Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

XXXII. évf. 31. szám, 1981. február 6., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Minisztertanácsi ülésen Az energiaellátás helyzetéről Utazzunk együtt! Nézem az autóbuszt előt­tünk, szép panorámás, egy budapesti nagyvállalat neve díszeleg rajta. Három em­bert fuvaroz — munkásokat szállít haza. Elrohan a jász­sági község félig zárt busz­megállója előtt, ahol férfiak, asszonyok, gyerekek fognak sort a Jászberénybe menő járathoz. Gurulunk tovább, vágyakozó tekintetek kísérik a piros panorámás munkás- szállítót. Utópia, tudom arra gondolni: mi lenne, ha meg­állna. Megkérdezné vezetője, ki utazik a városba. Nincs felhatalmazva, hogy csak furikáztassa a lakosságot. El­számolási problémák is len­nének belőle, mert bizonyo­san lenne olyan, aki fizetni szeretne. Szóval egyelőre utópia ar­ra gondolni, hogy ezek a munkásszállító járatok bese­gítsenek a lakossági közle­kedésbe. Az viszont már reá-, litás: ne utazzon ugyanabba a községbe néhány emberrel egy autóbusz, és ahogy titu­lálják, egy fakarusz. Leg­alább a „színvonal” közötti különbség szűnjön meg, nem beszélve arról, hogy ezzel üzemanyag és gépjármű is megtakarítható. Eme felis­merés alapján kezdték el szervezni a koordinált mun­kásszállítást az építőipari vál­lalatok között Szolnokon. A Szolnok megyei Építő­ipari Koordinációs Iroda költségelemzéseket készített, és sajátos menetrendet szer­kesztett az együttes munkás- szállításihoz. Említetük, nem kevés buktató után, hiszen a Szolnok megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Tár­saságának nem egy tagja kü­lönféle okok miatt húzódo­zott az összehangolt szállítás­tól. Az elkészült elemzések - kimutatják, milyen költség­megtakarítással járhat e kezdeményezés, nem beszél­ve a fakaruszok kiküszöbö­léséről. Igaz, ma még nem reali­tás, de nem is holmi hízel­gés a koordináció, az együtt­működés további lehetőségeit latolgatni. A martfűi nö­vényolajgyár építésénél pél­dául egymás mellett sorakoz­tak a kivitelezők betonkészí­tő berendezései — az „enyém”, az „én rendelke­zem vele” elv alapján. A szükségesnél persze jóval nagyobb teljesítőképességet képviselve. Igaz, van éppen a betonellátásra ellenkező példa is: a BVM szolnoki gyára adja a szomszédjában működő SZÁÉV poligon üze­mének és a megyeszékhelyen dolgozó építőknek a nyers­anyagot. Az együttműködés lehetőségei persze a felsorol­taknál jóval szélesebbek. Könnyíthetik. segíthetik egy­más munkáját a vállalatok más területeken is, mint aho­gyan arra Volt példa Jász­berényben, hiszen a SZÁÉV beemelte a blokkokat, a he­lyi építőipari szövetkezet pe­dig elvégezte a szakipari munkákat, a lakások egy ré­szének készítésénél. Vagy: a SZÁÉV speciális konténer raktárparkot épít ki. A ki­sebb üzemek is élnének ezzel a praktikus megoldással, vi­szont nem éri meg nekik speciális szállító járművet venni. Akad együttműködés­re lehetőség a berendezések karbantartásánál, vagy az anyagok beszerzésénél, ellá­tásánál is. Ezeknél persze ugyancsak megannyi bukta­tót kell átvészelni hiszen a közös ténykedés szervezésé­nél igények ütköznek. A munkásszállítás az első lépé­sek egyike az együttműkö­déshez. S várhatóan nem az Utolsó, < U, J, tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Meghallgatta a gazdasági bi­zottság tájékoztatóját az energiaellátás helyzetéről és jóváhagyta a továbbiakban szükséges tennivalókat. A kormány elfogadta a tartósítóiparról szóló jelen­tést, egyben megerősítette az Állami Tervbizottságnak azt az állásfoglalását, amely kö­telezi a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy komplex programot dolgozzon ki az iparág gaz­daságosságának és exportké­pességének fejlesztésére. A Minisztertanács jóvá­hagyta az ÁTB határozatát és intézkedéseit, amelyek az erdőtelepítési és a fiásítiási, valamint a talajjavítási te­vékenység elősegítését szol­gálják a VI. ötéves terv idő­szakában. A kormány módosította az árhatósági hatáskörökről szóló 1967. évi határozatát. Az új határozat az időköz­ben bekövetkezett szervezeti és szabályozási változások­nak szerez érvényt, továbbá felhatalmazza az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­két, hogy ellenőrizze az árha­tóságok tevékenységét, vala­mint az általuk megállapított árakat. A Minisztertanács egyet- értőleg tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét a tömegközlekedés hely­zetéről. Felhívta az illetékes tárcák, főhatóságok és a ta­nácsok vezetőit, hogy a je­lentésben feltárt tapasztala­tokat hasznosítva tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Gesztor a Hóki Állami Gazdaság Cél az iparszerű tejtermelés megalapozása Újabb tagokkal bővül a szarvasmarha-tenyésztők társulása, az ALCSIRED A nagyüzerpi szarvasmar- hatenylésztés országosan el­ismert és határainkon túl is ismert szellemi-technikai bá­zisa alakult ki az utóbbi másfél évtizedben Szolnok- Alcsiiszigeten. Erre alapozta működését a Hóki Állami Gazdaság szervezésével, öt Szolnok megyei állami gaz­daság, két termelőszövetkezet és az Állatorvos Tudományi Egyetem hódmezővásárhelyi tangazdaságának társulásá­val nemrégen létrehozott Al- caiszigeti Szarvasmarhate­nyésztő Gazdasági Társaság. A szakmai körökben is jól ismert „alcsi” és a vörös Holstein tehénfajtára utaló „red” szócska párosításával ALCSIRED-nek „keresztelt” társulás partnergazdaságai­ban együttesen kilencezres tehénállományt gondoznak. A tehenenként! éves tej ho­zam átlagban meghaladja az ötezer litert, és ez a nemzet­közi mércével mérve is nagy volumenű tejtermelés megha­tározó a társult üzemek gaz­dálkodásában. Az ALCSIRED alapvető célja ezért, hogy ki­használva a társulásban rej­lő előnyöket, megfelelő te­nyésztési és takarmányozási hátteret alakítson ki a tej­hozamok stabilizálására, le­hetőség szerinti növelésére. A társasági szerződésben sokrétűen határozták meg a társulás tevékenységét, amely a partnerek anyagi-szellemi erejének koncentrálásával az iparszerű tejtermelés megva­lósítását szolgálja. Az AL­CSIRED legfontosabb elkép­zelései közé tartozik többek között, hogy korszerű te­nyésztési módszerek kidolgo­zásával és elterjesztésével — a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­séggel együttműködve — sza­kosított termelésre alkalmas szarvasmarhafajtákat, törzs­tenyészeteket hozzanak lét­re. Nagy súlyt helyeznek majd a tartástechnológia színvona­lának javítására is az AL­CSIRED partnerüzemeiben, mert folyamatosan felkészül­nek a minőségi tejtermelésre. Az eddig fizikai tisztaság alapján átvett tej helyett ugyanis 1982-től kémiai vizs­gálattal csíraszegénynek mi­nősített, ezáltal magasabb áron felvásárolható tejet kí­vánnak értékesíteni. A mi­nőségi tejtermelés személyi, technikai és higiéniai felté­teleinek megteremtését kor­szerűbb. úgynevezett tőgyki- mélő fejési technológia adap­tálásával, szaktanácsadással, szakmai tanfolyamok és to­vábbképzések szervezésével, különböző szolgáltatásokkal segítik. Az iparszerű tejter­melés megvalósítása érdeké­ben elengedhetetlen a nagy szarvasmarhatelepek vezetés- és munkaszervezésének kor­szerűsítése, amelyre ugyan­csak programot készítenek a társaság szakemberei. Az Alcsiszigeti Szarvas­marhatenyésztő Gazdasági Társaság tevékenysége nem csak a nagyüzemekre terjed ki, feladatául tűzte a háztá­ji tejtermelés integrálását is. Azokba a kisgazdaságokba, ahol adottak a korszerű tar­tástechnológiai és a takarmá­nyozási feltételek, Holstein keresztezésű vemhes üszőket helyeznek ki a nagyobb ho­zamú kistermelői állomány kialakítására. Már januárban negyvennégy üsző került így az alcsiszigeti tehenészetből a háztáji gazdaságokba. Ezt bizonyítja, hogy a ja­nuári megalakulása óta az új