Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
1981. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 EGÉSZSÉG? CSALÁD? PÉNZ? SZERELEM? HIVATÁS? He 2 Idogság mostanában? „A munka olykor boldoggá, és mindig elviselhetővé teszi az életet.” (Anatol France) N. Sándor bácsi már 71 éves, de még ma is boszorkányosán keveri az ördög bibliáját. Egyetlen fürge kézmozdulattal a lapokat har- monikaszerűen húzza szét a levegőben, és lehetetlen észrevenni, vajon az elemeit pakli aljáról vagy a tetejéről oszt-e. — Látja, nekem ez jelentette a boldogságot, egészen 1939-ig. Tanyán laktunk akkoriban, és a hosszú téli estéken kártyáztunk babra, dióra, kukoricára, meg csak úgy, passzióból. — Mi történt 39-ben ? — A poroszlói vásáron egy kupeccel huszonegyeztem, és elnyerte tőlem az öt hold földem. Ö még jobban keverte a paklit. Rá egy évre Hortobágyon ismét összefutottunk, revansot kértem, és ott meg az eladott tehenem ára vándorolt a zsebébe. Rájöttem, nincsen olyan ügyes ember, akinél még ügyesebb ne lenne Ráadásul az első feleségem is elvált tőlem, zátonyra futott az életem. Tulajdonképpen ennek a két, komoly veszteségnek köszönhettem, hogy meggazdagodtam. A kártyától bankóig — Hogyhogy? ■— Nagy tétre soha többé nem kártyáztam, csak kedvtelésből. Az új asszonnyal - élére raktuk a forintokat Kezdetben lassan, majd egyre jobban gyűlt a pénz. Igaz, a szerencse is bekopogtatott hozzánk, mert két négyesünk lett a lottón. Az elsőre 90 ezret a másodikra 230 ezret fizettek. Ma már úgy állunk, hogy hat új Ladát könnyen kifizethetnénk. És.ez a pénzszag, ez a sok csengő forint, nagyon jó érzés. Sőt maga a boldogság. — Syerek? — Kettő született. Az egyik Törökszentmiklóson él, a másik Pakson dolgozik. Alig látogatnak bennünket valahogy elhidegedtek tőlünk. Pedig az unokákat szeretem. — Miért? — Azt mondják csak a pénzt hajtjuk. Meg, hogy mire az a négy tehén meg 15 hízó még ma is. — Tervei? — Gondoskodtam magamról, a jövőmről 2—300 évig. Kész a kripta, abba aztán nem mászik a kukac! Száz- húszezerbe került tiszta beton, meg belülről kandallótégla — Az is van benne? — Megadom a módját ha már többet leszek benne, mint idefenn. Mert ha pénz adódik, minden sikerül — köti az ebet a karóhoz, miközben tekintete sűrűn téved a kiskapu felé. Estébe hajlik a szombat, de már elment az utolsó busz, és ma se jöttek az unokák. Ügy tűnik, valami mégis hiányzik ebből az üvegverandás, hosszúra nyúlt házból. Valami, amit Sándor bácsi a százezreiért se tud megvásárolni... Satya 26 éves, barna hajú, vitriolos humorú fiatalember. Szabadkozik. — Nem kell a nevem leírni. Aki ismer a városban, tudja, kiről van szó! Nincs szükségem részvét levelekre, nem gyűjtöm a bélyegeket — mosolyog A farmeröltönyös fiú a Ganz-MÁVAG esztergályosa volt, ma rokkantnyugdíjas. — Szolnokon kaptam meg a szakmunkáslevelem hét éve. A következő évben felkerültem a Ganzba. Rajongtam a munkámért, meg fo- cizgattam is úgy, kedvtelésből. Egyre jobban ment a játék, és a katonaságnál már az NB Ill-ban rúgtam a bőrt. Leszereltem, visszatértem a céghez. A focicsapatnál is felfigyeltek rám, tagja lettem a tizenhatos keretnek, majd 1978-tól a kezdő tizenegybe is beraktak, a MÁV- AG-ban. Ennek ellenére én rendszeresen bejártam a műhelybe, dolgozni. Mindenki azt mondta, teljesen hülye vagyok, de engem nem érdekeltek a susmusok. Elhallgat. Ma is fájó emlék 1979. július' 6-a. Satyát egy figyelmetlen autós a Vajda Péter utcai zebrán elgázolta. — A jobb lábfejem leszakította a sárhányó, amputálni kellett. Eszméledésem után azon törtem a fejem, mi módon lehetnék öngyilkos. Aztán hála az orvosok, ápolók, segítőkészségének, letettem a szándékomról. Közlekedni tanultam újra. Előbb a tolókocsi, aztán a mankó segítségével, majd az ápolók vállait fogva jutottam el az ablakig. Nem részletezem tovább, megszenvedtem az életért Három hónapja kaptam ezt a műlábat, és még nem nagyon megy a gyaloglás', csak párat bírok lépegetni. De sétálok, mire kitavaszodik! Újra járni, dolgozni Szétnézek a szobában: a falon subaszőnyegek. Rajtuk virág erdő, liget pompázik. — Megtanultam a subá- zást. ha már egy ideig falak közé szorulok. Alztí kérdezted, nekem mi jelenti a boldogságot? Négy dolog: hogy tudjak megint járni, az esz- tergálás, egy lány, aki kitartott