Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

FOLYTATÓDOTT AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA Elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját JÓSÉ EDUARDO SANTOS: Angola nincs egyedül A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI. kongresszu­sa tegnapi ülésén Arvid Pel- se, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Elsőnek a Moldavai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Szem- jon Grosszu szólalt fel. Be­szédében részletesen kitért a Központi Bizottság beszámo­lójának külpolitikai megál­lapításaira is. Különösen éle­sen szólt azokról a kísérle­tekről, amelyek a szocialista közösség megbontására irá­nyulnak. Részletesen szólt a Molda­vai Köztársaság eredményei­ről, különösen a mezőgazda­ságban elért gyors fejlődés­ről: a mezőgazdasági terme­lés tíz év alatt 52 százalék­kal nőtt, ezen belül például a gyümölcstermesztés 2,7- szeresére emelkedett. Szólt az ipari rendszerű kukorica­termesztésről is. Moldavában — részben a magyar tapasz­talatok alapján — 290 ezer Mühamednazar Gapurov, a Türkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is a köztársaság ered­ményeit emelte ki felszóla­lásában. Elmondotta például, hogy Türkméniában rendkí­vül megnőtt a földgáz- és a nyersolajtermelés. A földgáz kitermelése ma már megkö­zelíti az évenkénti 70 milli­árd köbmétert. Jelentős eredmény a mezőgazdaság fejlődése is. Az elmúlt öt­éves tervben például több mint 5 millió 717 ezer ton­na nyersgyapotot termeltek. A mezőgazdaság fejlődését azonban jelentősen akadá­lyozza a vízhiány. Bár a Ka- rakum-csatoma tovább épül, a köztársaság jó termőföld­jeit a víz hiányában nem le­het hasznosítani. A Türk­mén Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára éppen ezért támogatta azt a javaslatot, amelyet ko­rábban Kunajev kazah, és Rasidov üzbég köztársasági első titkár terjesztett elő: építsenek nagyszabású víz­rendszert, amely a szibériai folyók vizének egy részét a hasznosítható szűzföldekre juttatja el. Gapurov — éppúgy, mint több más felszólaló — szólt arról; hogy az imperialista propaganda most éket kíván verni a szovjet nemzetiségek közé. Erre a célra például a vallást igyekszik felhasznál­ni. Az ilyen kísérletek azon­ban teljesen reménytelenek. Türkménia népének is a szovjethatalom hozta meg a teljes életet, s a türkmén nép, a Szovjetunió többi né­pével szoros barátságban kí­vánja építeni saját jövőjét. Erről a témáról szót ejtett az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Demircsjan is. A töb­bi között utalt arra, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg az örmény Szocialista Szovjet Köztársaság és nemrég em­lékeztek meg arról, hogy Ör­ményország keleti része csat­lakozott Oroszországhoz. Az orosz nép a keleti népek igaz barátjának bizonyult, nagy segítséget, támogatást nyúj­tott nekik gazdasági felvi­rágzásukhoz, kultúrájuk, mű­veltségük emeléséhez. Demircsjan is beszámolt az örmény SZSZK eredményei­ről. A többi között szólt az ipar gyors fejlődéséről is. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette: Örményországban sok külföldi látogató jár, és va­lamennyien nagy elismerés­sel szólnak az elért eredmé­nyekről. A habarovszki határterüle­ti pártbizottság első titkára, Alékszej Csórnij. a szovjet Távol-Kelet eredményeiről és gondjairól1 szólt, s a többi között méltatta a körzetnek a Bajkál—Amúr-vasútvonal építésével együttjáró gyors fejlődését. Hangsúlyozta azonban: Szibéria és a Távol- Kelet gazdasági hasznosítá­sához sürgető szükség van hektáron takarítottak be az elmúlt évben kukoricát, amelyet iparszerű rendszer­rel műveltek meg. Itt a ter­mésátlag a korábbinál jóval magasabb, 45 mázsa száraz kukorica volt hektáronként. A szovjet bányászok üd­vözletét a Krasznodon-Ugol Bányászati Egyesülés „Ifjú Gárda” Bányájának brigád­vezetője, Alekszandr Kolesz- nyikov tolmácsolta. Szólt a bányászok eredményeiről, de gondjairól is. Elmondotta: a Don-medencében ma már mind nehezebbé válik a ki­termelés. Éppen ezért a bá­nyászoknak új gépekre, be­rendezésekre van szükségük, és sürgős feladatnak tartják hogy a tudomány és az ipar együttműködésével ezeket el­készítsék. A küldöttek nagy tapsa között jelentette ki Kolesz- nyikov: a szovjet munkás- osztály mindig a párt hű tá­masza marad. komplex programok kidolgo­zására. Ugyanakkor azt is elő kell segíteni, hogy megfelelő számban telepedjenek le a vidéken a dolgozók, s ehhez megfelelő szociális, kulturális létesítményeket, lakásokat kell kiépíteni. A habarovszki határterüle­ti pártbizottság első titkára külön szólt arról, hogy a te­rület kommunistái, egész la­kossága teljes mértékben egyetért a Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett fontos és minőségileg új ja­vaslatokkal, amelyek szerint az érdekelt országok folytas­sanak tárgyalásokat egymás­sal a bizalomnövelő intézke­dések végrehajtásáról a Tá­vol-Keleten. Ugyancsak fog­lalkozott a kínai kérdéssel is, egyetértését fejezve ki a Központi Bizottság beszámo­lójában foglaltakkal. Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Karl Vajno a mező­gazdaságról, a köztársaság számára rendkívül fontos gazdasági ágazatról szólt, ő is foglalkozott az eszmei­politikai harc kérdéseivel, hangsúlyozva: Észtország földrajzi helyzeténél fogva is olyan területen fekszik, ahol különösen erőteljes az ellen­séges propaganda. Az utóbbi időben a különböző burzsoá propagandaszervek valóságos lélektani háborút indítottak a Szovjetunió megrágalma- zására, lejáratására. Igyekez­nek szembeállítani egymás­sal a szocialista népeket, na­cionalizmust szítanak. A délelőtti ülés utolsó fel­szólalója Akszjonov, az altá- ji határterületi pártbizottság első titkára vol't. Nagy figyel­met szentelt a fejlődésnek, amelynek eredményeként a határterület a szibériai vi­dék egyik legnagyobb élelmi­szertermelő központja lesz. A határterület már eddig is je­lentősen növelte termelését, hosszú ideig gondot okozott azonban a munkaerőkérdés. A VIII. és IX. ötéves terv­ben például Szibériában itt volt a legnagyobb a lakosság elvándorlása. Az altáji határterület párt- bizottságának első titkára éles szavakkal szólt a Szov­jetuniót a „nemzetközi terro­rizmus” támogatásával vádo­ló kampányról. Elmondotta: erről a területről származik az a légikisasszony, alkit két repülőgépeltérítő meggyil­kolt. A két gyilkos ma sza­badon él az Egyesült Álla­mokban. Felvetette a kér­dést: ki támogatja valójában a terrorizmust a világon? Ezt követően Árvád Pelse bejelentette: .javaslat érke­zett arra. hogy válasszanak határozatelőkészítő bizottsá­got. A kongresszus egyhan­gúlag megválasztotta a 123 tagú testületet, amelynek feladata lesz. hogy előkészít­se a határozat tervezetét a Központi Bizottság Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolójával kapcsolatban. A délelőtti ülésen szünet előtt utolsóként Jósé Eduar­do Dos Santos, az MPLA- Munkapárt Központi Bizott­ságának elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke szólalt fél. Tolmácsolta az MPLA-Munkapárt, az egész angolai nép üdvözletét, mél­tatta azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió és az SZKP tölt be az imperializmus ter­vei ellen vívott világméretű harcban. Jósé Eduardo Dos Santos hangsúlyozta: az angolai nép különösen hálás a Szovjet­uniónak és a szocialista or­szágoknak azért a segítsé­gért, támogatásért, amelyet 15 éven át az angolai nép felszabadító harcának nyúj­tottak, s büszke arra, hogy kapcsolatai mind szorosabbá válnak a Szovjetunióval és a szocialista országokkal Kü­lön köszönetét mondott a kubai internacionalistáknak, akik az angolai harcosokkal válvetve, életüket kockáztat­va szálltak harcba, hogy megvédjék Angola függet­lenségét, új életét. Dos Santos szólt arról, hogy a dél-afrikai fajüldö­zők hadüzenet nélküli ke­gyetlen háborút indítottak országa ellen szinte a füg­getlenség első percétől kezd­ve. Naponta megsértik ha­tárait, békés állampolgáro­kat ölnek meg, polgári ob­jektumokat rombolnak le, igyekeznek tönkretenni az angolai nép munkájának eredményeit. De az angolai forradalom tovább halad út­ján, és a nép harcának nagy bátorítást jelent, hogy nincs egyedül, vele vannak a szo­cialista közösség országai, a haladó erők, a nemzeti fel­szabadító mozgalom képvise­lői — mondotta a többi kö­zött Dos Santos. A délutáni ülésen Andrej Sromáko, az SZKP KB Poli­tikád Bizottságának tagja el­nökölt. Elsőnek Tyihon Hrennyikov, a Szovjet Zene­művészek Szövetsége vezető­ségének első titkára szólalt fel. Elmondotta: évről évre növekednek a szovjet zene­művészek lehetőségei alkotó téhetségük kifejlesztésére. Gyarapodnak az ország anyagi eszközei és emelke­dik a nép kulturális színvo­nala, gazdagodik szellemi élete. Hrennyikov méltatta a soknemzetiségű, de egyséíges szovjet zeneművészet ered­ményeit, a tényt, hogy a ze­ne mind több és több ember­hez jut el az országban. A zeneművészek szoros kapcso­latot teremtenek a közönség­gel. Jellemző példa volt erre az elmúlt évben megtartott szovjet zenei fesztivál, amely már méreteivel is lenyűgöző volt: több mint két és fél­ezer zeneszerző és zenemű­vész vett részt rajta. Az el­múlt években új operaház nyílt Dnyepropetrovszkban és Krasznojarszikban. Üj hangversenytermek, klubok épültek fel és elkészült a vi­lágon egyedülálló moszkvai Gyermek Zenei Színház. Hrennyikov szólt arról, hogy a zeneművészet terén is ér­vényesül az ideológiai küzde­lem. az ellenség azzal pró­bálkozik, hogy a Szovjet­unióban valamiféle. ..művé­szi ellenzéket” találjon — amely a valóságban nem lé­tezik. A Tatár Autonóm Köztár­saság Dártbizottságának el­ső titkára. Moszin. tatár­föld hatalmas ioari tűnődé­séről adott képet. Elmon­dotta. hogy a kongresszus küszöbén kezdte meg mű­ködését a kámai autógyár második szerelősora. A vi­lág egyik legnagyobb teher­autógyártó üzeme a XI. öt­éves tervben már 600 ezer Hrennyikov az idei év ter­vei közül kiemelte: nemzet­közi zenei fesztivált rendez­nek a Szovjetunióban „A ze­ne a humanizmusért, a bé­kéért, a népek barátságáért” címmel. Igen nagy érdeklődéssel hallgatták végig a küldöttek a Tyumenyi Területi Pártbi­zottság első titkára, Bogom- jakov felszólalását. A terület a Szovjetunió legnagyobb kő­olaj- és földgáztermelő vidé­ke, bár a nyersolaj- és föld­gáztermelés csupán 15 évvel ezelőtt, a XXIII. kongresz- szust követően kezdődött meg ezen a vidéken. A Köz­ponti Bizottság, a kormány megkülönböztetett figyelme, a Szovjetunió köztársaságai­nak segítsége és a területen dolgozó munkások, mérnö­kök, technikusok önfeláldozó munkája eredményeként már olyan óriási méretű lelőhe­lyeket tártak föl, hogy a tyu­menyi körzet a világ kő­olaj- és földgáztermelésének tíz százalékát adja, méghoz­zá rendkívül nehéz körülmé­nyek között, északon. Az „olaj-szűzföld” meghó­dítása tovább folyik. Jellem­ző a fejlődés ütemére, hogy az utóbbi tizenöt évben a la­kosság száma majdnem meg­kétszereződött és eléri a 800 ezret. Az ipari termelés ki­lencszeresére nőtt. 1985-ig már 375—380 mil­lió tonna olajat, több mint 320 milliárd köbméter föld- • gázt kell termelni. Ez na­gyon nehéz, de reális és megoldható, tudományosan megalapozott feladat — mondotta a többi között a szónak, hangsúlyozva: rend­kívül nagy kőolaj- és föld­gáztartalékokat derítettek fel Nyugat-Szi bériában. Több más fontos iparvidék pártvezetője is felszólalt a tanácskozáson. A donyecki területi pártbizottság első tit­kára, Kacsura a többi kö­zött elmondotta: ezen a vi­szonylag kis területen több mint 5 millió 200 ezer ember él, s ezeknek 90 százaléka városi lakos. Az ipar fejlődé­se mellett ezért meg kellett oldani a mezőgazdaság fej­lesztését is, hogy segítsék a lakosság megfelelő ellátását. A krasznojarszki határte­rületi pártbizottság első tit­kára, Pityerko arról számolt be. hogy a területen az el­múlt két ötéves tervben — nagyszabású kísérletként — tízéves komplex fejlesztési programot, 25 milliárd rubel értékű beruházást valósítot­tak meg. amely kiterjedt az energiatermelésre, az iparo­sításra. a mezőgazdaság fej­lesztésére. Az ipari termelés máris 2,3-szeresére nőtt a tíz évvel ezelőttihez képest és számos üzem most kezdi meg a termelést. Ennek ellenére a komplex beruházások még nem haladnak kielégítően. Sok esetben bürokratikus nehézségek, egy-egy minisz­térium által támasztott prob­lémák nehezítik meg valósi-’ fásukat és sok gondot okoz a kooperáció megszervezése is. Gsicserov leningrádi sze­relő, lakatos brigád vezető, az egyik leghíresebb lenin­grádi géngyár munkása, a Szocialista Munka Hőse. a brigádmozgalom sikeréről, a szocialista munkaversenvről számolt be a kongresszus­nak. dízelüzemű nagy teherautót ad majd a szovjet gazdaság­nak. Moszin emlékeztetett ar­ra. hogy a kárnál autógyár építését is meg akarták ne­hezíteni a szovjetellenes gaz­dasági blokád szervezői. Ez a tervük azonban nem si­került. a kámai autógyár gyors ütemben bővíti ter­melését. Elmondotta, hogy bár az autonóm köztársaság ma is fontos kőolajtermelő terület, mind nehezebbé válik a mély rétegekből a kőolaj felszínre hozatala. A vita utolsó felszólalója a kosztromai terület egyik falujának tanítónője, Szmir- nova volt. Ezen a területen az utóbbi időben a fiatalok körében érdekes új mozga­lom kezdődött; a középisko­lát végzettek az érettségi bi­zonyítvánnyal kezükben is mind többen választják Az elnöklő Andrej Gromi- ko bejelentette; a Központi Bizottság beszámolójának megvitatásában eddig 40 küldött vett részt, s most javaslat érkezett a vita le­zárására. A javaslatot / a kongresszus egyhangúlag el­fogadta. Ezután Viktor Grisin, a Politikai Bizottság tagja is­mertette azt a határozatter­vezetet, amelyet az e célra alakult bizottság terjesztett a tanácskozás elé. A határo­zattervezetet a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A határozat teljes egészé­ben jóváhagyja a Központi Bizottság lenini irányvona­lát és gyakorlati tevékeny­ségét. Jóváhagyja a Köz­ponti Bizottság beszámoló­jában foglaltakat és java­solja a pártszervezeteknek azok tanulmányozását, ma­radéktalan végrehajtását. A több mint ötezer kül­dött lelkes éljenzéssel, hosz- szan tartó tapssal bizonyítot­ta: egyetért a határozattal, helyesli és támogatja a Köz­ponti Bizottság politikáját. Ezután Mihail Szuszlov, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Elmon­dotta : a határozattervezetet előkészítő bizottság a Köz­ponti Bizottság beszámolója alapján javasolja, hogy kezdjék meg az SZKP prog­ramja új szerkesztésű válto­zatának előkészítését. Erre azért van szükség, mert a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap fogadta Fidel Castrót, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisz­tertanácsának elnökét, az SZKP XXVI. kongresszusán résztvevő kubai küldöttség vezetőjét. A találkozón megvitatták a szovjet—kubai együttműkö­dés továbbfejlesztésének kér­déseit és néhány időszerű nemzetközi problémát. Fidel Castro méltatta az SZKP XXVI. kongresszusának je­lentőségét és hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság beszámolója, a kongresszus egyéb dokumentumai és ha­tározatai újabb ösztönzést ie- lentenek a békéért és a szo­cializmusért harcoló haladó erők számára. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott: a szovjet kommunis­ták, az egész szovjet nép ér­munkájuknak a mezőgazda- sági termelést. Mint Szmir- nova elmondotta, falujában például a végzett gyerme­kek fele az utóbbi években a mezőgazdasági munkánál maradt, közülük kiváló gép­kezelők, traktoristák, szak­munkások, brigádvezetők ke­rültek ki. Szólt a szovjet ok­tatásügy fejlődéséről, s problémaként vetette fel a többi között azt is, hogy mind kevesebb a férfi taní­tó. Ez kétségkívül problé­mákat jelent a nevelő mun­kában. párt programját húsz évvel ezelőtt fogadták el s azóta a Szovjetunióban hatalmas tapasztalatok halmozódtak fel a kommunizmus építésé­ben. a szocialista társadalom továbbfejlesztésében. Ugyan­akkor a világban is jelen­tős változások következtek be. Ez szükségessé teszi a párt programjának átdolgo­zását. A bizottság javasolta, bízzák meg a Központi Bi­zottságot a legfontosabb vál­toztatások végrehajtásával, a program elveinek változat­lanul hagyása mellett. Ugyanakkor kezdjék meg a program módosított változa­tának előkészítését. Mélyre­ható tudományossággal kell elemezni a szovjet társada­lomban és a világban bekö­vetkezett változásokat, s en­nek alapján kell majd a párt soron következő kong­resszusa elé terjeszteni a módosításokat. A határozat- tervezetet a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag jó­váhagyták a Központi Reví­ziós Bizottság beszámolóját. Ezzel véget ért az első két napirendi pont vitája az SZKP XXVI. kongresszusán. A tanácskozás ma a har­madik napirendi ponttal folytatódik: A szovjet nép­gazdaság fejlődésének fő irányairól az 1981—85-ös években és az 1990-ig ter­jedő időszakra Nyikoláj Tyi- honov miniszterelnök tart beszámolót. deklődéssél figyeli Kubának a szocializmus építésében el­ért sikereit. Napjainkban, amikor az amerikai imperia­lista körök újabb Kuba-elle- nes kampányt bontakoztat­nak ki, a Szovjetunió tovább­ra is a szocialista Kuba mel­lett áll, s teljes mértékben támogatja a békére és a né­pek közötti barátságra irá­nyuló politikáját — szögez­te le. * * * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tökön találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtit­kárával, csehszlovák köztár­sasági elnökkel. A szívélyes, testvéri légkörű találkozón a két vezető a szovjet—cseh­szlovák kapcsolatokat érintő kérdésekről és néhány nem­zetközi problémáról folyta­tott véleménycserét.. Szűzföldeket öntöznek a szibériai folyók A kámai autógyár gyors ütemben fejlődik Határozathozatal Leonyid Brezsnyev találkozott Fidel Castróval és Gustáv Husákkal Leonyid Brezsnyev fogadta Fidel Castrót, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkárát

Next

/
Thumbnails
Contents