Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
1981. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NAGYOBB A KERESLET A KÍNÁLATNÁL ÚJ termékek a túrkevei Háziipari Szövetkezetből Készülnek a műanyagtasakok a Rico Kötszerművek megrendelésére. Az anyag új — a technológia régi A túrkevei Háziipari Szövetkezet gyönyörű szádéi, faivédői, szőttes asztalkendői az. ország minden, tájára eljutnak. A három évtizedes múlttal rendelkező szövetkezet a hagyományos szövött termékeken kívül néhány hónapja újdonságokat is kínált partnereinek. Március 8-án ötvenezer nőt köszönthetnek a vállalatok azokkal az „asztali futókból” és mappából álló ajándékcsomagokkal, amelyek Túrkevén készülnek. Az aranydíszitésű műbőr mappa a tavaly októberben indult műanyagfeldolgozó és szitanyomó részleg tevékenységét dicséri. A szövetkezet szerencsésen talált egy olyan „területre” — a csomagoló- és reklámtasakok készítésére — ahol jelenleg a kereslet jóval1 nagyobb, mint a kínálat Országszerte elterjedőben van a nyomtatásnak ez, a kis befektetést igénylő formája. A régi keleti textilnyomtatás a közelmúltban a gépesítés és automatizálás segítségével bevonult a nagyüzemi nyomtatási eljárások közé, lehetővé téve többek között a műanyagok; üvegfelületek díszítését, feliratozását. Él azonban egy olyan egyébként munkaigényes ága is, amel|y a hagyományos kézi műveleteket átvéve, de korszerű anyagokat alkalmazva segít az egyre növekvő igények kielégítésében. A szövetkezet új műhelyében dolgozó tizennyolc asz- szony már túl van a munkával ismerkedés első időszakán. A szitakeretek mellett párban, egymást váltva dolgoznak, mert a nyomóléc mozgatása a csuklót veszi igénybe, a termékek kirakása száradásra még inkább a bokát A Magyar Hirdető 5 millió forintos szerződést kötött a szövetkezettel reklám- és csomagolotasakok készítésére, ez a szitanyomórészleg teljes évi kapacitását leköti. A megállapodás értelmében az alapanyagot és a megbízást a hirdető biztosítja. Most a Rico Kötszerműveknek készül 500 ezer pirossal nyomott fehér műanyagtasak, majd a harisnyagyár Salome termékéhez kétszínnyomású gyártmány. Műszakonként négyezer tasak készül el átlagosan. Ezek egy részét a műhelyben hegesztik, a többit — havonta százezret — bedolgozó készíti saját hegesztőgéppel. A. műanyagüzemben a tasakokon kívül mappákat, jegyzettömböket, könyvjelzőket, fényképtartókat készítenek. Hegesztés és kézi körbevágás után — mérettől függően — 80—100 termék egy műszak munkája. Az elmúlt évet 19 és fél milliós árbevétellel zárta a szövetkezet. A VI. ötéves terv végéig a 30 milliót szeretnék elérni dolgozód, elsősorban a hagyományos háziipari termékekkel, de nagy segítséget jelent majd a már termelő új műanyag- és a még csak tervezett könyvkötőrészleg is. F. E. Rendszerető jánoshidaiak Készülnek a nyári cipők A Duna Cipőgyárban megkezdték az idei nyári cipő- modellek sorozatgyártását. A legújabb divatszínekben és fazonokban készülő szandálokból az első szállítmányokat már útnak indították a belkereskedelem számára. A női cipők sarokmagassága átlagosan négy-hat, maximum nyolc centiméteres, ennél magasabb sarkú cipőt a dunában nem is gyártanak. A férfi, női Ós gyermek nyári cipők felsőrésze is puha, főként nemesen kikészített valódi bőrből, velúrból, esetleg textíliából készül. Igazi kényelmes járást ígérnek a Duna Cipőgyár klumpái, melyeket nyárra vagy a hűvösebb napokra, utcai viseletként ajánlanak. Új kávékeverék, a Maci Újfajta kávékeverék gyártását kezdték meg a Győri Keksz- és Ostyagyár jános- somorjai üzemében. Utalva a keveréket alkotó malátára és cikóriára, az újdonság a Maci nevet kapta A készítése rendkívül egyszerű: főzést nem igényel, a cukrot is tartalmazó kávéport a nes- caféhoz hasonló módon csupán meleg vízben kell elkeverni, s az aromás pótkávé máris fogyasztható. A Maci 25 dkg-os csomagolásban rövidesen az üzletek polcaira kerül. A kellemes ízű, étvágygerjesztő kávépótlóból 160 tonnát állítanak elő az idén. — Nincs pénzünk erdőtelepítésre, víz- vagy levegőtisz- tító berendezésekre. Meggyőződésünk viszont, hogy „szegényen” is lehet szeretni a rendet, a tisztaságot, a kis dolgokkal is lehet a környezetvédelem ügyét szolgálni. Jánoshidán vélekednek így lehetőségeikről, arról a hasznos összefogásról, amivel valóban szebbé tehetik környezetüket. A község főutcájának és főterének parkjaiban az elmúlt évben kiszedték, és újakkal pótolták az elöregedett fákat Elkezdték, és az idén folytatják a díszcserjék, élősövények telepítését. Elkészült, és az idei költségvetési tervben már szerepel az öt évre szóló parkosítási program. Az új létrehozása mellett óvják a régit. A tanács a vízmű dolgozóival közösen rendszeresen vizsgálja a családi házak szennyvíztároAz év eleje óta szinte hetenként indulnak a készru- ha-szállítmányok Moszkvába, Leningrádba, Sztavropol- ba, Alma-Atába, Kazanyba, Omszkba és több más szovjet városba a salgótarjáni ruhagyárból. A vállalat az idén százegymillió forint értékű női ruhaneműt szállít zóit A szerzett tapasztalatok alapján tanácsot, segítséget adnak, szükség esetén szabálysértési eljárást indítanak. A tanács a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságának, a Vöröskereszt és a KISZ-bizottságok tagjainak közreműködésével, évente több alkalommal köztisztasági őrjáratot szervez. Minden év tavaszán lomtalanítási akciót tartank, ehhez segítséget kapnak a Lenin Tsz-től és a szekérfuvaros kisiparosoktól. A tanács szakigazgatási szerve rendszeresen ellenőrzi és segíti a kijelölt szeméttelep rendben tartását. Az idén a lerakodóhelyek köny- nyebb megközelítése érdekében egy, a szeméttelephez vezető salakos utat építenék. A környezetvédelmi munkában résztvesz az általános iskola is, ahol minden évben megrendezik a madárvédelmi és fásítási napot a Szovjetunióba. A megrendelők igényeinek megfelelően a salgótarjáni gyár áz idén korszerűsítette termék- szerkezetét, elsősorban női farmeregyütteseket, szövött és kötött anyagból készült ruhákat, kosztümöket, sport- és szabadidőruházati cikkeket készít szovjet exportra. Ruhák szovjet exportra Kutatók—többes szám első személyben Építőipari feladategyeztető tárgyalás Feladategyeztető tárgyalást tartott tegnap délelőtt Szolnokon a megyei pártbizottság székházában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint Szolnok megye párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetői. A megbeszélésen, amelyet Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára vezetett, részt vett Szilágyi Lajos az ÉVM miniszterhelyettese, Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Árvái István az SZMT vezető tit- kára. A tárgyaláson egyeztették a megyei építőipari szervezetek feladatait, s az országos építési célkitűzéseket. Többek között szó volt a papírgyári rekonstrukció munkálataival összefüggő technikai és személyi feltételekről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ott dolgozók anyagi érdekeltségének megteremtésével Is ösztönözni kell a beruházás gyorsított ütemű megvalósítását. Elhangzott az is, hogy az építőipari szervezeteknek fel kell készülni a növekvő arányú felúiítási munkálatokra. Délután a miniszterhelyettes Mohácsi Ottóval együtt a megyei építő- és építőanyagipari szervezetek gazdasági vezetőinek tartott konzultáción vett részt. Havasi Ferenc előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerdán Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi. Bizottság titkára tartott előadást. Az V. ötéves terv teljesítésének tapasztalatai és a gazdasági építőmunka feladatai a VI. ötéves terv időszakában címmel. NÉHA MINDEN SZŐ, érv kevés; az információt a tekintetek közvetítik. Néhány hónappal ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében mutattak be egy gyű-' fásdoboz nagyságú szerkezetet, amely — ha mindez igaz, — már a közeljövőben forradalmasítja a számító- gépes adattárolást. Ennek a szerkezetnek mágneses buborékmemória a neve; ez tartja most izgalomban a szakembereket világszerte. A mágneses buborékmemóriának nincs mechanikus alkatrésze, ami elkophatna; parányi mágneses buborékok hordják-vi- szák és őrzik az információt, ahogy a kezelőszemélyzet parancsolja. A nagy karrier előtt álló memória gyártási technológiáját mindeddig csak pár ország dolgozta ki, köztük hazánk. Kell-e mondani, mekkora eredmény ez?! A bemutatón ott ültek a szakemberek, kutatók-fejlesztők az asztalnál, kezük ügyében a buborékmemóri- ával, és szakszerű magyarázattal szolgáltak, hogy miként, milyen elv alapján működik, hány évig dolgoztak rajta, hány munkaórát ölitek a fejlesztésbe, mikor értek holtpontra, s mi lendítette át őket a nehéz perceken. Többes szám első személyben beszéltek, ami egy idő után, főleg ha kutatók mondják, elgondolkodtatja az embert. A többes szám első személy használata ugyanis ez esetben több vállalat és intézmény együttműködését jelenti. Elmondták, hogy már a kezdet kezdetén együtt dolgoztak a KFKI kutatóival a híradástechnika kutatók, a MOM fejlesztői, a Műszaki Egyetem munkatársai s az Egyesült Izzó mérnökei. Miközben az egyik munkacsoport például a méréstechnikai kérdések megvalósításán fáradozott, addig a másik a félvezetőket méretezte, vagy a buborékmemóriát tároló tartótokot készítette. Ez a vállalati, kutatóintézeti, és egyetemi együttműködés létrehozta a buborékmemóriát és a közös munka eredménye különös fényt varázsolt a szemekbe. Vajon gazdasági tényező-e az elégedett tekintet? Lehet, hogy furcsán hangák a kérdés. Ennek ellenére van valami törvényszerű abban, amit nemrégiben felmérések is igazoltak: a vállalati és egyetemi kutatások hatékonyabbak, mint az önálló kutatóintézetben végzettek. Mintha a társadalmi gyakorlat közelsége, az elméleti és a gyakorlati szakemberek, a kutatók, fejlesztők és alkalmazók egymásra utaltsága megtisztítaná a gondolatokat, s jobban fel- ismerhetőbbé tenné a célt: valami olyat csinálni, ami hasznos és ami végrehajtható. Talán e felismerés is szerepet játszott abban a döntésben, hogy a hatodik ötéves terv során átveszik az országos kutatóhálózatot; az intézetek profilját, működési formáját a vállalatok, egyetemek felé közelítik. Majd egy tucat intézetet fejlesztési vállalattá alakítanak át, s egyre-másra alakulnak a kutatási-fejlesztési társulások. Egyszerűen azért, hogy a kutatási tevékenység hatékonyabbá váljon és a tudományos tevékenység presztízse nőjön. ÁTSZERVEZÉSRŐL beszél a kutatótársadalom, s az átszervezés mindig izgalommal jár. Mi lesz most, szükség van-e rém, lesz-e munkája az intézetnek, az intézeti csoportnak. Törvényszerű, hogy sok az aggodalom e tekintetben. De mint minden átszervezés előtt, most is higgyünk abban: az aggodalmat felváltja majd az az érzés, amit a buborékmemóriát kidolgozó fejlesztők, mérnökök, gyártóik elméleti és gyakorlati szakemberek éreztek külön-külön is, de legfőképp együtt. M. G. ELÄDÖ0-7 sä «kit rz ouri-/