mellettem, és a foci. — Foci? — Csak nézni, mert már művelni . nem bírom. Bár ahogy ezeket a magyar túra- eredményeket figyelem, kint is lehet pár falábú . .. Dr. Terbe Ferenc, a tiszafüredi Tüdőgondozó Intézet főorvosa még jó néhány éve innen az ötödik ikszen már sok mindent elért az életben. Vezető beosztású, alapos tudású, elismert szakorvos. — Egyetemet végzett, szakorvosi diplomával is rendelkezik. Azaz van rangja, jó keresete, családja. Boldog embernek vallja magát? — Igen, de nemcsak ezekért A házasság a család, az egészség, a lakás, a végzettségnek megfelelő beosztás, fizetés, szerintem a mi társadalmunkban már az értelmes emberi lét feltételei. Nem vitatom: egy kezdő házaspárnak nagy öröm a lakás, felejthetetlen boldogság a gyermekszületés. De ismétlem, a boldogság ennél több. Az élet apró örömei — Éspedig? — Szerintem a boldogság a békében a mindennapok előforduló apró öröme Kár, hogy annyira rohanunk, hogy sokszor nem vesszük észre őket. Engem például boldoggá tesz, ha a lányaim jó jegyeket hoznak haza, ha a munkámért megdicsérnek a feletteseim, és úgy érzem, ez a dicséret igaz. Az is boldogságot jelent, amikor szép szóval sikerül rábeszélnünk egy idős embert arra, hogy tüdőbetegségével kezeltesse magát Én a boldogságot legsűrűbben a szívvel, örömmel végzett munkában látom megvalósulni. Azaz, ha valaki az elvállalt, vagy rá rótt feladatot a körülményekhez képest a lehető legjobban teljesíti. Idős Csabai István már sok mindent tudhat a boldogságról, elvégre 91 éves. Sem az emberi beszédet, sem a rádió vagy a televízió hangját nem hallja. — Hegyi tüzér voltam 1917- ben Isonzónál, és odaadtam a fülem meg a hallásom Fe- rencz Jósikának. Rossz „alku” volt, mert egy krajcárt se fizetett érte István bácsi világéletében parasztizált. Ma tsz-nyugdí- jas, két éve már a betűt se látja Lassan a lélek tükre is hűtlen lesz hozzá. . — Mi a boldogság? — morfondírozik. — Ez függ az életkortól, az egészségitől. Boldogság a szerelem, a család, az emberekért véglett hasznos tevékenység. Felesége, Margit néni újságolja: férjét még ma is az élteti, hogy naponta kicsoszog a kútra, összevágja a fát, kukoricát hint a tyúkoknak. Ezek az apró foglalatosságok adják neki 91 évesen is az élet örömét, és ha szabad így fogalmazni: az emberi lét boldogságát. — Meg a pipa! A pipafüstben tekeregnek a leg- magvasabb gondolatok, ezt már Petőfi is megírta! — jut eszébe egy majdnem elfelejtett .boldogság a kis öregembernek. Akárhány példát is sorolnánk fel, egy vitathatatlan: az ember küzdésre, dologra, boldogságra született. Vajon adhat-e igazi boldogságot a kártya, az ital , a lóverseny, a pénzzsugorgatás ? Pillanatnyit valószínű, de tartósat aligha. Elvégre a boldogság két alappillére a család és a hivatás, a munka. Bárhogy is alakul az ember magánélete, egyéni sorsa, amíg az illető dolgozni tud, vagy munkájára, a közért végzett fáradozására valahol, valakik számítanak, ebben az emberi tevékenységben már benne van a boldogság fogalma, eleme is. D. Szabó Miklós BARTÓKRA EMLÉKEZVE Népdal fesztivál a megyeszékhelyen Zeneiskolások hangversenyei Emlékülés Karcagon—Kiállítás üzemekben, munkahelyeken Bartók Béla születésének 100. évfordulóját több kiemelkedő zenei rendezvénnyel ünnepük meg a megyében. Az évforduló napján — március 25-én — Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezik meg az általános- és közép- iskolások számára meghirdetett Bartók népdaléneklési verseny megyei döntőjét. A verseny résztvevői, a városi és járási döntőkről továbbjutott szólisták elsősorban Bartók népdalgyűjtéséből választják műsorszámaikat. Ugyancsak az évforduló jegyében rendezik meg április 25-én Jászberényben a megye ének-zenei tagozatú általános é§ középiskoláinak találkozóját. A fellépő kórusok, zenekarok Bartók Béla munkásságára emlékeznek műveinek megszólaltatásával. Az „Éneklő ifjúság” kórus- hangversenyre benevezett énekkarok műsorában ugyancsak szerepel Bartók- mű. A szolnoki Kodály kórus májusban ad. önálló hangversenyt a megyeszékhelyen. A kiemelkedő zenei eseménynek ígérkező kórushangversenyen Bartók Bélá művei is felcsendülnek. A szolnoki zeneiskola névadójára is emlékezik, amikor hangversenyeket rendez Szolnokon, Tiszaföldváron és Újszászon. Márciusban az ÁÉV szolnoki munkásszállóján a zeneiskola növendékednek Bartók koncertjére kerül sor, Tiszaföldváron az iskola tanárai lépnek pódiumra, míg Űjszászon a növendékek és a zenetanárok közös Bartók estjére kerül sor. Márciusban ugyancsak a zeneiskola rendezi meg Kedves Tamás gordonkaművész és Irmai Kálmán zongoraművész hangversenyét Szolnokon, a helyőrségi művelődési otthoniban. A márciusi filharmóniai koncerteket ugyancsak a centenárium jegyében rendezik meg. A hangversenyek közül kiemelkedőnek ígérkezik a Moszkvai vonósnégyes, illetve Lukács Pál brácsaművész és Falvay Sándor zongoraművész szolnoki koncertje. Karcagon, a Déryné Művelődési Központban is több rangos zenei rendezvénnyel emlékeznek Bartók Béla születésének 100. évfordulójára. Bartók nemzetközisége címmel áprilisban emlékülést tartanak, amelyen zeneművészek és zenetudósok előadásai hangzanak el Bartók és a népzene, Bartók és Ady kapcsolatáról valamint Bartók internacionalizmusáról. Az emlékülés idején Bartók életútját bemutató dokumentációs kiállítás nyílik a művelődési központban. A Radnóti Miklós Színpad művészei ugyancsak áprilisban mutatják be Karcagon Concerto című emlékműsorukat. Nem csupán a város, de a megye egyik legkiemelkedőbb zenei eseményének ígérkezik Kocsis Zoltán zongoraművész hangversenye, április 25-én Karcagon. A város zeneiskolája ugyancsak méltóképpen ünnepli meg az évfordulót. Növendékei számára Bartók zongoraversenyt hirdetett, az iskola tanárai pedig számos ismeretterjesztő előadást tartanak majd a város üzemeiben, vállalatainál. Karcag ének-ze nei tagozatú általános iskolája, volt tanulóinak hangversenyét rendezi meg. Mezőtúron a Szolnoki szimfonikus zenekar hangversenyével kezdődnek meg a centenárium rendezvényei. A. zenekar március 11-én Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc műveivel lép a művelődési központ közönsége elé. Áprilisban a város általános iskolásainak Bartók vetélkedőjét, valamint a középiskolások műveltségi versenyét rendezik meg Mezőtúron. Ugyanakkor a zeneszerző életútját bemutató dokumentációs kiállítást több munkahelyen is bemutatja a művelődési központ. Minden bizonnyal kiemelkedő esemény lesz Lux Erika zongoraművész és Kürthy László Bartók és a ragadozók című zenei műsora is. Törökszentmiklóson a rendezvénysorozat március 21- én az úttörő kulturális seregszemle gálaműsorával, illetve a népdalkörök és kórusok találkozójával kezdődik, ugyancsak Bartók művek szólalnak meg a törökszentmiklósi zeneiskola volt növendékeinek koncertjén március 24-én, és a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola leánykarának március 30-i hangversenyén. A jászberényi Déryné Művelődési Központban a Palotássy kórus közreműködésével rendeznek emlékműsort májusban. ugyanakkor írásos zenei vetélkedőt hirdetnek Bartók Béla munkásságáról. T. E. Szombatonként Bemutatkoznak a nemzetiségek lapjai Márciustól a szabad szombatokon sorra bemutatkoznak a hazánkban élő nem- * zetiségek lapjai. A MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. A német nyelvű Neue Zeitung, a szlovák nyelvű Ludové Novi Nye, a délszláv Narodne Novine és a román Foaia Noastra. A nemzetiségek anyanyelvén- tájékoztatják olvasóikat, a nemzetiségek életéről, országépítő munkájáról, kultúrájának, néphagyományának, művészetének ápolásáról. Hírt adnak a testvéri országokról, mindennapjairól is. E bemutatkozások egyben a nemzetiségek napjai is lesznek; kora délutántól késő estig nemzetiségi művészeti csoportok népdalokat, népzenét, néptáncot adnak elő s a táncházban meg is tanítják a bemutatott táncokat. A népművészek — hímzők, fafaragók — is közzéteszik motívum-kincseiket, a nemzetiségi iskolák tanulói pedig rajzaikat állítják ki majd. Az első alkalommal, március 7-én a Foaia Noastra írói, szerkesztői találkoznak az olvasókkal, az érdeklődőkkel. Erdélyi kerámiák Debrecenben A debreceni Dé- ry Múzeumban kiállítás nyílt Déry György — 200 darabból álló — erdélyi kerámiagyűj- teményéből. A XVIII—XIX. században készült alkotások a Székelyföldről, Nagyváradról, Tordáró.l, Zilahról, Nagybányáról, Besztercéről származnak többnyire, de ho- moróddaróci is akad közöttük. A kiállított cserépedények között legtöbb a bokály és a tálféle. Az úrasztali borosedény Nagyváradon készült Sikere van a kerámia korsónak
