Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

1981. FEBRUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kéziszerszámgyárral kooperálva új gyártmányt vezetett be a törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ipari Szövetkezet. A különböző ipari láncokból várhatóan mintegy 6 mil­lió forint értékűt állítanak elő az idén Hitelpolitika és devizagazdálkodás Előtérben a gazdaságos exportot szolgáló fejlesztések A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás nagyobb hatékonysága nyomán az elmúlt évben kedvezőbbé vált a népgazdaság egyensúlyi helyzete — mondotta tegnap sajtó- tájékoztatóján Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Nem rubelelszámolású kül­kereskedelmünk lényegében egyensúlyba került, tartozá­saink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy rubelviszonylatú külkereske­delmünkben — a cserearány­romlásból eredő vesztesége­ink egy részére — a Szovjet­uniótól transzferábilis rubel­ben úgynevezett konszolidá­ciós hitelt vehettünk igény­be. Az export árualapokat bő­vítő hitelkonstrukció kereté­ben az V. ötéves terv folya­mán az eredetileg tervezett 45 milliárd forinttal szemben 54 milliárd forintot bocsátot­tak a vállalatok rendelkezé­sére, s ezt az összeget saját erőből és más hitel-, illetve támogatási forrásokból ki­egészítve körülbelül 95 mil­liárd forint értékű beruhá­zást valósítanak meg. 198Ó. végéig e beruházásoknak kö­rülbelül kétharmada fejező­dött be és a folyamatban lé­vők készültségi foka is 8$ százalékra tehető. Ezek a ka­pacitások 1980-ban 65 milli­árd forint értékű termelést biztosítottak, amelynek 60 százaléka közvetlenül nem rubelviszonylatú kivitelün­ket, 10 százaléka a tőkés im­port helyettesítését szolgálta. Továbbra is megkülönbözte­tett szerepük lesz az ilyen hiteleknek. A beruházási hi­telek összege az idén lénye­gében nem növekszik, a gaz­daságos exportot szolgáló fejlesztések finanszírozására azonban van lehetőség. A ta­pasztalatok szerint a válla­latok és szövetkezetek VI. öt­éves tervre elképzelt beruhá­zásai még nincsenek úgy elő­készítve, hogy hitelkérelmei­ket a bankhoz benyújtották volna. Az MNB pályázati fel­hívást tett közzé a finanszí­rozási lehetőségekről. Új in­tézkedés, hogy ilyen hitele­ket ezentúl a Magyar Kül­kereskedelmi Bank is nyújt­hat és a Közép-európai Nem­zetközi Bank is támogathat. Mind az exportfejlesztő, mind az ágazati hiteleknek fokozottan kell szolgálniuk a gyorsan megtérülő, jövedel­mező, kisebb befektetést igénylő beruházásokat. Ked­vezményes hitellel támogat­ják az energiahordozók fel- használásában elérhető meg­takarítást, valamint a hulla­dékok és másodlagos nyers­anyagok felhasználását. A beruházási hitelek oda­ítélésekor a korábbinál át­lagosan két százalékkal ma­gasabb jövedelmezőséget kö­vetelnek meg. így akarják elérni, hogy a viszonylag szűkös hitellehetőségekből csak a leggazdaságosabb fej­lesztések részesüljenek. Minél nagvobb a tervezett fejlesztés jövedelmezősége, annál kisebb saját erőforrást követelnek meg a vállalatok­tól. Változást jelent az is, hogy kedvezményes kamat csak a vállalt feltételek tel­jesítése esetén illeti meg a hitelt igénybe vevő vállala­tot, illetve szövetkezetét. A mezőgazdaságban a hitelfel­tételek annyiban változnak, hogy egyes, főként építési be­ruházások állami támogatása helyett hitelt vehetnek igény­be. Ami a devizagazdálkodást illeti, 1980-ban kötelezettsé­geinknek tervszerűen eleget tettünk. Az egész év folya­mán megfelelő likviditással, vagyis azonnal lehívható kö­vetelésekkel rendelkezünk. 1980-ban három nagyobb hi­telfelvételre került sor: há­romszáz millió, 250 millió, il­letve 50 millió dollárt vet­tünk fel egy-egy bank-kon­zorciumtól. Az MNB 1981- ben is felvesz külföldi hite­leket. További hiteleket szándékszik igénybe venni a KGST Beruházási Bankjától és a Szovjetuniótól. Konver­tibilis valutákban az export- növelő kapacitások bővítése céljából lesz szükség hite­lekre. KI A LEGJOBB? Három szakma tanulói bizonyítottak korlati munkája közben Csütörtökön a Hűtőgép­gyár tanműhelyében zajlott le a villanyszerelő és szer­számkészítő szakmunkásta­nulók megyei versenye, melynek házigazdája a jász­berényi 606-os Klapka György Ipari Szakmunkás- képző Intézet volt. Az ered­mények alapján a villanysze­relők közül első lett Papp Károly, a jászberényi intézet tanulója. A szerszámkészítők közül is jászberényi verseny­ző lett a győztes. Fózer László. Az esztergályos szak­munkástanulók A szakma ki­váló tanulója verseny megyei döntőjének a jászkiséri MÁV Épületjavító Üzem adott ott­hont. A két napon át tartó elméleti és gyakorlati vizsgán 19 tanuló vett részt, a me­gye legjobbjai. A versenybizottság közü­lük az első helyet Szabó Fe­rencnek, a kunszentmártoni 628. sz. intézet tanulójának ítélte oda. A megye légibb esztergályos tanulójaként ő képviseli Szolnok megyét az országos versenyen. Készülődés a KISZ X. kongresszusára Megkezdődtek a taggyűlések, vita a KISZ KB kongresszusi leveléről Szerte az országban több mint 870 ezer ifjúkommu­nista látott hozzá az ifjúsági szövetség legmagasabb fó­rumának. a KISZ közelgő X. kongresszusának tartalmas előkészítéséhez. A májusban összeülő kongresszus előké­születeiről Nyitrai István, a KISZ KB titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A mozga'mi munka ter­mészetes ritmusát követve január közepén megkezdőd­tek a dolgozó fiatalok alap­szervezeti taggyűlései. Feb­ruár közepétől „csatlakoz­nak” a középiskolások, a fő­iskolások és az egyetemis­ták, s március 15-ig össze­sen több mint 30 000 alap­szervezeti közösség, ezen be­lül is minden egyes KISZ- tag személyre szólóan ad számot arról, hogyan állt helyt a munkában, a tanu­lásban. a közösségi életben. Újjáválasztják a vezetősége­ket. megtervezik az idei kö­zösségi feladatokat, küldöt­teket választanak a felsőbb­szintű tanácskozásra és ér­demi, alkotó eszmecserét folytatnak a KISZ KB kong­resszusi leveléről. Pártunk XII. kongresszu­sán is kifejezésre jutott, hogy a társadalom életében növekszik az ifjúság és a KISZ szerepe. A bizalom­nak, a megnövekedett vára­kozásnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a jövőben pártunk ifjúsági szervezeté­nek munkáját is folyamato­san a változó körülmények­hez igazítjuk. Mit írhatunk az eredmények oldalára, s hogyan lehetne a párt ifjú­sági szervezetét még von­zóbbá tenni, tömegbefolyá­sát erősíteni, hogy minden fiatalnak értelmes feladatot, közösségi élményt, hatéko­nyabb érdekképviseletet és védelmet nyújtó szervezetté fejlődjék — e nagy kérdé­sekre várunk konkrét javas­latokat az alapszervezeti tag­gyűlések résztvevőitől. — A kongresszusi levél, amely nyilvánosságot, de­mokratikus fórumot teremt a mozgalmi munka legfonto­sabb kérdéseinek megvitatá­sához, s tapasztalatokat, vé­leményeket „gyűjt” a kong­resszus mondanivalójához — nem csupán a KlSZ-tagok- hoz szól. A társadalom fő kérdéséről, a fiatalok helyze­téről, életkörülményeiről, az előttünk álló legfontosabb" feladatokról országos párbe­szédre szeretnénk ösztönöz­ni a KISZ-en kívüli fiatalo­kat is. Nemrég Borsodban örömmel láttuk, hogy a me­gyei KISZ-bizottság úgyne­vezett rétegtalálkozót szer­vezett a helyi pedagógusfia­talok, ifjúkommunisták és KISZ-en kívüliek együttes részvételével. Szinte véget érni nem akaró párbeszéd kerekedett a kongresszusi vitairat alapján az értelmi­ségi fiatalok, valamint a me­zőgazdaságban tevékenykedő ifjú borsodiak miskolci ösz- szejövetelein is. — A taggyűléseken megvá­lasztott küldöttek, tarsolyuk­ban a közösség véleményével, javaslataival március 15.— április 5. között munkahelyi, tanintézeti és községi kül­döttgyűléseken vitatják meg a KISZ-bizottság beszámolóit az előző küldöttgyűlés óta végzett munkájáról. „Maga­sabb” szinten folytatódik a kongresszusi levél fölötti vi­ta, s e küldöttgyűlések fel­adata lesz az április 19-ig zajló városi, járási, fővárosi kerületi és ilyen jogú kül­döttgyűlésekre a fiatalok kép­viselőinek megválasztása. Áz előkészületek negyedik lép­csője április 19—május 3. kö­zött, a megyei és megyei jogú, illetve a budapesti kül­döttgyűlések megtartása lesz. Az ifjúság képviselői e fóru­mokon már a kongresszusi levél vitájának tapasztalatait összegezik, rangsorolják a javaslatok, észrevételek so­kaságát. A megyei, illetve a budapesti küldöttgyűléseken, kivételesen az ezernél na­gyobb taglétszámú KISZ- szervezetek küldöttgyűlésein választják meg az ifjúsági szövetség legmagasabb fóru­mának mintegy 900 küldöt­tét — mondotta befejezésül Nyitrai István. ÚJRA DIVAT A RONGYSZŐNYEG Szövök, de nem álmokat „Egy nap alatt tíz méter hosszú szőnyeget szövök ezen az öreg jószágon .. Egy erdélyi asszony tanította a mesterségre Halkan duruzsol a kályhá­ban a tűz. Kellemes meleg telepszik a kis konyhára. A házigazda, Marton Miklós takácsmester mint mindig, most is a szövőszéke mellett ül. Polli néni, a háziasszony a rotyogó ételt vigyázza. Ba­rátságosan fogadják a várat­lan, ráadásul ismeretlen vendéget. — Nem panaszkodhatunk, sűrűn bekopognak hozzánk idegenek, ismerősök egy­aránt — nyújt kezet Marton Miklós. — Megnézik, hogy dolgozik ma egy takács. Még külföldiek is megfordulnak a műhelyemben. Legutóbb egy amerikai és egy német hölgy látogatott meg. Mondhatom, sose felejtem el őket. Már nem azért, mintha olyan szé­pek meg okosak lettek vol­na... A fenét, úgy kimázol­ták magukat, mint a bohó­cok. Napokig nevettünk raj­tuk Pollival. Visszatérve a munkámra, bizony kevesen vagyunk már az országban, akik ezt a mesterséget űzzük. Hát, nem mondom, ezzel nem lehet autóra meg emeletes házra valót keresni... A múltkorában az egyik falu­béli ember rámkiabált, aszongya, manapság utolsó mesterség már ez. Én meg azt feleltem rá, utolsó mes­terség nincs, csak naplopó, lusta ember. —' Idestova 59 esztendeje szövök, de nem álmokat. Az­óta is minden elkészült da­rabnak úgy tudok örülni, mint eleinte. Mink ide vallók vagyunk Cibakházára, itt is születtünk ebben a kis pa­rasztházban. Mer’ hogy Polli a testvérem. Az ura tavaly halt meg. azóta már csak ketten lakunk. Nekem sose volt feleségem, legényember vagyok még mindig . .. — Amikor dolgozik, én va­gyok az inasa — szól közbe viccesen Pdlli néni. — Ha szőnyeget csinál, felhasoga­tom a színes rongyokat hosz­Ilyen sok szép holmit csinál a Miklós — mutatja büszkén Polli néni Fotó: T. Katona László szú csíkokra, fel is gombo­lyítom. A törölközőkhöz, tö- rölgető ruhákhoz, az ágyne- műkhöz szükséges kendert évekkel ezelőtt még mi ter­meltük, mi dolgoztuk fel is. Mostmár készen kapjuk. — Ennyi könnyebbség azért van — veszi át a szót ismét a mester. —1 Nem hiá­ba nehéz . kenyérkereset ez, a családból csak én lettem takács. Egy erdélyi asszony tanított a mesterségre. Tálán öt esztendőbe is beletel lett, amíg a szövés minden csín­ját. bínját ellestem. Megta­nultam azt is. az embernek nemcsak csinálni, szeretni is kell a szakmáját. Voltak ná­lam tanoncok, de máig nem találom el, miért választot­ták a takács mesterséget. Hisz’ egy se maradt meg a szövőszék mellett. — A téli hónapokban rongyszőnyegeket szövök ezen az öreg „jószágon”. Amikor megvettem, akkor is volt már vagy százéves, ha nem több. Azóta se hagyott cserben, állja a strapát. Egy nap alatt tíz méter hosszú szőnyeget tudok elkészíteni. Egyre többen rendelnek ná­lam, most divat lett. Ezt, amit most csinálok Pécsre küldöm. Nyáron készülnek az ágyneműk, a vászon töröl­közőket, amiket a gyárak-, ban pillanatok alatt megsző­nek, én két-három óráig is csinálom. Amikor aztán el­készülnek Polli felrojtozza őket. Amíg jól bírtuk ma­gunkat, jártunk vásározni. Dicsekvés nélkül mondha­tom, yitték a portékánkat, mint a cukrot. Mostmár, hogy én is 73 éves lettem, nem igen mozdulok ki a ház­ból. Akinek megtetszik, meg­szereti azokat a holmikat, amit én csinálok, többször is felkeres. Búcsúzásnál veszem csak észre, mennyi elismerés, ok­levél van kifüggesztve a fal­ra. A legutolsót tavaly a KlOSZ-tól kapta, és vele együtt őrzi a 25 év tagság után járó ezüst gyűrűt is. — szekeres—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents