents