Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
1981. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖLTÖZKÖDÉS KEZDETÉN Gyermekváros a Széchenyin Űj, impozáns épületegyüttessel gazdagodott a szolnoki Széchenyi lakótelep: felépült a gyermekváros és mellette a Megyei Gyermekvédő Intézet épülete. Bújtás János gazdasági igazgatóhelyettes tengernyi elintéznivalója mellett is szakít időt arra, hogy bemutassa új birodalmukat. A honfoglalás kezdete ez. A mosodába több méteres gépeket cipelnek, a másik helyen villanyszerelők ügyeskednek. Az összerakható gyermekágyak még egymás tetején sorakoznak. A hálókból, a tanulószobákból már csak a berendezés hiányzik. Alig néhány hét, és megérkeznek az új lakók. Először az óvodás korúak jönnek. Nekik nem kell messzire járni óvodába. Hálójukat jószerével csak egy közfal választja el a foglalkoztatótól. Az iskolások csak a tanév végén érkeznek. Egyelőre még bizonytalan, hová járnak iskolába a gyermek- város lakói, hiszen a telep most még egyetlen intézete túlzsúfolt. Egyéni tanulásukhoz és főleg a sportolásukhoz viszont kedvezőek a feltételek. Jókora tornaterem és több szabadtéri pálya biztosítja testedzésüket. Az Olajbányász Sportegyesület vezetői ígéretet tettek a fiatalok nevelésére. Képességeik sokoldalú kibontakoztatását segítik elő az épületben lévő politechnikai műhelyek. Az étterem egyik oldalán pedig jókora, két öltözővel ellátott színpad van, — előadásokat is tarthatnak számukra. Szó ami szó, az új gyermekváros sokat jelent az állami gondozottak nevelésében. És nemcsak abban, hogy háromszázhúsz (3—18 éves) gyermek korszerű elhelyezését biztosítja, hanem képzésükhöz is, jobb feltételeket ad. Lényegében ugyanez mondható el a Megyei Gyermekvédő Intézet új épületéről is. Igaz, oda csak ideglenesen kerülnek gyermekek, de az sem mindegy, arra a néhány napra, vagy hétre miként tudják őket elhelyezni. Szerelik a világítótesteket Feladategyeztető tárgyalás II tavalyinál választékosabb és mennyiségben is több Tájékoztató a tavaszi-nyári ruházati ellátásról A tavalyinál választékosabb, mennyiségben is több összesen 1,3 milliárd forint értékű konfekció terméket kínál partnereinek a tavaszi—nyári szezonra a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat — jelentette be tegnapi sajtó- tájékoztatóján Jámbor István kereskedelmi igazgató, aki részletesen beszámolt felkészülésükről, várható ellátásról. A divatnak megfelelően tavaszra a női és a bakfis kabátok többsége, a férfi és fiú kabátok fele ballon, s ezúttal van is belőlük elegendő, bár a legnagyobb ipari partnerek kissé késnek a szállítással. A pótlást március közepéig ígérik. A tavalyinál sokkal jobb a női ruha választék. A vállalat nagy figyelmet fordít arra, hogy a lakosság minden rétegének igényeit kielégítse. Ennek érdekében például a nagyüzemi termékekben, a finom konfekción kívül több kisszériás modellt rendeltek, s az ipari partnerek külföldi bérmunkáihoz csatlakozva vásároltak exportra készülő férfi öltönyöket, női ruhákat is. Tavaly még ugyancsak kevés volt az úgynevezett apró cikkekből, — blúz, szoknya, nadrág — amelyekkel pedig az öltözék olcsón, divatosan variálható; most már ezekből is választékos a kínálat. Változatlanul nagy szerepet játszik az öltözködésben a farmer, amely között újdonságként rövidesen megjelenik a Május 1. Ruhagyár márkás;, Levis farmere is. A bakfisok a butikokénál olcsóbban vásárolhatnak maja derékban és bokában gumival húzott overállt, török buggyos nadrágot. Feladategyeztető tárgyalást tartottak tegnap a megyei pártbizottság székházában a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Szolnok megyei párt- és tanácsi szervek vezetői. A tárgyaláson, amelyet Andri- kó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára vezetett, részt vett Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyettese, valamint Bereczki Lajos, a megvei tanács általános elnökhelyettese. A megbeszélésen szó volt a megye mezőgazdasági, élelmiszeripari ágazatának a hatodik ötéves tervidőszakra szóló feladatairól, célkitűzéseiről. A résztvevők összehangolták ezeket az elkövetkezendő fél évtized országos ágazati terveivel. Tárgyaltak továbbá a tfatodik ötéves tervidőszak megyei meliorációs programjáról, a rizstermesztés fejlesztéséről, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának bővítési lehetőségeiről. Megyei mezőgazdasági aktíva Szolnokon A tanácskozás résztvevői (Folytatás az 1. oldalról.) tervben a hektáronkénti gabonahozamokat 1,2 tonnával, a kukorica átlagtermését 3,8 tonnával, a lucernatáblák hozamait két tonnával ^növelték. Az állattenyésztésben elért termelésbővítést olyan eredmények fémjelzik, mint a tehenenkénti tejtermelés öt év alatti 2100 literes és a hústermelés 900 tonnás növekedése. Beszélt a tisza- földvári tsz elnöke néhány, a termelést nehezítő körülményről is. Mielőbbi intézkedést sürgetett többek között a vetőgépek, az ekék, az NDK-ból vásárolt gépek alkatrészeinek törlésére a hiánylistáról, és jobb minőségben granulált műtrágyák forgalomba hózatalát igényelte, a gazdaságosabb tápanyagvisszapótlás érdekében. Ezután Tripsánszky József, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság üzemi pártvezetőségének titkára szólalt fel, aki elmondta, hogy a nehézségek ellenére is helytállt a munkában a nagyüzem kollektívája. A növénytermesztésben például: 1700 hektáron termesztettek hibridkukorica-vetőmagot, s 1200 hektáron vetőmagbúzát. Mintegy két hónappal a határidő előtt elkészült a gazdaság szakosított sertéstelepe. Lépcsőzetesen adták át a létesítményt, így annak befejezésekor az állománynak 75 százalékát már betelepítették. Az állami gazdaság költségeit csökkenti az, hogy húspépes takarmánykeveréket etetnek az állatokkal, és ugyanígy mérsékli a kiadásokat a csőzúzalékos, nedves kukoricatárolás. A vállalatnak a mezőgazdasági termelés anyag- és eszközellátásának folyamatos biztosításáért végzett munkájáról számolt be hozzászólásában Stigler Károly, az AGROKER megyei igazgatója. Gépekből, különféle eszközökből, műtrágya- és növény védőszerféleségekből összesen 2,3 milliárd forint értékűt adtak el az utóbbi öt évben, és az idén is elegendő árualappal rendelkezik a vállalat. Az elkövetkező időben a kisebb hatékonysággal üzemelő, több energiát fogyasztó,"' elhasználódott erőgépek mielőbbi és folyamatos lecseréléséhez, a tervszerűbb és intenzívebb talajerővisszapótláshoz, valamint a használt alkatrészek felújítását szolgáló tevékenység megszervezéséhez kérte a mezőgazdasági üzemek eddiginél is jobb együttműködését. Új fajták a hozamok növeléséhez Bozsik Zoltán, a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerének igazgatója a tíz megyében mintegy 340 ezer hektáron termelést segítő, kiszolgáló rendszer feladatairól beszélt. Elmondta, hogy a szükséges évenkénti hozamnövekedéshez öt esztendőnként — 1981-től — megújítják a termesztett őszi búza fajtákat. Rendelkezésre állnak a hazai intézetek és a külföldi partnerek kísérleteinek eredményei, ezeket már tudja a GITR ajánlani a gazdaságoknak. A Tisza árterületére a kísérletek alapján gyors növekedésű, közepes tenyészidejű kukoricahibridek alkalmazását javasolják, és szorgalmazzák a kettős termesztést is •— az utóbbival az öntözési költségeiket csökkenthetik a gazdaságok. Kovács Imre a MÉM miniszterhelyettese arról beszélt, hogy az elmúlt esztendőkben, az ötödik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jó munkát végzett. A javuló hazai ellátás mellett az öt év alatt több mint húsz százalékkal növelhette az ország élelmiszerkivitelét, a hazai export mintegy 25 százalékát adta ez az ágazat. Majd szólt a mezőgazdaság, az élelmiszeripar fejlődésének néhány sajátosságáról. így egyebek között arról, hogy általánossá vált a termelési rendszerek szolgáltatásainak igénybevétele, az iparszerű termelési szervezet kialakítása a gazdaságokban. Hetven ilyen rendszer dolgozik Magyarországon, s tevékenységükkel lehetővé vált, hogy a jobb felkészültségű és adottságú gazdaságok támogassák a gyengébbeket. A rendszerek munkájánál — hangsúlyozta a miniszter- helyettes — mind fontosabb tényező: a „mi mibe kerül” kérdés, vagyis a ráfordítás és a hozam optimalizálása. Másik sajátossága az ágazat munkájának, hogy jelentősen fejlődött a kis gazdaságok termelésének sokoldalú támogatása. Elmondta, hogy összehasonlítva más országokkal mezőgazdasági munkánkat, néhány területen, mint például a gabonatermelésben, a nemzetközi mezőny élvonalába tartozunk, másoknál mint a takarmánytermesztés, a sor végén kullogunk. Szolnok megye tradícióinak megfelelően jó helyen található a megyék rangsorában. A miniszterhelyettes ezután a feladatokról beszélt, a föld megfelelő. művelésének fontosságáról, a hústermelés célkitűzéseiről, valamint az erdészeti ágazat megnövekedett, utóbbi években „felértékelődött” tevékenységéről. Ezt követően Bállá János a jászberényi Zagyvamenti Tsz elnöke a termőföld védelméről beszélt hozzászólásában. Termeljék meg helyben az alapanyagot Andrikó Miklós, a' megyei pártbizottság első titkára, felszólalásában a megyei párt- és tanácsi szervek elismerését tőhnácsolta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeket előállító üzemek, a felvásárlók és a forgalmazók, valamint a korszerű termelés megvalósítását elősegítő intézmények, a tudományos intézetek képviselőinek az ötödik ötéves terv helyi és megyei feladatainak sikeres megvalósításáért. A továbbiakban arról beszélt, milyen fontosabb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a megye mező- gazdasága az elkövetkező években, az eddigieknél is szigorúbb gazdálkodási feltételek közepette is megfeleljen a népgazdasági követelményeknek. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak egyaránt reális, a saját lehetőségeikhez igazított, de ugyanakkor a fejlődés követelményeivel összehangolt terveket kell készíteniük az idei évre és az új ötéves tervidőszak további esztendeire. Számításba kell venni a technika és a technológia korszerűsödésével, a tudományos ismeretek gyarapodásával járó előrehaladást is, amelynek révén egyre kevesebb emberi munkaerőt igényel a mezőgazdaság. A nagyüzemek egyik legfontosabb feladata lesz az elkövetkező években, hogy az ily módon felszabaduló munkaerő legcélszerűbb és leggazdaságosabb foglalkoztatására folyamatosan lehetőséget keressenek és találjanak. A megye mezőgazdasági termelésének 1985-ig előirányzott fejlesztéséhez szükséges növénytermesztési struktúra kialakítással kapcsolatban Andrikó Miklós elmondotta: a megyei párt- és állami vezetés elképzelésével is megegyezik az a törekvés, hogy a termőterületek legalább hatvan százalékát gabonafélékkel vessék be a gazdaságok. Ennek feltételei adottak a megyében. Jelentősen növelni kell emellett a nagyüzemi és háztáji állattartásban egyaránt meghatározó takarmánynövény, a kukorica termőterületét is. A gazdaságos cukor- termelés, a megyében levő feldolgozó kapacitás kihasználása érdekében indokolt a cukorrépatermesztés fejlesztése, legalább 15—16 ezer hektárra. A jó zöldségtermesztési adottságokkal és gyakorlattal rendelkező gazdaságoknak is több terméket, nagyobb választékot kell biztosítaniuk lakossági ellátásra és konzervipari feldolgozásra. Az állattenyésztésben többek között a húsmarhatartás fejlesztésében kell jelentősen előbbre lépniük a megye mezőgazdasági üzemeinek. A nagyobb beruházást nem igénylő, olcsó tartási módszerek elterjesztésével, a leggazdaságosabb takarmányozási technológiák bevezetésével fokozni kell az ágazat termelését és jövedelmezőségét. Figyelembe véve a kedvezőbbé vált hazai és exportértékesítési lehetőségeket, a megyei feldolgozó kapacitás alapanyag igényeit, meg kell gyorsítani a baromfihústermelés bővítését eredményező beruházások és rekonstrukciók ütemét, és a háztájiban is fontos . a korszerű baromfitartás feltételeinek megteremtése. Hozzászólásának befejező részében Andrikó Miklós elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a mezőgazdaság . állami irányításának másfél évvel ezelőtti átszervezése a gyakorlatban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A feladatok kialakításában, a termelésszervezési tevékenységben, az érdekek összehangolásában továbbra is erősíteni kell a kölcsönösséget a mezőgazdasági üzemek és az állami irányító szervek munkájában. A takarékos és ésszerű gazdálkodás megvalósításáért a takarmánygazdálkodás fajlagos mutatóinak javítására, a kukorica energiatakarékos tartósítási módszereinek elterjesztésére, az energiát tartalmazó mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok fokozott hasznosítására hívta fel a figyelmet. Mindezekhez az eddigieknél is jobb együttműködésre van szükség a mezőgazdasági nagyüzemek között, a jó munka- módszerek átadásában, a termelőeszközök szervezettebb, hatékonyabb kihasználásában. Végezetül arra hívta fel a figyelmet Andrikó Miklós, hogy fordítsanak kellő figyelmet a rendkívüli őszi betakarítás miatt tavalyról áthúzódott munkák szakszerű befejezésére, időben és kellően készüljenek fel a kora tavaszi tennivalókra. A hozzászólások befejeztével Bereczki Lajos foglalta össze az elhangzottakat. H. J.—T, F. Tornaterem-sarok Az ebédlőből még hiányoznak az asztalod Alakul egy hálóterem