gazdasági társuláshoz már tíznél több olyan gazdaság jelentette be csatlakozási szándékát, amelyek felvéte­léről a közeljövőben dönt az ALCSIRED közgyűlése. T. F. Más termékek mellett különböző kereskedelmi hűtőbútorok kondenzátorait is gyártja a Hűtőgépgyár törökszentmiklósi agregátfelújító üzeme. A kondenzátorokat a jászárokszállási klímatechnikai gyáregységben építik be a hűtőbútorokba Magyar—török külügyminiszteri tárgyalások liter Türkmen, a Török Köztársaság külügyminiszte­re — aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartóz­kodik Magyarországon — tegnap délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügymi­nisztérium épületében Púja Frigyes és liter Türkmen több vezető munkatársuk részvételével hivatalos tár­gyalásokat folytattak. Az eszmecserén áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a gazdasági, a kulturális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalásokat követően, a' két miniszter jelenlétében — ugyancsak a Külügymi­nisztérium épületében — Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Oguz Gök- men, Törökország budapesti nagykövete, aláírta a Ma­gyar Népköztársaság és a Tö­rök Köztársaság kormánya közötti, 1983 decemberéig szóló kulturális és tudomá­nyos csereprogramot. Javult az építési fegyelem Több mint ötven házhely és telek Csépán, Tiszasason, Tiszaugon A tanácsok összevonása után a társközségekre (Ti- szasas, Tiszaug) is kiterjedő teljes jogú építési-igazgatási hatáskör többletfeladatként jelentkezett a csépai Nagy­községi Közös Tanács szak- igazgatási szervénél. Míg 1977-ben (az összevonás évé­ben) 71 építési jellegű ügy­ben határozott, egy eszten­dővel később már 212 eset­ben kellett döntenie, és mert akkor vetette ki öt évre visszamenőleg az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulást, viszonylag sok (23) fellebe- zés is- szaporította a munkát. Tavaly a 161 határozatból már csupán két esettel kel­lett fellebbezés miatt ismétel­ten foglalkozniuk. Az engedélyezési eljárások mellett az építőipari ágazat­hoz tartozó magánkisiparo­sok árellenőrzésére és épí- tésfelügyeleti vizsgálatokra a települések lakóinak tájé­koztatására is kellő figyel­met fordít a tanács. Az épí­tési eljárásokkal és ezekhez kapcsolódó aktuális kérdé­sekről a népfrontaktivisták és a tanácstagok segítségével szervezett ismeretterjesztő előadásokon, a kirendeltsé­geknél meghirdetett „szak- igazgatási napokon” hely színen nyújtott ismertetők eredményeként sokat javult az építési fegyelem, különö­sen Tiszaugon. A három társközségbe évente 24—34 építési enge­délyt adott ki a tanács; 8—12 új lakás épült az elmúlt években, és jelentős a csalá­di házak felújítása, bővítése, korszerűsítése. Az építkezni szándékozók segítése is célja a tanácsnak, ezért gondoskodik megfelelő mennyiségű köz­művesített telekről: a hato­dik ötéves tervidőszakban Csépán 20, Tiszasason 16, Tiszaugon 18 házhely áll az új otthont építők rendelke­zésére. Emellett a magántu­lajdonban lévő nagyobb tel­kek megosztásával, „foghíj”- telkek beépítésének lehetősé­gével is igyekeznek elősegí­teni a lakásprogram megva­lósítását. Hajdú sajtból évente mintegy 35 vagonnal exportálnak HAMAROSAN A BOL TOKBAN IS Szeletelt trappista A szolnoki Tejipari Vállalat egy éve jelentkezett elő­ször a piacon húszdekás kiszerelésű trappista sajttal. A müanyagfóliá- ba csomagolt tejtermék népszerűvé vált olyany- nyira, hogy az idén újabb kis csomagolású sajtot hoz forgalomba a vállalat — a 15 deka­grammos szeletelt trap­pistát. A sajt csomago­lását a szajoli sajtérlelő üzemük végzi, ahonnan egyébként évente mint­egy száznegyven vagon különböző sajtféleség jut el a hazai és a külföldi üzletekbe. Hamarosan üzembe helyezik a Hayssen típusú gépet, amely a szeletelt sajtot fogja csomagolni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents