Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 18. ÜVEGÁRU Még emlékszem a napra — 1980. október 31. — amikor a Skála-EXPO megnyílt. A tömeg elözönlötte a BNV előtti teret, s amikor kinyíltak a kapuk, a vásárlók megrohamozták a nyolcas pavilont. Hogy mi vonzotta ide a több mint 600 ezer embert? Az árubőség, a harminc- negyven százalékkal olcsóbb cikkek, az új vásárlási mód, és még sok más vevőcsalogató reklámfogás. Mindezek mennyire váltak be? A számok maguktól beszélnek: január végéig 520 millió forint volt a Skála- EXPO forgalma, a kis- és nagykereskedelemmel együtt pedig 620 millió forintos forgalmat 'bonyolít le a Skála. Ügy tűnik, bevált a hazánkban talán első ízben alkalmazott „turkálós”, szabadon válogathatós vásárlási forma, a vevők kedvükre nyitogathatták a raktárból kihozott dobozokat, csomagokat. Szinte mindent megtaláltak itt a fogyasztók, akik közül több százan vidékről jöttek. A Skála-EXPO a vásárlók kívánságára ősszel újból megnyitja kapuit, s gazdag választékkal várja a budapesti és a fővárosba látogató vevőket. Változó idő, változó társadalom Az elmúlt évtized munkaerő-foglalkoztatásának fejlődési irányát vizsgálva, a nép- számlálás adataiból'megállapítható, hogy jelentősen megváltozott az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti, összetétele. Ezt jól szemlélteti az alábbi táblázat: Népgazdasági ág Itt dolgozók Aktív keresők megnevezése: létszáma, 1000 fő százalékban: 1970. Ipar 1813 Építőipar 370 Mező- és erdőgazdaság 1217 Szállítás, hírközlés 363 Kereskedelem 395 Vízgazdálkodás 59 Nem anyagi ágazat 772 Míg a korábbi évtizedekben az ipar létszámnövekedésének üteme volt nagymértékű, a 70-es évtizedben a személyi és gazdasági jellegű 1980. 1970. 1980. 1729 36,3 34,2 411 7,4 8,1 938 24,4 18,5 418 7,3 8,3 483 7,9 9,5 78 .1,2 1,5 1008 15,5 . 19,9 szolgáltatás 'területén dolgozók száma növekedett másfélszeresére, és jelentősen nőtt a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók száma is. Felértékelődtek a szolgáltatások A kereskedelemben és a szolgáltató ágazatban történt létszámnövekedés tudatos gazdaságpolitika eredménye. Alapja az a felismerés, hogy a szolgáltatások színvonalának növekedése a gazdasági, társadalmi fejlődés szükség- szerű követelménye, hogy a szolgáltatások helyzete nagymértékben befolyásolja az emberek közérzetét is. Ha elromlik a tv, és nincs, aki megjavítsa, ha a mosógép mellett kénytelenek vagyunk teknőben mosni, mert hiába vártuk a szerelőt (ha egyáltalán van), ha kirándulás közben a gyanús tisztaságú étteremben órákig várunk az ebédrei, bizony sok keserűségben lehet részünk. Még az évtized elején ezen a helyzeten kívánt változtatni a kormányzat az e területekre juttatott többlet pénzzel, az itt dolgozók anyagi és erkölcsi ösztönzésével, s ez érezhetően segítette a létszámnövekedést is. Az aktív keresők összetételében további változás, hogy 1978—1980Jban meggyorsult a dolgozók visszaáramlása a mezőgazdaságba. Ennek okai között szerepel, hogy már nincs lényeges különbség — legalább is a jövedelmek tekintetében — a mezőgazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban dolgozóik között. Ugyanakkor a mezőgazdaságon belül is átrétegeződés történik, mert a technikai fejlődéssel, a kisegítő tevékenység bővülésével növekedett a nagyobb szakértelmet kívánó javító, szerelő, szolgáltató tevékenységet végzők aránya. Csökkenhet a papírmunka Az elmúlt évtizedben erő- aktív keresőik között növetoe- teljesen tovább folytatódott dett az iparban dolgozók szá- a vidék iparosítása. Ezt mu- ma. Az arányok szinte min- tatja, hogy míg a fővárosban den népgazdasági ágban a csökkent, a megyékben élő megyék javára tolódtak el. Az elmúlt évtizedben — a korábbinál kisebb mértékben ugyan — tovább növekedett az aktív keresők között a szellemi munkát végzők aránya. Ez a technikai fejlődéssel, továbbá a gazdaságirányít ás színvonalának növekedésével függ össze, örvendetes, hogy — részben a jobb munkaszervezés, részben az adminisztratív korlátozó intézkedések hatására — az igazgatási, ügyviteli, számviteli, munkakört ellátók száma jóval mérsékletesebb ütemben emelkedett, mint az előző évtizedben. Ettől remélhetjük a párhuzamos ügyintézés, a papírmunka csökkenését, általában a bürokrácia visszaszorulását. Ugyanebben az időszakban tovább csökkent a fizikai foglalkozásúak, főleg a mezőgazdasági tevékenységet végző, továbbá a semmiféle képesítést nem igénylő, többnyire segédmunkás munkakörben lévő fizikai dolgozók száma. Nő a szakképzettség becsülete Kedvező jelenség, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen (mintegy 350 ezer fővel) emelkedett a képesítéshez kötött, vagy betanulást igénylő fizikai dolgozók száma. A növekedés elsősorban a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltatási ágazatban dolgozóknál következett be, ami a lakosság kultúráltabb ellátására irányuló szándékok megvalósulását jelzi. Ezeken a területeiken nagyobb részt nők dolgoznak, ami — tanultságuk emelkedésével párhuzamosan — kifejezi igényüket a munkájukhoz szükséges képzettség megszerzése, és ennék anyagi elismerése iránt. Gyertyános Zoltán Étlapról lói étkezni nem ugyanaz, élmodík ______mint eleget enni A ki hallott valamit arról, hogy az egészséges táplálkozás ügyét szolgálja, súlyos termete láttán könnyen ráfogja: vizet prédikál, és bort iszik. Más viszont a véleménye annak, aki tudja, hogy megszálottja annak, amit csinál, amikor főz vagy étlapot „álmodik”. Kísérletezik, hogyan lehetne bővíteni a választékot az egészséges és korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő ételekből. Koha Csaba a szegedi Hungária Szálló éttermének konyháján ismerkedett meg a szakácsmesterséggel, 1960- tól Budapesten neves szakácsmesterektől „eltanult” fogásokkal egészítette ki a szegedi alapokat. Amikor visszatért Szegedre, a Debrecen étterem konyhafőnöke lett, két évvel később arany fokozatú minősítéssel letette a „Szakma ifjú mestere” vizsgát — Igen, az alapozással kezdődött, azután jöttek a hazai és a külföldi versenyek, majd megérkeztem végleges munkahelyemre. Jászberényben az Alföldi Vendéglátó Vállalat hűtőgépgyári konyháján és a Lehel Gyöngye étteremben dolgozom. Szívesen gondolok vissza a tanuló- évekre, aztán a sikeres bemutatkozásokra, hiszen öröm egy szakácsnak, ha olyan szerencsés helyzetbe kerül, hogy itthon megőrizze, külföldre pedig elvigye a magyar konyha jó hírét. — A sikeres versenyek? Az első 1967-ben volt, az Alföldi Vendéglátó Vállalat országos szakácsversenyén az első helyen végeztem. Egy évvel később Kecskeméten az alföldi gasztronómiai bizottság országos melegkonyhai szakácsversenyén ugyancsak az első lettem. Szerencsém volt az első hellyel Budapesten, a Fortuna étterein szakácsversenyén, majd Debrecenben, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón. Oklevélkötegben lapozgatva kiderül, hogy a szerencse külföldön se hagyta el. A nemzetközi gasztronómiai versenyeken elért eredményeivel a magyar konyha jó hírét elvitte Belgrádba, Szófiába, Bukarestbe. az NSZK több nagyvárosába. Közben több vállalati és minisztériumi. kitüntetést kapott, és megvalósult régi vágya, mesterszakács lett. — Valóban dédelgetett álmom volt a mesterszakács- vizsga, de azzal, hogy üzemi konyhán kamatoztassam a tanultakat. Sikerült, mesterszakács lettem, és 1971 óta az üzemi konyha főnöke és a Lehel Gyöngye étterem vezetője vagyok. Az üzemi konyha azért vesszőparipám, mert bizonyítani akarom, hogy az igény itt se kisebb, mint az „osztályos” éttermekben, itt is igaz, hogy jól étkezni nem ugyanaz, mint eleget enni. Törekvéseim nem vesztek kárba, kiderült, hogy az üzemi konyhán is meghonosodnak a fóliás ételek, hogy nem sok a többféle ételt kínáló választók. Segíti munkámat, hogy a vállalat megbízásából az Alföldi Vendéglátó Vállalat Szolnok megyei területének igazgatói teendőit is ellátom, így alkalmam van elképzeléseimet máshol is megvalósítani. — Miért tekintem Jászberényt végleges munkahelyemnek? Mert úgy van. Itt befogadtak, én pedig annyi tennivalót találtam, hogy megvalósításuk nyugdíjas koromig is eltarthat, önálló hidegkonyhai és cukrászipari üzemet hoztunk létre, termékeinkből a helyi igények kielégítése mellett ellátjuk az egész területet, szállítunk néhány szomszéd megyének is. Létrehoztunk egy új üzemet, ahol évi 2 millió forint értékben gasztrofol ételeket készítünk, Szolnokon rövidesen megnyitjuk a hidegkonyhai és cukrászipari termékeket árusító Mézes Mackót, Törökszentmiklóson egy hasonló profilú boltot. Eddig js volt tehát, ezentúl is lesz mit tenni, ehhez azonban az kell, hogy az ember gyökeret eresszen valahol. Illés Antal ^Októberben álra nyit-■ ír 'L- ^ m Oravecz Éva Képeink a kőbányai vásárváros Skála-Expo pavilonjában készültek (Fotó: Hauer Lajos) felvételei
